Nógrád Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-14 / 137. szám
4 PP 96- NOGRAD MEGYE 2007. JÚNIUS 14., CSÜTÖRTÖK Szlovák nemzetiségi találkozó Hiánycikk a hűség? Rétság. A város térségében az elmúlt háromszáz évben gyakorta hallatszik szlovák szó. A török hódoltságot követően ugyanis teljesen kihalt ez a terület, lakói elpusztultak a megpróbáltatások során vagy elmenekültek. Csak a Börzsöny karéján maradt meg némi magyar lakónépesség, akik menedéket találva elmenekülhettek a veszély elől. A török vész elmúltával felvidéki szlovákok népesítették be a térség falvait, ám az asszimiláció - különösen a 20. század folyamán - erőteljesen megfakította a helyi szlovák kultúra sokszínűségét. Ezen a helyzeten kívánt javítani a Rétsági Szlovák KiDorogháza. Az ünnepi könyvhéten 2007. június 3-án, ünnepélyes keretek között, könyvtárat avattunk Dorogházán. Az ünnepségen jelen volt a falu apra- ja-nagyja, a helyi intézmények vezetői és sok kedves vendég. Köszöntőt mondott Farkasházi András, Dorogháza polgármestere. A vidám hangulatú vasárnap délutánon Faragó Zoltán újságíró, a Nógrád Megyei Hírlap főszerkesztő-helyettesének fotóiból nyílt kiállítás és az intézményben működő gyermekszakkörökben készült alkotásokat is láthatták az érdeklődők. A kulturális program keretében nagy sikerrel mutatkosebbségi Önkormányzat, amely - Glückné Salgai Szilvia vezetésével - immár az ötödik alkalommal szervezte meg az önmagának is rangot szerzett rétsági nemzetiségi találkozót. A fellépők között elsősorban a helyi és térségből érkező csoportok szerepelnek, de a programot színesítendő, mindig hívnak más vidékről is vendégegyütteseket. Az idei nemzetiségi ünnep színes forgatagában az ünnepélyes felvonulás és megnyitó után a rétsági, bánki, felsőpetényi, ősagárdi csoportokon túl szerepeltek a szárligeti, rákoskeresztúri táncosok és énekesek, s olyan jeles vendégeket is fogadzott be a helyi Nosztalgidák dalárda, akik a XX. század jelleghattak mint a messze földön ismert révkomáromi Dunaj néptáncegyüttes és Szvorák Kazetes dalaiból állították össze műsorukat. A könyvtárat a TEMI Nógrád Megyei Könyvtára segítségével indítottuk újra. A több mint 2000 kötetes könyvállományból 400-at a TEMI-könyvtár biztosít, melynek keretében az igények felmérése után bármilyen könyvet megkaphat az olvasni vágyó könyvtártag. Céljaink között szerepel az internet bevezetése, lehetőség ti Kodály- és Liszt-díjas népdalénekes. VJ. szerint DVD-k és videofilmek kölcsönzése. Ez a kis könyvtár is bizonyítéka annak, hogy az olvasás még mindig az emberek kedves időtöltései közé tartozik, együtt az internet és a televízió nyújtotta információszerző lehetőségekkel együtt. Éljünk jól velük, mert ablakot nyitnak a világra és legyünk bátrak kinézni rajta. Danyi Zoltánná A széphalmi Kazinczy-sír- kertben sétálgattam nemrég. Meghatott a kert különös hangulata, ez a családi temető a régi fák lombkupolája alatt. Kazinczy, a széphalmi vezér csendes, nőiesen szelíd hangját hallottam a fák leveleinek susogásából. Valahogy úgy, mint Olej, a brezinai bácsit meghalt felesége hangját Mikszáth híres elbeszélésében. „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted/Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot.” Ezt suttogta. Honnan tudom, milyen hangon, milyen hangszínnel beszélt a mester? A kérdésre első válaszom ez: ahhoz, ami természet- feletti, ami csoda, ami lélek, ahhoz nem kell konkrétság, meg- nevezhetőség. Nem is észlelheti akárki. Egyébként, ha földi léptékkel gondolkodom ugyanerről, akkor nekem Kazinczy hangja Pilinszky Jánosé. Ő alakította a költőt Bódy Gábor szerintem a világon egyedülálló filmjében, a Psychében. Ez az erőtlenül is erőt sugárzó, nőiesen lágy hang. Ez szólt hozzám a sírkertben. Tekintetem az egyik puritán, dísztelen sírra tévedt. Nincs rajta teljes név, születési és halálozási évszám, csak ez a felirat: „Franz, Kazinczy életének és szenvedéseinek hű társa.” Kell ennél többet felírni egy sírra? Nem ez a legtöbb? Ami a legnagyobb értéke volt ennek az embernek. A hűség. Annyira szerette és tisztelte urát, hogy hajlandó volt őt a börtönbe is követni. Hogy ne legyen egyedül, hogy állandóan az otthonára emlékeztesse a szenvedések éveiben, hogy táplálja benne a reményt, hogy szolgálja. Méltán lehet ott a sírja a nyelvújítás apostola mellett. Magiszter ő is. A hűség mestere. Német szavakat hallottam a lombok közül: Franz... Franz... hív barátom. Tudod, mi volt a legértékesebb a földön? A hűség... A hűség... Hidd el, kedves barátom! És a legrútabb bűn: az árulás. Mindkettőben volt részünk. Bárcsak mások is hallhatnák e túlvilági párbeszédet! Miért feledkezik meg a mai ember az erkölcsi kategóriákról? Miért gondolja úgy, hogy a földi világban a legfontosabb dolog nem a hűség, hanem a fogyasztás? Minden új tárgyat, élmény kipróbálni, megvásárolni, magamévá tenni. Ha árulás árán, akkor úgy! Nem számít! Csak megvehessen!, kiélvezhessem, fogyaszthassam. Ezért persze sokszor át kell gázolni másokon, össze kell törni a szívüket, mert ők ezt nem értik. Ők még olyan időszámítás előtti kategóriákban gondolkodnak, mint hűség, szeretet, felelősség a másik emberért, a másik élőlényért. Ugyan! így nem lehet érvényesülni ebben a mai világban. Elavult szavakkal mit kezdhetünk? Vajon Franz is így gondolja ott a széphalmi sírkő alatt? A legszomorúbb az, hogy korunk embere'- tisztelet a kevés kivételnek - már észre sem veszi, hogy mennyire visszataszító, mert „ezt mindenki így csinálja.” Ez a trendi (de utálom ezeket az ősmagyar szavakat!). Ez a „király”: az árulás, a pálfordulás, a csalás, a becsapás. A „tegnap még ezt gondoltam”, de azóta eltelt nyolc év, most már jöhet az ellenkezője. Haladni kell a korral. Olvastam a Kiskegyedben. Visszanéztem Franz sírjára. Felkavarodott, émelygő gyomrom megnyugodott. Talán még a XXI. században is léteznek Pénelopék, akik képesek húsz évig várni Odüsszeuszukra. Mert a hűség náluk nem időszakos szlogen, nem reklámfogás, hanem mélyről fakadó emberi lényeg, amely megingathatatlan. Rendületlen. Mint Franz a széphalmi sírban. Sóvári László Ablak a világra: könyvtármegnyitó A Hírlap postájából APf. 96 ■ A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Vendégünk volt Dobrev Klára Szecseny. Június 8-án, pénteken délután, az MSZP szécsényi nőszervezetének meghívására a városba látogatott, Dobrev Klára egyetemi tanár, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felesége. A vendég napjaink aktuális kérdéséről váltott gondolatot vendéglátóival. A beszélgetést, Kiss Szilvia szécsényi lakos, egyetemi hallgató vezette. Megújul a művelődési ház Tanulmányút a nyugalom szigetére Igen, kedves olvasó, a nyugalom szigete létezik! Láttam, tapasztaltam. Itt, Magyarországon. A térképen azonban ezzel a kifejezéssel hiába keresné. A szépen és tradicionálisan csengő' Gömörszőlős nevet kapta. A település a fenntartható faluprogramról nevezetes, amely ösztönzi a népi kismesterségek és népművészeti hagyományok fenntartását. Mihálygerge. a község önkormányzata a leghátrányosabb helyzetű települések számára kiírt pályázaton közel 17,5 millió forintot nyert, az összeget a József Attila Művelődési Ház felújítására fordítják. A 19 milliós beruházás során az épület teljes belső és külső tatarozását elvégzik, kicserélik a burkolatokat, renoválják a színpadot, valamint a nyílászárókat is kicserélik. A település vezetése közbeszerzési pályázatot ír ki a munkálatok elvégzésére és a legmegfelelőbb kivitelező kiválasztása után július közepén kezdődhet meg a felújítás, ami október végére fejeződik be. Ott jártam az elmúlt hétvégén a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) egyik projektjének köszönhetően, melynek célja a gondolatébresztés és szemlélet- formálás az ökogondolkodás jegyében: vajon meddig tarthatja fenn magát az emberiség ezzel az őrült tempóval, ezzel a hatalmas étvággyal? Már most túlzabáltuk magunkat, mert igazi, XXI. századi fogyasztói társadalomhoz méltóan az ökológiai lábnyomunk egy negyed Földnyivel nagyobb, mint a cipőnk, amibe normális körülmények között bele kellene férnünk. Gömörszőlős azonban, mintha nem is lenne része ennek a bolygónak, amely egyre gyorsabban gurulva halad lefelé a morális lejtőn. Mégis a reklámok nap mint nap arra késztetnek, vegyük meg a jobbat és a hatásosabbat, legyen bármi áron is! Gömörszőlős maga a csoda, a nyugalom, a béke! Az, aki vendégként megérkezik ebbe az alig 100 lelket számláló kis borsodi ökofaluba, reggel a pacsirta hangjára ébredhet, biolekvárt ehet reggelire. A mangalicából készült ebédre a kis református templom harangszója hívja. Délután kiadós sétát tehet a határba és orchideákat csodálhat a domboldalakon, elalvás előtt ihat a hűsítő mentateából, majd betakarózhat a helyben készült gyapjúpaplannal, s a búbos banka hangjára ringathatja magát álomba. Az ott élők ugyanazokkal a gondokkal küzdenek, mint bármelyik magyar kisfalu: pl. né- pességszám-csökkenés, munkahelyek hiánya, szerves kultúra elveszítése. Ők azonban tudományos segítséget kaptak, amikor 1993-ban a miskolci ökológiai intézet egy lelkes szakmai csoportja, dr. Gyulai Iván vezetésével kezdte el vizsgálni a helyi viszonyokat. A „Gömörszőlős, egy fenntartható falu” címet viselő falufejlesztő program révén olyan megoldásokat találtak, amelyek messze túlnyúlnak a manapság oly elvárható anyagi haszonszerzésen, nyereségen. Illetve a nyereség fogalma itt is ismert, csak éppen más értelmezést nyert: a tevékenységben minél többen és közösen tudnak részt venni, és eközben nem sérül természetes környezetük sem. Ezekkel a fantasztikusnak tűnő gondolatokkal a fejemben, ezzel a nyugalommal a lelkemben indultam hazafelé vasárnap délután. Bár az előadáson hallott adatok aggodalommal töltöttek el a jövőt illetően, mégis egyre jobbra fordult a kedvem, amit tökéletessé a távolban megjelenő szivárvány tett. Még énekelni sem voltam rest, ezért bekapcsoltam a rádiót, s boldogan du- dorászva haladtam a csodálatos lankás-buckás utakon, a virágos falvakon át, mígnem hírek következtek. Pár percig bírtam csak a le- mondott-felszólította, megsé- rült-összeütközött hírhalmazt, s lekapcsoltam a rádiót. Enélkül is tudtam: hazafelé tartok. Haza, abba a világba, amely nem veszi komolyan önmagát. Kékesi Bernadett