Nógrád Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-14 / 137. szám

2 RÓGRÁBÉ HÍRLAP 2007. JÚNIUS 14., CSÜTÖRTÖI Egy emlékgyíiríi története Oroszi József Mátraszőlő- sön született és ennek las­san 74 esztendeje. Fiatal ko­ra óta ragaszkodik a faluhoz, meg is tett érte amit tudott. Kezdetben összefogta a fiata­lokat, mindenféle közösségi munkára. Színjátszó csopor­tot szervezett, előadásaikra sokan emlékeznek ma is. Nem csak azért mert fény­képek „mutatják” a szerep­lőket, hanem mert máig tar­tó élményt adott mindazok­nak, akik játszottak és azok­nak is, akik látták a játékot. Ott volt az első futballcsapat alakításánál is. Később, ami­kor a pásztói gépállomásra került dolgozni, több falube­lit is magával „húzott” a gép­állomásra, munkát kaptak, biztos megélhetést. S a szín­játszás a munka mellett is ment, ismerték, várták őket a környező településeken. Mátraszőlősön élt mindig és ahogy múltak az évek, úgy lett egyre szorosabb az a kötelék, amely a faluhoz kö­ti, s arra készteti, hogy te­gyen is az ott élő emberekért. A nyugdíjasok között járván- kelvén egyre többen tették szóvá a közösség hiányát. Néhányukkal összefogott és megszervezték a nyugdíjas- klubot A sok jó hangú férfi­akból, asszonyokból pedig megszervezte a Gyöngyvirág énekegyüttest, „menedzselé­süket” is elvállalta. Mesélte egyszer, hogy nevét egyfajta jelképnek szánták, hiszen a gyöngyvirág a tavasz hírnö­ke, a testi-lelki megújulásé. Az idős emberekről sem kell lemondani, hiszen sok min­denhez értenek, sok kincset gyűjtöttek össze életük so­rán, ezt adják most tovább a meseszép viseletűkkel együtt. Olyannyira, hogy az együttest ma már nem csak a faluban, meg a szomszédos településeken ismerik. Jár­ják az országot és külföldi fel­lépésük is volt. De a településen sok min­den dicséri Oroszi József és a nyugdíjas társak igyekeze­tét, szorgalmát. Kopjafát ké­szítettek, a Rákóczi-kápolná- nál emlékművet hoztak lét­re, amelyet gondosan őriz­nek, ápolnak. Tervük, hogy emlékművet építenek a hő­söknek, akik a hazáért, a fa­lujukért adták egészségüket, életüket. Ha Oroszi Józsefen múlik, biztos megcsinálják. A vállalkozói klub létrehozá­sában ugyancsak szerepet vállalt. Programjukban ott van, hogy évente falunapot tartanak. Igazi örömünnep­re, pünkösdvasárnapra tet­ték az idén is. Ilyenkor adják át az önkormányzat alapítot­ta Mátraszőlősért kitüntető címet, a falu apraja-nagyja előtt. Tóth Gyula polgármes­ter méltatta, hogy miért Oroszi Józsefre esett a vá­lasztásuk. Arra érdemesnek ítélték a címmel járó emlék­gyűrűt és a díszoklevelet. A gyűrű ott csillog Oroszi József ujján. Tekintetével né­ha-néha végigsimogatja, büszke rá. Pedig soha nem volt magamutogató, dicsek­vő ember. Talán azért van ez, mert tudja, hogy a falu meg­becsülése, szeretete van mö­götte.-vg­Fergeteges nógrádi siker Miskolcon Régiós vetélkedők nyugdíjasoknak Még a tavasszal történt, hogy versmondó- és dalosvetél­kedőt hirdetett nyugdíjasoknak a Magyar Nyugdíjasok Egyesületei Országos Szövetsége. A Nógrád megyei ve­télkedőre még áprilisban sor került Jankovits György a szövetség elnöke részvételével, a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Szövetsége és a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület szervezésében. Mindkét vetélkedő 8-8 leg­jobbja léphetett színpadra a régiós megmérettetésen. A versmondók régiós találkozó­ját Salgótarjánban rendezték, He­ves, Borsod és Nógrád megyei résztvevőkkel. A szakemberekből álló zsűri 5 borsodi, 2 hevesi és a nógrádi Simon Lajosnét „küldte” az országos döntőre, amelyet szep­temberben rendeznek Szolnokon. A „Kodály Zoltán jubüeumi éve” címmel meghirdetett dalosver­seny régiós találkozójára Miskol­con került Sor május végén és a nógrádi nyugdíjasok fergeteges si­kerét hozta. A Művészetek Háza igényes keretet adott a magas szín­vonalú műsorhoz. A18 résztvevő közül 8 juthatott tovább, az orszá­gos vetélkedőre, amelyet augusz­tusban rendeznek meg Győrött. Nógrád megyét Grényi Lászlóné, Szőke Mihályné, Tóth Lászlóné, Teplán Sándor, Tóthpál Lászlóné, Sándor Gyuláné, Zsidai Imréné és Novák Sándor képviselte, aki „be­ugróként” lépett színpadra, a be­teg Gácsi Mihályné helyett. Szereplésükre méltán lehetünk büszkék, dalaikat a hálás közön­ség vastapssal fogadta. Fokozta a hatást, hogy az asszonyok erede­ti népviseletben léptek színpad­ra. A kazári Sándor Gyulánét Tőzsémé Bozsik Rebeka másfél Milyen legyen a kapcsolat az önkormányzat és a városban te­vékenykedő civil szervezetek kö­zött? Ezt a kérdést „járták körül” a civü fórumon, amelyet a hét vé­gén szervezett Salgótarjánban a megyei jogú város önkormányza­ta és a megyei civü szolgáltató köz­pont Az a szándék vezérli az ön- kormányzatot - Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester be­szél erről - ahogy a civü fórum, a kapcsolat is a civil szervezetekkel rendszeres legyen, együttesen old­janak meg feladatokat a város, az itt élő emberek épülésére. Koncepció és kódex Ezt szolgálja a városi önkor­mányzat civil koncepciója, a civil szervezetek működésének, ren­dezvényeinek támogatása a salgó­tarjáni civü alap pályázattal és ezt segíti a salgótarjáni civü fórum új működési alapelveinek kidolgozá­saival, valamint az új civü kataló­gussal a civü szolgáltató központ [’ötvös M/id/y alpolgármester tájé­koztatta a fórumon résztvevő civü szervezetek - köztük az időseket képviselő szervezetek - képviselő­it a tervezett koncepció lényegé­ről, céljáról és feladatairól. Az álta­lános helyzetképbe Ulesztve tag­lalja az önkormányzat és a civüek óráig öltöztette a meseszép népvi­seletbe. A vetélkedőre szép szá­mú közönség kísérte Miskolcra a csengő-zengő hangú dalosokat és sírva-nevetve tapsoltak nekik, emelkedett érzéssel ünnepelve si­kerüket A zsűriben GuthyÉva ze­netanár, énekművész képviselte Nógrád megyét, szakszerű, gon­dos munkával választották ki a 8 továbbjutót. Végül a következő döntés született: Teplán Sándortól még ráadást is kértek kapcsolatátaz együttműködés le­hetséges újait salgótarjáni tapasz­talatait feladatait Elkészítéséhez „igénybe vették” más városok ta­pasztalatait Az együttműködés erősítését szolgálná többek között a civüek részvétele - külső tag­ként - a különböző önkormányza­ti bizottságokban és a szükséges kommunikációs csatornák kiala­kítása, működtetése. A civü koncepció tervezete - ki­egészítve a civil szervezetek együttműködésének szervezeti kereteit szabályait tartalmazó ci­vü kódexszel - június 26-án kerül a városi önkormányzat közgyűlé­se elé. A fórum egyik feladata volt az is, hogy a civü szervezetek kép­viselői véleményükkel, javaslata­ikkal egészítsék ki a tervezetet Az alapelveket Vadasi Zsuzsanna, a Nógrád Megyei Civü Szolgáltató Központ vezetője ismertette. így a városi civil fórum célját, amely nem más, mint a civil kapcsolatok fejlesztése, erőinek összefogása, a közös érdekérvényesítés lehetősé­geinek elősegítése, működésük hatékonyságának javítása. Felada­tai között említette a szolgáltató központ vezetője a városi civil kerekasztal, a civil alapra érkező pályázatok bírálóbizottságát és a munkához szükséges szekciók megválasztását Előkészítés alatt L Teplán Sándor, Nógrád me­gye n. Grényi Lászlóné, Nógrád megye DL Sándor Gyuláné, Nógrád megye Továbbjutott még Nyerges István és Krizsán Béla Borsod megyéből, Tóthpál Lászlóné Nógrádból, Bozsik Joachimné Hevesből és Zsi­dai Imréné Nógrádból. A 8 döntő­be jutott versenyzőből tehát 5 Nóg­rád megyéből került ki. Csak nö­velte örömünket, hogy Teplán Sán­dornak - az eredményhirdetés előtt - még ráadást is „kellett” éne­kelnie. Több énekesünket kísérte tárogatón Deák Béla, harmonikán pedig Lantos Sándor. Külön dicsé­retet kaptak a szép muzsikáért Az amúgy is jó hangulatot dél­után a helyi nyugdíjasklub tánc­Sándor Gyuláné, akit másfél óráig öltöztettek, míg feljutott a dobogóra van Salgótarján új civü katalógu­sának kidolgozása is, amelyhez ugyancsak a városban tevékeny­kedő civü szervezetek segítségét kérte az önkormányzat és a szol­gáltató központ Az adatbázis a ci­vil szervezetek megismerését és könnyebb elérhetőségét szolgálja. Pályázat és pénz A városi önkormányzat a fóru­mon meghirdette 2007. évi pályá­zatát a társadalmi civü szerveze­tek támogatására, a közösségek érdekében végzett közcélú tevé­kenység és együttműködésük se­gítésére, működési feltételeik tá­mogatására. A pályázattal első­sorban azokat a szervezeteket se­gítik, amelyeknek nincs, vagy még nem szereztek jogosultságot arra, hogy a Nemzeti Civü Alap­program pályázati rendszerében részt vegyenek. Pályázhatnak olyan informális szervezetek is, akik nem rendelkeznek bírósági bejegyzéssel, de tevékenységük­kel hozzájárulnak Salgótarján kö­zösségi életéhez. A városi önkormányzat 1,2 miüió forintot különített el a civil szervezetek támogatására és szá­mol szerény tartalékkal is. A mű­ködési feltételek javításához ma­ximum 30 ezer, a rendezvények­kara emelte. Palotást, matróztán­cot és kánkánt jártak, korhű jel­mezekben, vidáman, felszabadul­tan, elfelejtve korukat A nosztal­giadalokat, amelyeket Gáspár Ammy az Összefogás nyugdíjas­klub tíszteletbeü tagja adott elő, már együtt énekeltük. S énekel­tünk hazafelé az autóbuszon, an­nak reményében, hogy „verseny­zőink” méltóképpen képviselik megyénket az országos vetélke­dőn is. A Nyugdíjasok Nógrád Megyei Szövetsége Szendmdi György veze- tésével, igényes, jó munkát vég­zett. A népfőiskola, mint társszer­vező szívesen vett részt ebben a számunkra is szép munkában. Nagy Ferencné a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesülete vezetője Simon Lajosné versmondó megy tovább, az országos versenyre re, programokra, pedig 50 ezer forint támogatás kérhető. A pá­lyázatok benyújtásának határ­ideje 2007. július 9. Az elbírálás határideje 2007. július 24. Egy szervezet csak egy pályázatot nyújthat be, kizárólag a civil szol­gáltató központban kapható adatlapon (Salgótarján, Fő tér 5.) A pályázatokat pedig Salgótar­ján Megyei Jogú Város Polgár- mesteri Hivatala oktatási, kultu­rális és sportirodájához kell be­nyújtani. Vélemény és vita A civil szervezetek tevékeny­ségét segítő dokumentum terve­zetekről sokan mondtak véle­ményt, tettek hozzá javaslatot El­ismerően nyugtázták az önkor­mányzat együttműködési szán­dékát a civil szervezetekkel, a támogatást Hasznosnak ítélték a civil szervezetek fokozottabb be­vonását a város ügyeibe, a város- fejlesztő munkába. Régi tapasz­talat ugyanis, hogy a civil társa­dalomban rejlő lehetőségek, az értékteremtő, értékőrző munka városemelő erő. S az értékeknek nincsenek híján a városi civil szervezetek, a városnak, a város­lakóknak pedig szüksége van az emelkedésre. Érdekvédelem, pihenés Gazdag programot állított össze az idén is a Nagyoro­sziban tevékenykedő Nyug­állományú Légvédelmi Tüzé­rek Bajtársi Egyesülete több mint 80 tagjának. A vezetők legfontosabb feladatuknak azt tarják - és ez tükröződik programjukban is - hogy fo­lyamatosan tájékoztassák tagjaikat a nyugdíjasokat érintő intézkedésekről, gon­doskodjanak pihenésükről, kulturált szórakozásukról. Sikeres honvédelmi na­pot tartottak látványos fegy­vertechnikai bemutatóval és sok érdeklődővel. Július­ban - a tervek szerint - Győrbe készülnek, ahol lég­védelmi találkozón vesznek részt. Az ősszel pedig egy érdekvédelmi fórum társ- szervezői lesznek a 8. szá­mú toborzó- és érdekvédel­mi iroda mellett. Megemlé­keznek az ünnepekről, így a nőnapról, május elsejéről, az idősek napjáról, adventi hangversennyel köszöntik a karácsonyt, ünnepi vacso­rával és az özvegyek meg­ajándékozásával. De addig még van néhány hónap és program is bőven. A nyár a pihenéssel, a gyógyfürdők látogatásával telik. Igaz, már a tavasszal elkezdték az egészségtúrát, amikor huszonegyen üdül­tek Hajdúszoboszlón, s még az ősszel is terveznek egy utat. De pihennek az ugyan­csak gyógyfürdőjéről ismert a szlovákiai Padhajskán is. Vác közelsége ugyancsak hasznos, szórakoztató prog­ramokra kínál lehetőséget. Színházba járnak és többen ellátogatnak a „Váci játékok­ra” is. De más településekkel is keresik a kapcsolatot, Tápiószecsőn ott voltak a „Pünkösdi sokadalomban”, a szandaiak pedig vidám pincepartira hívták az orosziakat. Ragaszkodnak a közösséghez A nyugdíjasok balassa­gyarmati képviselete mint­egy 230 tagot fog össze. Többségük olyan nyugdí­jas, akinek munkája a 90- es évektől folyamatosan szűnt meg. Hiányzott a munka, a kereset, de a kö­zösség is, amelyet ott kel­lett hagyniuk. Kerestek hát maguknak másikat és több­nyire a képviseletnél ko­pogtattak. Szívesen fogad­ták őket, jól érzik magukat a közösségi rendezvénye­ken, amelyet a képviselet programja kínál évről évre. Az idős emberek jelentős része kisnyugdíjas, szerény a járadék, amelyből meg kell élniük. Ezért jól jön minden olyan segítség, ame­lyet a képviselet intéz. Nyugdíjemelést húszán kaptak, méltányossági ala­pon. Üdülési csekkel 80 kis­nyugdíjas jutott el pihenni, gyógyulni. A képviselet ve­zetésének a legnagyobb gondja ma az, hogyan lehet segíteni az idős korukra egyedül maradt beteg embe­reken. Az önkormányzattól, más szervezetektől is segít­séget várnak. Alapelvek-kódex-pályázat Civil fórum Salgótarjánban

Next

/
Thumbnails
Contents