Nógrád Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-12 / 135. szám

2 NÓGRÁD MEGYE 2007. JÚNIUS 12., KE „Nagyon szabálytalan ember vagyok" Ezt nagy létszámú - döntő többségében hölgyekből ál­ló - közönség előtt, a salgótarjáni Cafe Frei galériájá­ban jelentette ki Albert Györgyi újságíró, médiasze­mélyiség, aki a „Kávézó kedvencei” sorozat első ven­dége volt. Önvallomásával nem sok kockázatot vállalt, hiszen eddig megjelent két könyve - a depresszióról szóló „Miért pont én?” és a férfiakkal való kapcsolata­it ritkán tapasztalt őszinteséggel feltáró „Miért pont ők?” - elég egyértelműen bizonyította, hogy nem a szokványos keretek között, az úgymond átlagember normái szerint éli az életét. Ellenkező esetben viszont aligha lettek volna sikeresek a könyvei és nem kísérte volna ekkora érdeklődés ankétjét sem. Csongrády Béla Salgótarján. Albert Györgyi be­szélgetőpartnere Balogh Katalin, a Salgótarjáni Városi Televízió riportere volt. Ő tette fel azokat a kérdéseket, amelyek bizonyá­ra másokban is megfogalmazód­tak már, éppen az interjúalany különleges életvitele, szabályta­lan egyénisége okán. Az alap­hangot mindenesetre jól sikerült megadni, ugyanis Albert Györ­gyi megnyerő válaszként kifejt­hette: nem ideges, de szorong minden fellépés előtt, mert nem közömbös számára, hogy mi­ként szerepel a nyilvánosság előtt. Azok előtt az emberek előtt, akik megtisztelik, s e roha­nó világban a vele való találko­zásra, együttlétre szánnak egy­másfél órát. Elismerte, hogy vá­gyik a szeretetre, amelyből soha Kinek adhatok autogramot? nem lehet sokat kapni. Őt inspi­rálja a jó szó, a biztatás, a biza­lom. A kritikát viszont nem vise­li könnyen, nem hiszi, hogy a bí­ráló szavakon csak úgy egysze­rűen túl lehet lépni. Ennek elle­nére Töröcsik Marinak ad igazat, aki szerint a simogató vállvere- getésekből nem lehet tanulni, építkezni. Mindkét könyvét sok beszél­getés, tervezgetés előzte meg. Az első - saját depressziós élmé­nyeinek - megírására Rangos Katalin - akit Albert György szakmai mentorának tart - biz­tatta. Jelenleg tünetmentes, de nem tekinthető gyógyultnak. Ennek a betegségnek - amely­ben nagyon sokan szenvednek - az az egyik sajátossága, hogy bármikor előjöhet A „pasik” ins­pirálta kötetről elmondta, hogy elsősorban három házasságát és néhány markáns kapcsolatát ír­ta meg. Semmiféle bosszúvágy nem hajtotta, az izgatta, hogy miért múlik el, miért fut zátony­ra annyi lángoló, szépnek indu­ló szerelem. Ő személy szerint az ötven százalékát elviszi a „balhénak”, de nem tartja ma­gát hibásnak, nem bánt meg semmit. Belátja, hogy maxima­lista, nehezen köt kompromisz- szumot, nem tud szemet hunyni bizonyos dolgok felett. De koráb­bi társainak, barátjainak leg­többjével nincs rossz viszony­ban, bizonyos értelemben ma is szereti őket. Vonatkozik ez tíz évvel fiatalabb harmadik férjére is, akitől most van válófélben. Sajnálja, hogy nem lett - és már nem is lehet - gyereke, mert ta­lán jó anya lett volna. Felmerült már benne is az örökbefogadás gondolata, de az nagy felelősség­gel jár és mivel most egyedül él, e kérdés egyelőre nem foglalkoz­tatja. Mostanság a „Kovács Pisti­nek” nevezett kis cicáért aggó­dik, azt kényezteti, dédelgeti. Felmenőitől, családjától már ré­gen eltávolodott, nem büszke rá, de minden kapcsolata megszűnt szüleivel is, húgával is. Fájlalja ugyan, de nincs mit mondaniuk egymásnak. Más a helyzet bará­taival, akikkel szívesen él társa­sági életet, vesz részt művészeti bemutatókon, programokon. Most, hogy visszaköltözik a fővá­rosba, ezek száma újra megsza­porodik majd, de időközben már arra is rájött, hogy nem lehet, de nem is kell mindig mindenütt jelen lenni. Geszti Péterrel - aki­vel egy órában jöttek a világra - viszont minden évben közös ebéddel ünnepük 1964. május 9-i születésnapjukat Az idén is kedves ajándékot kapott „iker­testvérétől”: bérletre fogyaszthat rosét kedvenc vendéglőjében. A munkáról szólva Albert Györgyi elmondta, hogy van egy - a „Nő helye” című - televíziós műsora és rendszeresen vezet rádiós kulturális ajánlóműsort is. Esetenként elvállal neki tet­sző felkéréseket is, de a napi, szi­gorú időkeretekhez kötött elfog­laltság nem vonzza, szabad em­ber lévén őt nehéz egy hivatalos munkastruktúrába belegyömö­szölni. Azt sajnálja, hogy angol nyelvtudását, nyugati kapcsola­tait az erősen költségcentrikus médiapiacon nem kamatoztat­Albert Györgyi „pasik'-könyve ugyancsak nagy sikert aratón ják eléggé, pedig esetenként úgy érzi, hogy szakmailag jobb ripor­tokat, tudósításokat csinálna mint néhány kezdő egyik-másik csatornán. Őrült, hogy újra köz­vetíthette az Oscar-díj átadási ce­remóniát és ezzel sikerült bizo­nyítani, visszavágni kritikusai­nak is. Szeret utazni - évente kétszer törekszik is rá - a másik luxust pedig a taxizás jelenti számára. Arra a kérdésre, hogy terve e harmadik könyvet is, talány san válaszolt: - Még az előzői - amelyek között alig két év ti el - nagyon frissek, a Park 1 adóval ezekkel járjuk az őrs? got, idő kell, hogy „kimosódj nak belőlem”. A válás lélektai viszont - bizonyára nem véletl nül - nagyon izgat Egyébként soha ne mondja azt az emb< hogy soha... Színház a salgói várban Salgótarján. Valóban felejthe­tetlen élményben volt része an­nak a közel háromszázötven né­zőnek, aki megtekintette a Kő­műves Kelemen című zenés, improvizációs előadást szomba­ton este a salgói várban. A salgó­tarjáni IMPRÓ Színpad ifjú szí­nészei a környezethez tökélete­sen alkalmazkodó előadásmód­ját, bizony néha hátborzongató elemekkel is fűszerezték. A jól válogatott zenei kísérőelemek, a szívdobbantó hangeffektusok, a fáklyás világítás, és az előadás megfelelően kiválasztott kezdé­si ideje - a szürkület és a már tényleges sötétség határa ­mind hozzájárultak ahhoz, hogy a darab szinte új értelmet nyer­jen a salgói vár kőszínpadán. A várbeli programot rendező Ma­gyar Madártani Egyesülethez csatlakozva, a Salgóbányai Ba­ráti Kör az alkalmi vár caféban mindenkit meghívott egy köny- nyű vacsorára. A programnak pedig lesz folytatása, mert ahol „Vár állott, most kőhalom” nem jelenti azt, hogy a kövek meg­haltak! Kép és szöveg: Gyurién Tibor TOVÁBBI FOTÓK KÉPGALÉRIÁNKBAN: www.nogradmegyeihirlap.hu A várbeli produkcióra a „sárkányok” is kívűncsiak voltak Nemcsak a kultúra, a gasztronómia szereiemesi is megtalálták számításuk Egy jó színház alapeleme a jó büfé... Pillanatkép az eseményről

Next

/
Thumbnails
Contents