Nógrád Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-07 / 105. szám
4 NÓGRÁD MEGYE 2007. MÁJUS 7., HÉTFŐ Sikeres év után a KISOSZ 2007. április 26-án Hollókőn tartotta évértékelő küldöttgyűlését a KISOSZ Nógrád megyei szervezete. A napirendi pontoknak megfelelően elsőként Tarnóczi Lajos elnök beszámolt a szervezet 2006. évi érdekképviseleti munkájáról. Az elnök kiemelte, hogy a szervezet elsődleges feladatának tekinti továbbra is a megyei tagság érdekeinek képviseletét országos, illetve helyi szinten egyaránt. Említést tett a hatóságokat érintő régiós átalakulások hatásáról. Természetesen a megyei szervezet mindent megtesz annak érdekében, hogy az átalakult régiós hatóságokkal is jó munkakapcsolatot alakítson ki - hangsúlyozta. Ehhez kapcsolódóan bejelentette, hogy június hónapban kerül sor Salgótarjánban egy fogyasztóvédelmi fórumra a fogyasztóvédelmi felügyelőség és a KISOSZ közös szervezésében. Zöld Imréné titkár ismertette a 2006. évi mérlegbeszámolót és a 2007. évi költségvetési tervet, melyet a küldöttek egybehangzóan elfogadtak. A titkár hangsúlyozta, hogy minden nehézség ellenére eredményes, sikeres évet zárt a KISOSZ. Mint mondta, 2006- ban az információkon felül egyéb szolgáltatásokat is tudott nyújtani a szervezet tagsága számára. Segítették a HACCP rendszer kidolgozását, vagy pl. a kockázatértékelés-készítést. Oktatás terén örömmel számolt be a titkár, hogy az önköltséges képzéseik mellett tavaly a szervezet részt vett a megyei munkanélküliek átképzésében. Emellett hozzájárult a megye 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező, szakképzetlen lakosságának első szakmához való hozzájutásához, a „Lépj egyet előre” programban történő részvétellel. Az értekezlet végén az eddigi hagyományokat folytatva Tarnóczi Lajos elnök elismerő oklevelet adott át Géczi Ilona kereskedő, illetve dr. Jánné Kiss Eszter vendéglátó-ipari vállalkozó tagtársuknak a hosszú időn át tisztességgel végzett szakmai és társadalmi munkájuk elismeréséül. Diákok vetélkedtek a vadasparkban Nógrád. Bár azon a napon az egész nógrádi iskola kirándulni ment, mégis sok gyerek érkezett a vár tövében lévő intézménybe. Itt rendezték meg ugyanis a Kaán Károly XV. országos természet- és környezetismereti verseny Nógrád megyei fordulóját. Nem véletlenül került a megye névadó településére ez a rangos verseny, hiszen az elmúlt évek során országosan is kiemelkedő eredményeivel igazolták a nógrádiak, hogy alaposan felkészültek a megmérettetésre, s hogy a nyugati megyeszélen is komolyan veszik a környezetvédelmi nevelést. A vetélkedő névadója - Kaán Károly - a magyar természetvédelem atyja, ki már a 19. század második felében kardoskodott a nagyarányú erdőirtások ellen és szorgalmazta a korszerű erdőgazdálkodás bevezetését. A verseny célját úgy fogalmazták meg, hogy a különböző iskolatípusokba járó 11-12 éves gyerekeknek a felkészülés során lehetőséget kívánnak biztosítani környezetük önálló megfigyelésére, a terepmunka gyakorlására. A nógrádi verseny során a házigazdák ünnepi műsorát követően Bódis Bertalan szakfelügyelő köszöntötte a diákokat, majd megkezdődött az írásbeli feladatok megoldása. Az itt jeleskedők aztán a gyakorlatban is összemérték tudásukat. Ideális helyszíne volt ennek a nógrádi vadaspark. Az első három helyezésen mindkét korcsoportban a balassagyarmati Szabó Lőrinc Általános iskola, illetőleg a házigazda nógrádi iskola tanulói osztoztak. ■ VJ. Legmerészebb álmaink Mostanában ritkán történik meg velem, hogy kellemesen csalódom. Nem olyan időket élünk. A közhelyeknek is megvan a maguk szerepe. Ennek is. Általában az ellenkezője történik. És most legyen szíves, ne jöjjön nekem senki azzal, hogy „így a szokásos magyar pesszimizmus”, „ meg úgy a kinő- hetetlen magyar átok”. Nem. Ezek tények. Életünk jobbra fordulását, a politikai élet megtisztulását, szabadságot, meg még ki tudja, mi mindent vártam történelmi eseményektől. Az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a magyar ipar, a magyar mezőgazdaság fejlődését. Az emberi minőség, ebből következően az emberi kapcsolatok nemese- dését Ez történt?! Ez történik?! Döntse el a Nyájas Olvasó/ a reformkorban ugyanis ez volt a megszólítás; no, persze akkor még a reform szónak is pozitív jelentése volt/! Szóval végre kellemesen csalódtam. Újra betévedtem a nemrég megnyílt Frei Kávéház szerdánkénti műsoros estjére. Már most az elején több, eddig - Salgótarján bizonyos társadalmi rétegei számára - csak óhajtott pozitív vonást hordoz. Ezek közül most csak egyet emelek ki. 1981-től, amióta Salgótarjánban élek, azt látom, hogy rengeteg tehetséges ember él ebben a városban. Elszigetelten. Alkotó emberek. Kis szigeteken. Remek zenészek, egyéni hangú és technikájú képzőművészek, táncművészek, írók, költők, helytörténészek, muzeológusok, művészettörténészek, tanárok, orvosok, mérnökök. Szóval akiket Németh László úgy nevezett: az értelmiség. Egyelőre még van a városban. Reméljük, meg is tud itt maradni. Mióta itt élek, nagy bánatom az, hogy nincs egy olyan hely, egy olyan intézmény, ahol találkozhatnának, kötetlenül beszélgethetnének ezek a kultúra különböző intézményeiben tevékenykedő alkotó emberek. Jószerével csak hivatalos rendezvényeken, ünnepeken, koncerteken, kiállítás-megnyitókon találkozhatnak rövid időre. Mire van ilyenkor idő és lehetőség? Néhány odavetett szó, néhány humoros, közhelyszerű megjegyzés, esetleg gratuláció valamihez. Felszínes szavakra kényszerülő mélyen érző és gondolkodó emberek. Én ugyan egyénileg mindig is kerestem a kapcsolatokat, de meg kell vallanom, hogy hol az iskolai elfoglaltságaim (középiskolai tanár vagyok), hol a félszegségem, hol a megfelelő szavakra való rátalálás nehézsége, hol egyéb, a magasabb cél szempontjából lényegtelen körülmények akadályoztak meg a kapcsolatok működtetésében. Valahol belül - ahol a lélek lakik - már le is mondtam erről. Egyre kevesebbet gondolkodtam, egyre ritkábban beszéltem róla. Talán csak, ha baráti társaságban iszogatás közben, mondjuk, két korsó jó sör után, felszabadult az idealista lényem. Ilyenkor elkapott a hév és mindenféle ábrándos légvárakat építgettem be a fecsegésembe. Szerintem az engem gyakrabban hallgató ismerőseim már tudták: most jön az a rész, amit mindig kötelező végighallgatni. Hadd mondja ki az ember, ami a szívét nyomja. Holnap úgyis minden a megszokott módon megy tovább. Aztán azon az áprilisi szerdán (ápr. 25.) - csodák csodája - tudják, mi történt? Váratlanul kellemesen csalódtam. Megvalósult a régi álmom. A Frei Kávéháznak két egymásba nyíló teremrésze van: maga a kávézó asztalokkal, székekkel, valamint a kiállító- és műsorterem a megszokott módon elrendezett ülőalkalmatosságokkal. Kulturális körökben városszerte ismert költő és író barátom azonban hirtelen gondolt egy nagyot. A terem végébe behozatott a pincérrel egy asztalt, körbe rakta székekkel. Odahívta néhány ismerősét. Zenészek, képzőművészek, irodalmárok ültek itt egy társaságban. Hallgatták Bácskái Balázs harmonikaművész előadóestjét, kávé, tea és sör mellett beszélgettek, ismerkedtek. Megvalósult az álmom! - mondtam csendesen költő barátomnak. írd meg! - válaszolt Itt van. Megírtam. ■ Sóvári László Csendből fakadó teremtő erő A SITI és a Palócfóld közös rendezvénysorozatának újabb állomásához érkezett. A napokban Zsibói Gergely felolvasóestjén vehetett részt a szépirodalom iránt fogékony salgótarjáni közönség. Alkotásait a Hibó Tamás Művészeti Iskola növendékei jelenítették meg, a műsor után Bedegi Berill beszélgetett a fiatal költővel. Zsibói Gergely Kolozsvárott született, s mintegy húsz esztendeje él palóc földön, Bátonyterenyén, ahol a Váci Mihály Gimnázium tanára. Szerzőként az én szűrőjén keresztül reflektál a külvilágra. Személyében „egy befelé figyelő embert érhetünk tetten” - ahogyan Handó Péter, a Palócfóld olvasó- szerkesztője jellemezte munkásságát. Verseiben ontológiai kérdéseket feszeget, a lét értelmére keresi a választ. Költeményei több rétegűek. Primer olvasatukban egy esemény leírását adják, másodszori olvasásra azonban egyfajta „belső zajt” indukálnak, a lélek morajlását; a gondolkodó ember megfontolt töprengését vetítik elénk. Kedveli a kötött formákat. Szerinte a forma és a tartalom csak együtt létezhet. A forma „nem ketrec, nem bilincs, inkább táltos paripa”, ami megadja a gondolatok áramlásának ütemét, dinamikáját, ezáltal „előre visz”. Szívesen ötvözi a japán haiku versformát a magyar költészet elemeivel oly módon, hogy egy sajátságos, „magyar ízű” költészetet teremt, amelynek fontos eleme a csend a József Attila-i értelmében, mint az elmúlás fájdalmának hordozója, illetve a csend, amelyből teremtő erő fakad. Zsibóinál a mű mindig a hiányból születik, valamiféle feszültségből. Olvasóiban azonban írásainak élvezete kitölti az űrt... ■ Debreceni Boglárka Jobbik Tarjánban Salgótarján. Megalakult a Jobbik Magyarországért salgótarjáni alapszervezete. A tagság Róka Györgyöt választotta elnökének. Az alapítók értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális, nemzeti-keresztény alapelvek mentén kívánnak a megyeszékhely közéletében részt venni - közölte Palotai Szilárd, a párt megyei szervezője. Nógrád gazdaságának teljesítménye A közeli napokban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Miskolci Igazgatósága Salgótarjáni Képviselete szakértői gondozásában a „Statisztikai tájékoztató, Nógrád megye, 2006/4” c. kiadvány, ami összeállításunk alapját is képezi. írásunk e részében a gazdaságra fordítjuk figyelmünket, és a kapott információt lényegére rövidítve - szubjektív észrevételekkel spékelve - tálaljuk olvasóinknak. Előrebocsáthatjuk: a mutatók ágazatonként differenciáltan alakultak, az előző évhez viszonyítva csak az idegenforgalom és a beruházások adnak okot nagyon óvatos optimizmusra. MEZŐGAZDASÁG: KÖZEPES TERMÉS A betakarított terület nagy részét búza, nap raforgó és kukorica foglalta el, az utóbbi kettőnél a termésátlagok meghaladták az előző évit, a búzánál 14,1 %-kal elmaradtak attól. A termés mennyisége öt növényi kultúránál meghaladta az egy évvel korábbit A búzánál és kukoricánál csökkenés következett be, de a búza termésátlaga így is 11,5 %-kal magasabb a megelőző öt év középértékénél. Az állatállomány alakulásáról nincs új információ a KSH tájékoztatójában (?). IPAR: A GÉPGYÁRTÁS ÉS AZ EXPORT ELTET1 A 4 fő feletti munkáltatói körben 5,7%-kal csökkent az ipari termelés, miközben országosan 10,3 % volt a növekmény. A 49 fő feletti vállalkozások viszont 1,7%-ka1 bővítették termelési volumenüket. Az előző évhez közeli értékesítésen belül a belföldi 8,8 %-kal esett vissza. A megye iparát újra csak leginkább a gépipar - amely az összes ipari termelés felét tette ki 2006-ban - és az export élteti, az előbbi 7,5, az utóbbi 3,4 %-kal bővült. LASSAN ÉPÍTKEZŐ ÉPÍTŐIPAR A megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások több mint 10 milliárd forint értékű termelése közel 1 százalékkal haladta meg az előző évit A megfigyelt vállalkozásoknál mind a 2006. évben kötött új szerződések, mind az év végén meglévő szerződésállomány csökkenést jelez. Kereslet híján az ágazat bizony csak lassan építkezhet A következő évre áthúzódó megbízások döntően épületek kivitelezéséhez kapcsolódnak, 1049 fős vállalkozások „kezében”. KARCSÚSODIK A BOLTHÁLÓZAT A kiskereskedelmi üzlethálózat 2006. december 31-én 2963 üzletből állt, ami 2,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az egyéni vállalkozások a boltok közel felét üzemeltették, számuk jelentősen, 4,5%-kal csökkent 2005 azonos időpontjához képest Tovább fogynak az élelmiszer-és élelmiszer jellegű üzletek, ezzel szemben az iparcikk jellegű üzletek és áruházak száma jelentősebben bővült. Vigyázzunk: a nagyhalak megeszik a kishalat! IDEGENFORGALOM: FELFELÉ A LEJTŐN? Megállt az előző években tapasztalt vendég- szám-csökkenés, 2006-ban a kereskedelmi szálláshelyeken az előző évinél 4,8 %-kal több, 49 802 vendég szállt meg. Változatlanul alacsony, 7,6 % a külföldi vendégek aránya. A vendégek 109 642 éjszakát töltöttek a megyében, 2,9 %-kal többet, mint 2005-ben. Országosan hasonló mértékű volt a vendégforgalom és a vendégéjszakák számának növekedése. Szállástípusok szerint vizsgálva: a szállodákat 13 727-en, az egyéb kereskedelmi szálláshelyeket 36 075-en keresték fel Nógrád megyében. Az optimista nyilatkozatok ellenére sokat kell még tenni azért, hogy az ágazat elinduljon a lejtőn felfelé, s adottságaihoz méltó módon teljesítsen. GYARAPODÓ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK A regisztrált gazdasági szervezetek számának mérséklődése országos jelenség, ami elsősorban az egyéni vállalkozói kör csökkenéséből adódott. Nógrád megyében 2006 végén nyilvántartott 15,7 ezer vállalkozás egyharma- dát a társas cégek tették ki, számuk egy év alatt egy százalékkal bővült, miközben az egyénieké több mint 7 %-kal visszaesett. A regisztrált vállalkozások közel fele két gazdasági ágba tömörül: az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban mintegy 4,8; a kereskedelem, javítás ágazatban pedig 2,9 ezer cég található. A vállalkozás-sűrűség változatlanul a legkisebbek közé tartozik megyénkben. ÉLÉNKÜLŐ BERUHÁZÁSI TEVÉKENYSÉG A beruházási lendület országosan és Nógrád megyében is megfigyelhető. A megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek 2006. évben 30,6 milliárd forintot költöttek beruházásokra, közel 40 %-kal többet, mint egy évvel azelőtt. Ennek ellenére a beruházások egy lakosra jutó értéke Nógrádban az országos átlagnak csupán 45 %-a, ami a megyék rangsorában csak aló. helyhez elegendő. A fejlesztési célok között a gépberuházások, azon belül is az import gépek kaptak prioritást. A gazdaság fejlődése tartós dinamizmust igényelne. ■ Barátin Ottó
