Nógrád Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-05 / 104. szám
4 2007. MÁJUS 5., SZOMBAT KULTÚRA Egy XX. századi polihisztor emlékezete Annak idején az ókori görögök a több tudományban, illetve művészeti ágban jártas sokoldalú alkotókat hívták polihisztornak. A kifejezés tartalma az idők során változott, egyre kevesebben bizonyultak méltónak e megtisztelő címre, némelyek azonban még a nemrégiben leköszönt XX. században is kiérdemelték, hogy ekként neveztessenek. Közéjük tartozott Peja Győző Kossuth-díjas tanár, iskolaigazgató, a földrajztudomány kandidátusa is, aki az ecset mestereként ugyancsak figyelemre méltó munkásságot tudhatott magáénak. A száz éve született pedagógusra, tudósra, festőművészre a minap emlékeztek Balassagyarmaton. A Balassi Bálint Gimnázium galériájában rendezett emlékkiállítás nagy számú, az ország és a megye számos városából, községéből - többek között Bércéiről, Budapestről, Debrecenből, Miskolcról, Ózdról, Salgótarjánból és a szülőfaluból, Galgagyörkről - érkezett közönségét, a család, a rokonság, a baráti kör, a kollégák képviseletében megjelenteket Borenszkiné Imre Éva intézményigazgató köszöntötte. Megemlítette, hogy a patinás, 1900-ban alapított gimnázium tudatosan, őszinte szívvel őrzi egykori igazgatói, tanárai - köztük Peja Győző, aki 1935 és 1941 között tanított itt - emlékét. A földrajztudós néhány évig egy időben, együtt oktatta, nevelte a balassagyarmati diákságot Kiss Árpáddal, a pedagógiatudomány szintén neves, rangos képviselőjével. Mindketten nagyon szerették szakmájukat, tanítványaikat és tevékenységük messze túlmutatott a tantárgyak szintjén. „Kedves leányok, kedves fiúk! Drága magyar ifjúság!” - kezdte Kovács Ferenc, a Balassi Bálint Gimnázium tanára a kiállítást megnyitó beszédét, azzal a sajátos- ráadásul az ötvenes években merésznek is tetsző - fordulattal élve, amellyel Peja Győző a diákságot szokta volt szólítani. Kovács Ferenc alapos és pontos ismeretek birtokában ismertette a megidézett pályaképét, munkásságát, méltatta emberi, pedagógusi értékeit, tudományos, művészi érdemeit. Elmondta, hogy az 1907 júniusában született Peja Győző az aszódi főreál-gimnáziumban alapozta meg tudását, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát természetrajzból. Két kiváló szakember . CholnokyJenő és NoszkyJenő- különösen nagy hatást gyakorolt az ifjú tudósjelöltre, aki pályafutását a földrajzi intézetben kezdte, majd Makón lett gimnáziumi tanár. Onnan került 1935-ben a balassagyarmati gimnázium tantestületébe. E lépést, illetve az ott töltött több mint öt esztendőt Peja Győző- mint a Diósgyőri Gimnázium Kincsestára című kiadvány „Pályám emlékezete” sorozat élén kifejtette - élete első fordulópontjának tekintette. Szülőföldje szomszédságába, palócok közé, földrajzilag rendkívül változatos vidékre került, túl volt már a kezdő tanárok drukkján, tétova lépésein és teljes vértezetben volt képes a lelkes, tanulni akaró, általa nagyon tisztelt növendékeivel foglalkozni, bennük a természetszeretetet elmélyíteni. E gondolatokat Fábián József, a kiadvány szerkesztője tolmácsolta, majd újra Kovács Ferenc vette át a szót. Megemlítette, hogy több, később közismert, megbecsült személyiség - mások mellett Réti Zoltán festőművész került ki Peja Győző volt tanítványai közül. Valamennyien úgy emlékeznek rá, mint kemény, de igazságos tanárra. Nála nem volt származás szerinti protekció, a szorgalom, a tudás volt az értékmérő. Szemléletesen tanított, számos rajzát a diákok előtt a tanórán készítette el. Szolid eleganciájával, mértéktartó öltözetével is hatott a környezetére. A gyarmati éveket követően először Budapesten szakfelügyelős- ködött, majd következett az iskola- igazgatói korszaka. Máramaros- szigeten 1943-ban, Ózdon - ahol tanterem és tantestület nélkül fogott a munkához - 1949 és ’52 között volt vezető. 1949. március 15- én - tehát a díjalapítás után egy évvel - a tanárok között elsőként kapta meg a Kossuth-díjat. 1952- től 1969-ig arculatformálóan vezette az Ungváron alapított, majd Miskolcra, illetve Diósgyőrbe telepített - akkoriban Kilián György nevét viselő - gimnáziumot. Nyugdíjazása után is tanított (a nyíregyházi főiskolán is tartott órákat) és folytatta tudományos és tudományszervező munkáját. Elsősorban a Bükk északi előtere, a Dél- Alföld, a Cserhát, az Ipoly- és a Sa- jó-völgy felszínformáit tanulmányozta. Mintegy nyolcvan publikációja jelent meg. Geomorfológiai dolgozatait precízen megrajzolt tömbszelvényekkel illusztrálta. Három kedvenc „szerszáma" volt: a geológuskalapács, a kompasz és a jegyzetfüzet Tudott hegedülni, nagybőgőzni, szerette a magyar népdalokat, szabadidejében azonban legszívesebben a festészet múzsájának hódolt. A kiállításon is látható harmonikus színvilágú alkotások zöme csendélet, illetve tájkép, természetábrázolás, például az „Eskendi erdő”, a „Fiatal fűzfa a Balatonon”, a „Muskátlis erkély”, a „Tél a Mátrában”. Peja Győzőnek a családi élete is példás volt: feleségével, a tanítónő Angélával három leánygyermeket neveltek fel, valamennyien diplomás emberek lettek. Édesapjuk hetvenhét éves korában 1983-ban hunyt el. Kovács Ferenc szerint reá is illik Van Gogh szép gondolata, amelyet testvéréhez írt: - Minél inkább gondolkodom rajta, annál inkább érzem, hogy nincs semmi, amiben több művészet lenne, mint szeretni az embereket Ezt igazolta vissza Peja Márta is, amikor a szűkebb és tágabb rokonság nevében megköszönte az emlékkiállítás megrendezését, mondván: - Édesapánk bennünket elsősorban ember-, munka-, család-, haza- és természetszeretetre tanított A megnyitóünnepség hangulatát nagymértékben emelte a gimnázium Gold Singers nevű énekegyüttesének közreműködése. A Pásztor Sándomé vezette kvartett - stílusosan - megzenésített Balassi-ver- seket, illetve palóc népdalcsokrot adott elő. Balassagyarmaton a korábbiakban is megemlékeztek már Peja Győzőről: a Helytörténeti Gyűjteményben a tudományos munkásságát mutatták be, a Madách Imre Városi Könyvtárban viszont festményeiből rendeztek tárlatot. Ez az első alkalom, hogy sokrétű tevékenységének tárgyi bizonyítékai egységben és viszonylagos teljességben kerültek a nyilvánosság elé. A kiállítás a Balassi Bálint Gimnáziumban június végéig, tanítási napokon 7.30 és 19.30 óra között tekinthető meg. Érdemes és tanulságos elmélyedni a látnivalóiban... ■ Csongrády Béla Peja Győző „Fiatal fűzfa a Balatonon” című festménye az emlékkiállításon Sokan megtisztelték részvételükkel a Balassi Bálint Gimnázium rendezvényét „Nógrádi értékek, nógrádi könyvek" Négy salgótarjáni szerző - Baráthi Ottó, Csongrády Béla, Faragó Zoltán és T. Pataki László - könyvét mutatták be a minap a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád Megyei Egyesülete által rendezett program keretében. Az estre a magyar nyelv hete idei rendezvénysorozatának részeként került sor a könyvtárban. A megjelenteket Bódi Györgyné intézményigazgató köszöntötte, majd Fenyvesi Gábor, Salgótarján megyei jogú város alpol gármestere mondott megnyitóbeszédet. Az alpolgármester kiemelte a TIT szerepét az anyanyelvi kultúra ápolásában, védelmében, az 1967 óta meghonosodott nyelvhét eseményeinek megszervezésében. Szólt arról, hogy a város ön- kormányzata következetesen támogatja az irodalmi és nyelvi programokat, a helyi alkotók fémjelezte rendezvényeket, kiadványokat. Fenyvesi Gábor mintegy mottóként idézte Déry Tibor gondolatát, amely szerint „nyelvében él a nemzet”. Az est moderátora, házigazdája Csongrády Béla volt, aki szerkesztőként a „Tanáregyéniségek a Madáchban” című már megjelent, illetve előkészületben lévő újabb kötet szerzőgárdáját is képviselte. Baráthi Ottó a közelmúltban napvilágot látott „Ember és a környezete” című könyve kapcsán elmondta, hogy több mint harmincöt éve él a városban, ebből két évtizedet a megyei tanácson töltött el különböző beosztásokban. Feladatai sorában szokott hozzá az íráshoz, amelyet közgazdász létére azóta is folyamatosan művel. Számos megyei kiadványban jelentek meg dolgozatai, tanulmányai, jó ideje pedig a Nógrád Megyei Hírlap külső munkatársaként is jegyzik a nevét. Könyvének címe pontosan kifejezi érdeklődési körét, megjelöli interjúinak, riportjainak, jegyzeteinek kedvenc témáit Faragó Zoltán, a megyei lap főszerkesztő-helyettese a „Varázslatos bazaltlepény” című ugyancsak friss kötetéről szólva egyrészt közelebb vitte az ankét résztvevőit a város környéki Medves-fennsík és a peremvidék természeti szépségeihez, másrészt beavatta a hallgatóságát saját szerzői, kiadói műhelyébe, megemlítette a történelem ihlette díjnyertes regényeit („Öreg torony”,.„Öt íjász”) és körvonalazta terveit is. Miután kislányának már írt egy könyvet „Erdőjáró Eszter, Judit” címmel, fiának, Péternek is „tartozik” eggyel. Teljesen más - irodalomtörténeti - közegbe és múltba vezeti az olvasókat a „Kit szerettél, Ádám? című kötet, amelyben az író, rendező T. Pataki László Madách-írása- inak egy részét adta közre. A címben feltett kérdés - amelyet a sajnos, már néhai Illyés Kinga erdélyi színésznő ajánlott - a világirodalmi rángú Tragédia-szerzőhöz, Madách Imréhez legközelebb álló két nőalakra, az édesanya Majthényi Annára és a feleség, Fráter Erzsébetre vonatkozik, tekintve, hogy T. Pataki László mindkettőjükről írt monodrámát és - mint szó esett róla - szenvedélyesen kutatta, kutatja sorsukat, vizsgálta, vizsgálja személyiségüket a tárgyilagos, minél ob- jektívebb „ítélkezés” céljából. A szerzők és műveik - Sütő Andrással szólva - „vallani és vállalni" akarnak, annak tudatában, hogy e tájhaza is megannyi értéket hordoz s annak reményében, hogy ezek felmutatásával új érték teremtődik. Helyi szerzők (Baráthi Ottó, Faragó Zoltán, Csongrády Béla, T. Pataki László) a magyar nyelv hete salgótaijáni rendezvényén MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Lendülj ide, Lajos, telefonon keresnek!” Szerencsés nyertesünk: Liptákné Kovács Edina, Salgótarján, Arany J. út 19. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését május 10-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (St., Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át! wm KIEMELKEDŐ NYELVVIZSGASZINT PIRAMIS ALAKÚ TEST NYITÓIT OLDALFOLYOSÓ CSÚSZTATÓ ZAMBIAI AUTÓK JELZÉSE NŐI NÉV LŐSZERT TARTÓ LÁDA TEMPLOMI FOHÁSZ NEMZETI BAJNOKSÁG, RÖV. A HAJÓ HÁTSÓ RÉSZE DÓMJÁN ...: NÉHAI SZÍNÉSZNŐ 3 l t ♦ Ai lb +S T i F k t / h A t Z VALAMINÉL LENTEBB LEVŐ u L ? TÜZES TÁNC "3 \ A J D V ERŐSEN RAGAD TEJÚT Dr L (b K ♦ T / ■k n KÉTSZER ÖT i 3 A DENTIN IS EZ FÉRFI ELŐD ~tb 4> Rr MÁLLÓS Pr 2r A FILLÉR, RÖV. r ÁTÜT. A KÖZEPÉN ! /< OND VEZÉRTÁRSA TUS LITER, RÖV. A KÉN ÉS A FLUOR VEGYJELE-s P GITTEL ►V b P b i ö t L VAGY. RÖV. "(4 KISSÉ KOPOTT ! CIBÁL PATKÓ ILLIK RÁ 0 t P A~T~ b REJTETT SZÖGLET 14 G HEBEGNI KEZD ! E RÉGI, ELAVULT NŐI NÉV ESZESEBBÉ VÁLÓ-0 Ua £ 0 P V szóSZEGÖ *7b fb 4 tr u C NYOMOROG nA.-'V't, i \\ C f< / KILÁTÁS A SIKERRE (b fJ s b SZARVAS „DÍSZE” miniül s__ ÖREG NÉNIKE bb V Y 0 t< l / ÜVEG-, mimLUj 1 r 1 fi fit V SIRÁNKOZIK ty ( Vr f D & > L j) Pr v f—> IPSZILON KECSKECSEMETE f D lb 1 7 £ Fik V; Í-4F LEVEGŐT BEFÚJ SZAKADT KAFTÁN !-b P VAN, DE BELÜL! Pr NEWTON, RÖV. TŰZHELY RÉSZE GERMÁN NÉP is\jr rr jWb /ffifag WW 1 FUTBALLLABDÁT TOVÁBBÍT < u 2 JÉGCSAP BELSEJE ! b V U A V VÉSZJEL l V a, TELEPÜLÉSMAG D b ÍPf l D & r_ IRATOT CSATOLÓ D BUKSI FEJ NEMI JELLEGŰ MARÓ FOLYADÉK AZ ÁTMÉRŐ JELE RÉSZBEN KIUTAL ! HELYÉRE ILLESZT £ lb i 1 r MAGÁNSZÁM ÁLTALÁNOS. RÖV. ISKOLÁS ►V \ *5 % ♦/ k < TROMBITAHANG *T fb ARÖVID KÖTŐSZÓ A JÁROMBA FOGHATÓ ÁDÁM. BECÉZVE FÉLTŐN VÉDELMEZŐ 1/ 0 KÁRTYAJÁTÉK L~-------r~ \ KÉSŐBBRE HAGY ^ o o V l DURVA I POSZTÓ | ALATTOMOS RÉGI TÖRÖK NAGYÚR ÍF G \ RÉSZEKRE OSZLÓ b a t 0 % o( p í 0 PÁROSÁN CSEN ! TELI VÉR JELZŐJE LEHET ßr 3 t $ PARTNER "T’ b Á £ RÓMAI 49-ES- i u MAGNITÚDÓ. RÖV. 2 ( u Or fj 1 í O 3 l/ ö( ? ! KÖZÉPEN LÓG ! l ^0
