Nógrád Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-30 / 124. szám

2007. MÁJUS 30., SZERDA GAZDASÁG HMMMMMMMI 5 r b ffTt¥TTff*ni Betiltott süt& gépet sóztak rám egy nagy áruházban NEM FORGALMAZHATÓ Olvasónk karácsonyra kapott ajándékba egy melegszendvicssütőL Később tudta meg, hogy a termék már egy hónapja be volt tiltva. Hogyan legyen így óvatos? közleményben teszi nyilvá­nossá a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, ha egy ter­méket betiltottak. Ezt Mag- dus Ágnestől, a Közép-ma­gyarországi Regionális Köz- igazgatási Hivatal Fogyasztó- védelmi Felügyelőségének vezető főtanácsosától tudtuk meg. A lista a Magyar Köz­lönyben jelenik meg, ami természetesen nem azt je­lenti, hogy nekünk, vá­sárlóknak ezt kellene bön­gésznünk. Ez a kereskedők, illetve gyártók dolga lenne. A FENTI TÖRTÉNET jól végző­dött, hiszen a vásárló vissza­kapta a pénzt De mi van ak­kor, ha egy televíziós riport­ból nem tudják meg, hogy a masinát tilos forgalmazni? Mint ahogy a hölgy leírása szerint a vevőszolgálaton riadtan kérdezte az egyik dolgozó: „Mi lesz, ha a többit is visszahozzák?” Tehát fel­tételezhetjük, hogy az áru­ház tudott a tiltásról, de arra fittyet hányva árusította a szendvicssütőt. az ilyen eseteket érdemes bejelentem a fogyasztóvéde­lemnél. Lehetnek olyanok, akik mit sem sejtve a be­tiltásról, használják a termé­ket A hatóság fogyasztó- védelmi bírságot szabhat ki, amelynek összege sok millió forintra is rúghat A bejelen­tést a termékszámmal együtt tegyük meg, mert annak alapján azonosíthatják a be­tiltott árucikket A Fogyasztó- védelmi Főfelügyelőség címe: Budapest, VÜI. kér., József krt 6. Internetes honlapju­kon (www.fvf.hu) bővebb tájékoztatást is olvashatunk róluk. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Nemet mondanak a cigire szigor Kitiltanák a dohányosokat a nyilvános helyekről Teljes dohányzási tilalmat szeretne az Európai Bizottság. A magyar közvélemény ezzel egyetértene, igaz, kórházaknál és iskoláknál tartják reálisnak. Egyetért Magyarország is az Európai Unió által java­solt szigorú dohányzási tila­lommal: ez derül ki egy az ország álláspontjának alap­jául szolgáló javaslatból. Tibay Gábor Kissé távoli, mégis szemléletes az alábbi példa arra, mi várhat a dohányzási szokásaihoz egyelő­re ragaszkodó - és a dohányos­statisztikákban dobogós helyen szereplő - hazai társadalomra akkor, ha Európában egységes alapelv lesz a köztéri füstölési tilalom. Noha a füstölés vissza­szorítása támogatandó, az ír ven­déglátás például megrendült 2004 óta: a szigetországban - Eu­rópában először - akkor vezet­ték be a dohányzási tilalmat a vendéglátóhelyeken. A sörözők 15 százaléka bezárt, az alkalma­zottak közel ugyanekkora száza­lékát bocsátották el. A dohány­zás azonban nem esett vissza. A szigort azóta több más or­szágban átvették, így például Olaszországban és Máltán: az Európai Unió nem titkolt célkitű­zése, hogy a legtöbb zárt helyet dohányfüstmentes övezetté nyil­vánítsa, így július 1-jétől Anglia is csatlakozik a tilalomhoz. Az Eu­rópai Bizottsághoz május 31-ig kell beérkezzenek a tagországok javaslatai a Dohányfüstmentes Európa felé című Zöld Könyvhöz, amely a dohányzás elleni küzde­lem további lépéseit és az eddigi eredményeket foglalja össze. A magyar javaslatnak elvileg kormányzati szintű álláspontot kell tükröznie: lapunk egyelőre az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) anyagához jutott hozzá, amely vélhetően a hazai javaslat gerincét képezi majd. Ar­ra a kérdésre, hogy a kabinet mai ülésén foglalkozik-e az üggyel, délután még kitérő választ kap­tunk a Kormányszóvivői Irodá­tól, azzal: az ülések konkrét na­pirendje csak az összejövetelek előtt dől el. A kormánynak nincs sok ideje, hiszen legkésőbb pén­tekig el kell juttatni Brüsszelnek a magyar anyagot. Az OEFI által készített doku­mentumban átfogó tilalmak sze­repelnek: így érvényes lenne a dohányzás tiltása a zárt munka­helyekre, zárt közterületekre, a tömegközlekedési eszközökre és egyéb közterületekre, kivételek nélkül. Az intézet szerint korláto­zásokat kell bevezetni és alkal­mazni a nyitott közterületeken is, így stadionokban, vagy busz­megállók, vasútállomások pe­ronjain. Indoklásul azt írják: mi­vel a dohányfüstnek nincs biz­tonságosan minimális szintje, csak a teljes füstmentesség a megoldás. Az OEFI szerint a do­hányzás okozta betegségek csök­kentése „kizárólag teljes körű do­hányzási tilalom bevezetésével érhető el”. Az OEFI anyaga sze­rint csak a kötelező erejű, uniós szintű szabályozás az egyetlen biztosíték arra, hogy az EU-tagok érvényesítsék a nem dohányzó­kat érintő tilalmakat Ez azonban - állítják - nem feltétlenül válta­na ki komoly ellenállást, tekint­ve, hogy az 1999-ben hozott ha­zai, a nem dohányzókat védő tör­vény intézkedéseit a dohányosok többsége is támogatta. A helyzet azóta sem változott: a Gallup 2006-os felmérése sze­rint a lakosság többsége egyetért azzal, hogy nyüvános helyeken ne lehessen cigarettázni - igaz, a teljes körű tiltás bevezetésével kapcsolatban árnyaltabb a kép. A teljes, azonnali tilalommal a kórházak és iskolák esetében a megkérdezettek egyetértettek, míg például a cukrászdák, étter­mek esetében hosszabb átmene­tet tartanak reálisnak. Rendeletmódosítás a csikkmentes Szekszárdért korlátozza a szekszárdi köz­gyűlés a dohányzást a tolnai megyeszékhelyen. A részletes szabályozást még nem fogad­ták el, arról határoztak, hogy november elsején hatályba lép. A döntés hátterében az áll, hogy ellepik a cigarettacsikkek a belváros egyes területeit A köztisztasági rendelet módo­sításának célja a tisztább, csikkmentes Szekszárdi Mintá­nak a Dombóváron már elfo­gadott rendeletet tekintik, és tájékozódnak a külföldi test­vérvárosok szabályairól is. Do­hányozni csak a kijelölt helye­ken lehet majd, és egy eldobott csikk akár harmincezer forintjá­ba is kerülhet a szemeteidnek. HÍRSÁV Negyvenezer munkavállalót képeznek 12 milliárdból az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretei között csaknem negyvenezer munkavállaló képzése valósítható meg 12 milliárd forint ráfordítás­sal - jelentette be tegnap a Nemzeti Fejlesztési Ügynök­ség (NFÜ). A munkavállalók továbbképzéséhez mintegy ezer, többségében kis- és kö­zépvállalkozás kapott segít­séget. A közelmúltban fel­szabadult forrásokból finan­szírozva azt 177 pályázatot is támogatják, amelyet első körben keret hiányában el­utasítottak. 9 milliárd dollárt fektettek be Magyarországon a világbank szerint a kelet­európai és közép-ázsiai tér­ség országai közül Magyar- ország tavaly 9 milliárd dol­lárral a negyedik helyen állt a külföldi működőtőke (FDI)- beáramlás nagyságát tekint­ve. A hazai illetékeseket meglepte a hír, mivel a ma­gyar statisztikai adatok szerint csak 5,5 milliárd dollár értékű beáramlás történt. A Világbank szerint Magyarországon az idén 2,4 százalékos GDP-bővülés lehet, amely 2009-re 4 szá­zalékra gyorsulhat fel. Nyereséges a jegybank, de nem fizet osztalékot A MAGYAR NEMZETI BANK (MNB) 14,6 milliárd forint nyereséggel zárta 2006-ot - derült lti a Simor András jegybankelnök által elő­terjesztett éves beszámoló­ból. Az MNB idén nem fizet osztalékot, nyereségét az eredménytartalékban szá­molja el. A jegybank mérleg­főösszege december 31-én 4843,6 milliárd forint, saját tőkéje 91,1 milliárd volt Simor nyereséges bankot vett át Öncélú verseny az energiáért előadás Ügynöki feladatokat látnak el az energetikusok Tovább csökkent Magyarország lakossága Konferencia a közpénzek felhasználásáról „Nemzeti érdekű energiapoliti­kára van szükség, az energeti­kai szakembereknek pedig poli­tikai szándékoktól mentesen, ci- vü megközelítéssel kell kimon­daniuk a szakmai igazságokat” - hangoztatta a servian.hu-nak adott interjújában lárosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke. A grémium minden hó­nap második hétfőjén tartja Bu­dapesten Energiapolitikai hétfő esték nevű rendezvényét. Legutóbb a hazai földgázellá­tásról tartott előadást Magyari Dániel, a Mól Rt. korábbi vezér­igazgató-helyettese. Az Energia- politika 2000 Társulat szakmai­tudományos állásfoglalásokat dolgoz ki, konferenciákat és tá­jékoztatókat szervez, támogatja az önkormányzatok munkáját. Segítik az energiafogyasztók ér­dekvédelmét, a közvélemény szakmailag hiteles energetikai tájékoztatását, együttműködve más energetikai szervezetekkel. „Az energetikai szakemberek igen nehéz helyzet­be kerültek a rendszerváltás óta, a liberalizáció és a privatizáció után” - mondta Járosi Márton a servian.hu-nak. Az Energiapoli­tika 2000 Társulat elnöke szerint ugyanis a politikai helyett ma már egzisztenciálisan váltak füg­gővé, és egyre inkább ügynöki feladatokat látnak el az általuk képviselt cégek érdekében. Járosi Márton sajnálatosnak tartotta, hogy már kormányzati szinten is ez a szemlélet uralkodik. Ezt mu­tatja, hogy 1999-ben A magyar energiapolitika üz­leti modellje címmel megjelent tanul­mányra épül a 2001- es liberális villamos- energia-törvény is. Járosi szerint nem az ország jóléte, hanem az üzlet lett a célkitűzés az energia- szektorban, egyre nagyobb kör­nyezeti károkat okozva. „A ver­senyre hivatkoznak, a verseny egy vallássá lett, de mire való a verseny, ha öncélú?” - kérdezte az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke. ■ É. S. ■ „Nem az ország jóléte, hanem az üzlet a cél.” Kevesebb gyermek született, és több lakos halt meg az év első három hónapjában, mint az elő­ző esztendő azonos időszaká­ban, így a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint nagyobb mértékű volt a termé­szetes fogyás, mint 2006 első negyedévében. 2007 első há­rom hónapjában 23 561 gyer­mek született és 34798 lakos hunyt el, az ország lakossága 10 millió 59 ezer volt két hó­napja. Ezer lakosra 9,5 élve születés és 14 halálozás jutott. A nemzet­közi vándorlás folytán az ország lakossága ténylegesen ennél ki­sebb mértékben, mintegy 5000 fővel csökkent. ■ Z. M. A megújuló közpénzügyi szabá­lyozásról tart konferenciát a Vi­lággazdaság május 31-én a buda­pesti a Corinthia Aquincum Ho­telban. Elnöke Kovács Árpád, az Állami Számvevő- szék (ÁSZ) elnöke. A konferencia elő­adói között szerepel Kóka János gazdasá­gi és közlekedési, Veres János pénzügyminiszter, Draskovics Tibor, az Államreform Bizottság alelnöke, Varga Mihály, az Or­szággyűlés költségvetési bizott­ságának elnöke, Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának el­nöke, valamint az ÁSZ, a Gazda­sági Versenyhivatal, illetve tudo­mányos műhelyek szakértői. Ellenzék és kormány együtt a reformról. A konferencián elhangzó elő­adások fő témája a közpénzügyek újraszabályozása. A közpénzek felhasználásának most készülő reformja kiterjed a közgazdasá­gi-államháztartási, szabályozási-tör­vénykezési és társa­dalompolitikai kér­désekre, a korrup­ciós kockázatok mérséklésére is. A rendezvényen hasznos ismere­tekre tehetnek szert a költség- vetési intézmények, önkormány­zatok vezetői, illetve azoknak a cégeknek a képviselői, amelyek valamilyen formában érintettek a közbeszerzésekben. A rendez­vényre a helyszínen is lehet je­lentkezni. ■ T. M.

Next

/
Thumbnails
Contents