Nógrád Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-04 / 103. szám

4 2007. MÁJUS 4., PENTEK NÓGRÁD MEGYE Lelkes gyermekek a színpadon A közelmúltban a legkülönfélébb jelmezeket viselő lelkes gyermekek „hada” töltötte meg a Mikszáth Kál mán Művelődési Központot. dezésében. Ezüst minősítést kap­tak a szécsényi Csacsogok, a ba­lassagyarmati Mocorgók, a magyarnándori Játékkuckó és a A balassagyarmati barikák bronzérmesek lettek Szabó Andrea Balassagyarmat a Nógrád Me­gyei Pedagógiai és Közművelődé­si Intézet immár 16. alkalommal rendezte meg a Weöres Sándor országos gyermekszínjátszó-ta­lálkozó megyei bemutatóját, me­lyen 17 együttes fedte le szinte az egész megyét: balassagyarmati, bátonyterenyei, szécsényi, pász­tói, kazári, magyarnándori, sal­gótarjáni csoportok csillantották meg tudásukat a Ledőné Dolmány Mária drámapedagógus, rende­ző, Nyári Arnold drámatanár, szí­nész, illetve T. Pataki László író, rendező alkotta zsűri előtt. A szín­padon egymást váltó együttesek történetét és a bemutatandó dara­bot Patakiné Kerner Edit előadó- művész konferálta fel, aztán fel­gördült a függöny, s az előadások láttán máris elvarázsolódott a zö­mében gyermekekből álló népes közönség. Idén a mesejátékok ta­roltak, de improvizatív és zenés játékok is megjelentek csakúgy, mint Lázár Ervin meséinek átdol­gozásai, népmesék, Móra-, Arany-, Mészöly Miklós-, Devecseri-művek. A balassagyar­mati Balassi Bálint Gimnázi­um „ Szín-padra" elnevezésű cso­portja például Tamási Áron írását vitte színre Kanyó Kinga tanárnő átdolgozásában, Kurunczi Zsoltné drámapedagógus rende­zésében. Székely kapujukat Si­mon György fafaragó készítette, eredeti erdélyi székeket használ­tak, moldvai ruhát viseltek a sze­replők, s még zenei aláfestésük is autentikus volt: Bartók „ Este a székelyeknél” című művét hall­hatta a közönség. Többségében művészeti iskolák szerepeltek, de általános iskolások és kis gimna­zisták is színpadra léptek, s ez a művészeti órák egyre csökkenő száma mellett óriási munkát, pró­bák sorát, diákok és pedagógu­sok áldozatvállalását jelenti. Ablonczy Lászlóné, a Nógrád Me­gyei Pedagógiai és Közművelődé­si Intézet munkatársa, a megmé­rettetés szervezője elmondta: az anyagválasztás, a dramaturgiai munka, az előadás tere, a díszlet, netszervezés és az előadás stílu­sa alapján mérlegelik a látottakat.- A mozgáskultúra, a beszédtech­nika hagy még kívánnivalót ma­ga után, de a kevés óraszám, a csökkenő támogatás mellett így is nagy dolog ezt a szintet elérni- tette hozzá a szervező. A bírálóbizottság egyetlen arany minősítést adott ki: a nagy sikert arató balassagyarmati Pi­masz kamasz együttesnek, mely­nek tagjai a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola növendékei. Csorba Piroska „ A kesztyű” című stílusgyakorlatait adták elő pará­désan a gyermekek B. Nyíregyhá­zi Ágnes átdolgozásában és ren­salgótarjáni Európa színpad. Bronz minősítésben részesültek a salgótarjáni Gyöngyök, Kabó­cák és a Csiribiri színpad, a balas­sagyarmati „ Szín-padra” és a Ba­rikák, valamint a pásztói Cserfeskék. A Nemzeti Kulturális Alap tá­mogatásával megrendezett talál­kozó felmenő rendszerű: meghí­vásos alapon vehetnek részt a kis színjátszók a május 19-20-ai váci regionális fordulón, míg az orszá­gos döntőre június 8-9-10-én ke­rül sor Debrecenben. Az arany minősítésű Pimasz kamasz együttesnek tehát jó esélye van a továbbjutásra. Eltűnik a szabadságok negyede M.J Salgótarján. Alkotmánybíró­sághoz fordult az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, mi­vel a kormány megszegte az Or­szágos Érdekegyeztető Tanács­csal 2006. évre kötött megállapo­dást azzal, hogy megemelte az egészségbiztosítási, illetve mun­kavállalói járulékot. Az érdekvé­delmi tömörülés azért döntött így, mert vezetése szerint ennek következményeként jöttek létre a helyi béregyezségek, s a kor­mány keresztülhúzta a munka- vállalók számításait - jelezte dr. Borsik János, a szövetség elnöke a néhány napja Salgótarjánban tartott sajtótájékoztatóján. Ezt megelőzően a bértárgyalások menetéről, befejezéséről, a Mun­katörvénykönyv rendelkezései­vel kapcsolatos javaslataikról és ennek eredményeiről tájékoztat­ta az érdekképviseleti szerv me­gyei vezetőit. - Megkérdeztem a kormányfőt, idén megismétlik- e a szerződésszegést, s azt a vá­laszt kaptam, ha nem lesz ka­tasztrofális a helyzet, nem fog­nak ilyen eszközökhöz nyúlni. A munkavállalók évi rendes szabadságának kivételére, ki­adására vonatkozó előírásokról, illetve szakszervezeti ajánlások­ról is szólt a szövetségi elnök. Emlékeztetett arra: a testület megsemmisítette a Munkatör­vénykönyv 134. szakaszának azon rendelkezését, miszerint kivételesen fontos gazdasági ér­dekből a munkáltatók átvihet- ték a szabadságot a következő évre. Közölte, hogy nagyon sok a kedvezőtlen tapasztalatuk: „a szabadságok több mint egyne­gyed része eltűnik.” Bár a mun­kavállalói oldal hajlana erre, pénzbeni megváltásuk alkot­mány- és törvényellenes lenne, ugyanígy a felhalmozás is. Az autonóm szakszervezetek úgy látják, a vállalkozások olyan mértékben lecsökkentették az alkalmazotti létszámot, hogy az már akadályozza a szabadságol- tatást. Ezért javasolták egyebek közt: csak a szabadságok egyne­gyedét lehessen átvinni a követ­kező év március 31-éig. E tekin­tetben az idei legyen átmeneti év, szeptember végéig kitolt ha­táridővel. Volt ajánlatuk (s ezt el is fo­gadták) az el nem évülésre, s szintén kardoskodtak amellett, hogy a dolgozó is kerülhet vis maior-helyzetbe. S amennyiben ez akadályozza, hogy munkát végezzen, legyen módja azonna­li szabadságolásra, kapjon men­tességet a tizenöt napos előzetes bejelentés kötelezettsége alól. Azzal összefüggésben, hogy az Alkotmánybíróság megsem­misítette az orvosi ügyeleti idők­kel kapcsolatos kormányzati szabályozást, a következőket kö­zölte :- Arcpirítónak tartom, hogy a parlament elfogadta az önként vállalt túlmunka kategó­riáját az egészségügyben. Aki egy kicsit is ismeri ezt a terüle­tet, tudja, hogy önkéntességről szó sincs, és vállalásról sem: élethelyzet és foglalkoztatás kér­dése ez. Ha július 1-jéig nem pó­tolják valamivel, nem változtat­nak, gyakorlatilag semmiféle le­hetőség nem lesz arra, hogy a túlmunkát szerződéssel ismer­jék el. S az egészségügyben na­gyón rossz a helyzet. Vitézi mulatság a várban Hollókő. A várban rendezett tavaszköszöntő vitézi mulatsággal ün­nepelték május elsejét a hollókőiek. Az érdeklődők többek között részt vehettek a Bourdon együttes középkori koncertjén, megte­kinthették a törökök első támadását a vár ellen, valamint vitézi pár­bajok és vívásoktatás is szórakoztatta a közönséget. A nap folyamán középkori játékokat és fegyvereket próbálhatták ki az oda érkezők. A hölgyek ezúttal nem a vitézeket, hanem a közönséget igyekeztek elbű­völni Az elszánt védők... ... a kitartó támadók ellen a tárgyak, a kellékek, a zajok és zenék, a jelmezek, a smink, a test­tartás, a metakommunikáció, a mozgás, a színészi játék, a jele­Régen szembesültek már a hollókői várvédők a támadó török sereggel

Next

/
Thumbnails
Contents