Nógrád Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-24 / 120. szám
2007. MÁJUS 24., CSÜTÖRTÖK GAZDASAG 5 Minden ötödik cégnél történnek csalások? Kiss Zoltán a suszter kaptafáját cserélte fel a hegesztőpisztolyra. Abban reménykedik, hogy új szakmájával könnyen talál majd magának új állást. Cipészből lesz hegesztő tanulás Tízezer álláskereső tehet szert eladható szakképzettségre Egy felmérés kimutatja: a diplomások munkaerőpiaci esélye 80 százalékos, a szakképzetteké 70, míg a szakképzetleneké mindössze 24-27 százalékos. A munkaügyi minisztérium szerint ezért az életen át tartó tanulás a megoldás, hiszen kiutat jelenthet a szegénységből. Vég Márton Elméletben szépen hangzik: divatba kell hozni az életen át tartó tanulást, mert az kiutat jelenthet a szegénységből, hiszen piacképes tudással a tartósan munkanélküliek is álláshoz juthatnak. Tehát ha kárpitosként nem találsz magadnak munkahelyet, akkor képezd át magadat villanyszerelővé, ha pékként nem tudod eltartani a családodat, akkor szellőző- és klímaszerelőként biztosan boldogulni fogsz. Kimondani ezt könnyű. De a gyakorlatban mindezt iszonyatosan nehéz megvalósítani, és többnyire a megélhetési kényszer a motiváció, nem pedig a csillapíthatatlan tudásszomj. Nem kevés időt és pénzt kell áldozni egy bizonytalan jövőbeli állás érdekében, másrészt felnőtt fejjel nem könnyű újra beülni az iskolapadba, valamint a kéznek is nehéz megtanulni egy új szakma mozdulatait. „Sajnos a cégnek, ahol cipészként dolgozom, 20 éve nehézségei támadtak. Ezért saját elhatározásból érdeklődni kezdtem a lehetőségek után, és egy ismerősöm ajánlotta, hogy képezzem át magam hegesztőnek, mert akkor tud segíteni elhelyezkedni” - mondta lapunknak Kiss Zoltán. Hozzátette: még nagyon sokat kell gyakorolnia, mert leendő szakmájának alapfogásaival csak május elején ismerkedett meg, de bízik benne, hogy minden rendben lesz. Van oka az optimizmusra, hiszen hegesztőként még mindig sokkal könnyebb állást találni, mint a szomszédos termekben tanuló kőműveseknek és ácsoknak. „Magyarországon ma tudunk képezni. Európában sehol nem képeznek jobb géplakatost, üvegest vagy asztalost Ellenben nem tudjuk elvinni a képzésekre azt a 1,7 millió embert, aki nap mint nap otthon ül” - mondta lapunknak Szilágyi Antal. A SZTÁV Zrt. vezérigazgatója és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács alelnöke hozzátette: diplomásokkal már szinte Dunát lehetne rekeszteni, ellenben az em- h'tett fontos szakmák társadalmi megbecsültsége folyamatosan romlik vagy stagnál. Szilágyi szerint a megyékre, régiókra lebontott munkaerőigény feltérképezésén és az iskola- szerkezeten is javítani kellene. „Nem túl szerencsés dolog például, hogy 20 éves fiatalemberek rögtön pálya- korrekcióra kényszerülnek, valamint sokan ismerethiányosan, olvasási, szövegértési problémákkal kerülnek ki az iskolákból” - mondta Szilágyi. Az életen át tartó tanulást tűzte ki célul a „Lépj egyet előre!” program is, amelynek keretében évente tízezer álláskereső ingyenesen tehet szert a munkaerő- piacon is eladható szakképzettségre. így az ország végre nem az olcsó munkaerejével, hanem a jól képzett munkavállalóival válna vonzóvá a befektetők számára. „A felnőttképzés csak látszólag tudásszerzési kérdés, ez alapvetően társadalmi esélyeket érintő ügy” - hangoztatta a szociális és munkaügyi miniszter, amikor részt vett az Egész életen át tartó tanulás elnevezésű európai uniós programról rendezett konferencián. Kiss Péter a munkaerő-piaci esélyek és a képzettség közötti összefüggést adatokkal is igazolni kívánta. Egy felmérésre hivatkozva elmondta: a diplomával rendelkezők esélye 80 százalékos, a szakképzetteknél ez 70 százalék, míg a szakképzetlenek mindössze 24-27 százalékánál van remény, számuk tehát rendkívül alacsony. A statisztikák azt mutatják, hogy a roma származású férfiak kevesebb mint harminc százaléka jut munkához, míg a nők esetében ez az arány ennek a felét sem éri el. A megváltozott munkaképességűek hivatalos aktivitási mutatója tíz százalék körüli, miközben Nyugat-Európában ez 30-50 százalékos is lehet. ■ Diplomásokkal már Dunát lehet rekeszteni, de jó szakmunkások- hói régóta hiány van a munkaerőpiacon. Magyarországon minden ötödik munkavállaló úgy véli, hogy 2006-ban felmerült csalás a vállalatánál - áll az Ernst and Young Vállalati csalások és az etikai forródrót című friss tanulmányában. Kühn János, az Ernst and Young visszaélési-kockázatkezelési szolgáltatások magyarországi üzletág- vezetője elmondta, hogy Magyarországon a csalást észlelő dolgozók 20 százaléka nem tenné szóvá az esetet, míg Nyugat-Európában ez az arány 8 százalék. Több árut és kevesebb személyt szállítottak idén, az első negyedévben a szállított áruk tömege 21 százalékkal, az árutonnakilométerben mért teljesítmény 18 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH közlése szerint a távolsági személyszállításban az utasok száma 5 százalékkal csökkent, a helyi személy- szállítás utasszáma 4 százalékkal lett alacsonyabb. Az RMDSZ betiltatná a cianidos bányászatot A romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyértelműen támogatni fogja a ciántechnológia használatának beszüntetését célzó törvénytervezetet - válaszolta Markó Béla miniszterelnök-helyettes a technológia ellen tiltakozó civil szervezetek levelére. Markó aggodalmaival szemben a verespataki aranybánya vezetése bízik benne, hogy megkapják az engedélyt a kitermelésre. Markóék a civilek mellett állnak Akciós könyvek - egyértelmű tájékoztatást félreértés Olvasónk eladó egy könyvesboltban, amely egypolcnyi könyvet állandó akcióban, árengedménnyel ad. Az üzlet kirakatán ez áll: „könyvek árengedménnyel”. De sok a gond emiatt. Valaki azzal fenyegetőzött, feljelenti az üzletet a fogyasztóvédelemnél. Megtévesztő reklámért. „Igaza volt” - mondta Magdus Ágnes, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének vezető főtanácsosa. Az ilyesfajta, árra vonatkozó feliratoknak egyértelműnek kell lenniük. Márpedig ez nem az. Úgy is érthetjük: „bizonyos könyvek”, de úgy is: „minden könyv”. Lehetséges ugyan, a magyar nyelv szabályai szerint az első értelmezés a megfelelő. Ám ha a vásárlók többsége bizonytalan ebben, vagy a másik mellett kardoskodik, akkor kereskedelmi szempontból egyértelműségről már nem beszélhetünk. A kereskedőnek pontosítania kell az akciós könyvek körének megnevezését. Például „egyes könyvek”. A fogyasztóvédelmi törvény szerint ugyanis a vásárlót egyértelműen kell tájékoztatni az árakról. Ha a kereskedő ezt nem teszi, akkor a hatóság kötelezheti erre. Hiszen az önmagában álló „könyvek” szóval azt sugalmazza: minden könyv. Ez megtévesztő reklám. Súlyosabb esetben az üzletre szabálysértési vagy fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabhatnak. Előbbi 50 ezer forintnál kezdődik, az utóbbi akár több millióra rúghat. Igaza volt tehát az eladónak, aki kérte főnökét: határozzák meg pontosabban az akciós könyvek körét ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Kötelező biztosítás: más uniós szokások felelősség Van, ahol a bonus-malus rendszer is ismeretlen fogalom Nem kérnek a tanárok az ingyenmunkából Összefoglalót készített a Független Biztosítási Alkuszok Magyar- országi Szövetsége (FBAMSZ) arról, hogyan működik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (KGFB) rendszere Európában. Az apropót az adja, hogy a parlamentben éppen most zajlik a biztosítási törvény KGFB-t is érintő vitája. Kiderült, az Európai Unióban nincs egységes gyakorlat: olyany- nyira, hogy több helyen a baleset- mentes vezetést díjazó, a károkozást szankcionáló bonus-malus rendszer sem működik. így például - áll a FBAMSZ összefoglalásában - Észtországban vagy Romániában sincs hasonló díjmegkülönböztetés. De a franciák sem alkalmazzák minden esetben a bonus-malus rendszert. Ám nem csupán ennyi a különbség: meglepő módon a fejlettebb informatikai kultúrájú országok egy részében ismeretlen a hazánkban már gyakorlattá vált on-line szerződéskötéskor alkalmazható kedvezmény. Eltérő a KGFB-t kínáló biztosítók száma is: míg Szlovéniában például mindössze hat, addig Németországban csaknem száz társasággal lehet szerződni. Az országok jelentős részében a szerződések az év végén járnak le, máshol az aláírástól számított egy naptári év a szerződött idő - így változó az is, van-e rögzített áttérési „kampányidőszak”. ■ Z. M. Nálunk díjazzák a balesetmentes közlekedést, de így is sok a karambol A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) több mint hetvenezer aláírást gyűjtött össze a pedagógusok kötelező óraszámának visszaállításáért. Az összegyűjtött íveket nyilvánosan az Önkormányzati és Terület- fejlesztési Minisztérium épületében Luczai Zsuzsannának, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője jogi helyettesének adták át. Az érdekvédelmi csoport két hónappal ezelőtt kezdte el akcióját, amellyel azt szeretné elérni, hogy az Ország- gyűlés vonja vissza a közoktatási törvény óraszámra vonatkozó részét. Kertész Ágnes, a PDSZ elnökségi tagja szerint a szeptemberi kötelező óraszámemelés valójában ingyenmunkát jelent a tanítóknak, tanároknak. A törvény bevezetése következtében több ezer oktató kerülhet a következő iskolaévtől az utcára. Amennyiben az OVI több mint ötvenezer aláírást hitelesnek minősít, akkor a parlamentben napirendi pontként kell tárgyalniuk a képviselőknek a kérdést. A dokumentumok átadása után negyvenöt nap van a hitelesítéshez. Ha megvan a szükséges minimális aláírás, az OVB határozatot hoz, és tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. ■ I. M. ■ Több mint hetvenezer aláírást gyűjtöttek.
