Nógrád Megyei Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-07 / 82. szám

2007. ÁPRILIS 7, SZOMBAT 5 GAZDASÁG A tulajdonos szerint hétfő óta utalják az II Ferro-s pénzeket Több mint egy hónapja nem fizet több ezer ügyfelének az II Ferro cég - állítja a Népszabadság. Az II Ferro az egyik olyan társa­ság Magyarországon, amely az autósoknak havi díjat fizet a tu­lajdonos új vagy használt autó­ján elhelyezett reklámszövegért. Csakhogy február végén a napi­lap szerint leálltak a kifizetések, arra hivatkozva, hogy az „II Ferro Kft.-ben vezetőváltás tör­tént, és ennek kapcsán az új ügyvezető a társaság teljes körű átvizsgálását és pénzügyi át­szervezését rendelte el”. A ko­rábban minden hónap elején tar­tott szemlézést - amelyen a rek­lámautók hirdetéseit és az ügy­felek számára kötelezően előírt távot ellenőrzik - márciusban a hónap végére tolták az átszerve­zések miatt. ■ Az II Ferro vezetőváltás­sal és a cég ezt követő átvizsgálásával, át­szervezésével magyaráz­ta a hirdetések utáni fizetés leállítását. A fizetések csúszása miatt azok az ügyfelek kerültek a leg­nagyobb bajba, akik úgy vettek autót, hogy nem volt tartalékuk. Magyarán azok, akik arra számítottak, hogy majd a reklámautós vállalkozás állja törlesztőrészleteiket. A lízing­cégeknél azonban nem lehet ar­ra hivatkozni, hogy az II Ferro nem utalja a pénzt; ha a tulajdo­nos nem fizet, elveszíti autóját, ráadásul tetemes összegű adós­ság is maradhat a nyakán. Erre a veszélyre egyébként a múlt hónapban figyelmeztetett a Magyar Lízingszövetség. Lapunk utolérte Körmendi Ákost, az II Ferro tulajdonosát, aki elmondta: március 26-30. között minden ügyfelüknél rendben megtörtént a havi szemlézés, és hétfőn már elkezd­ték a kifizetések átutalását. Az új kifizetési rendszerre való átál­lásra hivatkozva nem tudta meg­mondani, mikorra kapja meg pénzét az összes ügyfelük. Az eddig minden hónap elején vég­zett szemlék ezután mindig a hó­nap utolsó napjaiban lesznek - tette hozzá. Körmendi szerint áp­rilis végére már normalizálódhat a helyzet, és ezután a kifizetése­ket minden szemlézést követő héten kezdik el utalni. ■ N. M. Ha nincs alku, nincs munka Ferihegy A törölt járatok utasai ott alszanak, ahol csak tudnak Csak a szemfüleseknek jutott pad a várakozáshoz. Erre szükség is lesz, hiszen vannak, akik csak vasárnap tudnak majd felszállni. A jegykezelők, poggyász­rakodók és rámpatisztek sztrájkja miatt tegnap húsz járatot töröltek. Ez kevesebb a vártnál, de így is komoly zavarokat okoz. Vég Márton „A Ferihegyi repülőtéren földi ki­szolgálást végző Celebi Gh Kft. dolgozói szombat délután fél há­romkor befejezik a csütörtökön kezdett kétnapos munkabeszün­tetést, de újabb sztrájkot hirdet­nek, ha nem lesz megállapodás a bértárgyalásokon” - jelentette ki pénteken Csorba Attila. A Lé­giközlekedési Dolgozók Függet­len Szakszervezetének elnöke hozzátette: a sztrájk folytatásá­nak időpontját még nem tűzték ki, de a török tulajdonú céggel folytatandó tárgyalásoknak sincs időpontja. Csorba sajtótájékozta­tóján elmondta: délelőtt is szíve­sen tárgyaltak volna a földi ki­szolgálást biztosító Celebi vezető­ivel, de azok inkább maguk hord­ták a csomagokat. A sztrájk amúgy annak ellené­re sikeresnek mondható, hogy a beharangozott 150 járat helyett csütörtökön öt, tegnap lapzártán­kig az érintett 89 járatból tíz ér­kező és tíz induló gép nem szállt le, illetve fel. „Szombaton 16 indu­ló és 18 érkező járatot érint a munkabeszüntetés, de azt még nem lehet tudni, hányat törölnek a légitársaságok” - mondta Szollár Domokos. A Budapest Airport szóvivője szerint több­órás késéssel is számolni kell. Pénteken valamennyi járatát törölte az Easylet, a Lufthansa és az Alitalia, de járatot volt kényte­len törölni a British Airways is. Utóbbi jelezte utasainak, hogy a celebinek 500 munkaválla­lója van és több mint 100 bér­munkást foglalkoztat Az al­kalmazottak bruttó átlagkere­sete 2006-ban 341 ezer forint volt, ebbe azonban beletarto­zik a menedzsment magas jö­más légitársaságok járataival - ha van üres hely, és az utas haj­landó kifizetni a jegyárak közöt­ti különbözetet - megpróbálják eljuttatni őket úti céljukhoz. A Malév utasainaknem kell izgul­niuk, hiszen a gépek indulnak. A Ferihegy 2B, illetve az 1-es terminál kezd hasonlatos lenni valamiféle modern menekülttá­borhoz. Váratlan helyeken lehet ugyanis alvó emberekre bukkan­ni. Valaki nem bírta kivárni a gé­pére vonatkozó információkat, és homlokkal egy asztalra dőlve szunyókált egy gyorsétteremben. A padok természetesen a szem­füleseknek jutottak. Egy angol család - akiknek londoni gépe vedelme is. Egy beosztott ugyanis 60700forintot visz ha­za a műszakpótlékkal együtt. A LIGA szakszervezet is támo­gatja a bérköveteléseket, holott az kilóg az országos bérmegál­lapodás kereteiből. valószínűleg csak vasárnap száll­hat fel, de ezt ők még nem tudták - rotációs rendszert alkalmazott; amíg a családfő elnyúlva durmolt a pádon, addig lánya és felesége uzsonnára elmajszolt egy-egy szendvicset. Szerencse a szeren­csétlenségben, hogy jó idő volt, így a környező füves területekre nyugodtan ki lehetett heveredni egy kis napfürdőzésre. A feri­hegyi éttermek, kávézók és új­ságárusok szintén köszönetét mondhatnak a sztrájkolóknak. „Azt mondták, hogy ebbe a sor­ba kell beállni ahhoz, hogy meg­tudjuk, mikor és mennyiért tu­dunk végül elutazni” - mondta egy kétségbeesett lány, aki Lon­donba akart volna eljutni. A sor olyan hosszú volt, hogy a vége kint kígyózott a szabadban. Mindez azért, mert a szakszer­vezetek 10 százalékos alapbér- emelést követelnek, valamint szeretnék elérni, hogy a bérmun­kásokat 105 ezer forint minimál­béren alkalmazza a Celebi. A cég azonban 4 százaléknál nem haj­landó többet adni, mert különben csődbe menne. Kilóg a mérték, de jogos a követelés HÍRSÁV Tizedével nőtt az ipari termelés februárban 10,7 százalék­kal haladta meg az ipari termelés az előző havit. A Központi Statisztikai Hiva­tal adatai szerint a termelés volumene az év első két hó­napjában 10,8 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Még egyeztetnek a kedvezményes áramról várhatóan egy hetet csú­szik a korábban április 7-ére tervezett egyeztetés a villamosenergia-ipari mun­kavállalók és nyugdíjasok kedvezményes áramtarifájá­ról szóló végleges megálla­podásról. Az ágazati dolgo­zók tarifája jelenleg a lakos­sági áramár 63 százaléka, amely átlagosan évi 139 687 forint támogatást jelent. 73 milliárdot költöttek tavaly reklámra az elektronikus reklám­piac nettó bevétele 2006- ban 73 milliárd forint volt, ami 7,1 százalékos növeke­dés az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ebből a televí­ziók 65,1 milliárd forinttal részesedtek, míg a rádiós reklámköltések megközelí­tették a 8 milliárd forintot. 2012 előtt nem lesz euró Lengyelországban legkorábban 2012-ben ve­zetheti be Lengyelország az eurót - jelentette ki a varsói jegybank elnöke. Slawomir Skrzypek szerint a lengyel infláció várhatóan a közpon­ti bank célkitűzésének meg­felelő 2,5 százalék körül ala­kul jövőre, illetve 2009-ben. Az új bankelnök nem sietne A legszegényebb országokat érinti rosszul a felmelegedés klímaváltozás Az ENSZ szerint hetven év múlva a Föld lakosságának negyede szenved majd az ivóvíz hiányától Késhegyig menő viták után pénteken nyilvánosságra hoz­ták az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentését a globális fel- melegedés következményeiről. Bár a szöveget az Egyesült Álla­mok és Kína nyomására sokban finomították, a kutatók követ­keztetései még így is riasztóak. A jelentés szerint 2080-ra a Föld lakosságának mintegy ne­gyede - több mint kétmilliárd ember - szenvedni fog az ivóvíz hiányától. Százmilliókat fenye­get majd az éhhalál, a természe­ti katasztrófák, áradások viha­rok, hőhullámok pedig lényege­sen gyakrabban és sokkal erő­teljesebben jelentkeznek majd. A Föld élővilágának csaknem egyharmadát fenyegeti kipusz­tulással a felmelegedés. A válto­zások ráadásul éppen a világ legszegényebb országait érintik majd a legjobban. Európát ugyan egyelőre nem fenyegeti éhínség, a jelentés azonban kitér arra is, hogy kon­tinensünk országainak is szem­be kell nézniük a klímaváltozás okozta katasztrófákkal. A ten­gerparti területeket - elsősorban Dániát, Hollandiát és Észak-Né- metországot - az emelkedő ten­gerszint okozta áradások fenye­getik, a mediterrán országokat a pusztító hőhullámok, Közép- Európában pedig szárazság miatti ivóvízhiány, illetve a hirte­A Kárpát-medencében elsősorban a szárazság jelenthet veszélyt len jövő hatalmas áradások jelentenek veszélyt. A jelentés szerint Magyar- ország az átlagosnál fokozottab­ban veszélyeztetett államok kö­zé tartozik. Hazánkban ugyanis a globális felmelegedés ütemé­nél majdnem másfélszer gyor­sabban emelkedik az átlag- hőmérséklet. A felröppent rémhírekkel el­lentétben a Duna kiszáradásától nem kell tartanunk, de vízhoza­ma mindenképpen csökkenni fog. A folyó vízgyűjtőterületén ugyanis kevesebb lesz a csapa­dék, és az alpesi gleccserek eltű­nésével a belőlük érkező vízre sem számíthatunk. Ugyanakkor fel kell készülnünk arra is, hogy a hirtelen lezúduló nagy meny- nyiségű csapadék árvizeket okoz nemcsak a Dunán és a Tiszán, hanem kisebb folyóvizeinken is. Öröm az ürömben, hogy a fűtési költségek jelentősen csök­kennek majd: a jelentés Kárpát­medencére vonatkozó része sze­rint az évi átlaghőmérséklet 2,5 fokkal emelkedni fog, jelentősen lerövidül a fűtési szezon, hosz- szabb lesz viszont a mezőgazda­ságban az idény. Katasztrófát okozhat azonban természeti kin­cseinkben a felmelegedés: víz nélkül maradhat a Szigetköz, sú­lyos aszályok sújthatják az Al­földet, gondokra lehet számítani a Dráva mentének értékes sza­kaszain is. ■ F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents