Nógrád Megyei Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-05 / 80. szám

2 2007. ÁPRILIS 5., CSÜTÖRTÖK Salgótarjánban új buszmegálló nőtt ki a földből pár hónap alatt - elődjéhez képest talán csak annyi a hasonlóság, hogy ugyanazon a helyen áll. A jelen­tős beruházás átadására a me­gyeszékhelyre látogatott Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kor­mánybiztos. Az új buszpályaud­var oktatótermében - szinte fel­avatva azt - interjút kértünk tő­le, hogy tájékoztathassuk olva­sóinkat az ország, a megye és persze Salgótarján előtt álló fej­lesztési lehetőségekről, a finan­szírozhatóság feltételeiről, az Új Magyarország fejlesztési terv­ről. Az előttünk lévő négy-hét esztendő ugyanis igen fontos, ha nem meghatározó lehet a gazdaságfejlesztés, az ország előbbre való lépése terén. Be­szélgetésünk során bebizonyo­sodott: a kormányzat gyors nö­vekedést kíván elérni, ezért az Európai Unióban elsőként írt ki pályázatokat. A gazdaságfejlesz­tési kiírások feltételei szerint érezhető fejlődést várnak a vál­lalkozásoktól, hogy az Európai Unió mutatóit Magyarország mielőbb utolérje. Ha ugyanis a fejlődés csak annyi, mint az unió átlaga, akkor a különbsé­gek nem csökkennek. Emiatt a mostani kiírásokkal azt szeret­nék elérni, hogy az exportké­pes, lehetőség szerint beszállí­tóvá váló nagyobb vállalkozások támogatásával jusson az ország az ötről a hatra. Mindenesetre az tény, hogy egy vállalkozás a nyújtott támogatásokért úgy tud visszaadni valamit a köz­nek, ha foglalkoztat, vagy, ha növekszik - illetve lehetséges előbbiek kombinációja is. Mi várható hát a gazdaságfejlesztés és ezek támogatása során az " előttünk álló években?- Milyen fejlesztési irányokat tartal­maz a megye számára az Új Magyaror­szág fejlesztési terv, a régiós program? - Tettük fel a kérdést Bajnai Gordon fej­lesztési kormánybiztosnak.- Az Új Magyarország fejlesztési terv megkezdődött, az első pályázatok janu­ár 31-én jelentek meg a vállalkozók szá­mára, ezekben a napokban már érkez­nek is az első pályázatok. Igaz ez a vál­lalati képzések terén február elején ki­írt pályázatokra is, amelyekre jelent­kezni múlt hét péntektől nyílt meg a lehetőség. Ami talán még az előbbiek­nél is fontosabb, hogy a helyi sajátossá­gokat is figyelembe vevő regionális pá­lyázatok is rövidesen beindulnak. Úgy tervezzük, hogy május első napjaiban jelenhetnek meg ezek és fokozatosan épülnek egymásra a különböző lehető­ségek nyár közepéig. Júniusban remé­nyeink szerint sikerül lezárni a Brüsz- szellel folyó alkudozást, ezután pedig az összes ágazati, regionális és rész­program beindulhat. Ennek eredmé­nyeképpen azt szeretnénk elérni, hogy alapvetően megújuljon az ország. Az észak-magyarországi regionális program, amelynek érintettje Nógrád megye és benne Salgótarján is, a máso­dik legnagyobb lesz pénzügyi kereteit tekintve. Nem véleüenül van ez így, a kormány elkötelezett arra, hogy a fej­lesztések ne csak a szabad verseny je­gyében valósulhassanak meg, azaz a legerősebbek további erősítéséről szól­janak, hanem esélyt kínáljanak azok­nak, akik hátrébb tartanak a fejlődés­ben. Éppen ezért a regionális progra­mok pénzügyi kereteit úgy állapítottuk meg, hogy - direkt erre a célra kidolgo­zott négy mutató alapján - minél fejlet­lenebb egy régió négy mutató alapján, annál magasabb összeget kapjon.- Mik ezek a mutatók?- Figyelembe vesszük a munkanél­Új Magyarország épül küliséget, az egy főre jutó GDP-alapú fejlettséget, a hátrányos helyzetű kis­térségek és települések arányát, ezek lé- lekszámát. Olyan mutatókat veszünk tehát figyelembe, amelyek fejlesztése előbbre viszi az adott régiót. Az Észak- Alföld után így éppen Észak-Magyaror- szág juthat a legtöbb pályázati forrás­hoz. Hozzá kell tennem, eddig is elég jól teljesített a régió és Nógrád megye, hi­szen eddig 8 milliárd jutott ebbe a tér­ségbe az első fejlesztési terv jóval sze­rényebb forrásaiból is. Salgótarján vá­ros eddig 1,7 milliárd forinttal részese­dett a forrásokból a kisebb-nagyobb pá­lyázatok eredményeképpen. Ebben benne van az új autóbusz-pályaudvar, a Gagarin Általános Iskola, több tucat vál­lalkozás fejlesztése és agrárügyi beru­házások is. Jól látszik, hogy a legkisebb megyéhez és a város lélekszámához ké­pest is jó az érdekérvényesítő, tervező, végrehajtó képesség. Az elkövetkezendő időszakban azon­ban sokkal nagyobb források állnak majd rendelkezésre, országos szinten ruházásokat, hogy fenntartható iskolák jöhessenek létre magas színvonalú ok­tatással és megfelelő gyermeklétszám­mal. Programokat szeretnénk indítani a hátrányos helyzetűek, alacsony kép­mintegy a 3,5-szerese a korábbinak. Ennyit kell majd befektetni az ország­ban. Ez az egyik oldalról nézve nagyon jó hír, hiszen sokkal több pénzt lehet majd felhasználni, a másik oldalról vi­szont az látszik, hogy ezt a pénzt tudni is kell jól befektetni! Szándékosan nem mondom azt, hogy elkölteni, hiszen 8000 milliárdot, akármilyen sok pénz is, könnyen el lehet pocsékolni. Nekünk azonban azt a 8000 milliárd forintot, ü- letve ennek a pénznek az éves részeit úgy kell befektetnünk, hogy a gazda­ság szárba szökkenjen, fenntartható fej­lődés legyen belőle, az egész ország ré­szesedjen belőle! Ez pedig nagyon ne­héz feladat, mindenkinek fel kell rá ké­szülnie, itt, helyben is. Az önkormány­zatoknak, a vállalkozóknak, az isko­láknak, de a képviselőknek is rengeteg tennivalójuk lesz ezzel.- Mik azok a fontosabb kérdések, ame­lyek Nógrádot érintik?- Salgótarján és a megye fejlesztésé­nek egyik legfontosabb témaköre a 21. számú főút négysávúsítása, ennek meg­valósítása szerepel is a kormányzat ter­vei között. A másik égető kérdés a tér­ségi integrált szakképző központok (tiszk - a szerk.) rendszerének kiépíté­se. A szakképzés ma az országban igen nagy gondban van, hiszen az 1990-es szinthez képest, azt az időszakot száz százaléknak véve, mindössze 58 száza­lék a szakmunkásképzésben résztve­vők aránya, holott éppen rájuk lenne a legnagyobb szükség a munkaerőpia­con. Előbbiek miatt szerepel a tiszk fej­lesztés Salgótarjánban is. Előbbiek mel­lett szerepel a tervek között a kis isko­lák felújításának programja is, ez az or­szágban összesen 700 intézményt érint Ezek döntően a hátrányos helyzetű kis­térségekben találhatók. Itt fontos meg­jegyezni, hogy racionális szerkezetben szeretnénk megvalósítani ezeket a be­tékony projektötleteket, jól átgondolt és megalapozott fejlesztési elképzeléseket várunk, amelyeket azonban nem kell teljesen előkészíteni, vagy hatástanul­mánnyal ellátni. Az első forduló részt­vevői közül némi ráha­gyással kiválasztjuk a leg- megalapozottabb terveket, ezek további előkészítésé­hez pedig módszertani és pénzügyi segítséget is biz­tosítunk.- A romák helyzete, főleg a képzése valamiféle változ­tatás után kiáltana...- Nagy és hosszan ható probléma, hogy hazánk­ban az iskolai oktatás jel­lemzően állandósítja a tár­sadalmi különbségeket a tanulók között, esetenként még növeli is azokat. Svéd­FOTÓK: GYURIÁN TIBOR zettségűek számára és ki­fejezetten a romáknak is. Ezek arról szólnának, hogy miképpen lehet felzárkóz­tatni a legelmaradottabb térségeket A vállalkozók számára már meg is nyíltak az első lehetőségek, március 1- jétől lehet beadni a pályá­zatokat akár a legalacso­nyabb, egymilliótól ötmil­lió forintig, illetve az öttől ötvenmillióig terjedő kate­góriában. Ahhoz azonban, hogy igazán nagy befekte­tők is megjelenjenek egy- egy térségben, akár 50 és 500 millió forint közötti tá­mogatásra is lehet pályáz­ni! A foglalkoztatási szempontból leg­hátrányosabb 95 kistérségnek elkülöní­tettünk 9 milliárd forintot a rendelke­zésre álló 30 milliárdból, ami csak ezen területekre történő beruházásokhoz, fejlesztésekhez pályázható. A vállalko­zók számára tehát már megnyíltak a le­hetőségek, ezért azt gondolom, hogy nem kellene várni arra, hogy az új Ma­gyarország egyszer csak eljöjjön, ha­nem már most írni kell a pályázatokat, készíteni a terveket, képviselni az érde­keket, s végrehajtani az elhatározáso­kat. Az idő már most szorít! Amelyik projekt nem valósul meg a pénz megíté­lésétől számított három éven belül, illet­ve a felhasználó nem számol el a köve­telményeknek megfelelően, nos, azon elverik a port, visszakövetelhetik a pénzt. Tehát nagyon fegyelmezetten és jól kell a projekteket végigcsinálni.- Az önkormányzatok egy része nem tudja odatenni a pályázati nyeremény mellé a saját erőt- Nos, az önrésztől nem lehet eltekin­teni, ezt az unió is elvárja. Biztosításá­nak van is értelme, hiszen, ha valaki va­lamit szeretne megvalósítani, akkor ez a támogatást adó számára is némi biz­tosíték, hogy a pályázó komolyan gon­dolja a vállalásai teljesítését, ő is hozzá­járul azok sikeréhez... A kisebb önkor­mányzatok helyzete valóban nem köny- nyű, éppen ezért jó hír, hogy az idén meglehetősen szűkös költségvetési ke­retek között is sikerült létrehozni egy tízmilliárd forintos alapot, amiből a leg­hátrányosabb helyzetű települések az önerő biztosítására pályázhatnak. De akad itt más probléma is: sok önkor­mányzat került nehéz helyzetbe azért, mert egy-egy pályázata nem nyert, akár a sok milliós előkészítési munkák elle­nére sem. Ennek megoldására a jövő­ben kétkörös pályázatok bevezetését tervezzük. Az első fordulóban csak ha­országban például a hatodik osztályra nem lehet észrevenni, hogy a gyerekek melyik társadalmi osztályból származ­nak. Nálunk ez éppen fordítva igaz. Ez a probléma pedig a romák által sűrűn lakott térségekben hatványozottan je­lentkezik. Előbbi miatt fokozottan oda kell figyelni arra, hogy a gyerekek ok­tatása, képzése már egészen kicsi kor­ban megkezdődhessen, ha kell, akár már bölcsődés korban. Ehhez a munká­hoz adhat tartalmi és módszertani se­gítséget például az iskolák modern tech­nológiával való felszerelése, például a sokat emlegetett digitális táblák hasz­nálata. Ezek a felmérések és külföldi ta­pasztalatok alapján alkalmasak arra, hogy a családi környezet miatt az isko­lai oktatásban hátránnyal érkező gyere­kek esetében csökkenjenek a különbsé­gek. Románia egyébként már benne van egy ilyen nagy táblabeszerzésben- Nógrád ismert valamennyire az ön számára magánemberként is?- Én az ország másik végéből szárma­zom, de azért többször jártam ezen a vi­déken. Turisztikai céllal jöttem eddig el­sősorban, a táj gyönyörű, az idegenfor­galomban sok kihasználatlan lehetőség rejlik. A labdarúgás miatt is többször voltam Salgótarjánban, mivel magam is igazolt játékos voltam. Bércéi is is­merős számomra, ott már többször vol­tam vezetői tréningen. Ba­ráti kapcsolataim okán pe­dig jártam kisebb falvak­ban is.- Égető gond ezen a vidé­ken, hogy az Ipoly hidjai a második világháború óta sem épültek újjá.- Szerepel a ma­gyar-szlovák államközi kapcsolatok között ez a té­makör, a miniszterelnök úr programjában is helyet kapott. Szécsény környé­kén két híd építése rövide­sen megkezdődhet. Készí­tettünk egyébként terve­ket a varratmentes Euró­pa megvalósítására, hi­szen a határ olyan térségeket vágott ketté, amelyek korábban szerves egységet képeztek, illetve az így kialakuló periféria­helyzet egész térségek el­szegényedését okozta. Eze­ken - különösen a schengeni határok életbe lépése után - mindenképpen vál­toztatnunk kell. Jó hír, hogy erre most jelentős pénzek is rendelkezésre állnak. Faragó Zoltán ÖNÉLETRAJZ BAJNAI GORDON (39) 1986 -1991 Közgazdaságtudományi Egyetem (Budapest), Nemzetközi kapcsolatok szak Diploma Pro Universitate díjjal 1991-93 Creditum pénzügyi tanácsadó cég 1993 EBRD (London) - szakmai gyakorlat 1993-1994 Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt. - tanácsadó 1995-2000 CA-IB Értékpapír Rt., ügyvezető ig., majd 29 évesen vezér­igazgató-helyettese, a vállalatfinanszírozási és tőkepiaci tanácsadási részleg irányítója Jelentősebb tranzakciók: • Privatizáció: Danubius Rádió; Kereskedelmi tv-koncessziók, Lapker, • Tőzsdei bevezetések: OTP, Richter Gedeon Rt., Mól, Matáv, Synergon • Cégértékesítések: VICO; Elender Gazdasági testületi tagság: 1999 Equinox Private Equity Fund, az Investment committee tagja 1998-99 Danubius Rádió igazgatósági tagja 2000- 2005 Wallis Rt. vezérigazgató Gazdasági testületi tagság: 2001- 2004 Graboplast Rt., igazgatósági tag 2003-2005. okt. Rába Rt. it-tag 2006. jan. 1.- jún. 8. Budapest Airport Zrt., elnök Gazdasági testületi tagság: 2000-2006. április 28. 2006-2006. április 28. 2003-2006. jún. 8. 2006. márc. - jún. 8. 2006. június 9. Wallis Rt., igazgatósági tag Wallis Zrt., igazgatóság alelnöke Zwack Rt. fb-tag Corvinus Egyetem Gazdasági Tanácsa, tag Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Fejlesztéspolitikai kormánybiztos Üzleti elismerések 1999 Central European Business Review c. lap Közép-kelet-Európa 30 legígéretesebb üzleti vezetője közé választotta 2003 A Menedzserek Országos Szövetsége az Év fiatal menedzserének választotta 2006 Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje (polgári tagozat), a hazai vállalatirányítási kultúra fejlesztése terén elért eredményei, kiemelkedő szakmai és vállalatvezetői munka elismeréseként NÓGRÁD MEGYE <

Next

/
Thumbnails
Contents