Nógrád Megyei Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-24 / 95. szám
4 2007. ÁPRILIS 24., KEDD NÓGRÁD MEGYE Pásztó életében a 2007-es esztendő egy kiemelkedő eseményre emlékeztet minden városlakót. A nagy múltú település városi rangra emelésének 600 éves évfordulóját üli. Az ünnepi előkészületekről kérdeztük Sisák Imrét, Pásztó polgármesterét. Ezeréves múlt hatszáz éves városi ranggal! Pásztó. Akik szeretik városunkat, mindig büszkék származásukra, de az idei esztendőben különösen felemelő érzés pásztóinak lenni, hiszen 600 éve annak, hogy 1407 április 26-án Luxemburgi Zsigmond városi rangra emelte Pásztót. Pásztó 600 éve város, de több mint 1000 éves múltja van, hiszen már Anonymus krónikájában is megírta, hogy a honfoglalás idején Pásztó nevezetesebb helyként szerepelt. A krónikák szerint Árpád fejedelem itt tartott pihenőt és seregének egy részét innen küldte Szorád, Kadocsa és Huba vezetése alatt a mai Nógrád, Gömör és Nyitra vidékeinek meghódítására. Az 1130-as években egy Cerbánus nevű velencei kle- OÁJW T rikus volt az, aki az itteni könyv- ' tárban görög egyházatyák műveit fordította latinra. A dömösi adománylevél pedig 1138-ban említette a pásztói bencés monostort és apátját, valamint Ubad nevű halastavát. Pásztó jelentőségét emelte az a tény is, hogy III. Béla királyunk 1190-ben monostort alapított a ciszterci rend számára. 1191-ben ezután már birtokukba vették a ciszterciek a monostor épületét. A történelmet ismerő emberek a pásztói jubileumi év mellett két kiemelkedő magyar szentre is emlékezhetnek 2007- ben. Immáron 1000 éve annak, hogy 1007-ben Esztergomban István király és Gizella királyné gyermekeként megszületett Imre herceg. Sajnos, a királyi trónt sohasem foglalhatta el, hiszen 1031. szeptember 2-án meghalt. Imre herceget, - akit 1083-ban avattak szentté Székesfehérváron -, mint a szüzesség erényének hősét tiszteljük, ő a magyar ifjúság védőszentje. A másik jeles személyiség Árpád-házi Szent Erzsébet. Ő II. András királyunk és Gertrúd gyermekeként 800 éve, 1207- ben született Sárospatakon. Már négyévesen eljegyezte I. Hermann, Türingia őrgrófja, s ettől kezdve Wartburg várában élt. Erzsébet egész életében a szegények védelmezője volt, keresztényi alázattal osztotta el vagyonát közöttük. De Montalembert életrajzi kötetében így jellemezte: „... olyan volt, mint a tövisek között felnövekvő liliom: szárba A jubileum alkalmából nagyon sok rangos eseményt rendeznek Pásztón. Ezekről kértünk információt Sisák Imrétől, Pásztó polgármesterétől!- Az ünnepségsorozat nyitó napja 2007. április 26-a, amelyen az Országos Tűzoltózenekar reggeli zenés ébresztője indítja az eseményeket. Ezt követően 9.30-kor ünnepi szentmisét celebrál dr. Varga Lajos váci segédpüspök a Szent Lőrinc-plébániatemp- lomban, majd 11.00 órakor kezdetét veszi a 600 éves évforduló tiszteletére rendezett emlékülés és ünnepi műsor. A rendezvény keretében adjuk át a Pásztó Város Díszpolgára cím kitüntetéseket, továbbá az évforduló tiszteletére készített díszokleveleket és emlékplaketteket. Az emlékhét következő napját, április 28-át a tudománynak szenteljük. A tíz órakor kezdődő történeti konferencia előadói kivétel nélkül Pásztó 600 éves történelméből merítik mondanivalójukat. Április 30-án egész napos szabadtéri vigalom lesz Pásztó műemléki övezetében korhű környezetben, középkori színházzal, játszóházzal, középkori vásárral és ételekkel. Kivételes sport- és szabadidős programok is színesítik a kínálatot. Április 29-én ismét megnyitják egész napos repülőnap keretében a gombástetői repülőteret. Ugyanezen a napon reggel hat órakor indul a Pásztó 600 teljesítménytúra a Tittel Pál Kollégiumtól. Május 1-jén a Nyikom szabadidőparkban zárul a programsor, ahol a Mátra szabadidős fesztivál keretében bogrács mellett űzhetik a gondot a szabadba vágyók. Minden kedves érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk, jöjjenek, ünnepeljük együtt a 600 éves pásztói jubileumot - zárta szavait Sisák Imre polgármester. Sisák Imre polgármester szökkent és virágba borult a bántalmazások közepette; a türelem és az alázatosság illatát árasztotta maga körül.” Sorsszerűnek is tekinthető ez a hármas évfordulóbeli egybeesés. Magyarország és Pásztó múltját, jelenét és jövőjét a keresztény hit köti össze. Pásztó és Nógrád megye lakóinak ismerni kell a 600 éves évforduló igazi történelmi jelentőségét. Itt kell megemlíteni azt, hogy Pásztó csak 1950. január 1-jétől vált Nógrád megyei településsé, hiszen korábban Heves vármegye részét képezte. Luxemburgi Zsigmond magyar király volt az, aki 1407. április 26-án kelt adományle- A veiével a pásztói lakókat és jobbágyokat kivette a közönséges bírák hatósága alól és a budai polgárok jogaival ruházta föl. Zsigmondot 1387. március 31-én koronázták magyar királlyá, 1410-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól haláláig német-római császár. Ez a sokak által ellentmondásos egyéniségnek tartott uralkodó 50 éven keresztül volt Magyarország királya. Talán az egyik legfontosabb sikere a kereszténység egységét helyreállító konstanzi zsinat volt, amelynek eredményeként lemondott a három pápa és megválasztották az új pápát, V. Mártont. Mi, pásztóiak azonban az 1407. április 26-án Budán kiállított okmányra vagyunk büszkék, amellyel Pásztónak városi kiváltságot adományozott. A dr. Békefi Rémig ciszterci áldozópap által fordított kiváltság- levél is azt igazolja, hogy Luxemburgi Zsigmond mellett nem szabad megfeledkezni a Rátót nembéli Tari családról sem, akiknek udvarháza a szomszédos településen, Taron található, de birtokaik közé tartozott Pásztón túl Sírok vára is. A család legkiemelkedőbb tagja Tari Lőrinc királyi pohárnok és étekfogó mester, valamint főszámtartó volt, aki az adománylevél tanúsága szerint kieszközölte Pásztó számára a városi kiváltságot. A középkori vizionárius irodalom is megemlékezik róla, mint aki 1408 és 1411 közötti időben megjárta az írországi Szent Patrik Purgatóri- umot. Arany János így írt Tari Lőrincről „Rege szállott, régi, néminemű Tarról, Ki Pokolt megjárta; ének vala arról.” Tari Lőrinc Zsigmond kedvelt embere volt, ami nem véletlen, hiszen 1401-ben, amikor a Csehországból visszatérő királyt Kanizsai János főkancellár és Bebek Detre nádor vezetésével letartóztatták, Ő volt az egyedüli, aki a király védelmére kelt és súlyos sebeket ejtettek rajta. Utoljára 1426- ban említik a történetírók. A Zsigmond által Pásztónak adott kiváltságokat később Hunyadi Mátyás, II. Ulászló és 1701. március 26-án L Lipót is megerősítette. Pásztó, tehát 600 éve város, de mint település több mint 1000 éves múltja van! A múlt hiteles történelmi leírását dr. Békefi Rémig ciszterci áldozópap örökítette meg a Pásztói Apátság története című háromkötetes könyvében a honfoglalástól egészen 1812-ig. Pásztóról az idén 160 éve született Mikszáth Kálmán is írt „Prakovszky a siket kovács” című regényében. Ennek oka az volt, hogy 1688. december 10- étől 1700 augusztusáig a vármegyei közgyűléseket felváltva Gyöngyösön és Pásztón tartották. Pásztón voltak ez idő tájt a híres megyebálok is, amelyekről aztán Mikszáth is említést tett. „Ez a múlt tele van sok-sok szenvedéssel, verejtékkel, küszködéssel, de ugyanakkor tele van dicsőséggel és mélységes hittel is” - írta Pásztóról Vass József „Pásztó története” című könyvében, amely 1939-ben jelent meg Gyöngyösön. A város életében valóban sok szenvedés, de ugyanakkor soksok csodálatos történés is volt. A középkori okleveles adatok viszonylag kevés támpontot nyújtanak a pásztói piacok és vásárkiváltságok tekintetében, de az bizonyos, hogy III. Endre király uralkodása idején 1298-ban már említették Pásztó vásártartási jogát és piacát. 1552-ben Pásztó is török uralom alá került, s ekkor a ciszterek is elhagyták a várost 1715-ben nagy jégverés pusztította el a határt, ennek emlékére tartják búzaszenteléskor a pásztóiak ma is a bockútí búcsút. 1716-1717-ben marhavész pusztította el a teljes marhaállományt. Többször emésztette tűz a várost. így 1790. június 28-án, majd 1797-ben, 1836-ban pedig az egész város leégett. Az egyik legfájóbb évszám azonban 1871 volt, amikor Pásztó legfontosabb bevételi forrását és megélhetését biztosító szőlő ültetvényeket filoxérajárvány sújtotta, s ennek következtében a városi rangot is elveszítette. 1872-ben Pásztó ennek ellenére járási székhely lett. A 600 éves városi múlt adatai több vaskos kötetet is megtöltöttek már, ezért minden adatot nemigen sorolhatunk itt fel, de talán a közelmúlt történései is igénylik, hogy a kórházalapításról szóljunk. Már 1849-ben kísérletek történtek egy úgynevezett ispotály (korabeli kórház) felállítására, erről Goczigh Károly pásztói plébános levelezésében olvashatunk, amelyet az egri érseknek írt. A kórház építését biztosító alapítvány azonban 1906. október 1- jén jött létre, s az Gróf Almásy Kálmán és felesége, született buzini Keglevich Margit Eugenia nevéhez fűződik. A Pásztói Hírlap 1909. október 3-ai száma pedig az alábbi híradással jelent meg: „Pásztó város történetében arany betűkkel vésendő 1909. év szeptember 28-a. E napon nyílt meg a „Margit" alapítványi kórház, melyre a használhatási engi dély Dr. Polerecky Endre tb. vá megyei főorvos, hatvani járá; orvos előterjesztései alapjá Zaleski Imre járási főszolgabíi megadta s így emberbaráti ce jainak átadatott a Margit-kó ház, hogy szegénynek és ga dagnak egyaránt enyhítse, gy gyítsa testi fájdalmait.” Sajno a mai egészségügyi átalakít; azonban beárnyékolja a köz 100 évvel ezelőtti történéseke Az 1000 éves múlt és a 6( éves városi évforduló évszázad során sok-sok csapással keik megküzdeni Pásztó lakóina ma mégis ünnepre hívunk, pásztói ősök hite, városuk irá ti szeretete és alázata az, ame az 1000 éves múltat és a 6( éves városi jubileumot lehető\ egyben felemelővé és kivétek sé teszi a mai városlakók szán ra. Jöhetett a török elnyomás, termést tönkretevő jégverés, állatokat pusztító marhavész, f égethette a várost a tűzvész, pusztíthatta a szőlőt a filoxéi de a pásztóiak hitüket sohase vesztették el, mindig volt ereji az újrakezdéshez! Nekünk, ma Pásztón, Haszi son, Mátrakeresztesen élő p gároknak a 600 éves városi mi az, amely hitet, erőt, kitartást a gondok leküzdésében és sze tett városunk továbbépítéséb;
