Nógrád Megyei Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-23 / 94. szám
4 NÓGRÁD MEGYE 2007. ÁPRILIS 23., HÉTFC „fürdőváros" Salgótarján, a néhai A Tavaszi zsongás című programsorozat keretében, március 23- án, a TIT salgótarjáni székházában előadás hangzott el - a Magyar Madártani Egyesület és a TIT szervezésében - Salgótarján fürdői címmel. Drexler Szilárd ornitológus, a rendezvénysorozat szervezője felvezetésében Prakfalvi Péter geológus tartott előadást. Elöljáróban elmondta, Salgótarján városát a 2005-ben érvényes közigazgatási határai szerint értelmezi, fürdők alatt pedig a fedetlen (szabad téren elhelyezkedő) közfürdésre használt, emberkéz által épített medencéket érti. Eresztvényben, a Dornyay-turistaház előtt is volt medence Élet a salgóbányai strandon, valamikor az 1960-as évek elején A bányai fürdő a mai vásárcsarnok helyén állt egykor BARÁTHI OTTÓ- Két éve befejezett, intenzív szakaszában jó másfél évig tartó kutatómun kám eredményéről számolhatok be - folytatta az előadó. Ennek során magam is meglepetéssel tapasztaltam, hogy a 40-es években Salgótarjánban egy időben legalább 6 fürdő működött, így - noha Magyarországon fürdővárosnak leginkább Budapestet szokás emlegetni - ekkoriban Salgótarjánt is megillette volna a fürdőváros elnevezés. A vizsgált időszakban - 1916 és 2000 között - összesen 11 fürdő működött, amelyek közül egy az ún. zsidófürdő fedett volt. Előadásomban három témakörben először a kutatástörténettel, majd a vízellátás módjával és végül a jelenlegi állapot felvázolásával foglalkozom - mondta Prakfalvi Péter, majd valóban így is mutatta be Salgótarján tíz strandfürdőjét. Helytörténeti értékű, tartalmas, érdekes előadását a továbbiakban lényegére rövidítve adjuk tovább olvasóinknak. Eresztvényben 1933-ban építették ki a Bodzfás-forrást, majd 1935-ben felépítették a Salgó-menedékházat, amit később a Dornyay-turistaház kapta. A legkorábbi képeslap, amelyen már felismerhető a fürdőmedence, 1940-ből származik. Mérete 3x8, mélysége 1,51,8 méterre tehető. Egy a medence falát képező lépcsőlejárója, és egy zuhanyozója volt. Vízellátását a kútgyűrűkkel foglalt Bodzfás-forrásból biztosították. A vizet búvárszivattyúval az épület mögötti tározóba nyomták föl, ami csővezetékeken keresztül gravitációsan folyt a medencébe. Ezt ismeretlen időpontban földdel feltöltötték. Tételezhető, hogy a medence a turistaház előtti „körforgalom” területén helyezkedhetett el. Salgóbányán a bányai fürdőt valószínűleg az 1930-as évek közepe táján építették, és még az 1950-es években is használták. A 15x5 méter felületű és 2,0 méter mélységű szabadtéri medence hideg vizű volt, a körülötte lévő kabinokba elhelyezett fürdőkádakba a közeli kazánház biztosította a meleg vizet. Az uszodát a Rimamurányi-Salgó- tarjáni Vasmű Rt. a bányatelepen lakó munkásai számára építtette, közfürdőként. A medence feltöltésére talajvízkutat használhattak, eseüeg bányavízzel táplálták, vízét szükség szerint melegítették. A medence betonfalazata még ma is felismerhető. Salgóbánya központjában 1962 júniusában nyitották meg azt a másik fürdőt, ahol nyaranta nyüzsgő, vidám strandélet zajlott. A betonmedence 33x15 méter felületű volt. A medence vízellátását nagy valószínűséggel az István-táróban feltárt bazalt- hasadékvízből biztosították. Az egykori medence - minthogy nincs feltöltve - romos, vízi növény borította állapotában még ma is felismerhető. Salgótarjánban 1965. augusztus 20- án adták át hivatalosan a Tatár-árok és a Tarján-patak találkozásánál kiépített Tóstrandot, amely kényegében egy lubickoló és egy úszómedencéből, valamint a csónakázótóból állt, mely utóbbi felszíne 22 000 négyzetméter, térfogata 40 000 köbméter. Az úszómedence 33x15 méteres, mélysége 2 méter. A lubickoló derékszögű trapéz formájú. A Tóstrand vízellátását a Tarján-patak biztosítja. Az egykor épült medencék most is megtalálhatók. Időközben a strandot bővítették, az újabb egységek vízellátása már közüzemi rendszerről történik. (A strandkomplexum „újkori" fejlesztése nem képezte az előadó „kutatási” körét.) Prakfalvi Péter előadásában elmondta, hogy ő maga sem írásos, sem rajzi dokumentumot nem tudott felderíteni arra a „fürdőre”, amelyre dr. Fancsik János hívta fel a figyelmét. A főorvos úr visszaemlékezése alapján a medence a mai egészségügyi-szociális központ rámpája alatti területen, az egykori tiszti lakások között helyezkedhetett el és mintegy 8x4 m-es felületű, kb. 1,5 m mély lehetett. Működése (használata) az 1945-1956 közötti időszakra tehető. Vízellátása téte- lezhetően fúrt kútból volt biztosítható. A medencének ma nyoma sem található. Az acélgyár szintén működtetett fürdőt, az 1920-as évektől az 1950-es évek közepéig a medence is megvolt. Méretei nagyon különbözőképpen, maradtak fenn: egyes dokumentunfSk szerint 10x14, más források alapján 8x8, illetve 8x6 m nagyságú, 1,8, illetve 1,5 m vízmélységű. A medence a vizét az István- táróból kapta, de nem forrásból, hanem az ún. szűrt és derített „öregségi” vízből, amit a medence oldalfalán rögzített „csőkígyóba” vezetett gőzzel melegítettek. Az egykori medencének ma már nyoma sincs, volt területét beépítették. Salgótarján legrégebbi fürdőlétesítménye a jelenlegi sportcsarnok helyén épült uszoda volt, amelyet 1916-ban „közegészségügyi” céllal létesítettek, de 1920-ban már be is zárták. 1925-ben helyreállították, és ettől kezdve gyakori tulajdonosváltás mellett töltötte be az időszakonként változó és eltérő fürdőrendben kialakított szerepét. A medence mérete 33,33x18 m, mélysége 0,8-2 m, vízellátását a viszonylag távoli Tarján-patak biztosította. Dr. Fancsik lános elmondása szerint - aki nyaranta fürdőmesterként is tevékenykedett - a vizet homokszűrőr vezették át, miután szivattyúval kiemel ték a patakból, és a gépházban klórral fér tőtlenítették. A fürdő nyomai véglegeset 1973-ban tűntek el, amikor megkezdőd tek a sportcsarnok alapozási munkálatai A bányai fürdő a jelenlegi vásárcsar nők helyén a Salgótarjáni Kőszénbánye Rt. egykor igazi fürdőkomplexumot épí tett ki. Első lépésben egy gőzfürdőt léte sített, amit 1930-ban adtak át, majd 1942 ben a sportuszoda is használatba került A II. világháborút követően csak 1948 ban került újból megnyitásra, hogy aztár a bányavállalat és a városi fürdővállalai között többször is gazdát cseréljen. Időn ként felújítására és bővítésére, átmene ti bezárására is sor került. 1966-ban nyi tották meg újra a korszerűsített, már e Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vál lalt kezelésében lévő tisztasági fürdőt Az 50x18 m-es nagyságú, 1,3-2,0 rr mélységű medence vízellátását szűrt, de rített bányavízből biztosították. A fürdői véglegesen a vásárcsarnok építésének megkezdése miatt 1973-ban zárták be. A baglyasaljai fürdő régi térképeket először 1929-ben, illetve 1933-ban tűnik fel. A két medence közül vélhetően elő szőr a kisebb épült meg (mérete 5x5 mé tér, mélysége nem ismert), és csak ké sőbb a nagyobb (felülete 25x5 méter mélysége ismeretlen). A már meglévt medencéket, amelyeket a villamos erő mű működtetéséhez építtetett az Észak magyarországi Egyesített Kőszénbánye és Iparvállalatok Rt. - amelyet későbt magába olvasztott a Salgótarjáni Kőszén bánya Rt. - közjóléti célokra is használ hatták. A kis medence vízellátása nem ismert, meleg vizét a villamos erőmű ad ta, a nagyobb medence vízét a Sára-lej tősakna biztosította. A környéken lakók szerint a nagyobb fürdőmedencét 1975 ben „dózerolták” el, a ki sebbet már jóval korábban megszüntetlek. Somoskőújfaluban szintén voll strand. Az 1940-ben megjelent „Az utas könyve” című kiadványban (Kaffka K, 1940) ez olvasható: „Van szerényebi: igényeket kielégítő strandfürdője, napi jegy 30 fillér.” A fürdőt a Vaskapu-patak (Várberek-patak) elgátolásával alakítót ták ki. Később a mesterséges tó alját ki kövezték, alkalmasabbá téve a fürdő zésre. A Vaskapu-patak több forráság ból táplálkozik, Salgóbánya alatt a régi bányatárókból is kap az ún. „öregségi’ vizekből utánpótlást. A területen sem a2 egykori gát, sem a kikövezés nyomé már nem ismerhető fel. Előadását követően Prakfalvi Péter vá laszolt a hallgatóság kérdéseire, majd kö tetlen beszélgetés keretében elevenedet! meg az egykori „fürdőváros”. (Forrásmű: Prakfalvi Péter Salgótar ján egykori fürdői és vízellátásuk, 1916-1965. Salgótarján, 2006., „Mi jár még nekem?" Fejvadásztippek-karriertanácsok Úgy érzem, öt év után érik az elbocsátásom a cégnél. Művezetőként 25 év munkaviszonyom van és fogalmam sincs, jár-e nekem végkielégítés és ha igen, akkor mennyi. Amikor megkötöttük a szerződést, annyira örültem az állásnak, hogy eszembe se jutott a kirúgáson gondolkozni. Tudom, ez hiba volt, most azonban érdekelne, milyen anyagi és egyéb juttatásokra számíthatok, ha felmondanak nekem. Azzal kezdeném, amit már ön is említett A legjobb lett volna még a foglalkoztatás kezdetén a munka- szerződésben megállapodni a juttatásokról, kedvezményekről, jogosultságokról. Bár a törvény tartalmazza az alapjogosultságokat, a kollektív szerződés vagy a vezetői munkaszerződés a törvényben előírt minimumnál sokkal kedvezőbb feltételeket is megállapíthat, javaslom, mindenekelőtt böngéssze át a munkaszerződését! Másodszor. Amikor közük a rossz hírt, saját jól felfogott érdekében kérje, hogy térjenek vissza a részletekre egy későbbi időpontban, lehetőleg néhány nap múlva. Ez alatt a kis szünet alatt alkalma nyílik az elbocsátással járó feltételekről kikérni a szakszervezet képviselőjének, az illetékes munkaügyi központ szakemberének vagy egy munkajogásznak a tanácsát. Ezzel a háttérrel sokkal kedvezőbb alkupozíciót tud kialakítani. Célszerű tájékozódni a felmondási tilalmakról és korlátozásokról, továbbá az önre érvényes végkielégítés mértékéről! A legfontosabb, hogy amíg munkajogi szakértő tanácsát ki nem kérte, semmit ne írjon alá, és semmi esetre se menjen bele a munkaszerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésébe. Ugyanis ebben az esetben nem érvényesülnek a felmondási tilalmak, illetve korlátozások. A kedvezőbb feltételeket előíró megáüapodás hiányában, ügyes H | vd utólag is van lei cölására. Hogy mi ; jelenti ehhez az ön : számára az alapot? ■ Először is, a munkáltatók igyekeznek elkerülni a pert, hiszen az hosszú ideig tart, az ügyvédi munkadíj és a járulékos költségek tetemes kiadást jelentenek, és számolni kell a negatív médiavisszhanggal is. Másodszor, számíthatunk arra, hogy az ott maradó dolgozók hangulata, munkakedve, a cég iránti lojaütá- sa szempontjából sem mindegy, hogy a munkaadó milyen módon kezeü a leépítéseket. Ez meghatározó mind a vállalati kultúra, mind a belépni szándékozó fiatal első benyomásai tekintetében is. Harmadszor, a cégek igyekeznek a közvéleményben jó benyomást kelteni, és bizony ronthatja a képet, ha bosszúra szomjazó volt dolgozók széltében-hosszában a munkáltató rossz hírét keltik, vagy elterjed, hogy ennél a cégnél félévente cserélődik a vezetés. Ez megnehezíti a nélkülözhetetlen szakemberek megszerzését. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban az egyik legfontosabb tényező - a bűntudat. Akár hiszi, akár nem, a cégeknél működik egyrészt egyfajta kollektív lelkiismeret, amely működésbe lép az elbocsátások idején. Másrészt ki kell használni a felmondást közlő vezető e szituációval kapcsolatos keüemet- len érzéseit. Ami a konkrét juttatást illeti, főleg magasan kvalifikált vagy vezető pozícióban levő munkatársnál szóba jöhet a váüalat által finanszírozott álláskeresési tanácsadás igénybevétele. Az ilyen szolgáltatást nyújtó ún. outplacement cégek nemcsak új állást igyekeznek szerezni, de megtanítják, felkészítik az illetőt az álláskeresésre is. Legalább ilyen fontos lehet a megfelelő „működési bizonyít vány” vagy más néven ajánlólevél Erre minden dolgozónak törvén} adta joga van, de ha nem kéri, ma guktól nem fogják a munkáltatói önre tukmálni, mert ezt felesleges nyűgnek tartják. Pedig ez egyálta Ián nem nehéz azoknál a cégek nél, ahol megfelelő rendszeresség gél értékelik a munkavállalók tel jesítményét és azt írásba is foglal ják. Akár működött önöknél ilyer akár nem, ne feledkezzen meg ai ajánlóleveléről! A legbiztosabb, he saját maga elkészíti a mintát, és e munkáltatónak csupán át kell ír nia a céges levélpapírra, majd ellát ni pecséttel és aláírással. Ami a tar talmi részt illeti, ki kell térni arra hogyan került a céghez a dolgozó mennyi idő alatt és hogyan iüesz kedett be, szakmailag mennyire felkészült, mik a személyiségbeli jellemzői. Érdemes a végén megje gyezni, hogy a volt munkáltató haj landó személyesen is véleményi adni a dolgozóról.
