Nógrád Megyei Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-16 / 88. szám

FOTÓK: HÜVÖSI CS. 4 NÓ GRÁD MEGYE 2007. ÁPRILIS 16., HÉTFŐ Szülőfaluja krónikása volt Kozárdot, ezt a kis cserháti falut emelte be a szociog­ráfiai irodalomba Kelemen Gábor, a megyei lap újság­írója, főszerkesztő-helyettese. Munkásságát atyai jó barátja, fővárosi pártfogója, Bajor Nagy Ernő a követ­kezőképpen jellemezte: „...egy akkorácska nógrádi fa­luból küldi riport és cikk formába tördelt jelentéseit, hogy azt betakarhatná egy szélesebb karimájú fér­fikalap... De az élet boldog szívdobbanásai és nem egy keserű sóhajtása éppúgy átjárják e települést, mintha rangos-gangos város volna.” A beszéd elhangzását követően a nyughelyét újra virágok borí­tották el (lapunk nevében Csong- rády Béla és Placin’ György kiadó­vezető helyezett el sírcsokrot) majd a modernitást és a paraszti építkezés hagyományait jól ötvö­ző szép faluházban folytatódott az emléknap programja, amely keretében bemutatták Zsiga La­jos Kelemen Gábort ábrázoló portréját, Orosz Tibomé ismertet­Kelemen Gábor sírjánál az édesapa, Kelemen József, dr. Hajasné Banos Márta, Kozárd polgármestere és Zsiga Lajos, a pásztói Athéné Alkotókor elnöke A község nagy tehetséggel meg­áldott, rátermett krónikása azon­ban hamar, alig több mint negy­venévesen távozni kényszerült: 1992. február 22-e óta nyugszik szülőfaluja sírkertjében. Halálának 15. évfordulója alkalmából a helyi önkormányzat képviselő-testülete és a pásztói Athéné Alkotó Kör áp­rilis 14-én, szombaton emléknapot rendezett Kozárdon. A temetőben, Kelemen Gábor sírjánál dr. Hajasné Banos Márta polgármes- ter köszöntötte a megjelenteket, majd dr Csongrády Béla, a Nógrád Megyei Hírlap nyugalmazott fele­lős szerkesztője, az elhunyt kollé­gája mondott beszédet. Méltatta új­ságíróként, íróként elért szakmai sikereit, a megyei sajtóéletben vál­lalt és betöltött szerepét, felidézte emberi arcát, szemtől szembe be­szédű, képmutatástól, hivatalos­ságtól mentes, vadászni, kvater- kázni, adomázni szerető személyi­ségét „Akár róla, neki is szólhattak volna Zelk Zoltán Nagy Lászlót sim- tó sorai a „Főhajtás a túlvilágra”cí­mű kötetből:,Akinek arca mindig nyitvavolt, /akihaszólt, mindigar- cunkba nézett, / ki sohase nyúlt szennyezett kilincshez, / beérte az­zal is, ha szeretik...” - mondta Csongrády Béla és idézte a mon­dást, amely szerint „addig élünk, amíg emlékeznek ránk. ” Ennélfog­va „nem halhat az meg, akinek él­nek családtagjai, akinek élnek ba­rátai, munkatársai, tisztelői, nem halhat meg akit emlegetnek, aki je­leket hagyott maga után S Kelemen Gábor hagyott: egy kötet, a „Bakszer kér” és megannyi cikk - a rövid jegy­zettől az újságoldalnyi terjedelmű interjúig - formájában.. Nem za­varta, hogy egytémájúnak nevezték, mert tudta: az ihletadó falvak, a „Kozárd”-ok szerte a megyében és az országban a sokszínűségét is ga­rantálták írásainak. te az erre az alkalomra „Emlékek a faluból” címmel meghirdetett képzőművészeti, Stadler Árpád pedig az irodalmi pályázatról ki­alakított véleményt és az eredmé­nyeket. Rangos művészekből, je­les szakemberekből álló zsűrik bírálták el a képeket, illetve a pró­zai írásokat, verseket. A képző- művészeti kategóriában Maczkó László (Bokor) személyében egy általános iskolás tanuló kapott különdíjat, a harmadik helyezést Stadler Árpád (Ecseg), a másodi­kat Kiss Károly (Pásztó) érte el, az első helyet Simon Imre (Pász­tó) szerezte meg. A legjobbnak bi­zonyult pályaművekből kiállítás is nyílt a faluházban. Az irodalmi kategória különdíja Zsiga Lajos­nak (Pásztó) jutott, a harmadik helyen Szabicsné dr. Borbély Éva (Bátonyterenye), a másodikon Nógrádi Andor (Jobbágyi) végzett, az első díj Makuch Mihály (Pász­tó) tulajdonába került. A díjazot­tak fel is olvasták műveiket. Az ünnepség műsorában a pásztói Rajeczky Benjamin Művészeü Is­kola növendékei és tanárai mű­ködtek közre, Orosz Gergely Kele­men Gábor „Telt ház” című írását mondta el. Az ünnepség befejezé­seként a polgármester asszony köszönte meg a vendégek rész­vételét, szólt arról, hogy bizonyá­ra Kelemen Gábor is nagyon örül­ne a település látványos fejlődésé­nek, gyarapodásának és ígéretet tett arra, hogy a falu a továbbiak­ban is méltó módon őrzi, ápolja nevet, alkotói rangot szerzett szü­lötte emlékét. A Rajeczky Benjamin Művészeti Iskola növendékei és tanárai Kelemen Gábor kedvenc dalait is megszólaltatták. A háttérben a Kelemen Gábort ábrázoló fotókból és műveiből összeállított kiállítás, valamint a portré. Zsiga Lajos alkotása Faluszépítés vándorserlegért Sokan összegyűltek Mátranovákon Mátranovák. A Mátranováki Fa­luvédő és -Szépítő Egyesület is csatiakozott a „Közöd! Önkéntes fiatalok napjához”, amit idén má­sodszor hirdetett meg Magyaror­szágon a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA). Négy kategóri­ában lehetett indulni a csapatok­nak: a legkisebb települést bevo­nó, a legtöbb embert megmozga­tó, a hátrányos helyzetű fiatalokat bevonó és a legkreatívabb prog­rammal, a novákiak a legutóbbi kategóriában szeretnék elnyerni a vándorserleget. Ennek érdekében az iskola kertjét felszántatták és április 14-én dísznövényneveidét alakítottak itt ki. Az általános is­kolás gyerekeket is bevonták az elképzelésbe, közel 80 kisdiák sürgölődött szombaton a napsü­tésben, az otthonról hozott mago­kat és palántákat az idősebbek és a szülők útmutatásával ültették el. Ezzel azonban még nem ért vé­get a munka az önkéntes fiatalok számára: augusztus végéig gon­dozzák a növényeket, aztán meg­felelő helyet keresnek majd nekik a település különböző pontjain. Amelyik csapat a legügyesebben és legszorgalmasabban ápolja a csemetéket, három napot tölthet el Mátracserpusztán egy ifjúsági házban. Azonban a hét végi mun­káért is kaptak ajándékot a gyer­kőcök, a helyi vállalkozók segítsé­gével csokoládét, üdítőt, emlékla­pot és babgulyást kaptak a részt­vevők. Egy torta volt a jutalma an­nak a családnak, amelyből a leg­több fő sorakozott fel a faluszépí­téshez. A jelenlévők nagy öröm­mel vettek részt a programban, az egyesület tagjai bíznak benne, hogy a kezdeti lelkesedés még so­káig megmarad, hiszen rengeteg tervük van még a település szelr bé tételére. Padokat és szemét- gyűjtőket szeretnének kihelyezni a faluban, valamint megkerestek egy helyi kerttervezőt, aki segít a növények dekoratív elrendezésé­ben. A céljaik között szerepel to­vábbá egy pályázat benyújtása a Demokratikus Ifjúságért Alapít­vány által meghirdetett Helyi kez­deményezések támogatása elne­vezésű programjára, mellyel ma­ximum 180 ezer forint támogatás­hoz juthatnak ifjúsági csoportok és civil szervezetek. Ezzel a lehe­tőséggel a DIA a 14 és 25 év közöt­ti fiatalok helyi, kreatív, önkéntes programjait támogatja. Ja,J I " H A nagy munka után jólesett az ebéd és a pihenés Az önkéntes fiatalok napjához megyénkből több település is csat­lakozott. Palotáson a Mihályfl Ernő Művelődési Ház, a húszon tú­liak közössége valamint a palotási fiatalok közössége a település határában található víztározó partján áüó faházat és környezetét tették rendbe. A Fiatalok Diósjenőért Egyesület az iskolás gyere­kek bevonásával az egész településen eltakarították az eldobált szemetet, a főutcán húzódó patak medrét kitisztították. A Göllesz Viktor szociális intézet közreműködésével összegyűjtötték a hul­ladékot a bekötőút mentén. A mátraterenyei ifjúsági klub Nádújfalu és Homokterenye közterületeit parkosította. A szép szó ünnepe A költészet mindenkié. Kevés olyan ember él e földön, akit ilyen-olyan módon ne érintett volna meg egy-egy verssor, ne érezte volna: helyette fogalmazta meg vala­ki azt, amit ő is érez, ami az ő lelkében is ott él. Szabó Andrea Balassagyarmat. Különlege­sen, sajátos módon ünnepelte a költészet napját április 11-én a Madách Imre Városi Könyv­tár és a Mikszáth Kálmán Mű­velődési Központ. A meghitt, bensőséges rendezvények nem titkolt célja az volt, hogy bebi­zonyítsák: a költészet, a líra va­lóban mindnyájunké. Miután a város irodalmi emlékhelyeit végiglátogatta a település tanu­lóifjúsága, s a művészetek ösz­szekapcsolódása jegyében Var­ga Ágnes festőművész tárlatát ajánlotta a közönség figyelmé­be Szabó Endre újságíró, a könyvtár kupolatermében kez­detét vette a „Versről versre” című összeállítás. Az intéz­mény által meghívott városi polgárok adták elő kávéházi környezetben legkedvesebb költeményeiket. A Mikszáth Kálmán Művelő­dési Központ kamaratermében a lózsef Attila képe előtt égő mécses mintha csak a líra szentélyébe vezette volna be a látogatót. lózsef Attila-művek elevenedtek meg asszociatív képsorokkal a vetítővásznon, majd a hivatásos előadóművé­szek mellett Hegedűsné Jusztin Gizella kitűnő ötlete nyomán egykor Balassagyarmaton élt vagy még most is ott élő költők verseit szólaltatták meg ma­guk az alkotók vagy az alkotók leszármazottai. Ahogyan Csemniczky Zoltán, a művelődési központ igazgató­ja fogalmazott: ez estén felcsil­lant a remény, a szép szónak, az emelkedett szónak talán még ebben a mindenestül felfordult, elsekélyesedett korban is örök­érvényű szerepe van. Nyelv a mi ékességünk Szenográdi Ferenc Szécsény. A Nógrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület és a szécsényi Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskola szervezésé­ben, a múlt héten Szécsényben a művelődési ház nagytermé­ben ünnepélyes keretek között megnyílt a magyar nyelv hete Nógrád megyei rendezvényso­rozata. Kovácsáé Czene Csilla, a TIT Nógrád Megyei Egyesületének elnöke köszöntötte a megjelen­teket, az elnökségben helyet fog­laló vendégeket, Varga Bélát, a Nógrád Megyei Közgyűlés alel­nökét, Piróth Esztert, a TIT szö­vetségi iroda igazgatóját, dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébetet, Szécsény város polgármesterét, Gyarmati Attilát, a helyi gimná­zium és szakközépiskola igaz­gatóját, az előadókat. Elmondta, hogy szervezetük negyven éve minden évben megrendezi a magyar nyelv hete megyei ren­dezvénysorozatát. Szólt arról, hogy nyelv nélkül nincs kultú­ra, modern társadalom. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet ünnepi köszöntőjében többek között azt mondta: szerte az or­szágban nyelvművelő, nyelvi is­meretterjesztő előadások hívják fel a figyelmet a nyelvi kultú­ránk jelentőségére, a nyelvmű­velés időszerű kérdéseire. A ma­gyar nyelv hetének célja, hogy mindannyiunknak ösztönzést adjon arra, hogy minden nyelvi megnyilvánulásunkban töre­kedjünk nemzeti nyelvünk gaz­dagságának, szépségének felfe­dezésére. A helyi gimnázium diákjai Végh Gáborné tanárnő szerkesz­tésében, Ékes anyanyelvűnk címmel szép lírai, elgondolkod­tató, mély érzelmeket kavaró műsort adtak elő. Előadásukból egyértelműen kicsengett: nyelv, mint ékességünk, nyelv, amely összetartja a nemzetet; az alá­zat, tisztelet, büszkeségünk az anyanyelvűnk iránt, melyet szá­zadok bíztak ránk. Dr. Prószéky Gábor, a Morpho­logie igazgatója, egyetemi tanár Számítógépes nyelvészeti ismere­tek című előadása nagy tetszést aratott, a főleg fiatalokból álló kö­zönség soraiban. Előadásának konklúziója: nyelvünket nem kell félteni a külső behatásoktól, meg­védi az saját magát, mint tette év­századokon át. Érdekes, színes volt Képes Gábor költő, muzeoló­gus Számítógép és irodalom című előadása. Áttekintette, hogy az el­múlt fél évszázadban hol és ho­gyan jelent meg a számítógép az irodalom tárgyaként. Szólt arról, hogy az írók körében milyen szé­les a számítógép fogadtatásának a skálája. A megnyitó végén Pálinkás Sándorné, a TIT megyei szerve­zetének ügyvezető igazgatója, TIT-kiadványokkal ajándékozta meg a jelenlévő diákokat. Dr. Prószéky Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents