Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)
2007-03-09 / 58. szám
4 2007. MÁRCIUS 9., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE „Isteni irgalmasság", emberi jó szándék (Folytatás az 1. oldalról) szándék hamar nyilvánvalóvá vált számára. Magánemberek, cégek ajánlották fel segítségüket, anyagiak, vagy társadalmi munka formájában, s nem csupán szűkebb pátriánkban, de Erdélyben is meghallgattatott a kérés, só't, amerikai és német katolikusok is a kezdeményezés mögé álltak. Az építési munkálatok 2005 tavaszán kezdődtek meg, pályázati támogatás híján, a sok-sok apró felajánlásnak köszönhetően. Galgaguta új büszkeségét az Isteni irgalmasság templomának nevezték el, s egy közösségi terem is kapcsolódik hozzá, amely összenyitható a templomtérrel. Az épületet ötezer négyzetméteres park övezi, ahol elkészültével a gyerekek, fiatalok és családosok játszhatnak, pihenhetnek majd - a terület füvesítését, fásítását egy erdészet fogja megvalósítani.- Meggyőződésem, hogy az Isten különös gondoskodásából és a jóakaratú emberek összefogásából születhetett meg a templom, amely lélek- és közösségépítő célt szolgál, a mi Urunk, Jézus Krisztus nevében - zárta szavait Combos József. Az Isteni irgalmasság templomát június 17-én szentelik fel, várhatóan dr. Beer Miklós, váci megyés püspök és Katona István, egri segédpüspök jelenlétében. Megyei díjkiosztó Balassagyarmat. A Zrínyi Ilona matematikaverseny megyei díjkiosztó ünnepségére kerül sor március 9-én 15 órától a Szabó Lőrinc Általános Iskolában. Rendhagyó irodalomóra Érsekvadkert. Nem mindennapi magyarórán vehettek részt csütörtök délután a Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai. Az ifjúsági házban Tomanek Gábor színművész lépett a katedrára, hogy két fontos témáról a szép, tiszta beszéd fontosságáról és a színház szerepéről szóljon a gyerekeknek. Történelemről Bátonyterenye. Az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtárban március 12-én rendhagyó történelemórát rendeznek az általános, valamint a középiskolák 9. és 10. osztályos diákjainak. Előadást tart dr. Pusztaszeri László történész. Akadályverseny Bátonyterenye. Március 13-án akadályversenyt rendeznek a Kastélykerti Művelődési Házban. A megmérettetésen általános iskolák felső tagozatos diákjai vehetnek részt, akik az ügyességi feladatok elvégzése mellett történelmi tudásukról is beszámolnak. Álláskereső-fórum Salgótarján. A JEM! Nógrád Megyei Könyvtárában március 14- én 15 órától „Álláskeresők egymás között” címmel fórumot rendeznek. Az érdeklődők megismerhetik a megyei hiányszakmákat, állásajánlatokat, valamint az átképzési lehetőségeket. Sertéspestis: haldoklik a húspiacunk Érthetetlen, hogy a túlellenőrzött tartás ellenére sem hozható forgalomba a sertéshús Pádár Zsófia Nógrád megye. Kettős kerítésen keresztül jutunk be a sertéstelepre, ahol kötelezően át kell haladnunk egy kéz- és lábfertőtlenítő helyiségen. A szépen rendbe tett telepen csend és nyugalom honol. Kívülállóként fel sem tűnik, hogy a nemrégiben kialakult sertéspestishelyzet kapcsán sok megyei termelő és gazda nehéz napokat él meg. Górcső alá kerültek, ellenőrzések, zárlatok következményeit szenvedik el, amelyek éppúgy érintik a termelőket, mint az otthonaikban sertést tartókat. De honnan is indult ez a vesz- szőfutás? Mi tette szükségessé a különféle óvintézkedéseket és nem utolsósorban miért terjesztették ki a megfigyelési területet egész Nógrád megyére? A sokak által feltett kérdésekkel kapcsolatban megkerestük Nógrád megye egyik legnagyobb sertéstelepét, az Agro-Produkt Kft.-t. Tóth László ügyvezető igazgató és Orosz Tamás, a telep vezetője adott képet a kialakult, számukra korántsem fényes helyzetről. Megtudtuk mi alapján nyilvánítanak egy állatot pestisesnek, s láttuk a termelők szemszögéből a sertéspestis miatti zárlat eredményeit. Átmenetileg komoly gondot okoz nekik a sertéshúsexport tilalma, annak ellenére is, hogy a pásztói telepen nem találtak vírusos állatot. Elmondták: a problémák gyökerei onnan erednek, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, mit is jelent valójában, ha pestises állatot találnak. Többé-kevésbé ismert, hogy vaddisznók fertőződtek és a betegség csak úgy terjed, ha az állatok érintkeznek. A telepen lévő sertések kettős kerítéssel vannak elzárva, így a lehetősége sem merülhetett fel a vírus felbukkanásának. A mostani „hisztéria- keltés” viszont komoly problémákat okoz az amúgy sem túl erős magyar húsiparban. Bennük felmerül a kérdés: indokolt volt-e az egész megyére kiterjeszteni a megfigyelési zónát és a húsexport tilalmát? Amellett, hogy nem titkolnivaló: manapság Magyarországon nagyon nehéz jó minőségű, egészséges húst előállítani a megszorító intézkedések mellett. Sajnálatos az a tény is, hogy a Nógrád megyére kiterjesztett zárlatnak volt olyan visszhangja is, miszerint a magyar hús rossz. Hazánk egyik legfontosabb exportpiaca, Japán ezért beviteli tilalmat rendelt el a magyar sertésáru eladására. Komoly gondot okoz ezzel az itthon termelt hús elhelyezése. Ráadásul a magyar piac sajnos haldoklik és a mostani zárlat erre csak ráerősít. Az Agro-Produkt vezetői ugyanakkor hangsúlyozták: nem a sertéspestis miatt előírt fokozott ellenőrzések okoznak problémát a cégnek, hiszen ezeket napi szinten elvégzik, ha van veszély, ha nincs. Leginkább az vezet hátrányokhoz, hogy a fölösleges rémhírek - az amúgy is elnyomott piacon - komolyan megnehezítik a minőségi, magyar húsipari termékek kivitelét. A cégvezetők arra is rámutattak: a zárlat megköveteli, hogy ne szállítsanak ki a megyéből és ezzel párhuzamosan hazánkba áramlik a sokszor kétes eredetű, olcsó külföldi hús, amivel nehezen tudja felvenni a versenyt az üzem. A mezőgazdaságban és húsiparban is jelentős mennyiségű áruféleséget előállító Agro-Produkt két éve valósított meg egy európai uniós szabványoknak is megfelelő beruházást: új vágóhidat és feldolgozóüzemet épített ki. A százmilliós nagyságrendet kóstáló befektetés igyekszik a lehető legnagyobb felügyelet mellett üzemelni. Az akarat és fejlődés tehát megvan, csak lehetőséget kellene biztosítani a hazai „kicsiknek” arra, hogy értékesíthessék, eladhassák minőségi, ellenőrzött és nem utolsósorban: magyar termékeiket. Vécé az egész világ? A velem szembejövő' öregúr gondolt egyet, befordult a falhoz és elkezdte végezni a dolgát Történt ez Salgótarján központjában fényes nappal. Mit mondjak, megrökönyödtem és felháborodtam! S tudom, a helyzet nem egye di, sajnos az utóbbi időben egyre többször látjuk a megyeszékhe lyen is, hogy főleg (nem akarom bántani őket) a férfiak úton-útfé- len könnyítenek magukon. Ahe lyett, hogy igénybe vennék az útjukba eső vendéglátóegységek mellékhelyiségeit vagy a nyilvános vécéket. Sokszor előfordul, hogy a városban járva gyanús tócsákkal és igen jellegzetes szagokkal találkozik az ember. Miért kell ennek így lennie, talán mindenhová tiltó táblákat kellene helyezni mai, modern és civilizált világunkban? Nem hiszem, egyszerűen észre kellene venni, hogy mi a helyes és mi a helytelen Kisgyermekként persze előfordul, hogy az út mellett „pisilünk”, de rá kellene jönni, hogy ami kisgyerekként elnézendő, az már egy felnőttnél nem csak illetlenség, hanem gusztustalanság is. Szeretném felhívni mindazok figyelmét, akik a mosdókon kívül könnyítenek magukon, hogy például a megyeszékhelyen - bár hosszú ideig nem működött - a közelmúltban újra kinyitott a Pécskő úti nyilvános vécé. Az illemhelyet bárki meglátogathatja, a szolgáltatás igénybevétele ingyenes. Koncertek a moziban H. B. ~~ Balassagyarmat. A Madách Filmszínház és Szórakoztató Központ átalakított nagytermében március 9-én 19 órától Tankcsapda-koncertet rendeznek. A buli vendége Neck Sprain, jegyek elővételben kaphatók a mozi pénztárában. Ugyancsak a nagyteremben koncertezik március 10-én a Heaven Street Seven. A rendezvényre a belépés Tankcsapda-koncertjeggyel ingyenes. Fények és árnyékok Sz. A. Balassagyarmat. Március 6-án nyílt meg Cenegál István, salgótarjáni születésű, Cereden alkotó festőművész tárlata a Madách Imre Városi Könyvtárban. Amint azt dr. Feledy Balázs művészeti író bevezető szavaiban elmondta: napjaink „internetkultúrájában” visszaszorult és éppen ezért felértékelődött a manualitás, a míves kidolgozottság. Cene gál István kettős hatást ér el képeivel: egyrészt a látvány fényképszerű egzaktsága, valamiféle tárgyi objektivitás ragadja meg a szemlélőt, másrészt e tökéletes „valóságfestés” spirituális tartalmakat is hordoz magában. Ahogyan a „Fények és árnyékok” elnevezést viselő mű árulkodó címe mutatja: a festő a dolgok mélyére néz és ezáltal emelődik festészete szürreálissá.- A hipernaturalizmus szimbolikus jelentőséggel bír az alkotásokban. A művész a valóság fölötti valóságot, a misztikumot tárja elénk - emelte ki a méltató, hozzátéve: Cene gál István a szürke tónusokban is mer gazdag lenni, nála még a vörös színek is halkan szólnak. A festmények tehát nem harsány színvilágukkal kívánják felhívni magukra a figyelmet. Cene gál István - aki Iványi Ödön és Földi Péter tanítványa - a Párizsban élő Sándorfi István hiperrealista festő művészetét, technikai virtuozitását állította példaképül maga elé. Feledy Balázs Cene gál Istvánnal a megnyitón