Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)

2007-03-07 / 56. szám

2 2007. MÁRCIUS 7, SZERDA NÓGRÁD MEGYE Bátony-TV a kistérségben? S. K. Veszélyben a segítségnyújtás? Bátonyterenye. Megszűnt a Bátony-TV műsora a régi váro­si kábeltelevíziós hálózaton. En­nek az az oka, hogy a UPC jóvol­tából a BTV is hamarosan csat­lakozhat az egész kistérséget magába foglaló új, korszerű há­lózathoz. A minőségi ugráson túl a jövőben sokkal nagyobb nézőközönséghez juthat el a vá­rosi televízió által sugárzott program. A városi lakásgazdálkodási kht. által üzemeltetett kábeltele­víziós hálózat egyik csatornáján 2003-ban, kísérleti jelleggel kezdte meg működését a Bátony-TV (BTV), amelynek adásában képújság jellegű in­formációs oldalak és más köz­érdekű műsorok szerepelnek. Sándor Csaba műsorszerkesztő elmondta, hogy a legalapvetőbb felszereléseket - kamera, szá­mítógép - a társaság segítségé­vel szerezték be, ezeket kiegé­szítette az otthoni berendezése­ivel. Állandó munkahelye miatt csak szabad idejében tudott a BTV-vel foglalkozni, de igyeke­zett minden közérdeklődésre számot tartó rendezvényen, ese­ményen forgatni: közel kilenc­ven kisfilm készült, amelyek például városnapokat, iskolai rendezvényeket, horgászverse­nyeket, a város és környéke éle­tét, a templomok történetét örö­kítik meg. A műsorszámok kö­zül gyorsan népszerű lett a ze­nés „BTV-fotóalbum”, amelyben több száz különböző témájú fénykép szerepel, sok a nézők gyűjteményeiből. A műsorszerkesztő elmondta, hogy a régi kábelhálózat meg­szűnése miatt jelenleg szünetel a BTV adása, de az ígéretek sze­rint az új UPC-hálózat egyik csa­tornáján hamarosan ismét fog­ható lesz a Bátony-TV - a nézőket addig is folyamatosan tájékoztat­ják a nemrégiben életre hívott www.batonytv.mindenkilapja. hu honlapon.- Örömteli számomra, hogy az új hálózat által sokkal na­gyobb nézőközönséghez juthat majd el a BTV műsora, amely­ből így akár kistérségi televízió is kifejlődhet. Ehhez persze egy kis stúdióra és megfelelő felszerelésre lenne szükség, amelynek beszerzése a város és a környező községek támo­gatása nélkül nehezen lenne elképzelhető. Remélem, hogy a fejlődés nem áll meg és a ter­vek előbb vagy utóbb, megvaló­sulnak - zárta szavait Sándor Csaba. A jelzőrendszeres házi se­gítségnyújtás megyénk­ben is sokaknak jelent egyet a biztonsággal. A szolgáltatást a bátony- terenyei és a balassagyar­mati kistérség több mint félszáz településén is biz­tosító társaság azonban a jogszabályok változása miatt hónapok óta nem jut normatív támogatás­hoz. Márpedig kölcsönök­ből csupán ideig-óráig működtethető a gondozói hálózat... Schveiczer Krisztián NÓgrád megye. A HelpBox segély­hívó rendszert elsősorban az egyedülálló, beteg, vagy egyéb okból rászoruló idős emberek számára fejlesztették ki: gyakor­latilag nem más,' mint egy hu­szonnégy órás, nonstop diszpé­cserszolgálattal kiegészített ügyelet. Vészhelyzet esetén egyetlen gombnyomásra érkezik a gyors segítség, bármely nap­szakban. A segélyhívások a bu­dapesti központba futnak be, ahol az ügyfél adatai és a házior­vos elérhetősége mellett például az is megjelenik a monitoron, hogyan lehet bejutni a bajba ju­tott lakásába. Az elektromos szálak vég­pontjain tehát emberek vannak, akiknek a biztonságát a legmo­dernebb technikai eszközökkel, gépkocsikkal, dolgozókkal biz­tosítják - mindehhez persze pénz kell. A Megmentő Kht. ügy­vezetője, Gál Beatrix elmondta: jogelődjük, egy korlátolt felelős­ségű társaság 2005-ben nem je­lentette be igényét állami támo­gatásra, de a vele ellátási szerző­dést kötő önkormányzatok által igényelt normatívát rendre meg­kapta. A 2006-os költségvetési törvény azonban - szakítva a ko­rábbi igénylési móddal - az ön- kormányzatokat már nem, csu­pán a fenntartót jogosította fel a hozzájárulás igénylésére. A váratlan változás következ­tében a jogelőd - gazdasági tár­saság lévén - csupán a norma­tíva 30 százalékára tarthatott igényt, ezért kénytelenek vol­tak elhatározni kiválással tör­ténő átalakulásukat. A Főváro­si Bíróság tavaly július 11-én je­gyezte be a Megmentő Kht.-t, még abban a hónapban beadott normatívaigénylésüket azon­ban elutasították, arra hivatkoz­Sok egyedülállónak az egyetlen lehetőség a segélyhívórendszer, ha bajba került va, hogy sem ők, sem a jogelőd nem jelezte 2005. szeptember 30-ig, hogy támogatást kíván igénybe venni. Az idei költségvetési törvény már két csoportra osztja a szol­gáltatókat: az, aki tavaly decem­berben kapott támogatást, to­vábbra is jogosult rá; aki azon­ban nem, az új szolgáltatónak minősül, s kérnie kell a szolgál­tatásának befogadását, amit márciusban bírál el a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Egy területre csak egy ellátót „engednek be”, s ha ez sikerül, akkor is csak a normatíva ötven százaléka jár, ugyanazon elvárá­sok mellett, amelyek a teljes tá­mogatásban részesülőkre (is) vo­natkoznak.- A Megmentő Kht. tavaly au­gusztus elsejétől hét megyében látja el normatív támogatás nél­kül a rászorultakat és a kénysze­rű feloszlás felé sodródik. Az el­múlt fél évben kölcsönökből üze­meltettük a rendszert, s közel 300 millió forint adósságot hal­moztunk fel. A jelenlegi szabá­lyozással gyakorlatilag ellehetet­lenítették a működésünket, ha nem változik a helyzet, már csak hetekig leszünk képesek biztosí­tani a szolgáltatást - fogalmazott Gál Beatrix, hozzátéve: benyúj­tották a befogadási kérelmet a minisztériumhoz, s normakont­rollt kértek az ügyben az alkot­mánybíróságtól. A Balassagyarmati Kistér­ség Többcélú Társulásának ve­zetője, Szabó Péter arról tájé­koztatta lapunkat: náluk a ta­valy július 25-én megkötött szerződés szerint működik ez a szociális alapellátás, jelen­leg 412 embernél van bekötve a készülék, s megközelítőleg ugyanennyien várnak rá. Kis­térségükben két, úgynevezett mikrokörzet működik, Balas­sagyarmat és Magyarnándor székhelyen. Két főállású gép­kocsivezetőt és 15-18 gondo­zót foglalkoztat a cég, akik megbízásos jogviszony alap­ján látják el feladatukat.- Jók a tapasztalatok, azon­ban decembertől már érzékel­tük a pénzhiányt, innentől nap­jainkig nem volt újabb bekötés, ezért ilyen magas a várakozók száma. Társulásunk egymaga nem tudná működtetni a rend­szert, hiszen ahhoz 24 órás ügyelet, számítógép-hálózat, gépkocsik, sofőrök, gondozók, szolgálatvezetők tartoznak - fo­galmazott Szabó Péter. Hasonlóan vélekedik a Bátonyterenye Kistérségi Szoci­ális Központ vezetője, Szomora Szilárd is, aki arról tájékoztatta lapunkat: jelenleg 908 „jelzős” gondozottjuk van, emellett 134 ember várakozik. Újabb telepí­téseket azonban készülék hiá­nyában december óta nem tud­nak végezni. A szakfeladatot negyvennégy gondozóval, két gépkocsivezetővel és egy szer­vezővel látják el. A szolgálat az elmúlt évben kétszáznál is több­ször vonult ki, nem egyszer éle­tet mentett.- Egyre többen ismerik fel a jelzőrendszeres házi gondozás jó oldalát. Biztonságot, szükség esetén segítséget nyújt, javítja az idős emberek életminőségét. Nagy előnye, hogy a segítség gyorsan kiér a bajba jutotthoz, és munkatársaink mindaddig ott tartózkodnak, amíg a problé­ma megnyugtatóan meg nem oldódik - fejtette ki Szomora Szilárd. A bátonyterenyei kistérség többcélú társulása most min­den egyes ellátott számára térí­tésmentesen biztosítja a jelző­rendszeres házi segítségnyúj­tást, mert előnyös szerződést tu­dott kötni a szolgáltatóval, aki vállalta, hogy önkormányzati többlettámogatások nélkül, csak a normatívából működteti a rendszert.- Ezt ők megtehették, hiszen már rendelkeztek a szükséges technikai háttérrel, nekünk vi­szont - adott esetben - a nulláról kellene újra kiépítenünk a rend­szert. Ez jóval többe kerülne, mint a normatíva és a jelentős forráshiánnyal küszködő telepü­lések sem tudnának több pénzt adni, ezért valószínűleg meg kel­lene szüntetni az ingyenességet. Ez egyértelműen azt vonhatja maga után, hogy sokan inkább visszamondják a készüléket - fo­galmazott Szomora Szilárd. A szociális minisztérium már­ciusban dönt a Megmentő Kht. nyilvántartásba vételéről, a tár­saság ezután megkaphatja a 2007-es évre járó normatív hoz­zájárulást. Addig is, a folyama­tos szolgáltatás érdekében egy­szeri, vissza nem térítendő 60 millió forintos támogatást ítélt meg a cégnek. Csapatmunkának köszönhető H. B. Salgótarján. Várhatóan idén is ren­getegen jelentkeznek a salgótar­jáni Kodály Zoltán Általános Isko­lába mind Salgótarjánból, mind a környező településekről - tudtuk meg Somogyiné Quallich Lenke igazgatótól. Véleménye szerint a Kodály azért remek iskola, mert a klasszikus értékek (művészet és zene) mellett mindig sikerült meg­felelnie az adott kor követelménye­inek. Az iskolát 1959-ben alapítot­ták és a tanári kar reméli, hogy öt­venedik születésnapi ajándékuk egy teljes felújítás lesz. Az igazgató elmondta, az isko­la kihasználtsága maximális, emiatt évközben nagyon nehéz bekerülni. A túljelentkezés az évek során kialakult arculatnak, a nevelő-oktató munkának és vélhetően a sokszínű szabadidős tevékenységnek is köszönhető. Somogyiné Quallich Lenke sze­rint a művészetek, a zene nyi­tottságra neveli a gyerekeket, akikből így igényesebb, kultu­ráltabb felnőttek lesznek. Mint megtudtuk, az iskola és a szü­lők között példaértékű az együtt­működés. Jóban és rosszban is összetartanak és igyekeznek minden problémát megoldani. Az iskola jövőjét nagymérték­ben befolyásolja a 2006-os év­ben megnyert pályázat, mely­nek tartalma a kompetenciaala­pú oktatás bevezetése, melyre az intézmény 18 millió forintot nyert. Öröm és megtiszteltetés az intézmény számára, hogy e témában felkérést kapott bázis­intézményi feladatok ellátására - NÓgrád megyében. A nyertes pályázatnak köszönhetően a kö­zelmúltban ötmillió forintból öt tanterembe interaktív táblákat helyeztek el, projektorokkal és számítógépekkel. Az igazgató hangsúlyozta az eredmények egy csapatnak, a jól működő tantestületnek köszönhe­tőek. - Egymaga az ember mit sem ér - hangsúlyozta Somogyiné Quallich Lenke, aki bízik abban, hogy a várható létszámleépítés el­lenére, az eddigi szakmai munka nem sérül.

Next

/
Thumbnails
Contents