Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)

2007-03-06 / 55. szám

2 2007. MÁRCIUS 6., KEDD SALGÓTARJÁNI LAP Pénzügyi csődhelyzet helyett, fejlődő Salgótarján Az előző városvezetésnek „köszönhetően” óriási hiánnyal és csőd­közeli helyzettel kellett szembenéznie Salgótarján új polgármes­terének a 2007-es költségvetés megalkotásakor. Székyné dr. Sztrémi Melinda szerint ennek ellenére a város egyetlen oktatási intézményt sem zár be, létrehoznak viszont egy központi általá­nos iskolát. Hét intézmény ennek tagiskolájaként működik to­vább. Ugyancsak összevonnak 2-2 középiskolát: a cél az, hogy a gyermekek zavartalanul tanulhassanak ugyanabban az iskolá­ban, ahol eddig. A város emellett letelepíti az autóipart, az ehhez kapcsolódó tudásközpontot, fejleszti a turizmust.- A városi közgyűlés elfogadta Salgótar­ján idei költségvetését Hogy jellemezné ezt a büdzsét?- Hatékony, a feladatokra összpontosí­tó, ésszerű költségvetést fogadtunk el. A valóság talaján állunk, de az ország és a város súlyos gondjai közepette ennél jobb költségvetést nem lehetett volna megalkotni. Tudja, a város is úgy műkö­dik, mint egy család, ha anyagi problé­máink támadnak, csak összefogással tu­dunk kikeveredni a bajból. Most erre az együvétartozásra van szüksége a város­falu is. Ahhoz, hogy Salgótarján sikeres várossá váljon, kiművelt emberfőkre van szükségünk. Mi máshogyan spórolunk a város érdekében. Olyan megoldást talál­tunk, amelyből a gyermek nem fog sem­mit sem érezni: ugyanabba az iskolába fog járni ezentúl is, ugyanazt a padot fog­ja koptatni és ugyanazok a tanárok tanít­ják majd nap mint nap, mint eddig.- Arról szóltak a hírek, hogy hä óvodai csoport megszűnik és csupán egyetlen alapfokú oktatási intézmény marad a vá­rosban. geket, fajdalommentesen kell takarékos­kodnunk. Továbbra is önálló marad azon­ban a speciális oktatási feladatokat ellátó Váci Gyula Alapfokú Művészeti Iskola, és az Illyés Gyuláné Speciálpedagógiai Köz­pont is.- A középiskolákkal kapcsolatban mi­lyen változtatások várhatók?- Le kell szögeznem a középiskolák kapcsán is, hogy az összevonások nem jelentik majd a fizikai összeolvadást: minden iskola ott marad, ahol eddig is volt, az épületeket nem adjuk el. Az in­tegráció, ésszerűsítést jelent és a közép- iskolások csak nyernek a döntéssel. Minden költségtakarékos megoldás a város pénzét óvja.- Konkrétan mely iskolákat vonják össze, és milyen előnyökkel számolhatnak az iskolások?- A profilban egymástól nem távol eső kereskedelmi és vendéglátóipari, illetve a közgazdasági szakközépiskolát vonjuk össze. Az előnyök közül csak néhányat emelek ki. A „kéri” például eddig megfe­nak.- Milyen volt a város pénzügyi helyzete, amikor átvették Salgótarján irányítását?- Sajnos, az előző szocialista városveze­téstől nagyon rossz pénzügyi helyzetet örököltünk. A tízmilliárdból gazdálkodó városnak csak a „működési hiánya” 1,3 milliárdos, tehát ennyi hiányzik a város pénztárcájából. Fogalmazhatnék úgy is, hogy jelenleg minden egyes lakosnak, a csecsemőtől az aggastyánig, fejenként több mint 30 ezer forintos a tartozása. Az intézményektől hozzánk érkezett igénye­ket megvizsgálva kiderült ha minden vál­tozatlanul marad a városban, ez az óriási összeg az idén 1,9 milliárd forintra emel­kedett volna. A hiányon kívül azzal is szembesülnünk kellett, hogy kétmilliárd forintos adósságállományunk van. így hi­telfelvételi lehetőségünk sem nagyon ma­radt Ehhez hozzájárul még, hogy a kor­mány megszorításai miatt az idén ötszáz- millió forinttal kevesebb a központi költ­ségvetésből a városnak juttatott összeg, mint tavaly.-A számokkal szembesülve milyen meg oldásokban gondolkodhattak?- Az októberi választások után elké­pedve fogadtuk az adatokat A voksolás után mindössze négy hónapunk volt ar­ra, hogy megalkossuk az új költségveté­sünket Ezért nagyon rossz megoldás, hogy ősszel vannak az önkormányzati vá­lasztások: az új testületnek emiatt rendkí­vül rövid ideje van arra, hogy megalkos­sa a következő év költségvetését Ősszel te­hát kész tényekkel kellett szembesül­nünk. Még ekkor azt sem tudtuk, hogy a központi költségvetés hogy alakul. Vá­laszthattunk: vagy csődöt jelentünk, vagy szembesülünk a problémákkal, és kiutat keresünk. Mi ez utóbbit választottuk, mert meggyőződésem, hogy egy felelős városvezetésnek nem kifogásokat, hanem hosszú távon is eredményes és hatékony, a jövő irányába ható megoldásokat kell keresni.- Másról sem hallani a híradásokból, hogy az ország önkormányzatai csak az in- gattemjaik eladásából, iskolabezárásokból tudják fedezni fennmaradásukat. Ez Salgó­tarjánban, ebben a pénzügyi helyzetben nem merült jel?- A számok alapján egy óvodát, két ál­talános iskolát és egy középiskolát kellett volna bezárnunk. Ez azonban buta gon­dolkodás, mert ha biztatóbb jövőt akarunk építeni, akkor a gyermekek érdekeit kell megvédenünk. Elegünk volt az elmúlt évek iskola- és óvodabezárásaiból. Emiatt szakadt el a várostól például Somoskőúj­- Ezeknek az állításoknak egyike sem igaz. Létező óvodai csoportok megszűnte^ téséről szó sincs. Az igazság az, hogy hét csoporttal kevesebb indul. A kormány- döntésnek megfelelően nagyobb létszá­mú csoportokat kell létrehoznunk. A kor­mány ugyanis húszról, huszonötre fel­emelte az óvodai csoportok minimális lét­számát Ennek az elvárásnak csak így tu­dunk eleget tenni. Az általános iskolákkal kapcsolatban még ijesztőbb rémhírek ter­jedtek el a városban. Ezek sem igazak. Egyetlen oktatási intézményt sem zárunk be, egyetlen épületet sem adunk eL Ez azt jelenti, hogy egy központi iskola lesz, egy igazgatósággal, ehhez tartozik majd hét tagintézmény. Tehát mindegyik iskola megmarad. A város pénztárcája sajnos nem bírja el a bürokratikus többletköltsé­lelő érdeklődő hiányában nem tudta eL indítani a nyelvi előkészítő osztályokat A „közgé” viszont igen. Most, hogy szep­temberben együtt indulnak majd, a ke­reskedelmiseknek is lesz lehetőségük, hogy nyelvi előkészítő osztályba járhas­sanak. A közgazdaságisoknak eddig a Madách gimnáziumba kellett ebédelni járniuk. A vendéglátónak van saját kony­hája. A közgében csak egy melegítőhelyi­séget és egy ebédlőt kell kialakítani, ezért nekik sem kell átjárniuk ezentúl más iskolába étkezni. Vagy itt van a köz- gazdasági PHARE-pénzből felújított szá­mítógépparkja: ezt a vendéglátósok is használhatják majd.- Az egészségűéi szakközépiskola és a Madách Imre Gimnázium profilja azon­ban messze esik egymástól- De ezzel a lépéssel megmentjük az egészségügyi szakközépiskola létét Az egészségügyi szakképzés ugyanis ve­szélyben volt a városban. Az ágazat mos­tani helyzetében nem túlzottan érdeklőd­nek a nyolcadikos osztályosok a szakma iránt Az integrációval azonban akkor is meg tudjuk őrizni az egészségügyi kép­zést, ha kevesebb gyermek jelentkezik az iskolába. Ha önálló iskola marad, erre nem lett volna lehetőség: most akár az is elképzelhető lesz, hogy az osztály egyik fe­le gimnazista, a másik pedig egészség- ügyi képzésben részesül majd. Ismétlem, hogy mi nem az iskolák bezárásában, ha­nem az iskolák megmentésében látjuk Salgótarján jövőjének zálogát- Ezek az összevonások mennyire kőbe vésettek? A következő években, a helyzet javulásával lehrt esély újra az önállóso­dásra?- Amennyiben megszüntettünk volna iskolákat, abból a helyzetből semmilyen visszaút nem lett volna. Ha nem válik be a rendszer, vagy bővülnek a pénzügyi le­hetőségeink, mindössze az alapító okira­tokat kell átírni. Az integrációval ebben a siralmas gazdasági helyzetben a legki­sebb véráldozatot hoztuk meg.- A nadrágszíjhúzás közepette egyáltcir Ián van-e mód valamilyen fejlesztésre az oktatásban?- Az összevonások mellett megkezdőd­nek az iskolaépületek felújítási munkála­tai. Talán a legrosszabb állapotban a Ko­dály Zoltán Általános Iskola van: ezt az épületet teljes egészében fel szeretnénk újítani pályázati források bevonásával. Három iskolával részt veszünk a mozgás- sérülteket segítő, úgynevezett akadály- mentesítési pályázatban. Hetvenmillió fo­rintot különítettünk el az iskolák kisebb- nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés- felújítási munkálataira.- A városnak azonban most elsősorban a megtakarítás lehet az elsődleges célja. Az önkormányzati cégek működésén hogyan próbálnak spórolni?- A cégeinkben van annyi tartalék, amelyet a város érdekében fel lehet hasz­nálni. Megfogalmaztuk, hogy a támoga­tásra, reklámra szánt összegeket a vá­rosvezetéssel egyeztessék. így városi in­tézményekre, civil kezdeményezésekre, szervezetekre költsék azt, ne vigyék ki a városból. A cégeinket érdekeltté akarjuk abban tenni, hogy valamilyen szinten befizetők legyenek a város költségveté­sének. És mi el is várjuk, hogy jól működ­jenek.- Ez piacorientált működést jelent?- Igen. A városnak gazdasági társasá­gai vannak, amelyek piaci szereplők. így elvárható tőlük, hogy ne csak vigyék az adófizetők pénzét, hanem hasznot is ter­meljenek. A mostani állás szerint csak a vásárcsarnok, piac - amely intézmény­ként és nem cégként működik - teljesíti ezt az elvárást A többiektől is ezt várjuk el, de nem úgy, hogy a közszolgáltatásaik terén megemeljék a díjaikat Piacorien­tált szemléletet kell e cégek vezetésében kialakítani. Befektetőket, új forrásokat kell találniuk működésükhöz. Ez szemé­lyi változtatásokat is feltételez a menedzs­mentekben.- Hogy áll e cégek átvilágítása?- Folyamatban van, eddig két önkor­mányzati közhasznú társaság - a Létesít­mény és Sport, illetve a Gyerektábor KhL- működését világították át. Kiderült, hogy nincs értelme a kettőt külön működ­tetni. Márciusban elindul a többi cég átvi­lágítása, ennek április végéig be kell feje­ződnie, hiszen ekkor dönteni kell az új vezetőségek felállításáról is.- Salgótarján hogyan tudja jelhasznál­ni a Nemzeti fejlesztési terv keretében, az Európai Uniótól várt összegeket?- Az önkormányzati cégeink fejleszté­se mellett ez is kitörési pont lehet ló, kL dolgozott konstrukciókkal kell készen áll­nunk, hiszen pénzügyi helyzetünk nem engedi meg, hogy nagyarányú önrészt tudjunk nyújtani a pályázatokhoz. Ban­kokkal, befektetőkkel már tárgyalunk a fejlesztések részleteiről.-A helyi vállalkozókkal milyen együtt­működést terveznek?- A márciusi közgyűlés elé terjesztjük az úgynevezett ciklusprogramunkat. Ez a város gazdaságfejlesztéséről szól. Ez­előtt azonban gazdasági fórumot hívunk össze a város vállalkozóinak részvételé­vel. Ezen megfogalmazhatják azokat az észrevételeiket, amelyek az általunk vá­zolt stratégiához kapcsolódhatnak. A tár­sadalmi erők összefogása nélkül nem le­het a várost fejleszteni, ezért mindenki se­gítségére szükségünk van. Mindenkitől operatív munkát, javaslatokat várunk.- A szakemberek évek óla arról beszél­nek, hogy Salgótarjánnak és környékének az idegenforgalmi kihasználása milliárdo- kat hozhatna a városnak. Milyen beruhá­zások indulnak ezen a területen?- Óriási lehetőségeink vannak. A kis­térségben, az úgynevezett Geopark-pro- jekt keretében tervezünk közel 200 km- es kerékpárút építését A bicikliturizmus­nak ez hatalmas lökést adhat Együttmű­ködésben gondolkodunk a természetjá­rók és kerékpárosok civil szervezeteivel is. Egy kerekasztal-beszélgetésre készü­lünk a turizmusban dolgozó szakembe­rek, szállásadók bevonásával. Eresztvény fejlesztése már megkezdődött: a Salgó Hotel tulajdonosával közösen turisztikai központtá alakítjuk a területet- Salgótarján azonban mindezek ellené­re ipari város A jelenlegi iparszerkezet vi­szont úgy tűnik fejlődésképtelen.- Véghezvisszük az ipar szerkezetvál­tását Ez az autóipar letelepítését jelenti. Szándéknyilatkozatot írtunk alá a Báy Zoltán logisztikai központtal, illetve a Knorr Bremse Kft-vel és más fejlesztési központokkal folytatjuk egy tudásköz­pont létrehozását Ez az Autóipari Közle­kedési Kompetenciacentrum (AKKC) program keretében folyik. Ehhez meg­vannak a régiós fejlesztési tanács által eL fogadott projektek, így indulhatunk az uniós pályázatokon is.-Ennek a folyamatnak mikor lehet ered­ménye a munkanélküliség leküzdésében?- Amíg nincsenek meg a megfelelő szakembereink, addig csak szociális munkahelyteremtésben gondolkodha­tunk. Ez azonban korántsem elég. A tudásbázis kiépítésével párhuzamosan átalakítjuk a szakképzést Ugyancsak uniós támogatással elindul a térségi integrált szakképző központ kiépíté­se. Ezt a Stromfeld Aurél Szakközépis­kola fogja végrehajtani. A fő irány te­hát a műszaki szakképzés, ezen belül is a járműipar fejlesztése. Erre az alap- rd aztáu Tfí un ka helyeket tudunk te­remteni.- Ezek mellett milyen városfejlesztési programok indulnak?- Felkarolandó ötletnek tartjuk a Tar­ka Tarján programot Ez tulajdonkép­pen a mára szürke, lepusztult épülete­inknek fejlesztését, színessé tételét is je­lenti. Az elképzeléseink szerint a belvá­rosi épületeket visszafogott pasztellszí­nek, míg a Gorkij- és Beszterce- lakótelepeket a színkavalkád jellemez­heti majd. A város lehangoltsága helyett életet viszünk a hétköznapokba is. Ezen kívül a már említett ciklusprogramot is társadalmi vitára bocsátjuk. A 2006-2018 közötti időszak városfejlesz­tési koncepciójában a belváros és a strand környékének teljes átalakítása is szerepel. Ebbe a városlakókat is be kí­vánjuk vonni, hogy a városképet az ő se­gítségükkel változtassuk meg a XXI. század kihívásainak megfelelően. Van tehát jövőképünk Salgótarján fej­lesztésére. Szemléletünk mottója: Itt van az otthonunk. Itt van a jövőnk.

Next

/
Thumbnails
Contents