Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)

2007-03-29 / 74. szám

2007. MÁRCIUS 29., CSÜTÖRTÖK Mi leszek ha nagy leszek? Ez a mondat sok fiatal fejében megfordul. Vajon mi leszek? Úgy érzem az én számomra a rendőri szakma lenne legmeg­felelőbb. Ahány ember, annyi­féle gondolkodás. De előfordul­hat, hogy mégsem azon a pá­lyán indulnunk el amin szeret­nénk, vannak olyan külső té­nyezők, amik hatására az eddi­gi álmaink szertefoszlanák. Ha ez így is van akkor sincs ok a szomorkodásra, hiszen még úgy is lehet belőlünk sikeres ember. Fő az optimizmus, talál­hatunk magunknak jobb mun­kát is amiben örömünket lel­hetjük. Minden szakmának a kulcsa a tudás, minél nagyobb a tudásunk, annál többre vihet­jük az életben. Barátaim, kor­társaim én csak 15 éves diák vagyok de azt tanácsolom, ne szúrjátok el életeteket azzal hogy most nem tanultok. Tu­dom, hogy nagy rajtatok a nyo­más, hiszen a szülőknek is van­nak elvárásaik. De gondoljatok bele, ha most tanultok, minden eddigi álmotok valóra válhat. Tegyetek érte. Markó Zsolt Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola, 9. b SA7TÓ U TANaLÁ$ Hogy mi leszek, ha nagy leszek?! Még a jövő titka, de azért nem tanulok céltalanul. Már kisgyermekként el­döntöttem, hogy egyszer majd nagy em­ber lesz belőlem és nem elégszem meg a fizikai munkával. 13-14 évesen divat- tervező akartam lenni és rajzoltam is ru­hakölteményeket, de az idők folyamán a Keribe kerültem és ezt az ötletet elvetettem. Két évig fogalmam sem volt, hogy mivel is foglalkozhatnék majd az iskoláim el­végzése után, de most 11. osztályban jött egy olyan tantárgy, ami bizony iz­gatja a fantáziámat Ez pedig a szál­loda. Tehát most leérettségizem jö­vőre és utána irány a vendéglátós főiskola. Ha elvégeztem a főis­kolát is, akkor egy híres szállo­dában szeretnék dolgozni vagy ha később úgy adódik, akkor esetleg egy szállodát alapítani, amihez viszont rengeteg pénz kell. Én ma­radok a mostani elképzelé­seimnél, bármi is történ­jék én mindent elfogok kö­vetni, hogy elérjem a célo­mat. Talán úgy köny- nyebb lesz, hogy magam mellett tudhatom a bará­tom, a családom és az is­merőseimet, de ez mind édeskevés. Ehhez sok erő és kitartás kell, de bí­zom benne, hogy lesz elég erőm ahhoz, hogy megvalósítsam az álmai­mat.- Ez egy igen nagy kérdés, mellyel minden nap foglalko­zom. Most igen aktuális ez a dolog, hiszen én is mint annyi más diáktársam, beadtam a je­lentkezési lapomat egy főisko­lára, amely Egerben van. Én ott szeretném folytatni a tanulmá­nyaimat, és nagyon remélem si­kerülni is fog. De ha mégsem, akkor sem keseredek el, hiszen legalább megpróbáltam. Akkor várok majd még egy évet. Kiskoromban, amikor meg­kérdezték tőlem a felnőttek, hogy mi szeretnék lenni, majd ha nagy leszek, én azonnal rá­vágtam, hogy felnőtt. Most vé­giggondolva már nem ezt vála­szolnám. Akkor még kisgyerek­ként máshogy láttam a világot és a felnőtteket is. Most mikor már én is közéjük tartozom meg­változott a szemléletem. Tíz év múlva még felnőttebb felnőtt le­szek. Talán addigra már akkor saját családom is lesz. Azt még nem tudom, hogy mit fogok dol­gozni akkor. Ez egy nagyon jó kérdés. Lehet, hogy történelem- tanár leszek, vagy szociál peda­gógus, vagy szakács. Ez a három szakma, ami igazán foglalkoztat. Mondjuk most vendéglátó-tech­nikusnak tanulok, de hát nem tudhatom, mit hoz a jövőm. Le­het, hogy saját éttermem lesz, vagy egy tanári diplomám, vagy ki tudja. Erre a kérdésre majd 10 év múlva tudok válaszolni. 10 év múlva egy olyan ember szeretnék lenni, aki hasznos a társadalomnak, a családjának és a barátainak. Remélem sike­rülni fog. Én a következő 10 év­ben ezen fogok dolgozni. És na­gyon remélem, hogy azokat, amiket most elterveztem, sike­rül majd megvalósítanom. Re­mélem lesz erőm és kitartásom ahhoz, hogy eljussak a kitűzött céljaimhoz. Bartha Bea 1/13. V Kéri Merjünk változtatni! „Mi leszel ha nagy leszel?” - Ezen a kérdésen már biztosan sokan gondolkodtunk, vannak akik már egész kiskorban eldöntik mivel szeretnének foglal­kozni, mi lesz a munkájuk, de sokan még felnőttfej­jel sem tudják mit szeretnének csinálni. Ma már sokféle iskolát és tanfolyamot ellehet végezni per­sze ehhez tanulás és akaraterő is szükséges, ez se­gítheti a jövőbeni munkánkkal kapcsolatos dönté­sünket De fontos, hogy olyan munkaterületet vá­lasszunk, amit hosszú évekig szeretünk majd esi­Tenni kell érte nálni és ezzel másoknak is örömet tudjunk szerez­ni. Nem mindig a fizetés a legfontosabb, hiszen ki szeret egy olyan helyen dolgozni 8-10 órákat, ahol nem érzi jól magát vagy nem ismerik el a szakmá­jában. Sajnos egyre több embert ismerünk, aki in­kább a biztos munkahelyet választja a megélhetés miatt, pedig soha nincs késő változtatni, ha nem va­gyunk a munkánkkal elégedettek. Minden csak rajtunk múlik, az a lényeg, merjünk változtatni! Kéri Munka vagy -nélküliség A jelenkor egyik legnagyobb „betegsége” a munkanélküliség, ami most szinte gyógyíthatat­lannak látszik. Az emberek az esetek nagy részében nem azért nem dolgoznak, mert nincs le­hetőségük rá, hanem azért, mert nem olyan a munka amilyet sze­retnének. Szerintem aki dolgoz­ni akar, az mindent megtesz en­nek érdekében és szerez állást és aki nem az csak ül otthon és inkább eléldegél az állam által nyújtott szociális ellátásból. - Al­kalmanként vállalnak fekete­munkát, ami után természete­sen semmi járulékfizetési köte­lezettsége nincs sem a munka- vállalónak sem a munkáltató­nak. - Ezért szerintem a rend­szer ezen emberek alá „adja a lovat” a sok támogatással, ahe­lyett hogy a munkára ösztönöz­né őket. Az én véleményem az, ha az a változás nem következik be, hogy kedvezőbb feltételeket biztosítanak a munkáltatónak és a munkavállalónak is, akkor még rosszabbra fordulhat ez az arány, a dolgozók és nem dolgo­zók aránya, így már teljes... Deák Anna 11/K Mindenki csak vár Azt még senki se tudhatja, hogy mit hoz neki a jövő, mert bármelyik pillanatban történhet vele olyan dolog, ami megváltoz­tathatja az egész életét. Az ember tervez, de nem mindig éri el a ki­tűzött célját. Ahhoz, hogy elérje tennie is kell érte, nem szabad el­hanyagolnia tanulmányait, mi­vel minden a tanulással kezdő­dik. Mindenkinek az iskola je­lenti az első munkahelyet, ugyanis itt a jövőnkért dolgo­zunk. Aki nem tanul, az nem sokra viheti az életben. Az embe­reknek akkor jut eszükbe, hogy mennyit vesztettek azzal, hogy nem tanultak, amikor rájönnek, hogy a mostani életük nem olyan mint ahogy eltervezték. Mindenki azt várja, hogy az élete tökéletes legyen: boldog családi környezetben éljen, ked­vező legyen a munkahelye és minden olyan ami ezt a tökéle­tes életet lehetővé teszi. Sajnos a mai világban egyre többen elha­nyagolják a tanulást, és kétsé­ges, hogy 10 év múlva ez a több­szörösére fog nőni. Nagyon sok fiatal számára az életet a szóra­kozás jelenti és nem köti le őket a tanulás ami sokkal fontosabb bármi másnál! Kiss Adrienn és Tóth Virginia Mikszáth Kálmán Gimnázium, 9. b Séta című összeállításunk cikkel lapunk honlapján ' (www.nogradmegyeihirlap.hu) is olvashatók. Kovács Katalin, Falusy Noémi 9. b, Mikszáth Kálmán Gimnázium A világhoz igazodunk Minden kisgyerektől megkérdezik a felnőttek, hogy: „Te mi leszel ha nagy leszel?” Minden kicsi különböző választ ad. A fiúk tűzoltók, rendőrök, a lányok királylányok, her­cegnők szeretnének lenni. De ez a fajta elképzelés csak egy-két évig tart náluk. 10 éves korára minden gyermek valós elképzelést tud adni a jövőjére vonatkozóan. Az álta­lános iskola 7-8. osztályában az osztályfőnökök tanácsok­kal látják el a gyerekeket, milyen pályán érdemes elindulni­uk. Pályaválasztásnál nagyon sok szempontot figyelembe kell ven­ni. Például azt, hogy milyen képességekkel rendelkezünk, hol tud­nánk sikeresen elhelyezkedni, hol tudnánk megalapozni a jövőn­ket, úgy hogy a családunktól se kelljen teljesen elszakadnunk. Ezért az iskolát is úgy kell megválasztanunk, hogy ahhoz kap­csolódjon, amivel a jövőben foglalkozni szeretnénk. Ahhoz hogy a számunkra megfelelő pályát válasszuk, segítséget, ta­nácsokat kérhetünk a szakmabeli szemé­lyektől, illetve szüléinktől. Csak olyan szakmát válasszunk, amelyről tudjuk, hogy a jövőben is szívesen csinálnánk. Egyre több ember helyezi elsődleges szempontba a keresetet. Ilyenkor sokan abba a hibába esnek, hogy olyan pályát választanak, amit később megbán nak. Sok ember, aki itthon tanul nem tud elhelyezkedni, ezért a je­lentősebb kereset reményé­ben külföldre megy dolgozni. Ott vagy sikerül az elhelyezke­dés, vagy más munkaterületen próbál szerencsét. Ahhoz, hogy tisztában legyünk az itthoni és külföldi munkalehetőségek­kel, szét kell néznünk a vi­lágban, mert nem mindegy, hogy keressük meg a napi betevőnket.

Next

/
Thumbnails
Contents