Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)
2007-03-28 / 73. szám
2 2007. MÁRCIUS 28., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Vadászok esti mulatsága Pádár Zs. Karancskeszi. Az elmúlt hét végén a vadászoknak is alkalmuk nyílt arra, hogy együtt szórakozzanak, ünnepeljenek, egymásra figyeljenek. Egy este, ami csak róluk szólt... Március 24-én délután hét órakor kezdődött a bál programsorozata, amelyet Mákos László, a Karancs-völgye Vadásztársaság elnöke nyitott meg. Karancskeszi polgármestere és egyben a bál fővédnöke, Kurunczi István beszédében megköszönte a vadásztársaságnak, hogy a rendezvény hosszú idő után visszakerülhetett a községbe. Majd kezdetét vette az esti szórakozás: elsőként a Def-Jam tánccsoport színvonalas előadása varázsolta el a közönséget, akik ezt követően elfogyasztották az eddigi hagyományoktól eltérő vadászbáli vacsorát. A gasztronómiai élvezetekből mindenkinek jutott: vadka- csaleves, a svédasztalon sorakozó szarvas- és vaddisznópörkölt, valamint ízletesen elkészített finomságok várták a megjelenteket. Az ételkülönlegességek után ismét a szórakoztatás vette át a szerepet: Erox Martini gondoskodott a jó hangulatról, énekét vastapssal jutalmazta a közönség. A megalapozott hangulat a ^táncparketten” fokozódott tovább: a táncos kedvűek nagy örömére - remek élőzene kíséretében - hajnalig tartott a mulatság. Stratégia és paktum a munkahelyekért 2005-ben pályázati lehetőség nyílt a ROP 3.2.1 program keretében foglalkoztatási paktumok és stratégia kialakítására. A Nógrád Megyei Területfejlesztési Kht. konzorciumot szervezett „Nógrád megye foglalkoztatási stratégiájának kialakítása, térségi foglalkoztatási megállapodások létrehozása” címmel. A pályázati program foglalkoztatási megállapodások, paktumok rendszerének és továbbműködtetésük feltételeinek kialakítását tűzte célul, az életminőség javítása, a foglalkoztatási szint növelése, a megye hátrányos helyzete mérséklése, a térségi szakképzés munkaerőpiaci igényekhez való igazítása érdekében. A program befejezését követően a továbbműködtetést, a fenntarthatóságot a munkaügyi központ vállalta. Tamási Ildikóval, a salgótarjáni regionális kirendeltség igazgatójával a projekt eddigi tapasztalatairól, az elkövetkező időszak teendőiről beszélgettünk.- A projekt kezdeti szakaszában került sor a Vas megyei, majd a svédországi tapasztalatcserékre. Mennyiben segítették ezek a szakmai találkozók a program munkamenetét, sikerült-e konkrét tapasztalatokat beépíteni a megyénkben megvalósuló projektbe?- Egy igen tág partneri kör kapcsolódott be a projektbe. A pályázó, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. mellett, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ, a Nógrádi Gazdaságfejlesztő Kht., Nógrád Megye Önkormányzata, Salgótarján Önkormányzata, az Északkelet-Nógrád Térségi Önkormányzatok Társulása, az Ipoly-táj Területfejlesztési Társulás, a Szécsényi Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány, a Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány, a Bátonyterenye és Környéke Területfejlesztési Társulás, Nagyoroszi Község Ön- kormányzata, valamint Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kapcsolódott a programhoz. Már a kezdeti szakaszban nagyon fontosnak ítéltük meg az együttgondolkodást, ezt alapozta meg a hazai tapasztalatok megismerése. Vas megyében tájékozódhattunk a kistérségi paktumok elkészítési technikáiról, működéséről, majd Nógrád svédországi testvérmegyéjében, Öreb- róban a svéd foglalkoztatási megállapodások tapasztalatait osztották meg velünk a szakemberek. A tanulmányutakon megismerhettük, hogyan építkezzen a projekt a kistérség szereplőire, milyen megalapozó dokumentumokra van szükség ahhoz, hogy ezek a kistérségi célrendszerek minél lényegre törőbben fogalmazzák meg a kitörési pontokat a nehéz foglalkoztatási helyzetből, feltárva azon feszültségpontokat melyeket a gazdaság fogalmaz meg a munkaerő minőségét biztosító intézmények felé. Három kutatási téma fogalmazódott meg, a gazdálkodók munkaerőpiaci jelzéseinek felmérése, a munkanélküliség tendenciáinak, okainak elemzése, valamint a szakképzés feszültségpontjainak feltárása.- Melyek voltak a három helyzetértékelő tanulmány fő prioritásai, s ezek alapján milyen fő vonalak mentén készült el az összefoglaló tanulmány?- A legfontosabbnak a gazdaság jelzéseinek kutatását ítélem. A munkaügyi szervezet több csatornán is kérdezte a gazdaság szereplőinek előrejelzését. Ilyen például a prognózis, mely a nagyobb vállalatokat kérdezi egyéves foglalkoztatási előrejelzéseiről. Természetesen ezeket az adatokat is felhasználtuk, de ami a legfontosabb, hogy a kis-, közép-, valamint a mikrovállalkozá- sokat céloztuk meg, kérve, fogalmazzák meg mi okoz részükre gondot a foglalkoztatás területén, melyek azok a hiányszakmák amelyek gondot okoznak a működésükben. A másik vonulat, a szakképzési feszültségpontok feltárása volt Melyek azok a szakmák, ahol képzési kapacitáshiány fogalmazódik meg, melyek azok a területek, ahol fejleszteni kell. Nagy hangsúlyt kapott a pályaválasztás szerepének a fontossága. A harmadik prioritás a munkaerőpiac vizsgálata volt. A munkanélküliség rétegproblémát, három év tendenciáját alapul véve vizsgáltuk kistérségenként, összegezve a kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, megkeresve, kik azok, akik helyzetével a leginkább foglalkozni kell.- A megyei foglalkoztatási stratégia összeállítását komoly elemző sek, egyeztetések és szakmai fórumok előzték meg. Melyek a stratégia legfontosabb ismérvei?- A projekt fő célkitűzése, hogy Nógrád megyében széles körű és tartalmas partneri együttműködéssel olyan foglalkoztatási stratégia fogalmazódjon meg, amely az országos átlagnál magasabb arányú és tartósan meglévő munkanélküliséget érdemben és eredményesen mérsékeli. A stratégia kialakítása során aktivizáltuk a foglalkoztatási partnereket - munkáltatókat, munkavállalókat - bevontuk azokat az intézményeket, civil szervezeteket, amelyek sikeresen közreműködhetnek a stratégia elemeinek kialakításában és megvalósításában. A szoros és hatékony együttműködést segítették az önkormányzatok, a munkaügyi szervezet, a képző intézmények, munkáltatók, munkavállalók és munkáltatók érdekképviseleti szervei, civil szervezetek részvételével megkötött foglalkoztatási paktumok elkészítését. Az Európai Unió által is támogatott projekt egy alulról fölfelé építkező rendszerben olyan fenntartható partnerségi hálózat kiépítését is generálja, amely az összefogásra épül, s amely a jövőben más projektek sikerét is megalapozhatja. Minden kistérség megfogalmazta azt a célrendszert amelyet fontosnak érez a foglalkoztatási szint növelése érdekében, melyek a fő ívét adják a foglalkoztatási stratégiának. A dokumentumok interneten mindenki számára elérhetőek a www.nogradpaktum.hu honlapon.- A foglalkoztatási paktumok megkötésénekelőkészítésében milyen aktivitással vettek részt a kistérségi szereplők? Mennyire jelentett nehéz vagy könnyű feladatot a hálózatépítés?- Meglepően könnyű volt a kistérségi szereplőket bevonni ebbe az együttműködésbe. Igen aktívan vettek részt mind a munkáltatók, az önkormányzatok és intézményeik, valamint a kistérség civil szervezetei. Természetesen megalapozta ezt az az évek óta tartó együttműködés, mely a munkaügyi központ kirendeltségeinek munkáját jellemezte. Jelentős újdonság volt, hogy a szereplők most együtt ültek asztalhoz, megfogalmazva a munkaerőpiac problémáit. Több esetben őszinte viták hozták felszínre a legégetőbb problémákat. Mind a hat statisztikai kistérségben kialakultak a foglalkoztatási paktumok intézményei. Megalakultak az irányító csoportok, valamint a szakmai foglalkoztatási fórumok. Ezek nyitottak, a program működése Magyarország célba során folyamatosan lehet hozzájuk csatlakozni. A kérdéshez kapcsolódva a paktumok lényegét emelem ki, ami a térségi partnerség, a párbeszéd, az összefogás kialakítása és erősítése, elérni, hogy a térségi gondok, problémák megoldásába a helyi lehetőségeket ismerő, azokkal rendelkező szereplők minél nagyobb arányban vegyenek részt A paktumban való részvétel, a paktum támogatása azt jelenti, hogy a térségből beadott bármely támogató nyilatkozattal rendelkező pályázatnak biztosított a társadalmi támogatottsága, a kitűzött problémák megoldása fontos a térségben élők számára, azt időszerűnek, indokoltnak tartják. A paktumokban lévő innovatív erő és tapasztalat erősítheti Nógrád pályázati forrásszerző képességét, megalapozhatja a projektek sikeres megvalósítását és továbbműködtetését. A paktumokat a hat kistérségben összességében közel 200-an írták alá.- A kistérségi paktumok aláírása után 2006. novemberében kezdődött a dokumentumokban foglaltak megvalósítása. Az eltelt hónapok alatt milyen eredmények születtek?- A kistérségi paktumokban megfogalmazódott, hogy a programban résztvevők a helyi szintű szereplők széles körű bevonása érdekében minden kistérségben foglalkoztatási fórumot működtetnek. Az első fórumokon a megváltozott munkaképességűek támogatása szerepelt napirenden. A kistérségi rendezvényeken a munkaügyi központ szakemberei tartottak tájékoztatókat, s a résztvevők megismerkedhettek egy-egy helyi, megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató vállalkozás tapasztalataival.- Megkezdődött a kistérségi program- és projektjavaslatok összeállítása? Vannak-e megvalósítható ötletek, milyen az aktivitás a kistérségekben?- A legizgalmasabb, és az eredményesség szempontjából a legfontosabb szakaszába érkezett a program. Az előzetes projektgyűjtés alapján több mint 70 fejlesztési elképzelés gyűlt össze. Most azoknak a programoknak ez előkészítése történik az irányító csoportokban, melyek megvalósítása a legsürgősebb a kistérségekben. Ami igen kedvező: abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az uniós források, a GOP, a TÁMOP programok első ablakai is megnyíltak, az operatív programok akció tervei is alakulnak, így a források is folyamatos rendelkezésre állásával a programok megvalósítására a források hozzárendelése is elindulhat. Ez pedig már az eredményeket generálja a későbbiekben.- Hogyan tovább a ROP-projekt lezárása után? Ki vállalta a fenntarthatóságát a kistérségi paktumoknak?- Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Salgótarjáni Regionális Kirendeltsége vállalta a program további működtetését A partnerség ilyen tág együttműködésen alapuló fenntartása a kirendeltségeknek is érdeke, hiszen az itt megfogalmazott munkaerővel szembeni elvárások segítik a leghatékonyabb felhasználását azon forrásoknak, melyet a munkaerő-piaci alap biztosít a kistérségek részére. Ebből a legfontosabb a munkanélküliek képzése, az elsődleges munkahelyen elősegítő bértámogatási források felhasználása. Természetesen a közhasznú munkák támogatásánál is igen fontos szempont, hogy ténylegesen azon személyeken segítsen, akik részre más lehetőség nincs a munkához jutáshoz. Bízom benne, hogy a források lehívásával, azok hatékony felhasználásával megvalósulnak a kistérségek célkitűzései és ami mindannyiunk érdeke: a foglalkoztatási feszültségek csökkennek megyénkben. £ REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM
