Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)
2007-03-21 / 67. szám
4 2007. MÁRCIUS 21., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Múltőrzők Mizserfán Kredenc, karos lóca és csikótűzhely. Régen konyha, ma múzeum Felborult a vontatóval Felsőtold. Egy 54 éves nagylóci férfi mezőgazdasági vontatóval közlekedett a Szécsényi úton, Zsúnypuszta irányába a közelmúltban. Az egyik ház előtt áttért a menetiránya szerinti bal oldali forgalmi sávba, majd onnan lehaladt az út menti árokba, ahol egy kerítésnek ütközve felborult. A baleset következtében a férfi könnyű sérülést szenvedett. Szociális otthonból szertárba Nógrádszakál. A községből a közelmúltban jelentették be a szécsényi rendőrkapitányságra, hogy a tűzoltószertár épületének ajtaját egy személy éppen megpróbálja feltörni. A járőrök a helyszínen igazoltattak egy férfit, aki elmondta, hogy március elsején bocsátották el egy szociális otthonból. Nincs hol aludnia, ezért próbált meg a szertárba bemenni. Az épületben értéket nem tartottak. A rendőrök intézkedtek, hogy a férfit ideiglenesen fogadják be a rokonai. Zárás után ment be... Salgótarján. Az ajtót és az ablakot befeszítve hatolt be ismeretlen tettes egy zagyvarónai szórakozóhely épületébe és onnan készpénzt, italokat és cigarettát tulajdonított el, ötvenezer forint értékben. A nyomozás során a rendőrök megállapították, hogy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható egy salgótarjáni férfi és egy fiatalkorú fiú. A salgótarjáni rendőrkapitányság lopás megalapozott gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen. NE ADJON ESÉLYT A BETÖRŐKNEK! Riasztóberendezések telepítése, távfelügyelettel és intézkedésre jogosult vonulószolgálattal. A részletekért érdeklődjön: Nódasdi Elektro Kft. Salgótarján, Rákóczi út 1 -9. (Álba Üzletház) Tel.: 32/317-752, hétköznap 8-tól 16.30-ig. Szerkesztőségünk számítógépeit a NŐD 32 antivirus system antivirus védi. A mizserfai bányatelepet még a múlt század utolsó éveiben felépítették, természetesen a bányavállalat igényeinek megfelelően. Mindennek már százhúsz esztendeje. Annak is legalább negyven, hogy a mizserfai bányákat bezárták.- Én 1959-től élek itt. Akkor még Mizserfán öt bánya működött és a bányászok között voltak olyanok, akik nem beszéltek magyarul - mondja Kiss János, a bányászszakszervezet nyugdíjas- alapszervezetének főbizalmija. A szakszervezet négy település - Kazár, Mátraszele, Rákóczi- bányatelep és Mizserfa - jórészt nyugdíjasait fogja össze. A tagok száma nemigen nő, de nem is csökken. Nem úgy mint a telepi lakosoké. Tíz-tizenkét éve Mizserfán még közel négyszázan éltek, ma már csupán feleannyian. Eltűntek, vagy átalakultak a bányamunkához tartozó épületek, építmények. Nem működik a szénosztályozó, a széntároló bunker sincs meg, nem fut ide Kisterenyéről a kisvasút és hűlt helye van a fatelepnek is. A kaszinóból kultúrház lett, a magazinból CBA-üzlet, a kórházból rendelő és orvosi lakás. A bányaigazgatóság, a legényszálló idősek otthona, amelyben mintegy százhatvan idős, beteg embert gondoznak, ápolnak. Mizserfán az idősotthon jelenti az egyedüli munkahelyet. A kolóniák fölött is eljárt az idő, egyik-másik homlokzatáról hullik a vakolat.- Annak idején a bánya eladta a kolóniái lakásokat. A lakók többsége megvette és csináltak rajta ezt, azt... Kinek mire volt pénze - magyarázza Kiss János. Ők azt a lakást vették meg, alakították át maguknak, ahol az iskola volt. A tanítás 1972-ben szűnt meg és emlékszik, hogy az utolsó telepi tanítót Wágner Rudolfnak hívták. így kísérik figyelemmel életük változását. Őrzik múltjukat, keresik a még fellelhető tárgyakat, fényképeket, iratokat, amelyek a szülők, nagyszülők életéhez kötődnek. Tőzsér Gáspár, az alapszervezet elnöke nem kis büszkeséggel nyugtázza: ebben a munkában egy fiatal házaspár, Nagy Szilárd és felesége jár az élen.- Azon fáradozunk, hogy az öreg házakat, amelyeknek már nincs gazdája, vásárolja meg az önkormányzat és hasznosítsuk a telepiek javára - beszéli Nagy Szilárd. Mizserfa közigazgatásilag Kazárhoz tartozik és második alkalommal választották önkormányzati képviselőnek. így lett a régi csendőrtanyából először lakás, majd amikor tulajdonosának élete véget ért, a bányászok életét bemutató kiállító- hely. A konyhában polcos kredenc, kurta lábakon álló csikótűzhely, vizespad vödrökkel. A falakon a képek a telep pezsgő életét idézik: a zenekart, a színjátszók, a táncosok csoportját, az iskolásokat, a vidám kirándulásoA harangláb 1886 óta áll a település szélén kát, a derűs összejöveteleket. Beljebb gondosan megőrzött régi bútorok: ágyak, szekrények. Nyitott ajtajuk látni engedi a valaha viselt ünnepi öltözeteket, köztük a szénfekete bányászegyenruhát.- Az apósomé volt - mondja Nagy Szilárd felesége. Aztán arról mesél, hogy mindössze két nap alatt rendezték be a szobákat. A tárgyak gyűjtése nehezebb volt és tovább is tartott. Még úgy is, hogy szívesen adta mindenki, amije volt. A falra függesztve ott sorakoznak az adakozók nevei, szám szerint tizenhét. Kisvártatva idős asszony áll meg az ajtóban, Pintér Istvánná. Otthonosan jár-kel a szobákban, a lakás a nagybátyjáé volt. Régi, megsárgult fényképekre mutat, amelyekről szép, fiatal emberpár tekint le.- A nagyszüleim - mondja elérzékenyülve. Beszélgetni kezdünk és Pintér Istvánná kibontja élete történetét. Férje bányász volt, harminc éve, hogy özvegyen maradt. Felneveltek három gyermeket és tizenhárom évig az idősotthonban takarított, hogy nyugdíja legyen. Havonta hatvankilencezer forintot hoz neki a postás. A fia vele lakik, műszerész, de jó ideje mun- kanélküli-segélyből él. Egy ötvennégy éves emberért már nem kapkodnak.- Akkor volt még jó, amikor működött a bánya - sóhajt. - Most nehezebb minden. Nyolcvanegy éves vagyok, beteg és menjek Kazárra.az orvoshoz, mert itt nincs. Azt is hallom, hogy a postát bezárják... Nagy Szilárd ismeri a panaszokat és igyekszik megnyugtatni az embereket. Az orvosi rendelő csak átmenetileg van zárva. Kinyit, mihelyt az orvosuk meggyógyul. A postánál nem ilyen bizakodó, hiszen még nem tisztázódott milyen szolgáltatásokat vállal a posta. Az biztos, hogy a leveleket, a nyugdíjat kihozzák a címzetteknek. Nem titkolja, jó volna valamennyit visszahozni a régebbi életből. Azokat, amelyek a telepiek javára válna. Jó volna, ha újra járna a kisvasút és több szálláshely várná az idelátogatókat, mert a környéken és Mizserfán is akad látnivaló. S itt mindig „itthon volt” az összefogás, az egymás segítése is. Az 1886-ban elkészült harangláb tövében állunk. Harangját 1883-ban öntötték Budapesten. Hangja szólította munkára az embereket, ez kísérte haza őket a műszak végén és szólt utolsó útjukon is. Nagy Szilárd olvassa feliratát:- A mizserfai bányatelep munkásai adakozásából öntetett... Mikor a múltőrzést firtatom, egyszerű természetességgel azt mondja:- Mi ide születtünk, itt szeretnénk élni, kicsit jobban a mostaninál, múltunkkal együtt. V.G. Egy jó Ötlet Önkéntes munka fiataloknak Salgótarján. Az Ötlet (hazai hosz- szú távú önkéntes) program folytatásaként a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) programindító sajtótájékoztatót tartott a közelmúltban a Sülben. Veresné Lipcsei Ildikó projektvezetőtől egyebek mellett megtudhattuk, hogy az alapítvány a közelmúltban több munkaerő-piaci, iskolai, felsőoktatási programot is elindított. Legfontosabb projektjeik közé tartozik a Közöd! projekt, amely arra hívja fel a fiatalok figyelmét, hogy igenis legyen közük hozzá! Legközelebbi rendezvényüket a Városligetben tartják, ahol minden résztvevő, aki a szervezőktől kapott zsákot teletölti szeméttel, fél áron látogathatja mega liget környékén található intézményeket, például az állatkertet, a vidámparkot, a Széchenyi-fürdőt és a környék éttermeit. Mint megtudtuk az Ötlet program a munkaerő-piaci projekt része. A program részleteit Feke Réka programkoordinátor ismertette a jelenlévőkkel. A program az önkéntes munkát hirdeti a fiatalok között, hiszen az utóbbi években egyre többen váltak pályakezdő munkanélkülivé. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már évtizedek óta létező hosszú távú önkéntes szolgálat jó lehetőséget nyújt a fiatalok gyakorlati tudásának tapasztalatszerzésének támogatására. Az Ötlet program célja, hogy a 18 és 30 év közötti munkanélküli fiatalok munkaerő-piaci esélyeit javítsa a hosz- szú távú önkéntes szolgálat során megszerezhető tapasztalati tudással, készségek fejlesztésével és munkahelyi gyakorlat megszerzésével. A programban lehetőség nyílik arra, hogy a fiatalok védett körülmények között tapasztalhassák meg milyen egy munkahelyi közösség tagjaként, csapatban és ezzel egy időben mégis önállóan dolgozni, felelősséget vállalni magukért és másokért. A fiatalok minimum 6, maximum 10 hónapon át végezhetnek önkéntes tevékenységet civil és állami intézményeknél. Munkájukért étkezési hozzájárulást, utazási költségtérítést, baleset- és felelősségbiztosítás kapnak, valamint az alapítvány fizeti mindazon képzések, tanfolyamok költségét, melyeken az önkéntes részt kíván venni. További részletek megtudhatók a www.oüetprogram.hu weboldalon. Önfenntartás a cél A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának Salgótarjáni Intézete „Az önfenntartó falu és faluközösség közgazdaságának modellje, különös tekintettel a gazdaság fejlesztésére és a fiatal diplomások újszerű munkalehetőségeire” című projektre európai uniós pályázaton közel 60 millió forintot nyert. A program már két esztendeje elindult és idén szeptemberben fejeződik be. Nógrád megye, a főiskola által végzett projekt egy észak-magyarországi mikrotérség problémáinak feltárását és a nehézségekből való kilábalás útját kívánja bemutatni. A célok érdekében Bárna, Cered, Mátraterenye, Kazár, Mátranovák, Mátraszele, Nemti, Rákóczibánya, Szilas- pogony, Vizslás és Zabar is együttműködik az intézménnyel. A kijelölt településeket különböző gazdasági térségekből választották ki, ennek alapján három központ alakult ki az eltérő gazdasági helyzet szerint. Kazáron és környékén agglomerációs gazdaság a jellemző, amely azt jelenti, hogy az itt élők más településekre járnak dolgozni. Mátranovák és szűkebb környezete fejlett gazdasággal rendelkezik, míg a harmadik térségre, amelynek Cered a központja, az elszigetelt gazdaság a jellemző. Az iskola diákjai kutatást végeztek az érintett községekben, amely során kérdőívek, interjúk segítségével és egyéb módon vizsgálták a gazdasági helyzetet és más jellemzőket. A munka során a Miskolci Egyetem, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a tizenegy település önkormányzata együttműködött a főiskolával. A helyzetfelmérő szakasz befejeződött, amelynek tapasztalatait és stratégiai súlypontjait egy konferencián ismertették a közelmúltban. Az elkövetkező hónapokban kerül sor a projekt befejező szakaszára, amely során egy modellt dolgoznak ki. Céljuk megtalálni azt az utat, amelyen haladva a fejlesztés megvalósítható, a végső célkitűzés pedig az önfenntartás.- A településeken élőknek rá kell döbbenniük, hogy sorsukat saját kezükbe kell venniük, mert rajtuk kívül senki más nem segíthet gazdaságitársadalmi bajaik megoldásában - mondta Paróczai Péter, az egyik projektgazda, majd hozzátette: - Ennek érdekében meg kell tanulniuk jövedelmet termelni, mert csak így adódnak további lehetőségek számukra. A felállított modell hét alrendszerre tagozódik, amelyek elengedhetetlenek a fejlődéshez. Ezek a következők: az angol nyelv tanulása fontos követelmény a lakosokkal szemben, a vállalkozás oktatása szintén szükséges, ezeken kívül érdemes mások jó tapasztalatait átvenni és megszívlelni, a falugazdaság értékelése, az előrejelzések és a fejlesztési technológiák is részét képezik a fejlődési stratégiának. Természetesen mindezekhez az érintett falvakban élőknek gyökeresen meg kell változtatni szemléletüket. Az egész folyamatban elengedhetetlen a helyi értelmiség részvétele. A projekt vezetői remélik, hogy végül megtalálják a helyes utat, melyre rálépve az ország bármely települése felvirágozhat.
