Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)

2007-03-21 / 67. szám

4 2007. MÁRCIUS 21., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Múltőrzők Mizserfán Kredenc, karos lóca és csikótűzhely. Régen konyha, ma múzeum Felborult a vontatóval Felsőtold. Egy 54 éves nagylóci férfi mezőgazdasági vontatóval közlekedett a Szécsényi úton, Zsúnypuszta irányába a közel­múltban. Az egyik ház előtt át­tért a menetiránya szerinti bal oldali forgalmi sávba, majd on­nan lehaladt az út menti árok­ba, ahol egy kerítésnek ütközve felborult. A baleset következté­ben a férfi könnyű sérülést szenvedett. Szociális otthonból szertárba Nógrádszakál. A községből a kö­zelmúltban jelentették be a szécsényi rendőrkapitányság­ra, hogy a tűzoltószertár épüle­tének ajtaját egy személy ép­pen megpróbálja feltörni. A jár­őrök a helyszínen igazoltattak egy férfit, aki elmondta, hogy március elsején bocsátották el egy szociális otthonból. Nincs hol aludnia, ezért próbált meg a szertárba bemenni. Az épü­letben értéket nem tartottak. A rendőrök intézkedtek, hogy a férfit ideiglenesen fogadják be a rokonai. Zárás után ment be... Salgótarján. Az ajtót és az abla­kot befeszítve hatolt be isme­retlen tettes egy zagyvarónai szórakozóhely épületébe és on­nan készpénzt, italokat és ciga­rettát tulajdonított el, ötvenezer forint értékben. A nyomozás so­rán a rendőrök megállapították, hogy a bűncselekmény elköve­tésével megalapozottan gyanú­sítható egy salgótarjáni férfi és egy fiatalkorú fiú. A salgótarjá­ni rendőrkapitányság lopás megalapozott gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeret­len tettes ellen. NE ADJON ESÉLYT A BETÖRŐKNEK! Riasztóberendezések telepítése, távfelügyelettel és intézkedésre jogosult vonulószolgálattal. A részletekért érdeklődjön: Nódasdi Elektro Kft. Salgótarján, Rákóczi út 1 -9. (Álba Üzletház) Tel.: 32/317-752, hétköznap 8-tól 16.30-ig. Szerkesztőségünk számítógépeit a NŐD 32 antivirus system antivirus védi. A mizserfai bányatelepet még a múlt század utolsó éveiben felépítették, ter­mészetesen a bányaválla­lat igényeinek megfelelő­en. Mindennek már száz­húsz esztendeje. Annak is legalább negyven, hogy a mizserfai bányákat be­zárták.- Én 1959-től élek itt. Akkor még Mizserfán öt bánya műkö­dött és a bányászok között voltak olyanok, akik nem beszéltek ma­gyarul - mondja Kiss János, a bá­nyászszakszervezet nyugdíjas- alapszervezetének főbizalmija. A szakszervezet négy telepü­lés - Kazár, Mátraszele, Rákóczi- bányatelep és Mizserfa - jórészt nyugdíjasait fogja össze. A tagok száma nemigen nő, de nem is csökken. Nem úgy mint a telepi lakosoké. Tíz-tizenkét éve Mizserfán még közel négyszázan éltek, ma már csupán feleannyi­an. Eltűntek, vagy átalakultak a bányamunkához tartozó épüle­tek, építmények. Nem működik a szénosztályozó, a széntároló bun­ker sincs meg, nem fut ide Kisterenyéről a kisvasút és hűlt helye van a fatelepnek is. A kaszi­nóból kultúrház lett, a magazin­ból CBA-üzlet, a kórházból ren­delő és orvosi lakás. A bányaigaz­gatóság, a legényszálló idősek ott­hona, amelyben mintegy száz­hatvan idős, beteg embert gondoznak, ápolnak. Mizserfán az idősotthon jelenti az egyedüli munkahelyet. A kolóniák fölött is eljárt az idő, egyik-másik hom­lokzatáról hullik a vakolat.- Annak idején a bánya eladta a kolóniái lakásokat. A lakók többsége megvette és csináltak rajta ezt, azt... Kinek mire volt pénze - magyarázza Kiss János. Ők azt a lakást vették meg, ala­kították át maguknak, ahol az is­kola volt. A tanítás 1972-ben szűnt meg és emlékszik, hogy az utolsó telepi tanítót Wágner Ru­dolfnak hívták. így kísérik figyelemmel életük változását. Őrzik múltjukat, ke­resik a még fellelhető tárgyakat, fényképeket, iratokat, amelyek a szülők, nagyszülők életéhez kö­tődnek. Tőzsér Gáspár, az alap­szervezet elnöke nem kis büszke­séggel nyugtázza: ebben a mun­kában egy fiatal házaspár, Nagy Szilárd és felesége jár az élen.- Azon fáradozunk, hogy az öreg házakat, amelyeknek már nincs gazdája, vásárolja meg az önkormányzat és hasznosítsuk a telepiek javára - beszéli Nagy Szilárd. Mizserfa közigazgatási­lag Kazárhoz tartozik és második alkalommal választották önkor­mányzati képviselőnek. így lett a régi csendőrtanyából először lakás, majd amikor tulaj­donosának élete véget ért, a bá­nyászok életét bemutató kiállító- hely. A konyhában polcos kre­denc, kurta lábakon álló csikó­tűzhely, vizespad vödrökkel. A fa­lakon a képek a telep pezsgő életét idézik: a zenekart, a színját­szók, a táncosok csoportját, az is­kolásokat, a vidám kiránduláso­A harangláb 1886 óta áll a település szélén kát, a derűs összejöveteleket. Bel­jebb gondosan megőrzött régi bú­torok: ágyak, szekrények. Nyitott ajtajuk látni engedi a valaha vi­selt ünnepi öltözeteket, köztük a szénfekete bányászegyenruhát.- Az apósomé volt - mondja Nagy Szilárd felesége. Aztán ar­ról mesél, hogy mindössze két nap alatt rendezték be a szobá­kat. A tárgyak gyűjtése nehezebb volt és tovább is tartott. Még úgy is, hogy szívesen adta mindenki, amije volt. A falra függesztve ott sorakoznak az adakozók nevei, szám szerint tizenhét. Kisvártatva idős asszony áll meg az ajtóban, Pintér Istvánná. Otthonosan jár-kel a szobákban, a lakás a nagybátyjáé volt. Régi, megsárgult fényképekre mutat, amelyekről szép, fiatal emberpár tekint le.- A nagyszüleim - mondja elérzékenyülve. Beszélgetni kezdünk és Pintér Istvánná kibontja élete történe­tét. Férje bányász volt, harminc éve, hogy özvegyen maradt. Fel­neveltek három gyermeket és ti­zenhárom évig az idősotthonban takarított, hogy nyugdíja legyen. Havonta hatvankilencezer forin­tot hoz neki a postás. A fia vele la­kik, műszerész, de jó ideje mun- kanélküli-segélyből él. Egy ötven­négy éves emberért már nem kapkodnak.- Akkor volt még jó, amikor működött a bánya - sóhajt. - Most nehezebb minden. Nyolc­vanegy éves vagyok, beteg és menjek Kazárra.az orvoshoz, mert itt nincs. Azt is hallom, hogy a postát bezárják... Nagy Szilárd ismeri a panaszo­kat és igyekszik megnyugtatni az embereket. Az orvosi rendelő csak átmenetileg van zárva. Ki­nyit, mihelyt az orvosuk meg­gyógyul. A postánál nem ilyen bi­zakodó, hiszen még nem tisztázó­dott milyen szolgáltatásokat vál­lal a posta. Az biztos, hogy a leve­leket, a nyugdíjat kihozzák a címzetteknek. Nem titkolja, jó volna valamennyit visszahozni a régebbi életből. Azokat, amelyek a telepiek javára válna. Jó volna, ha újra járna a kisvasút és több szálláshely várná az idelátogató­kat, mert a környéken és Mizserfán is akad látnivaló. S itt mindig „itthon volt” az összefo­gás, az egymás segítése is. Az 1886-ban elkészült harang­láb tövében állunk. Harangját 1883-ban öntötték Budapesten. Hangja szólította munkára az embereket, ez kísérte haza őket a műszak végén és szólt utolsó út­jukon is. Nagy Szilárd olvassa fel­iratát:- A mizserfai bányatelep mun­kásai adakozásából öntetett... Mikor a múltőrzést firtatom, egyszerű természetességgel azt mondja:- Mi ide születtünk, itt szeret­nénk élni, kicsit jobban a mosta­ninál, múltunkkal együtt. V.G. Egy jó Ötlet Önkéntes munka fiataloknak Salgótarján. Az Ötlet (hazai hosz- szú távú önkéntes) program folytatásaként a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) programindító sajtótájékoztatót tartott a közelmúltban a Sül­ben. Veresné Lipcsei Ildikó pro­jektvezetőtől egyebek mellett megtudhattuk, hogy az alapít­vány a közelmúltban több mun­kaerő-piaci, iskolai, felsőoktatá­si programot is elindított. Leg­fontosabb projektjeik közé tar­tozik a Közöd! projekt, amely ar­ra hívja fel a fiatalok figyelmét, hogy igenis legyen közük hozzá! Legközelebbi rendezvényüket a Városligetben tartják, ahol min­den résztvevő, aki a szervezők­től kapott zsákot teletölti szemét­tel, fél áron látogathatja mega li­get környékén található intéz­ményeket, például az állatker­tet, a vidámparkot, a Széchenyi-fürdőt és a környék éttermeit. Mint megtudtuk az Ötlet prog­ram a munkaerő-piaci projekt része. A program részleteit Feke Réka programkoordinátor is­mertette a jelenlévőkkel. A prog­ram az önkéntes munkát hirde­ti a fiatalok között, hiszen az utóbbi években egyre többen váltak pályakezdő munkanélkü­livé. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már évti­zedek óta létező hosszú távú ön­kéntes szolgálat jó lehetőséget nyújt a fiatalok gyakorlati tudá­sának tapasztalatszerzésének támogatására. Az Ötlet program célja, hogy a 18 és 30 év közötti munkanélküli fiatalok munka­erő-piaci esélyeit javítsa a hosz- szú távú önkéntes szolgálat so­rán megszerezhető tapasztalati tudással, készségek fejlesztésé­vel és munkahelyi gyakorlat megszerzésével. A programban lehetőség nyílik arra, hogy a fi­atalok védett körülmények kö­zött tapasztalhassák meg mi­lyen egy munkahelyi közösség tagjaként, csapatban és ezzel egy időben mégis önállóan dol­gozni, felelősséget vállalni ma­gukért és másokért. A fiatalok minimum 6, maximum 10 hó­napon át végezhetnek önkéntes tevékenységet civil és állami in­tézményeknél. Munkájukért ét­kezési hozzájárulást, utazási költségtérítést, baleset- és fele­lősségbiztosítás kapnak, vala­mint az alapítvány fizeti mind­azon képzések, tanfolyamok költségét, melyeken az önkén­tes részt kíván venni. További részletek megtudhatók a www.oüetprogram.hu weboldalon. Önfenntartás a cél A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számvi­teli Karának Salgótarjáni Intézete „Az önfenntartó fa­lu és faluközösség közgazdaságának modellje, külö­nös tekintettel a gazdaság fejlesztésére és a fiatal diplomások újszerű munkalehetőségeire” című pro­jektre európai uniós pályázaton közel 60 millió forin­tot nyert. A program már két esztendeje elindult és idén szeptemberben fejeződik be. Nógrád megye, a főiskola által végzett projekt egy észak-ma­gyarországi mikrotérség problé­máinak feltárását és a nehézsé­gekből való kilábalás útját kíván­ja bemutatni. A célok érdekében Bárna, Cered, Mátraterenye, Ka­zár, Mátranovák, Mátraszele, Nemti, Rákóczibánya, Szilas- pogony, Vizslás és Zabar is együttműködik az intézménnyel. A kijelölt településeket különbö­ző gazdasági térségekből válasz­tották ki, ennek alapján három központ alakult ki az eltérő gaz­dasági helyzet szerint. Kazáron és környékén agglomerációs gazdaság a jellemző, amely azt jelenti, hogy az itt élők más tele­pülésekre járnak dolgozni. Mátranovák és szűkebb környe­zete fejlett gazdasággal rendel­kezik, míg a harmadik térségre, amelynek Cered a központja, az elszigetelt gazdaság a jellemző. Az iskola diákjai kutatást végez­tek az érintett községekben, amely során kérdőívek, interjúk segítségével és egyéb módon vizsgálták a gazdasági helyzetet és más jellemzőket. A munka so­rán a Miskolci Egyetem, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara, valamint a tizenegy tele­pülés önkormányzata együtt­működött a főiskolával. A hely­zetfelmérő szakasz befejeződött, amelynek tapasztalatait és stra­tégiai súlypontjait egy konferen­cián ismertették a közelmúlt­ban. Az elkövetkező hónapok­ban kerül sor a projekt befejező szakaszára, amely során egy modellt dolgoznak ki. Céljuk megtalálni azt az utat, amelyen haladva a fejlesztés megvalósít­ható, a végső célkitűzés pedig az önfenntartás.- A településeken élőknek rá kell döbbenniük, hogy sor­sukat saját kezükbe kell venni­ük, mert rajtuk kívül senki más nem segíthet gazdasági­társadalmi bajaik megoldásá­ban - mondta Paróczai Péter, az egyik projektgazda, majd hozzátette: - Ennek érdekében meg kell tanulniuk jövedelmet termelni, mert csak így adód­nak további lehetőségek szá­mukra. A felállított modell hét al­rendszerre tagozódik, amelyek elengedhetetlenek a fejlődés­hez. Ezek a következők: az an­gol nyelv tanulása fontos köve­telmény a lakosokkal szemben, a vállalkozás oktatása szintén szükséges, ezeken kívül érde­mes mások jó tapasztalatait át­venni és megszívlelni, a falu­gazdaság értékelése, az előre­jelzések és a fejlesztési techno­lógiák is részét képezik a fejlődési stratégiának. Termé­szetesen mindezekhez az érin­tett falvakban élőknek gyöke­resen meg kell változtatni szemléletüket. Az egész folya­matban elengedhetetlen a helyi értelmiség részvétele. A projekt vezetői remélik, hogy végül megtalálják a he­lyes utat, melyre rálépve az or­szág bármely települése felvi­rágozhat.

Next

/
Thumbnails
Contents