Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)
2007-03-20 / 66. szám
5 2007. MÁRCIUS 20., KEDD GAZDASÁG Cégalapítás egy óra alatt törvényjavaslat 15 ezer forint lesz a cégbejegyzés illetéke Ügyintézés a cégbíróságon. Az intézmény a jövőben csak ellenőrizni fog, a tennivalók az ügyvédek és közjegyzők kezében összpontosulnak majd. Drágán vett szárítógépünk egy rakás ócskavas huzavona Olvasónk 100 ezer forintért szárítógépet vásárolt, amely egy év múlva elromlott. A márkaszerviz elszállította, de azóta is ül rajta. Adtak cseregépet, amely még tönkre is tette a ruhát. Októbertől mostanáig húzódik olvasónk ügye a szárítógéppel, amelyet megvásárolni nem volt olcsó mulatság. Ráadásul a háztartásban szükség volna rá. A márkaszerviz hónapokig ígérgette, hogy megjavítja, utána meg, hogy kicseréli. Aztán közölte, hogy nincs a raktárukon ilyen masina. Mindenesetre felajánlották, hogy küldenek csereutalványt, amelyet a hölgy levásárolhat, ám az sem érkezett meg. Szakértőnk válasza: a kedves vásárló megegyezhet a kereskedővel. Előfordulhat, hogy az utalványos ajánlat kedvezőnek bizonyul. Feltéve persze, ha a szerviz beváltja ígéretét. A történtek után egyébként nem csoda, hogy a hölgy nem bízik sem a szervizben, sem a kereskedőben. Mindenesetre ha nem tudnak megállapodni, irány a bíróság vagy előtte a békéltető testület - mondta Mag- dus Ágnes, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Fogyasztó- védelmi Felügyelőségének vezető főtanácsosa. Békéltető testületek minden megyében működnek. Feladatuk, hogy kivizsgálják a hozzájuk forduló panaszosok ügyét, és azzal kapcsolatban állást foglaljanak. Igaz, törvény szerint ez a kereskedőt semmire nem kötelezi, de a gyakorlatban a bírósági tárgyaláson latba eshet. Ne féljünk a jogvitától. A kereskedőnek ugyanúgy nem kellemes bíróságra szaladgálni, mint ahogy nekünk sem az. ■ Rados V. kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Gyorsabban és olcsóbban alapíthatunk céget, ha elfogadja az Országgyűlés az igazságügyi tárca törvényjavaslatát. Europress-összeállítás lövő év közepétől a blankettán- formanyomtatványon - készült alapító okirattal rendelkező és elektronikus eljárással bejegyeztetni kívánt cégeket egy óra alatt regisztrálják a cégbíróságok, és lényegesen kisebb lesz az ezért fizetendő illeték is- tartalmazza egyebek mellett az a törvényjavaslat, amelyet Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter nyújtott he a parlamentnek. Az Európai Unió követelményként rögzíti, hogy a kis- és közepes vállalkozások alapítása egyszerű legyen, működésüket pedig minimális adminisztratív előírások terheljék. Ezért módosítják a cégtörvényt, valamint a cégeljárásról szóló törvényt. A cégalapítás jelenlegi leggyorsabb módja a 2006. július 1-je óta létező egyszerűsített cégeljárás. A közkereseti, a betéti és a korlátqjt felelősségű társaságot (kkt.-t, bt.-t és kft.-t) két munkanap alatt is bejegyeztetheti a cégbíróság. Ennek feltétele, hogy a cég társasági szerződését szerződésminta alkalmazásával készítsék el, a jogi képviselő a cégbíróságon előzetesen cégnevet foglaljon a bejegyzendő társaság számára, továbbá elektronikus úton nyújtsa be a bejegyzési kérelmet. A kérelemhez valamennyi, törvényben előírt mellékletet csatolni kell, az eljárási illetéket pedig előzetesen be kell fizetni. A kétnapos határidő 2008. július 1-jétől egy munkaórára csökken. Ez év szeptemberétől a cégalapítással kapcsolatos minden tennivaló az alapításnál közreműködő ügyvéd vagy közjegyző kezében összpontosul. Az ügyvéd is jogosult lesz aláírási címpéldányt készíteni - ez ma a közjegyző privilégiuma -, toEGY TAVALY ősszel készült felmérés szerint Magyarország a 66. helyen áll azon a listán, amely a cégek gazdasági környezetét, ezen belül azok alapítását, működését, megszűnését és a költségfeltételeket szabályozó rendelkezéseket vizsgálja. A rossz helyezés oka elsősorban a nehezen átlátható adminisztráció és vábbá ő igazolja a pénzbeli betét befizetését. így a cégnek nem előre, hanem a bejegyzést követően nyolc napon belül kell bankszámlát nyitnia. A törvény mellékletében az eddigieknél rugalmasabb szerződésminták állnak rendelkezésre. A bejegyzendő adatokkal összefüggő okiratok jogszerűségi kontrollját a társasági szerződést ellenjegyző jogi képviselő végzi el, és igazolja azt a bejegyzési kérelemben. A cégbíróság feladata az egyszerűsített eljárásban olyan technikai teendők elvégzésére korlátozódik, mint a bejegyzési kérelem kitöltésének és aláírásának, a jogi képviselő meghatalmazásának, valamint az illeték mega kiemelkedően magas kiadás volt A régióban Lengyel- országon kívül eddig itthon került a legtöbbe a cégalapítás. A balti államokban félegymillió, Csehországban és Szlovákiában pedig egy-két- millió forintba került egy kft. típusú cég alapítása, Magyar- országon ennek a költsége hárommillió forint volt. fizetésének az ellenőrzése. A cégbírósági munkát így számítógépes program is képes lesz elvégezni, s a cégalapítás cégbírósági szakaszában a hi- bázás kockázata is minimálisra csökkenthető. Nemcsak a cégbejegyzés lesz egyszerűbb, hanem az illetéke is drasztikusan csökken: egységesen 15 ezer forint lesz. Jelenleg a kft. és a zrt. bejegyzési illetéke 100 ezer, a kkt.-é és a bt.-é 50 ezer forint. Az egyszerűsített eljárással alápított cégeknél a változás bejegyzése is hasonlóan egyszerű - és olcsó - lesz. A cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárások lefolytatása 2008. július 1-jétől valamennyi cégnél kizárólag elektronikus úton történhet. Az elektronikus cégeljárás kötelezővé tételéig megszületik azon törvény, amely megteremti az elektronikus kézbesítés új rendjét, és bevezeti az elektronikus tértivevényt. Előbbi időponttól a cégbírósági határozatok postai kézbesítésére csak kivételes esetben kerül majd sor. Szeptembertől a kft. kötelező jegyzett tőkéje 3 millió forintról 500 ezer forintra csökken. A zártkörű részvénytársaságnál 20 millióról 5 millióra esik a tőkeminimum, viszont a nyilvános részvénytársaságoknál marad a jelenlegi 20 millió forint. n Jövő júliustól félmillió kell a kft. -alapításhoz. Magyarország: átláthatatlan adminisztráció Tovább nőtt a rendszerváltás miatti csalódottság felmérés Jobban félünk a gazdasági válságtól, mint a magánéleti problémáktól Tovább nőtt azoknak az aránya, akik a politikai-gazdasági rendszerváltáshoz fűzött reményeiket nem látták beteljesülni - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet februári felmérésének eredményeiből. 2003-ban még minden negyedik, idén már csak minden ötödik megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy a rendszerváltás nagyjából beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és változatlanul 1 százalék körül alakul azoknak az aránya, akiknek az elvárásait alapvetően felülmúlta a valóság. A mintegy ezer megkérdezett 41 százaléka inkább csalódott a rendszerváltásban. A négy évvel ezelőtti felméréshez képest 14-ről 26 százalékra nőtt azok hányada, akik nagyon csalódtak a rendszerváltásban, és érzésük szerint szinte semmi sem teljesült elvárán Mindössze egy százalék várakozásait múlta felül a valós helyzet. saik közül. Minden tizedik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy eleve nem várt semmi jót a rendszerváltástól, s feltevései be is igazolódtak. A 2003-ban mért 53 százalékkal szemben idén már 64 százalék nyilatkozott úgy, hogy az emberek nem értik a körülöttük lévő világot. A megkérdezettek túlnyomó többsége, 80 százaléka érvel inkább a fogyasztás visszafogása mellett abból kiindulva, hogy sosem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Ezzel szemben 20 százalék hedonista elveket vall, miszerint érdemesebb a mának élni, és azoknak van igazuk, akik mindig többet fogyasztanak. Az előző felméréshez képest kevesebben tartanak az olyan személyes problémáktól, mint a magány, az egyedüllét, vagy a munkahely elvesztése. Nőtt azoknak az aránya - 55-ről 67 százalékra akik a rossz gazdasági helyzettől, 42-ről 47 százalékra pedig azoké, akik a szélsőségesek elszaporodásától félnek. ■ É. S. Az egyes problémáktól tartók aránya, 2003-2007 FORRÁS: GFK HUNGÁRIA 2003 2007 Tendencia Rossz gazdasági helyzet, recesszió 55% 67% * Partner vagy gyermek betegsége 70% 66% 9 Saját betegségem, balesetem 69% 58% . 9 Bűncselekmény áldozatává válni 64% 54% 9 Háború 73% 52% 9 Környezeti ártalmak 58% 52% 9 Politikai szélsőségesek elszaporodása 42% 49% 9 Demonstrációk, sztrájkok a villamos iparban „A VILLAMOSENERGIA-IPARBAN működő szakszervezetek bejelentették a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, hogy március 27-én a francia és a német nagykövetség előtt demonstrációt tartanak, ha nem vezetnek eredményre a bértárgyalások”- jelentette be tegnap Major Gábor, a Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnök- helyettese. Az ágazat dolgozói április 3-ra kétórás figyelmeztető sztrájkot terveznek. Kóka: euróbevezetés 2011 és 2013 között a gazdasági miniszter szerint várhatóan 2011 és 2013 között kerül sor Magyar- országon az euró bevezetésére, ehhez azonban szükség van egyebek mellett monetáris stabilitásra. Kóka János szerint szigorú és hatékony irányítás kell a közpénzek kezelésére. Kóka szigorú irányítást vár el 7,6 milliárdot költenek sztrádafelújításra AZ ÁLLAMI AUTÓPÁLYA KEZELŐ (ÁAK) Zrt. idén 7,6 milliárd forintot költ sztrádafelújításra, mintegy 100 millió forinttal többet, mint 2005- ben. Az idei keretösszegből 4,2 milliárd forint jut az utak felújítására, 3,1 milliárd a hídfelújításokra, és mintegy 300 millió forint egyéb fenntartási tevékenységekre. Bár néhány kisebb beruházás és a 2006-ról áthúzódó hídfelújítások már áprilisban elkezdődnek, az ÁAK idei fenntartási programjának jelentősebb munkálatai májusban indulnak. Másfél éve nem volt 246 forint alatt az euró Másfél éves csúcsra ért tegnap a forint: délután 246 forint alatt jegyezték az eurót. Szakértők szerint a hirtelen erősödés hátterében az árfolyamsáv eltörléséről szóló hírek lehetnek. (Az euró jelenleg 240-324,7 forint között mozoghat.) Az is meghatározó, hogy Pozsonyban a korona árfolyamsávját az erős irányba tolták el. így a forint a hét végén is erősödött, pedig nem is folyt kereskedés. A Goldman Sachs befektetési ház szerint Magyarországnak jót tenne a sáv eltörlése, közvetett hatásként a jegybank hatékonyabban tudná alacsonyan tartani az inflációt. ■
