Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)
2007-03-14 / 62. szám
3 $A7TÓ Vi tanulás A szabadság ünnepe Mi történt? Forradalomtól a megtorlásokig Március 15-ét említve mindenkinek a szabadságharc, Petőfi és Kossuth neve, a Nemzeti dal és a 12 pont jut eszébe, de vajon elgondolkodunk-e azon évente egyszer ezt a napot ünnepelve, hogy ennek az eseménynek milyen előzményei voltak és legfőképpen milyen következményei lettek? Március 15-ről szót ejtve ezek mellett semmi esetre sem szabad elmenni. Hiszen ezeket a lelkes pesti ifjakat, élükön a Pilvax kör tagjaival, nem más, mint a bécsi forradalom híre ösztönözte és céljuk sem volt egyéb, mint a 12 pontban leírtak bevezetése, vagyis - hogy csak a legfontosabbakat említsem - a sajtó- szabadság, a független magyar kormány, az évenkénti ország- gyűlés, a vallási és polgári jog egyenlősége, a nemzeti hadsereg, a közteherviselés, a jobbágyrendszer megszüntetése és az újraegyesülés Erdéllyel. S mindebben nem más volt segítségükre, mint lelkesedésük, hitük, rátermettségük, bátorságuk és legfőképp hazaszeretetük. Merthogy igen, ez a „maroknyi” pesti fiatal végigvonult Pest utcáin, elfoglalta a Länderer nyomdát, ahol a 12 pontot sokszorosította, majd Budára is átment, ahol követelésére Táncsics Mihályt minden akadály nélkül kiengedték a börtönből. Végül céljukat, egy szabad Magyarország megteremtését, elérték. Hiszen, - ha csak rövid időre is - Magyarországon Európában egyedülállóan egy békés átalakulás ment végbe, melynek során gróf Batthyány Lajos vezetésével létrejött az első, független országgyűlésnek felelős magyar kormány. Természetesen, mindezt a Habsburg-ház nem nézte tétlenül, de a nem lankadó lelkesedést és az elszántságot mutatja, hogy Kossuthék nem adták fel rögtön a harcot és megpróbálták megvédeni a kormányt, ami végül nem sikerült. Mégis lelkesedésük, bátorságuk és hazaszeretetük példaértékű lehet a mai magyar fiatalok, s végeredményben az egész világ számára. Varga Nóra 11. f Mikszáth Kálmán Gimnázium Március 15-e napjaink kiéleződő ellentétei ellenére a szabadság ünnepe maradt. Ez a nap az, amikor őseink szabadságért tett erőfeszítéseire, értünk hozott áldozataira emlékezünk. Ha jobban a dolgok mélyére ásunk, észrevehetjük, hogy' március 15-e lényege, az egész történelmünk lényege (amit manapság sajnálatos módon gyakran elfelejt a magyar ember) mégpedig az, hogy a nemzet szabadsága csak akkor igazi szabadság ha összefogással párosul, mert összetartás nélkül egy nemzet hosszú távon életképtelen. Továbbá nem szabad azt sem elfelejtenünk, hogy az a nap nem csak arról szól, hogy mi magyarok legyünk szabadok, hanem a szabadság egyetemességéről is, arról, hogy mindenkinek szabadnak kell lennie. Nem csak azokra kell emlékeznünk e napon akik kivívták a szabadságot maguknak és az őket követő nemzedékéknek, hanem azokra is akik ma sem szabadok. Hiszen ez a nap az összetartozásról és a szabadságról szól minden magyar számára, ahogy minden nemzetnek a saját március 15-éje! Tóth Ilona 1/13. v Kéri 159 évvel ezelőtt nagy eseménynek lehettek szem- és fültanúi a pesti lakosok. Főleg azok, akik reggel 9-kor a Pilvax kávéházban tartózkodtak. Ugyanis láthattak egy kis létszámú csapatot bevonulni oda. Ők, Petőfi és társai voltak. A Pilvax után elmentek az egyetemre, majd a Länderer nyomdát tűzték ki úti célul, ahol kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt, persze a cenzor engedélye nélkül. Kézről kézre jártak a példányok, melynek hatására tízezer ember gyűlt össze a Nemzeti Múzeum előtti téren. Március 15. jelképpé vált: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma, amelyért emberek ezrei küzdöttek és nem céltalanul. Régen a fiatalok életüket adták a hazáért, de nem tudom: ha az ország újra ilyen helyzetbe kerülne, akkor 10 emberből akadna-e 5, aki mindent elkövetne a szabad hazáért. Sokan elkomolytalankodják ezt az ünnepet, pedig ha ők lettek volna ott azokban a pillanatokban, akkor biztosan éreznék milyen fontos is március 15.! Kovács Andrea 11. v Kéri Diákszemmel Csak képzeld el, hogy ott állsz a forrongó tömegben, és átveszed azt az érzést, ami mindenkit átjár, van remény egy jobb Magyar- országra. Vajon tényleg ennek a képnek kellene beugrani az iskolai ünnepségen? Az érzés csábító, mint minden fiatalnak, de ez az ünnep nem erről szól. Ez a nap fordulópont volt az ország életében. Manapság a diákok számára egyet jelent egy szabad nappal. Helyes ez így? Természetesen nem, ezért fontos lenne megértetni mindenkivel az ünnep jelentőségét. Ami mi is? Szerintünk az összefogás az, ami kiemelendő. Akkor összetartott az egész ország és közös nézetét sikerült érvényesítenie. És valószínűleg most is ez lenne a legjobb megoldás. De mit tudunk mi tenni, hiszen még csak fiatalok vagyunk? Fehér Rózsa, Géczy Barbara Mikszáth Kálmán Gimnázium Pásztó Március 15-e Magyarországon a legnagyobb nemzeti ünnep, amire akár hetekkel előtte készülnek a magyarok. Ebben az évben március 15-tel és a hét végével együtt 4 napot pihenhetünk, a dolgozók és a diákok nagy örömére. Március 15-én természetesen megemlékezünk a „hősökről” is, akik életüket adták a hazáért. Sajnos, ma már sok fiatalt csak a szünet érdekel, nem pedig a megemlékezés, de legalább ezen a napon emlékezzünk egy pár órát vagy egy pár percet a „hősökre”! Menjünk el és hallgassuk meg az ünnepi beszédet, tűzzük ki a kokárdát és ezzel már mi is „lapot a diákoknak!7 Döntőbe jutott a Kodály csapata Az Axel Springer-Magyarország Kft. „Lapot a diákoknak”! („Ladik”) címmel országos médiaismereti versenyt indított. A vetélkedőt lapunk, a Nógrád Megyei Hírlap, illetve kiadója, a Nógrádi Média Kiadói Kft. is meghirdette azzal a céllal, hogy a diákok jobban megismerjék az egyetlen megyei napilapot, növekedjék ismertsége, olvasottsága. A médiavetélkedőre a Nógrád megyében működő általános iskolák, illetve a hatosztályos gimnáziumok 7-8. osztályos közösségei nevezhettek 5 fős csapatok és a felkészítő tanár megjelölésével a Nógrád Megyei Hírlapnál. A megelőző fordulók alapján a megyei döntőbe - amit március 13- án rendeztünk meg a fózsef Attila Művelődési és Konferenciaközpontban - három csapat jutott. A vetélkedő elsősorban a Nógrád Megyei Hírlap gyakorlati hasznosíthatóságára koncentrált, a kérdések, feladatok összefüggtek a lap, illetve a települések ismeretével és igényeltek némi helytörténeti, sajtótörténeti kutatómunkát is. A döntőben a zsűri munkájában tapasztalt újságírók, szerkesztők - Mihalik Júlia, Bódi Tóth Elemér és dr. Csongrády Béla - vettek részt. A továbbjutást eldöntő vetélkedésben nagyon szoros verseny alakult ki, a győzelmet a Kodály Zoltán Általános Iskola csapata szerezte meg, felkészítő tanáruk Tarnóczi Lászlóné volt. Második helyen a diósjenői iskola (felkészítő: Kovács Lászlóné), a harmadikon a nőtincsi iskola tanulói végeztek (fel- g készítő: Kékesi Bernadett). Az országos döntőben - amely 1 május 25-én és 26-án lesz Szolno- J kon - a megyei győztes képviseli I Nógrádot. A sajtónapi döntőn a Kodály Zoltán Általános Iskola csapata végzett az első helyen. (Képünkön a második sorban, előtérben a nőtincsi csapat)
