Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)

2007-03-13 / 61. szám

2007. MÁRCIUS 13., KEDD 5 GAZDASÁG Nincs értelme megvenni a nagyon drága mobiltelefont Múzeumba kerül a kréta interaktív tábla 40 ezer tantermet szerelnének fel az új eszközzel ’ JIWiíinifÍÍfííiyÍÍÍfí muwnm Több lehetőség lenne a termálvizekben A MAGYAR FÜRDŐSZÖVETSÉG elnöke, Ákoshegyi György szerint hazánkban a meleg vizek hőtartalmát sokkal jobban ki kellene használni. A hazai fürdők alacsony támogatottságuk és magas költségeik miatt azonban nem tudnak ilyen beruházá­sokra költeni - tette hozzá. Húszmilliós bírság a Vodafone-nak A NEMZETI HÍRKÖZLÉSI Hatóság (NHH) összesen 20 millió forintos bírságot szabott ki a Vodafone Magyarország Mobü Távközlési Zrt-re. 14 millió forintot azért szab­tak ki, mert a cég több eset­ben is korlátozta előfizetőit a szolgáltatás igénybevételé­ben. További 6 millió forint bírságot szabott ki a hatóság a társaságra az előfizetői pa­naszok kezelésére vonatkozó előírások megsértése miatt. Hárommilliós bírság az Union Biztosítónak A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL (GVH) 3 millió forintra bün­tette az Union Biztosító Zrt-t, mivel 2006 áprilisától a fo­gyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanú­sított az egyik termékről adott tájékoztatás során - áll a GVH közleményében. A fogyasztás stagnál, a beruházások bővülnek A GKI GAZDASÁGKUTATÓ szá­mításai szerint az idén 3 százalékkal nő a nemzeti össztermék, a lakossági fo­gyasztás stagnál, a beruhá­zások pedig 4 százalékkal bővülnek. A pénzromlás 6 és fél százalékos lesz. Vértes András, a GKI elnöke @ további hírek: www.vg.hu A civil fogyasztóvédők azt taná­csolják a vásárlóknak, hogy mo­biltelefon-vétel előtt alaposan mérlegeljék, mire kívánják használni a készüléket. A ki­használatlan többletfunkciót ugyanis nem érdemes megfizet­ni. Egy nemzetközi tesztből ki­derül, hogy nincs kiugróan jó, vagy kimondottan gyenge minő­ségű mobiltelefon - hívja fel a fi­gyelmet közleményében az Or­szágos Fogyasztóvédelmi Egye­sület (OFE). Az összevetés során 13 készüléket vizsgáltak meg a legegyszerűbb, fotók készítésé­re nem alkalmas korai típustól kezdve a legújabb UMTS model- lig. Egy ötfokozatú skálán a leg­jobb és a leggyengébb modell között összesen 0,5 pont volt az eltérés. ■ Az uniós országok együtt tesztelik a minőséget. A fogyasztóvédők arra hívják fel a figyelmet, hogy bizonyos modelleknél egyetlen gomb - akár véletlen megnyomásával - közvetlen internetkapcsolat lé­tesül. Az eredetileg kényelmi funkciót szolgáló apróság jelen­tős költséget generálhat, ha a felhasználó akaratlanul csatla­kozik a világhálóra. A megnöve­kedett kijelzők, a folyamatos ze­ne- vagy rádióhallgatás a tele­fon energiaigényét is megnöve­li, vagyis gondolni kell arra, hogy az akkumulátor kapacitá­sából a telefon alapfunkciójára is jusson. Az OFE tájékoztatása szerint az Európai Unió a csatlakozott or­szágok civil fogyasztóvédelmét nemzetközi teszteredmények kedvezményes rendelkezésre bo­csátásával segíti a tavaly szep­temberben indult programban. Ennek első eredménye a most kö­zölt mobilkészülékteszt. A be­kért javaslatok alapján idén a mo­sógépek, a porszívók, a digitális fényképezőgé­pek tesztjét vé­geztetik el. Jö­vőre hat, azt kö­vetően pedig nyolc tesztvizs­gálatot ren­del meg az unió. ■ Z. H. Nem mind arany... .A Nemzeti Fejlesztési Terv 400 milliárdot szán oktatásfejlesztésre'' - mondta a digitális tábla bemutatóján Magyar Bálint Magyar Bálint tegnap párttársainak is bemutat­ta a magyar oktatás új „csodafegyverét”, az inter­aktív táblát. Az ellenzék inkább másra költené 40 milliárd forintot. Éber Sándor „Visszamegyek tanítani” - kia­bált fel lelkesen Horn Gábor, mi­közben Magyar Bálint az SZDSZ- ffakciónak bemutatta tegnap egy rendkívüli frakcióülésen az inter­aktív táblát A liberálisok ügyvi­vője azt is kijelentette, blődség azt emlegetni, hogy az iskolák botrá­nyos állapotban vannak, beáznak és leesik a vakolat, ezért inkább felújításra, s nem drága gépekre kellene tölteni a pénzt. „Az inter­aktív táblát oda kell helyezni, ahol nem ázik be az iskola” - han­goztatta Horn Gábor. „Az interaktív tábla ablakot nyithat a világra a kistelepülések hátrányos helyzetű gyermekei­nek is, hiszen például olyan vir­tuális múzeumlátogatásokat te­het az eszköz révén, ahova esélye sem lenne eljutni” - méltatta Ma­gyar Bálint a szerkezetet párttár­sainak. A Fejlesztéspolitikai Irá­nyító Testület alelnöke kijelentet­te, hogy az új eszköz esélyegyen­lőséget teremthet, megtöri a ver­bális egyeduralmat az oktatás­ban, a lexikális tudás helyett a ké­pességfejlesztés kerül előtérbe. Eddig már 1500 interaktív táblát használnak Magyarországon - főként a PHARE-program kereté­ből finanszírozva s az egykori oktatási miniszter szerint igen pozitívak a visszajelzések. A gye­rekeket jobban leköti az eddigi használt eszközöknél, kevesebb a fegyelmezési probléma. Projekt­szerű lesz az oktatás, mind a ta­nárok, mind a diákok együtt fej­leszthetik tananyagok tartalmát. „A Nemzeti Fejlesztési Terv mintegy 400 milliárd forintot szán az oktatás fejlesztésre, ebből 40 milliárd forintot tervezünk az interaktív táblák megvételére a XXI. század iskolája program ke­retében” - mondta lapunknak Magyar Bálint Jelenleg mintegy 62 ezer tanterem és 22 ezer szak- tanterem van Magyarországon, ebből mintegy 40 ezerben állíta­nának fel digitális táblákat Egy interaktív tábla ára a hozzá tarto­zó laptoppal vagy számítógéppel, a projektorral, egyéb alkatrészek­kel, a szervizeléssel, a szoftverek­kel és az oktatással együtt mint­egy 800-900 ezer forintba kerül. „Ez az összeg azonban jóval ala­csonyabb lehet a több céget érin­tő közbeszerzési pályázaton, hi­szen tömeges megrendelésről van szó” - mondta Magyar. Az ellehzék azonban kemé­nyen bírálja a projektet, az MDF egyenesen „disznóságot” sejt a beszerzések mögött. „A korábban Magyar Bálint vezette oktatási tárca informatikai beszerzési bot­rányai után, mint például a Suli- net-programnál, az MDF attól tart, hogy a digitálistábla-prog- ram elsősorban valamely gazda­sági-informatikai csoport érdeke­it fogja szolgálja” - mondta la­punknak Almássy Kornél. „A kormányzat ismét egyedül, egyeztetés nélkül döntötte el, mi­re kívánja fordítani az oktatásra szánt pénzt” - mondta lapunk­nak Sió László. A Fidesz oktatás- politikusa szerint jelenleg 10 mil­liárd, jövőre pedig 30 milliárd fo­rint lesz a forrás hiánya az okta­tásban. A fenntartóknak nincs pénze a felújításokra, még a pá­lyázatokon az önrészt sem tud­ják befizetni. Sió szerint a pénzt inkább ingyenes iskolai étkezte­tésre, ingyenes tankönyvekre kel­lene fordítani. Angliában már mindenütt van digitális tábla az INTERAKTÍV tábla egyfajta interakció a számítógép felüle­tén megelenő ábrákat a falra vetítő projektor, a speciális ér­zékelőkkel ellátott fehér felület - a tábla - és a számítógép kö­zött A pedagógus a táblánál állva ujjúnak érintésével vagy egy speciális digitális ceruzá­val a projektoron keresztül éppúgy irányíthatja a számító­gépet Képeket, filmeket tölthet le az internetről, slide show- kat, prezentációkat tarthat A táblára akár írhat is, amit bármikor letörölhet A tanulók a pádból ütve is „felelhetnek” a digitális táblán, s az óra végén lementhetik az anyagot Angliában két év alatt majd’ az összes tanteremben felállí­tották a digitális táblákat. Többezres elbocsátás az önkormányzatoknál? Várhatóan radikálisan csökken­ni kezd áprilistól az önkormány­zatoknál dolgozók létszáma. A je­lenleg mintegy 40 ezer fős állo­mány 8-10 ezer fővel is megcsap­panhat, legalábbis ezt vetítik elő a testü­letek elfogadásra vá­ró költségvetései. így a tavalyi, állami köz- igazgatásban lezajlott elbocsátá­sokkal teljesül a konvergencia­programban előírt húszezerfős leépítés. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszerveze­tének főtitkára szerint az önkor­mányzatok forráskészlete reálér­téken akár 10 százalékkal is csök­kenhet idén a tavalyihoz képest. Fehér József szerint az elbocsátá­sok akár fennakadásokat is okoz­hatnak a polgármesteri hivatalok működésében, ugyanis a közigaz­gatásban már most sem ritka a 10-12 órás munka­végzés, amelyre pluszjuttatások nél­kül kényszerülnek állásuk megtartása érdekében a dolgozók. Az is alig csökkenti a tényleges állásvesz- tők számát, hogy bizonyos tevé­kenységeket - karbantartás, ta­karítás - a jövőben vállalkozáso­kon keresztül végeznek az egy­kori munkatársak. A főtitkár úgy látja, a közigazgatásban el­szaporodtak a politikai indítta­tású kinevezések. ■ M. L. ■ Most sem ritka a 10-12 órás munkavégzés. 250 forint alatt van az euró jelenlegi árfolyama Legyőzte a 250 forintos lélektani határt a forint euróval szembeni árfolyama, és jó esély van arra, hogy még olcsóbb euróval szem­besüljenek a régió országai az el­következő hetekben. Tegnap éjjel 248 forintig is gyengült az euró, feltehetően opciós ügyletek nyo­mán, a hétfői nyitás idején 249,20 forinton járt a kurzus, majd 248,70-ig erősödött a forint A rö­vid héten kereskedők szerint a 248 és 251,20 forint közötti sáv­ban tartózkodik majd az euró, leginkább a szerda lehet volatilis a hosszú szünet miatti pozíció­átrendezések miatt. A piac nem különösebben fog­lalkozik azzal, hogy lesznek-e zavargások a március 15-ei Devizák erősödése (az euróval szemben, százalékban) 2,03 Szlovák korona Zloty Cseh korona FORRÁS: VG-GYÜJTÉS nemzeti ünnep környékén, de elemzők valószínűsítik, hogy re­agál az esetleges rendbontások­ra. Amennyiben nagy lesz a csa­tazaj, a jegyzés 260 forint fölé is mehet ■ K. I. Szűkül a különbség az európai bérek között Záródik a bérek közötti szakadék Kelet- és Nyugat-Európa orszá­gai között - derül ki a HayGroup béremelési körképéből. A várt jö­vedelememelkedés ugyanakkor mindenütt elmarad a gazdasági növeke­déstől. A legmaga­sabb fizetésemelést előre jelző Szlovákiá­ban például a hazai össztermék (GDP) várható növekedésétől ala­posan elmarad a remélt - 4,7 és 5,5 százalék közötti - béremelke­dés. A gazdasági gyarapodás te­kintetében most éppen éltanuló­ként emlegetett Észtországban a lendületet a fizetések emelkedé­se végképp nem tükrözi: idén ezek reálértéke úgy két százalék ■ Magyarország és Ausztria a sereghajtó. körül nő majd, míg a hazai össz­termék 9,5 százalékkal. Az euró­övezet régióiban a keresetek nö­vekedési üteme fél-egy százalék­kal marad el a gazdasági növeke­dés ütemétől. Kivé­tel ez alól Ausztria, ott az előre jelzett 2,5 százalékos nö­vekedéshez alig fél- százalékos béremelkedés társul. Magyarországgal együtt Ausztria ezzel az adatával a bér­emelések terén a „sereghajtók” közé szorult. Nálunk a reáljöve­delmek egyszázalékos mérsék­lődését prognosztizálják ebben az évben. Ez a jövedelmek négy- százalékos vásárlóérték-csökke­nését jelentené. ■ F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents