Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)

2007-03-12 / 60. szám

2 2007. MÁRCIUS 12., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Nagytakarítás Húsvéti tisztításra hívja a város lakosságát az el­következendő egy hónap­ban Salgótarján önkor­mányzata - jelentette be sajtótájékoztatón Székyné dr. Sztrémi Me­linda polgármester. Schveiczer K. Salgótarján. Húsvéti nagytakarí­tási akciót szervez Salgótarján önkormányzata március 7. és április 2. között, amely a város teljes területére és környékére is kiterjed. Székyné dr. Sztrémi Melinda elmondta: a Városgaz­dálkodási és Üzemeltetési Kft. irányításával, négy ütemben tüntetik el a szemetet a közterü­letekről, a megszokottnál jóval több konténert helyeznek ki, s hatvan közcélú munkást is be­vonnak a munkálatokba. A kezdeményezésben számos cég és civil szervezet segíti az önkormányzatot: természetvé­dő, természetjáró és kerékpáros egyesületekkel, valamint az Ipolyerdő Zrt. munkatársaival karöltve gondoskodnak a kör­nyékbeli erdők tisztaságáról is. Meghirdetik továbbá az „Egy intézmény, egy közterület”-prog- ramot, amelynek lényege, hogy minden iskola gondnokságot vállal egy-egy közterület - park, játszótér - felett és mintegy gaz­dája lesz ennek, a tanulók időről időre figyelik, óvják rendjét. A városvezetés ezáltal is szeretné a környezetünk iránti felelős gondolkodásra nevelni a gyere­keket, fiatalokat. „Élhetőbb Salgótarjánért, vi­rágos Salgótarjánért” címmel a lakóközösségek számára tesz­nek közzé pályázati felhívást. Ezzel a családi házas, illetve a lakótelepi övezetekben élőket szeretnék ösztönözni, hogy ve­gyenek részt a környezetükben található zöldfelületek gondo­zásában.- A város folyamatos tisztán tartása érdekében szemléletvál­tásra és széles körű lakossági összefogásra van szükség. Ké­rek minden salgótarjáni lakost, hogy valóban legyünk olyan, mint egy család, amely készül a húsvétra, a megújulásra és rendbe teszi a lakókörnyezetét, az otthonát. Tegyük ezt a város esetében is! - zárta szavait Székyné dr. Sztrémi Melinda. Tavaszköszöntő Európa közepén Markó Iván, a város díszpolgára is szólt az est folyamán (Folytatás az 1. oldalról) között táncolt először Madách Fráter Er­zsikével, s ugyanebben az épületben te­vékenykedett „szalmaesküdtként” Mik­száth Kálmán. Az előadóművész a város „névadójához”, Balassi Bálinthoz fordult vissza műsorában, de megszólaltatta a tanítványt, Rimay Jánost is. A magyar irodalom kincseinek szép tolmácsolása után Csach Gábor művészettörténész mondott méltató szavakat korunk egyik legígéretesebb magyar szobrászművé­széről, Balassagyarmat díszpolgáráról, Párkányi Raab Péterről. A művész Csemniczky Zoltán és Szederkényi At­tila tanítványaként indult el a kisváros­ból az országot - s mondhatnánk, a vi­lágot - is meghódító útjára. - Már a Kép­zőművészeti Egyetemen annyi megbí­zást kapott, hogy megállapítható róla: túlszárnyalta mestereit. A mostani tár­laton 1993 és 2003 közötti művei látha­tóak: nyolc plasztika, hat grafika és né­hány tucat fotómásolat az alkotásokról. Az öncélú eklektika helyett a realizmus figurális ábrázolása a művész fő jellem­zője. Kényes egyensúlyt tart a virtuozi­tás, a szórakoztatás, a dekoratívizmus és a mély tartalmi újítások között - meg­hökkentő formai bátorsággal. Köztéri alkotásai sem átpolitizáltak, ikonográfi­áját valamifajta sajátos humorral szövi át Egyszerre jellemző rá a grandiozitás - gondoljunk csak a Nemzeti Színház előtti nagyméretű szobraira - s az inti­mitás - elég, ha csak Gobbi Hilda az el­veszett „Nemzeti” feletti merengésének ábrázolása jut eszünkbe. A profán és a szakrális témákban egyaránt jelentke­zik Párkányi Péter művészetében az alá­zat - állapította meg Csach Gábor, kinek szavait követően Csábi István, Madách­díjas előadóművész emlékezett megze­nésített versekkel a Balassagyarmaton is járt, „az igen szép vármegyeházát és a roppant börtönt” egykoron megcsodá­ló Petőfi Sándorra. Egy tűt sem lehetett volna leszúrni a nagyteremben, ahol a műsor további részeként Markó Iván Kossuth-díjas, érdemes művész, a város díszpolgára szólt elsőként a közönséghez - mint­egy az est további programját felvezet­ve. Ismét elhozta társulatát szülőváro­sába, hogy a kitüntető címet meghálál­ja és a tánc nyelvén megköszönje. A Magyar Fesztivál Balett tagjai lenyű­gözően mutatták be Ravel Boleróját egy női és egy férfi „változatban”, Markó Iván 25 éve készített koreográ­fiája alapján. A két nem különbségei­ből fakadóan a női főszereplő előadásá­ból inkább a lágyság, az erotika sugár­zott, míg a „férfiváltozatban” az erőtel­jesség dominált. A két előadás között tekinthette meg a nézősereg azt a - Beethoven IX. szimfóniájának harma­dik tételére koreografált - megrendítő jelenetet, melyben Keveházi Gábor Kos­suth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Magyar Nemzeti Balett művészeti igazgatója is színre lépett, eltáncolva partnereivel a szeretet, a szerelem, a fi­atalság, a boldogság és az elmúlás tán­cát. A Markó Iván által koreografált té­telben Castillo Dolores, a Magyar Álla­mi Operaház szólistája is megcsillan­totta művészetét. Balassagyarmat Európa része. Az eu­rópaiságot, a humánumot, a magyar és az egyetemes kultúra összefonódását érezhette a lélekemelő este folyamán valamennyi résztvevő a vármegyeháza ősi falai között. A táncosok nagy sikert arattak A közönségnek tetszett a színvonalas est programja FOTÓK: HÜVÖSI CSABA Évszázadok emléke Hatszázhetvenöt éve alapították a szécsényi ferences kolostort Sokan voltak kíváncsiak a hadtörténeti intézet kiállítására is (Folytatás az 1. oldalról) és Szent Erzsébet Krisztus pél­dáját követve önként vállaltak; amely lelki gazdagságot adott számukra; s megmutatta nekik az utat a mennyei atyához. Há­lát adott az Úristennek, hogy Szécsényben 675 éve áll a kolos­tor, a templom épülete, ahol az évszázadok során nemzedékek csendes áhítatban találkoztak az úrral, megsejtethették az ő hal­hatatlan nagyságát... A szentmi­se végén felhangzott a hálaadó tedeum. A ferencesek mellett el­hangzott, a városban a klarissza rend tagjai, a szegénygondozó nővérek, a hívők szívében él a fe­rences rendiek hitvallása, az Is­ten szeretete. A szentmisét követően P. Ma­gyar Gergely OFM megáldotta a kolostor folyosója falán elhelye­zett P. Bárkányi János OFM tisz­teletére állított emléktáblát. A török hódoltságot követően, Szécsény teljesen elnéptelene­dett. A ferences rend szécsényi újjászervezésére, a város újra­telepítésére Bárkányi János ka­pott megbízatást. Az a Bárká­nyi János, aki II. Rákóczi Fe­renc gyermekkori nevelője, Zrí­nyi Ilona diplomatája, több ko­lostor újjáalapítója. Bárkányi János leveleket küldött a távoli településekre melyben arra kérte a városukat elhagyó szécsényi lakosokat, hogy térje­nek vissza. Joggal nevezik Bár­kányi János ferences szerzetest Szécsény második megalapító­jának. A tábla megáldását, megszentelését követően, Var­ga Kapisztrán megköszönte a Szécsény Műemlékéért és Ide­genforgalmáért Alapítványnak a tábla elhelyezésére nyújtott segítséget. A nap harmadik rendezvé­nye, a kolostorban a Honvédel­mi Minisztérium hadtörténeti intézete és múzeuma „Amiért a harang szól” Hunyadi és Kapisztrán emlékhelyeket be­mutató kiállítás megnyitója volt. A kiállítást dr. Veszprémy László, a hadtörténeti intéz­mény igazgatója nyitotta meg. Varga Kapisztrán (balról) a szécsényi rendház főnöke köszöntötte a meg­jelenteket

Next

/
Thumbnails
Contents