Nógrád Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-07 / 32. szám
4 2007. FEBRUÁR 7., SZERDA NOGRAD MEGYE Élre törnek a közép- és kelet-európai országok A közép- és kelet-európai országok a nemzetközi kereskedelem egyértelmű győztesei. E régió vállalatai egyre inkább a közepes- és csúcstechnológiai termelésre specializálódnak. Kedvező kilátások a szolgáltatások, az építőipar és a tőkeigényes áruk területén. TNL Az elmúlt évtizedben a közép- és kelet-európai országok a nemzetközi kereskedelem egyértelműen legjobban teljesítő' országai közé tartoztak. Az elmúlt 10 év alatt mintegy megkétszerezték és 4 százalékra növelték piaci részesedésüket az összesített nemzetközi importkeresletből, és ugyancsak figyelemre méltóan növelték részesedésüket az EU 15-ök importjából is. Jelenleg a közép- és kelet- európai országokból | származik az EU 15-ök? r , § teljes importjának 8 sza-s zaléka, és a régió Európa egyik legfontosabb gyáripari központjává vált. Az UniCredit Csoport „New Europe Research Network” (Uj Európa Kutatási Hálózat) által végzett legutóbbi, a közép- és kelet-európai régió iparát vizsgáló piacelemzése szerint ezt a nagyszerű teljesítményt mélyreható és sikeres strukturális átalakítások árán sikerült elérni. Az utóbbi évek során a közép- és kelet-európai országok nemzetközi specializálódása és termelési struktúrája átalakult: eltávolodott a hagyományos iparágaktól és a közepes és csúcstechnológiai ágazat felé mozdult el. 1995 és 2005 között a közép- és kelet-európai országok új relatív előnyökre tettek szert a technológiai tudást igénylő gyártóágazatokban, mint például a közlekedési eszközök gyártása (pl. autóipari termékek és alkatrészek, hajók, mozdonyok stb.) és az elektromos és optikai berendezések (villanymotorok, rádió- és televíziókészülékek, optikai és orvosi műszerek, számítógépek stb.) terén. Ezen iparágak az egyes országok szintjén is egyre nagyobb hányadát adják a teljes ipari termelésnek, amely az 1995-ös 13 százalékról 2005-re 23 százalékra növekedett. Ez a tendencia különösen Közép-Európára jellemző. A közép- és kelet-európai térség a gyáripar számára vonzó helyszínként erős versenypozíciót vívott ki magának, amit egyre növekvő nemzetközi kereskedelmi súlya és a régióba érkező jelentős közvetlen külföldi befektetések is jól tükröznek. Napjainkban már a kínai gyártók sem jelentenek veszélyt a közép- és kelet-európai országok növekedési kilátásaira, pedig viszonylag rövid idő alatt több mint háromszorosára növelték részesedésüket a nemzetközi kereskedelemben. Az európai piacokért Kína és a közép- kelet-európai országok között folyó versenyben jól látszik, hogy melyik fél, mire helyezi a hangsúlyt. Míg Kína a munkaigényes iparágakra, például a textil- és bőriparra koncentrál exporttevékenységével, és néhány tőkeigényes területen is jó versenypozíciót vívott ki, mint például az elektronika (elsősorban a számítástechnikai alkatrészek gyártása), addig a közép- és kelet-európai országok exportjában más iparágakon van a hangsúly, elsősorban a közepes és csúcstechnológiegész európai piacot kiszolgáló gyáripari központok létesítésére, amint azt az autóipari ágazat példája is szemlélteti. A külföldi vállalatok több okból is a közép- és kelet-európai régióban létesítenek központokat. Ez a régió azonban jellegét tekintve nem homogén terület, ezért differenciáltabb, országonkénti vizsgálatot igényel. A Cseh Köztársaságban és Szlovákiában például az üzletbarát környezet jelent határozott előnyt. Míg Törökországban és Lengyelországban a befektetők a nagy belső piacot tartják szem élőit, Romániában és Bulgáriában még mindig viszonylag alacsony a munkaerőköltség, és adott a biztonságos jogi és dinamikus üzleti háttér is, továbbá erős az Ahhoz hogy az a régió gyártóközpont lehet, az Audi győri gyára is hozzájárult ai ágazatok érintettségével. 2000 óta a közép- és kelet-európai országok jelentős előnyre tettek szert a nemzetközi kereskedelemben, elsősorban a gépipar, üzemi berendezések (+4%), gumi és szintetikus anyagok (+5,4%), nem fémjellegű ásványi termékek (3,2%), közlekedési eszközök (2,7%), elektromos berendezések (+3,5%), valamint a fa- és fűrészáruk (+4,4%) területén. „Ez a fejlődés azt jelzi, hogy a közép- és kelet-európai országok rugalmasságuknak, erejüknek és szaktudásuknak köszönhetően jelentős előnyre tesznek szert a piacon. A közép- és kelet-európai országok hagyományosan nagy hangsúlyt helyeznek az oktatásra és a helyi működési környezet színvonalára. Ezért egyre több olyan céget vonzanak, amelyek tőkét vagy szakértelmet igénylő termékeket gyártanak, és nem olyanokat amelyek elsődleges célja a termelési költségek leszorítása - ez utóbbiakat manapság leginkább a Távol-Keleten lehet fellelni. Ez módosítja a közép- és kelet-európai országok termelési struktúráját” - mondja Debora Revoltella, az UniCredit-csoport közép- és kelet-európai gazdasággal foglalkozó vezető közgazdásza. A közép- és kelet-európai régió központi földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően ideális hely az ipari hagyomány és jól képzett a munkaerő is. A növekedés jövőbeni fenntartásának záloga a versenyképesség általános növelése a specializációval és a munkaerőköltségek afacsony szinten tartásával. „A helyi piac mérete, az EU közelsége, a páneurópai gyártóközpontok kialakításának lehetősége, a jól képzett és dinamikus munkaerő, valamint az üzletbarát környezet mind olyan fontos tényezők, melyek együtt biztosítják a közép- és kelet-európai országok jövőbeni prosperitását. E lendület fenntartása azonban a legnagyobb kihívás” - állítja Johann Strobl pénzügyi igazgató. „A következő években az átlagosat meghaladó mértékű növekedésre számítunk a tőkeigényes iparágakban, jellemzően a technológiai ágazatok, mint például az elektromos és optikai berendezések és a közlekedési eszközök gyártásának erősödésével - mondja Debora Revoltella közgazdász. - Két számjegyű teljesítménynövekedés várható például a közlekedési eszközök gyártásában (elsősorban az autóiparban) Közép-Eu- rópában, az újonnan csatlakozott Romániában és Bulgáriában, valamint Törökországban. A közép- és kelet-európai régió ebben az ágazatban napjainkra már az egész európai piac gyártóközpontjává vált - a Fiatnak Lengyelországban, a VW-nek Lengyelországban és Szlovákiában, az Audinak Magyarországon, a Skodának, Toyota PSA-nak és a Hyundainak a Cseh Köztársaságban, a Kianak és a PSA Peugeot Citroennek Szlovákiában van gyára. Ráadásul a Renault már jelen van Romániában és Törökországban is tervezi gyártósorait beindítani.” Az építőipar is igen kedvező kilátások elé néz egy sor jelentős infrastrukturális beruházásnak köszönhetően: az UniCredit- csoport Közép- és Kelet-Európára szakosodott közgazdászai a régió egészére 9 százalékos növekedést prognosztizálnak. A fent említett ágazatok jó teljesítménye várhatóan más, kapcsolódó ágazatokra is jó hatással lesz, mint például a gumiipar, a szintetikus anyagok és a nem fémjellegű ásványi termékek ipara (kerámiatermékek, cement, üveg, tégla és cserép gyártása). A térség legtöbb országában jelentős hagyományokkal rendelkező alapfémek és a fémipari termékek ágazata legfeljebb stabilitásra számíthat a jövőben az általános piaci modernizáció és struktúra- váltás okán, továbbá azért, mert ezen iparág erősen függ a fémek piaci árától. A gép- és alkatrészgyártás kilátásai ígéretesek, annak köszönhetően, hogy a térségben nagy a befektetések iránti igény. A mezőgazdaságban, az élelmiszer-, ital- és dohányiparban a jelenlegi trend változatlan fennmaradása várható. A munkaerő-igényes textil-és bőriparban azonban kedvezőtlenebbek a kilátások: az UniCredit-csoport közgazdászai csökkenő tendenciával számolnak 2008-ig Bulgária, a Cseh Köztársaság és Szlovákia kivételével minden országban. „Annak ellenére, hogy a munkaerő-igényesebb ágazatokban lassabb a fejlődés üteme, a következő két évben a közép- és kelet-európai térség gyáripara általában véve jó kilátásoknak néz elébe. Az elmúlt évtizeddel összevetve azonban a térség országainak technológiai know- how-ja még fontosabb szerepet kap majd. Ez vonatkozik a szolgáltatási ágazatra is, ahol elsősorban a nagy szakértelmet igénylő csúcstechnológiai iparágak néznek fokozott növekedés elébe. A következő évek egyik legnagyobb kihívása a közép- és kelet-európai országok számára az lesz, hogy növeljék szakértelmüket és hasznosítsák a már megszerzett tapasztalatokat a termelés know-how-t igénylő területeinek további fejlesztése érdekében” - összegez Debora Revoltella vezető közgazdász. Ház a civileknek? Közgyűlés a Bebesenél Évzáró tanácskozását tartotta a Belszervi Betegek Salgótarjáni Egyesülete a megyeszékhelyen, a közelmúltban. Ahogy dr. Ujlaky István, az egyesület elnökhelyettese bevezetőjében hangsúlyozta: a vezetőség és a tagság közös számadása volt ez, a múlt évben végzett együttes munkáról. Dr. Horváth Emilné, a Bebese elnöke megerősítette, a beszámolót és az idei feladatok meghatározását széles körű közvélemény-kutatás előzte meg, mindkettőt a tagok véleményére, javaslataira alapozták. Ahogy az elmúlt években is, az egészségügyi ismeretterjesztés, az egészséges életmód propagálása, a betegségek megelőzése állt tevékenységük középpontjában 2006-ban is. Ennek érdekében orvosi előadások sorát, a testi-lelki egészséget szolgáló túrákat, kedélyt javító foglalkozásokat szerveztek, amelyeken a tagok túlnyomó többsége részt vett. Rendezvényeik közül az elnök asszony kiemelte a megalakulásuk 10. évfordulóját köszöntő ünnepi összejövetelt és a harmadik városi egészségnapot, amelyet mint a korábbiak is, jelentős érdeklődés kísért. A beszámoló szólt arról a széles körű kapcsolatrendszerről, amelyet az egyesület kialakított az elmúlt 10 évben, többek között a városi önkormányzattal, a civil szolgáltatóközponttal, a civil szervezetekkel, köztük a nyugdíjasok érdekvédelmi szervezeteivel, valamint a füleki partnerszervezettel a Vis Vitalis Polgári Társulással. A munka eredménye, hogy a Bebese a város ismert és elismert civil szervezete, s tevékenységük híre túljutott Salgótarján, de Nógrád megye határain is. A közgyűlésen az is kiderült, hogy az idén sem unatkoznak az egyesület tagjai. Erről ugyanis gazdag program „gondoskodik”: szakorvosok és háziorvosok patikusok és természetgyógyászok tartanak előadásokat az egészség megőrzésről. De szakemberek szólnak az átalakuló egészségügyről, a nyugdíjrendszer változásairól, fogyasztóvédelemről és a környezeti ártalmakról is. Emellett kulturális programok, kirándulások „színesítik” a foglalkozások sorát és az idén sem marad el a parlagfű mentesítési „akció”. A tervek anyagi alapjait - az elmúlt évben közel 1 millió 200 ezer forintból gazdálkodtak - most is pályázatokkal, támogatók megnyerésével igyekszenek megteremteni. A tagok - akiknek számát csak az „fogja vissza”, hogy a terembe, ahol a foglalkozásokat tartják nem férnek többen - elismeréssel szóltak az elmúlt évről. Eötvös Mihály, a város alpolgármestere is jónak, hasznosnak ítélte a Bebese tevékenységét. Mint mondta, az önkormányzatban foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy belátható időn belül civil házat létesítenek, amelyben szükség esetén helyet kapnának a civil szervezetek. Elismeréssel szólt az egyesület munkájáról és kapcsolatukról Uramecz János a civil szervezetek képviselője, Tan Ottó, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének vezetője, valamint Deák Piroska, a füleki Vis Vitalis Polgári Társulás vezetője is. Még egy héttel közelebb... (I- A)_____________________ 22. hét. A 18-dik héten kötelező szűrővizsgálatként van előírva az ultrahang. Kismamánk részt vett ezen, viszont az Orvos visszarendelte, mert ugyan a „durva rendellenességeket” ki tudta szűrni, de nem tudta alaposan megvizsgálni a babát. Ennek egyik oka volt a méh hátsó falán mélyen megtapadt lepény. A doktor nagyon kedves volt, minden kérdésre válaszolt. A kismamának megmutatta az ultrahang segítségével babáját, akinek lábai a feje fölött voltak, bal kezecskéjét maga mellett lógatta és a jobb kezét a lába közé tette. Elég furcsa póz, de ha a babának így kényelmes, akkor minden rendben! A mama kérdezte gyermeke nemét, amelyet az orvos közölt is néhány perc vizsgálat után. Persze, a vizsgálat nem tévedhetetlen, így a nemére jobb lesz majd később visszatérni! A lényeg, hogy kicsi és nagy, mindketten jól vannak. A legtöbb nőnél ilyenkor már elmaradnak a reggeli rosszullé- tek, viszont tél van és nagy a fertőzés, a megfázás esélye. Nem ajánlatos szedni a megszokott antibiotikumokat, éppen ezért mielőtt bármit beszednénk, kérjük ki az orvos tanácsát! A gyógyfüvek hatása elég jó, ráadásul az édesanya folyadék- szükséglete nagy. Teázzunk sokat, de vigyázat, soha ne igyunk forró teát! A 40-45 fokos az ideális még akkor is, ha nem vagyunk áldott állapotban! A lényeg nem azon van, hogy minden érzékelő bimbónkat, boly- hunkat leégessük ami a torkunkban van, hanem a folyadékszükségleten. Mint említettük, a gyógyfüvekből készült teákat ihatunk. De hogyan és milyet? Gyógytea főzésénél kerüljük a fémeket, helyette műanyagot, porcelánt és üveget használjunk. Egy csészényi (2,5-3 deciliter) 70-80 Celsius-fokos (nem lobogó vagy forrásban lévő) vízbe két-három csapott evőkanál teafüvet tehetünk (három évnél idősebb gyermekek esetében ez az adag két-három teáskanál!) és áztathatjuk 10-15 percig. Leszűrés után a gyógyfüvekből készült teát ízesítés nélkül vagy mézzel igyuk, ne pedig cukorral . vagy édesítőszerrel! Ügyeljünk arra is, hogy napi öt-hét csészénél ne fogyasszunk többet és hagyjuk abba a teázást, ha heves szívdobogás jön ránk. Ugyanis a legtöbb teának ez lehet a mellékhatása! Hogy melyik tea és mire jó? Erről majd a következő, a 23-dik héten olvashatnak!
