Nógrád Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-22 / 45. szám
4 2007. FEBRUÁR 22., CSÜTÖRTÖK Karancsalja: a falu a hegyek alatt mított. Ennek emlékét őrzi a községházán található csuhéba- ba-kiállí- tás is. A hagyoőr- zés- ben jelentős szerepet tölt be a Rozmaring népdalkor. Fellépéseik során megfordultak a szomszédos falvakban, és a határokon túl, Szlovákiában és Romániában is. Karancsalja közel 1700 lélekszámú község Nógrád megye északkeleti részén. A település alig 6 kilométerre fekszik a megyeszékhelytől. Ez az apró falucska a nevét, a magyar-szlovák határon húzódó, 727 méter magas Karancs hegyről kapta. Ha végigmegyünk a község főutcáján, sok helyen találkozhatunk még parasztházakkal. A régi típusú épületek mellett feltűnnek az új építésű családi házak is. Sok fiatal pár építkezik szülőhelyén, és Salgótarjánból is egyre többen választják lakóhelyül Karancsalját. Ennek is köszönhető, hogy a község infrastruktúrája az utóbbi időben fejlődésnek indult. Út- és csatorna- rendszerek épültek, épülnek Karancsalján. Alig 200 évvel ezelőtt Karancsalja igazi palóc falunak száKarancsalja nemcsak tradíciókban gazdag. A 2003-ban felújított sportpálya, és a megyei másodosztály 2005/2006-os szezonjában elért ezüstérmes helyezés kiemeli kis közösségünket. A folyamatos fejlődés a falu lakosainak az érdeklődésének, ösz- szefogásának, valamint a polgár- mester segítőkészségének köszönhetően jött létre. Ennek fényében talán nem meglepő, hogy a falu, és a sport szeretetéről közismert Lantos Sándor, a 9. évét tölti a polgármesteri székben. így alakult ki Karancsalja mai arculata, egy barátságos, hagyományokat ápoló, sportban helytálló község, a Dobroda-patak völgyében. Pál Dóra 12. k kereskedelmi 5A7TÓ V> TANut-ÁS Kedvenc városom Kovács Andrea 11. v KÉVI Én Salgótarjánban élek, Nógrád megyében. Immáron 18 éve lakom itt a szüleimmel és a bátyámmal. Ez egy meglehetősen csendes, nyugodt környék, bár az utóbbi időben a munkálatok miatt kissé zajos. Itt mindenki mindenkivel jóban van, a közvetlen szomszédok még össze is járnak alkalmakként. Ezenkívül itt is szoktak rendezvényeket, eseüeg koncerteket rendezni. Ha valaki jól körülnéz, akkor láthatja még a sakktáblát, a kosárpályát és ha megszomjazunk a meleg, nyári napokon, akkor betérhetünk egy pohár hűsítőre a büfébe. Ezt az idilli környezetet némileg, a már lassan egy éve tartó munkálatok zaja kavarja fel. A szomszédok építkezéséhez és a 21-es autóút bekötőútjának kialakításához gépek és eszközök kellenek, amelyek eléggé hangosak. A mi kis utcánkat viszont egy szép nagy erdő övezi, így ha valakinek gombázni vagy csak szimplán kirándulni van kedve, az ellátogathat ide. Tarjánnak ez a része nem annyira forgalmas, de ha egyszer-kétszer ide téved egy nagyobb kamion, akkor bizony beleremegnek a házak. Ezenkívül hozzánk viszonylag minden közel van. Például a kórház, a bevásárlóközpontok, az iskola és a munkahelyek. Persze ki nem örülne a napi rohanás után egy kis pihenésnek?! Erre inkább nyáron van mód, vagyis a napozásra, ami igaz, csak nyáron lehetséges, de ettől függetlenül garantált a ki- kapcsolódás. De a hideg téli napokon sem kell otthon ülni, mivel ha valaki vet az ablakából egy pillantást az utcára, akkor látja a békésen andalgó párocskákat, akik éppen csodálják a tájat. Én úgy vélem, hogy ez a hely már nagyon a szívemhez nőtt és nem tudnám csak úgy itt hagyni és ezzel szerintem minden utcabeli így van, mert tudomásom szerint sokan szeretnének ide költözni és ha valaki kérdez engem erről a környékről, akkor csak a legjobbakat tudnám neki mondani. A Mátra és a Cserhát hegység találkozásánál, a Zagyva folyó völgyében, hegyektől körülölelve fekszik Pásztó. Pásztó neve valószínűleg iráni nyelvből ered, amely tábort jelent. Kedvező fekvése miatt ősidők óta lakott hely volt. A magyar honfoglalás után a fejedelmi, majd a királyi család birtokába került a vidék. A települést először az Anonymus- krónika említette Poztuh néven. Pásztó 1298- ban vásártartói jogot kapott. Fejlődött ipara, mező- gazdasága, mely- fa e n k i - emel- k e - dett a szőlő- kultúra jelen- tősége. Ennek emlékei a Fő úti gótikus pincék, melyek még ma is használhatók bor tárolására. Tar Lőrinc kérésére Zsig- mond 1407. április 26-án kiváltságlevelet adott Pásztó „oppidum” lakói részére, és a budai polgárokkal egyenlő jogokkal ruházta fel őket. E kiváltságlevél rendkívül fontos volt a mezőváros fejlődése szempontjából. Pásztó jelentős önkormányzatot kapott és ennek nyomán fejlődése ugrásszerűvé vált. Kulturális és gazdasági élete egyaránt kiteljesedett. Középkori iskolája miatt a XV. században nevezetes volt. Pásztó fénykorát a török hódítás törte meg. A mohácsi vész után a szerzetesek elmenekültek Pásztóról. 100 évig csak égett kövű falak jelezték a várost. Az 1650-es években kezdett az új élet kialakulni. 1. Lipót császár adománylevelének birtokában Morvaországból érkezett cisz- ter szerzetesek 1715-ben felépítették a ma is álló barokk kolostort. II. József 1787-ben eltörölte az apátságot, de utódja uralkodása alatt 1802-ben azt visz- szahelyezte eredeti jogaiba. A XIX. század két jelentős eseménye volt a jobbágyfelszabadítás és az 1871-es községi törvény alkalmazása, amely alapján megszűnt a település mező Nagykökényes. Kirándulni szeretnél? Történelmi érdekességekre vagy kívánv a rosi jogállása, visszaminősítették nagyközséggé. Az ipari forradalom elkerülte, 1867-ben vasutat kapott. 1950- ben Nógrád megyéhez csatolták. A következő évben járási székhely lett. A század elején kórház épült Pásztón. Az 50-es években strandfürdő létesült. A 60-as években lakótelep formájában növekedett lakásállománya, miközben a régi hangulatos vidéki házak mind eltűntek. Pásztó 1984. január 1- jén nyerte vissza városi rangját. Jelenleg közigazgatásilag hozzá tartozik Hasznos és Mátrakeresztes. Pásztó az M3- as autópályáról Hatvan előtt letérve Salgótarján felé, a 21. számú főútvonalon közelíthető meg. Kovács Katalin 9. b Mikszáth Kálmán gimnázium esi? Netán művelődni szeretnél? És nem tudod, hogy merre menj? Akkor segítünk a választásban! Ha nyugalomra vágysz, pihenni szeretnél, üsd fel a térképet és gyere el Nagykökényesre, amelyet Heves megyében találsz. Mint minden faluban, itt is megmaradtak a helyi hagyományok, úgy mint ősszel a szüreti felvonulás. Az ebédedet csodás környezetben fogyaszthatod el, piknikezz teljes nyugalomban a kúria körüli erdőben. A falut a hegyekből eredő Bér-patak határolja. Ha megtetszett e békés falu hangulata, költözz ide! Vagy a zsongó városi életre vágysz? Látogass el Kodály Zoltán városába, Kecskemétre, hiszen idén Kodály 125. évfordulója alkalmából rendezvények sorozata vette kezdetét. Fesztiválok városának is emlegetik, mivel minden évszakban megrendezésre kerül egy-egy szabadtéri rendezvény. Sok külföldit vonz a lovashajtóvilágbajnokság és a Kodály intézeti szemináriumok. „Cifra palota, zöld az ablaka...” - és valójában is zöld ennek a szecessziós épületnek az ablakai. Történelmi épületnek számít még a görög templom melyben állandó ikonosztázkiállítás várja a látogatókat. Ha mégis inkább köny- nyed szórakozásra vágysz, akkor válaszd nyáron az élményfürdőt és a csúszdaparkot, télen, pedig a jégpályát és a jódos termálvizet. A Malom centerben található Monte Marte étterem nemzetközileg elismert szakácsai gondoskodnak a francia ételek bemutatásáról. Nos reméljük elnyerték tetszéseteket és ellátogattok hozzánk! Bozó Inez 12. f Fehér Rózsa 10. a Mikszáth Kis város, nagy uszodával rengeteg bányászra akik itt dolgoztak, köztük az én pa- —a is. Városom legértékesebb műemléke a XIV. században épült ni a c o n k a i templom, szentélyében középkori falBátonyterenye Budapesttől 100 pülések (Nagybátony, Kisterenye, kilométerre a Cserhát és Mátra kö- Szúpatak és Maconka) egyesítézött, a Zagyva völgyében, a 21 és sével jött létre, ahol ma körülbelül 23-as főutak csomópont- tizenhatezren élnek és Nógrád jában található. Ko- megye harmadik legnépesebb te- rábban önálló tele- lepülése. Bátonyterenye egyben bányász- város is volt Büszkék lehetünk a festményekkel. A kisterenyei városrész nevezetességei közé tartozik a Gyürky-Solymossy-kastély, illetve a hozzá tartozó 12 hektáros őspark ahol május l-jén remek programok várják az embereket. Említésre méltó még a Szorospatakon található erdei iskola és tábor, mert rengeteg lehetőséget nyújt az ide látogató turistáknak. 2007-ig a város nagyon sok fejlődésen ment keresztül. Megépült az új polgármesteri hivatal és az új posta is csodálatos. Nemrég adták át a bátonyterenyei tanuszodát ami várja a sportolni és felfrissülni vágyókat, de nyugodtan menjen az is, aki csak lazulni akar. A várost körülölelő hegyek vadállománya gazdag. A maconkai víztározó felújított formájában tökéletes kikapcsolódást nyújt a horgászni és pihenni vágyók számára. Több panzióval és ma már egy szállodával is büszkélkedhetünk. Egyszóval a hegyi túrák mellett az én lakóhelyem alkalmas a szabad idő kulturált eltöltésére is. Nagyon boldog vagyok, hogy itt élhetek. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Mustó Boglárka 11. k Séta című összeállításunk cikkei lapunk honlapján (www.nogradmegyeihirlap.hu) is olvashatók. Piliny büszkesége... Piliny jelképe a harang, ami címerében is megtalálható. A harangnak megvan a saját története, amit az emberek szájhagyomány útján terjesztettek. Nógrád megye legöregebb, jelenleg is használt három harangjának egyike, a település római katolikus templomának ékessége. Magyarországra XV. század második felében két harang került egy külföldi ismeretlen öntő munkájaként. A törökökkel való háborúskodás alatt be akarták olvasztatni ágyúnak, de a falu lakói ledobták a toronyból és elrejtették. A szomszéd falusiak azonban megtalálták és elvitték a harangot, melyet hosszas vitázás után a pilinyiek visszaszereztek, helyére állították a csorbult harangot, ami ezért nem szól olyan szépen, mint a Szent István- bazilikában található testvére. A harang azóta is itt van a mi kis falunkban és nagyon büszkék vagyunk rá. Deák Anna 11. k kéri
