Nógrád Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-20 / 43. szám
2007. FEBRUÁR 20., KEDD KÖZELET KÓka rágalomszámlálója. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, az SZDSZ elnökjelöltje szerint szervezett támadás indul ellene a jobboldali médiumokban. Ezért „rágalomszámláiót’ indított honlapján, amelyen a vádakra adott válaszait is feltünteti. m HÍRSÁV Mégsem pornózhatnak a tizenévesek A FELHÁBORODÁST LÁTVA immár az SZDSZ sem támogatja azt a törvénymódosítást, amely szerint 18 éven aluliakról is készülhetnének - saját használatra - pornográf feltételek. Az MSZP tegnap módosító indítványt is benyújtott, amely szerint ez büntetendő cselekedet lenne. MDF: ne legyen napidíj a tartós kezelésért A MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM törvénymódosító javaslattal kezdeményezi, hogy a tartós orvosi kezelésre szorulók - például rákbetegek - ne csak a vizitdíj, hanem a kórházi napidíj megfizetése alól is mentesüljenek - közölte Csáky András, az MDF egészségügyi szakpolitikusa hétfőn. Működésképtelen lehet a jegybank igazgatósága? „A MAGYAR NEMZETI BANK (MNB) igazgatósága működésképtelenné válhat” - mondta az Országgyűlésben Varga Mihály. A Fidesz al- elnöke szerint főleg Veres János a felelős azért, hogy a testület létszáma négy fő alá csökkent. A pénzügy- miniszter közölte: „az MNB így is gyakorolni tudja minden jogosítványát”. Március l&én némán maradnak a szocialisták A parlamentnél várhatóan csak a reggeli állami zászló- felvonás zajlik majd március 15-én. A Miniszterelnöki Hivatal olyan programokat válogatott a megemlékezésekre, amelyek jól védhetők utcai zavargások esetén. Információk szerint nemcsak a kormánytagok, hanem a szocialista országgyűlési képviselők, polgármesterek is országszerte kerülni fogják a nyüvános szerepléseket @ további hírek: www.reggel.hu Börtönőr és családapa gyilkolt? vallomások A postásgyilkosság gyanúsítottjai a móri bankrablásról is beszéltek Összefutnak a szálak: több kézbesítő megtámadása és a nyolc móri áldozat mögött ugyanazok a személyek állhatnak 2002. február 13-ÁN ismeretlen férfi Tatabányán megtámadott egy postai kézbesítőt, és elmenekült a megszerzett 800 ezer forinttal 2002. május 9-én fegyveres rablók agyonlőtték a móri Erste Bank fiókjában a pénzintézet négy alkalmazottját, biztonsági őrét, két ügyfelet és a velük szerződést kötni készülő biztosítási szakembert A rendőrség őrizetbe vette a bűncselekménynyel gyanúsítható Kaiser Edét és Hajdú Lászlót 2003. június 24-én egy fegyveres rabló megölt Veszprémben egy postai kézbesítőt, majd a nála lévő értékekkel elmenekült Az elmúlt években a férfi összesen hat alkalommal rabolt ki postásokat Győrben és Tatabányán. Veszprémben és Győrben a bűncselekményeihez neonsárga színű, „Rendőrség" feliratú mellényt viselt 2004 decemberében tényleges életfogytiglanra ítélte a móri vérengzés és más bűn- cselekmények miatt a Fővárosi Bíróság Kaiser Edét Ezt az ítéletet a Fővárosi ítélőtábla 2005 októberében jogerőre emelte. 2006 júniusában újraindult Hajdú László pere, akit korábban a móri fegyverek beszerzésével és az előkészületekben való közreműködéssel vádoltak, és első fokon 15 évre ítéltek Ebben a vádiratban már az szerepet Hajdú lőtte le a nyolc embert 2006. október 3-án Tatabánya külterületén a bűncselekményhez, illetve az elkövetőhöz köthető tárgyakat találtak, például fegyverből származó lövedéket, hüvelyt, ruhákat A lőve dékekről a szakértő megállapította, hogy azok összefüggésbe hozhatók-a móri bűncselekménnyel 2007 januárjában a rendőrség bejelentette: a bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy össze függés van a móri bűnügy és a postásgyilkosság között 2007. február 17-én a rendőrség elfogta a 2003-as veszprémi postásgyilkosság gyanúsítottját. A férfi a kihallgatás során be ismerte, hogy részt vett a móri mészárlásban. Másnap társát is őrizetbe vették 2007. február 19-én a rendőrség bejelentette: két új gyanúsítottja van a 2002-es móri bankrablásnak A veszprémi postásgyilkossággal is meg gyanúsították az őrizetbe vett 36 éves férfit. Társát egyelőre kizárólag a móri bankrablással összefüggésben gyanúsítják A veszprémi postásgyilkosságon kívül a móri mészárlás elkövetésével is meggyanúsították a Tatabányán péntek este elfogott férfit és társát. Egyelőre vizsgálják, kapcsolatban állhatnak-e a bankrablás miatt jogerősen élítélt Kaiser Edével. Takács Zoltán Őrizetbe vette a rendőrség a veszprémi postásgyilkossággal kapcsolatba hozható férfit és társát. Ezt Bolcsik Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatója közölte hétfői sajtó- tájékoztatóján. Hozzátette: a két férfit a 2002 májusában nyolc áldozatot követelő móri bankrablással kapcsolatban is meggyanúsították. A rendőrség a veszprémi postásgyilkosság tettesét keresve jutott el a 36 éves és a 34 éves tatabányai férfiakhoz. Bolcsik Zoltán elmondta: a nyomozás során Tatabánya külterületén az elkövetőhöz köthető tárgyakat találtak, például fegyverből származó lövedéket. Megállapították: ezek összefüggésbe hozhatók a móri bűncselekménnyel is. Ezután jelentkezett a rendőrségnél valaki, és azt állította: tudomása van arról, hogy Az elfogott férfi 190 centis. A móri ügy tanúi is magas férfit lát- ía.h a banknál. egy pontosan azonosítható személy Tatabánya külterületén egy erdőből különböző tárgyakat hozott ki. A rendőrök elfogták ezt a férfit, és egy napra rá a társát is. A nyomozóiroda igazgatója elárulta: mindketten vallomást tettek, de ezek ellenőrzése még folyik, így azokról részleteket nem árulhat el. Közlése szerint a 36 éves, tatabányai N. L. „militarista múlttal rendelkezik”, egy rendvédelmi szervnél is dolgozott, állítólag börtönőrként. A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint N. L. 1998-ban úgynevezett továbbszolgálatra jelentkezett a Magyar Honvédséghez, onnan azonban még próbaideje alatt, alkalmatlanság miatt elbocsátották. A rendőrség közlése szerint a férfi rajongott a fegyverekért, és egy fegyverkereskedésben is dolgozott. A tábornok egy kérdésre válaszolva elmondta azt is: a férfi 190 centiméter magas. Érdekesség, hogy a móri ügyben a szemtanúk egy magas férfit láttak a bank bejáratánál a bűncselekmény elkövetésekor. 34 éves társa családos, büntetlen előéletű, három gyerek apja. Bolcsik Zoltán elmondta: vallomás van a birtokukban, de A nyomozók a gyilkosság vélt elkövetőjéről készült szobrot mutatták be nem olyan jellegű, amely minden kérdésre választ ad. Hozzátette: N. L-t lőfegyverrel és lőszerrel visszaéléssel, valamint a móri bűncselekménnyel, társát kizárólag a móri bűncselekménnyel gyanúsították meg. Az ezzel kapcsolatban meggyanúsított és elítélt Kaiser Edéhez, valamint Hajdú Lászlóhoz fűződő esetleges kapcsolatukat még vizsgálják, akárcsak a helyszínen rögzített DNS-nyomokat. Az igazgató hozzátette: a postásüggyel kapcsolatban is vannak információik és bizonyítékaik, ám ezek ellenőrzése még zajlik. Kaiser Ede védője perújrafelvételt kért A MÓRI MÉSZÁRLÁS MIATT jog erősen elítélt Kaiser Edét még nem hallgatták ki a friss fejlemények után. Ügyvédje mindenesetre perújítási indítványt nyújt ma be a Fővárosi Főügyészségre. Dezső Antal elmondta: az NNI újabb gyanúsításai olyan új tényt jelentenek, amely egy perújítás során védence felmentését valószínűsítik a móri vádpont alól Kaiser Ede 2005. október 25. óta tölti tényleges életfogytig tartó szabadságvesztését. A Fővárosi ítélőtábla jogerős döntése szerint a móri bankban Kaiser lőtte le a biztonsági őrt, a többieket ismeretlen társa végezte ki. Elbontják a Kossuth téri kordont Legkésőbb március 31-éig elbontják a Kossuth téri kordont. Ezt tartalmazza az a válasz, amelyet Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány küldött az országos rendőrfőkapitány helyettesének. Mint azt Garam- völgyi László, az ORFK szóvivője elmondta, Szabadfi Árpád, az országos rendőrfőkapitány helyettese azért kérte a határidő kijelölését, mert egy magánszemély rendezvényt jelentett be a Parlament elé, majd panaszt tett a BRFK korábbi intézkedése ellen. Garamvölgyi László hozzátette, hogy a kordon elbontása után ismét lehet majd demonstrációt bejelenteni a Parlament előtti területre. ■ Alkotmánybírákat választott a Ház. Alkotmánybíróvá választotta az Országgyűlés hétfőn Kiss Lászlót (balra) és Trócsányi László (jobbra) jogász- professzort. Előbbi az MSZP, utóbbi a Fidesz jelöltje volt, és mindketten megkapták a szükséges kétharmados támogatást. A pajzs megosztja Európát védelem A lengyelek és csehek szeretnék, a németek nem A második iraki háború megindulása óta először fordul elő, hogy az unió tagállamait komolyan megosztja egy külpolitikai kérdés. A cseheket és lengyeleket Németországgal szembeállító vita oka az amerikai rakétavédelmi rendszer, amelynek több elemét - egy radarállomást és egy elhárítórakéta-indító bázist - az említett visegrádi országok területére telepítik. A német külügyminiszter szokatlanul élesen bírálta az amerikai elképzeléseket. Frank- Walter Steinmeier közölte: Berlin helyteleníti az USA magatartását, Washingtonnak előzetesen mindenképp konzultálnia kellett volna Oroszországgal. Mirek Topolánek cseh és Jaros- law Kaczynski lengyel miniszter- elnök visszautasította a bírálatokat. „Nagyon naiv feltételezés, hogy nem lettek volna konzultációk” - mondta Topolánek. Kaczynski szerint félreértés, hogy az új fegyverrendszer megbontaná a hadászati egyensúlyt. Moszkva éppen ezzel érvelt a rakétapajzs ellen, és azzal is fenyegetőzött, hogy felmondja a kis és közepes rakéták kölcsönös felszámolásáról Gorbacsov főtitkársága idején kötött szovjet-amerikai egyezményt, és közepes hatótávolságú rakétákat állít fel. ■ A magyar radar nem a rakétapajzs része március negyedikén népszavazáson döntenek a pécsiek a Tubesre szánt NATO-radarról. A honvédelmi tárca a népszavazás eredményétől teszi függővé, milyen további lépéseket tesz az ügyben. A radarállomás azonban nem az Egyesült Államok rakétapajzsának része, alacsony és közepes magasságú megflgye- lésre szolgál, nem képes észlelni a ballisztikus rakétákat, csak a repülőgépeket.
