Nógrád Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-20 / 43. szám
2007. FEBRUAR 20., KEDD GAZDASAG 5 MMMHM Egy hónapja vár a vevő a javításra csalódás Olvasónk víz- forralót vásárolt az egyik nagy áruházláncnál. A készülék a következő hónapban elromlott, így a vevő visszavitte a boltba. A javításra több mint egy hónapja vár. A vásárló érthető módon bosszús, hiszen több mint egy hónapja húzódik az ügy. Holott a törvényben az áll: 15 napon belül törekedni kell a jótállásos termék megjavítására. Az üzlet a vezetők állítása szerint még mindig cserealkatrészre vár. Az olvasó cserekészüléket nem kapott, a vízforraló árát nem fizetik vissza. Ugyanakkor nem tudják megmondani, mikor lesz meg a javítás, így hát a csalódott vevő beírta panaszát a vásárlók könyvébe. Ebben a helyzetben segítséget az üzlet telephelye szerint megyeileg illetékes békéltető testülettől kérhet. Ezt Magdus Ágnes, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének vezető főtanácsosa mondta el. Elképzelhető, hogy ha a békéltető testület intézkedni kezd, akkor a szerviz is cselekszik. A fogyasztó- védelmi hatóság minőségi reklamáció ügyében nem intézkedhet. Az áruházláncra egyébként folyamatosan rengeteg panasz érkezik. A hatóság igyekszik megtenni, amit tud, de az igazi ütőkártya mégiscsak a vásárlók kezében van. Azzal tudnák méltányos kereskedői magatartásra bírni az üzletláncot, ha nem vásárolnának nála. Amely viszont így, hogy megvan a forgalma, adott esetben még a sokmilliós bírságot is kifizeti, mert még így is megéri neki. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Mélyponton az állomány sertéstartás Egyre több disznóhúst importálnak Magyarországra f 'S Egy kilogramm sertéshús felvásárlási ára 1,13 euró Lengyelország 1990-ben a magyarországi sertésállomány mennyisége elérte a 10 milliót 199Uan: mmmm MIRMI 5 479000 1996ben: 5335000 200Men: 4834000 2003-ban: 4658000 200£ben: 3853000 j 2006-ban: 3 987 000 Németország 1,59 euró Mindössze négymilliósra apadt a magyarországi sertésállomány, amely a rendszerváltás előtt 10 milliós volt. Ennél is aggasztóbb az ágazat számára az import növekedése. Éber Sándor December elején négymillió alá csökkent a magyarországi sertés- állomány a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Pedig néhány éve még az állomány mintegy hatmilliós volt, a 80-as évek végén pedig 10 millió disznót tartottak a magyar tenyésztők. „Az ágazat több mélyütést is kapott az elmúlt években” - mondta lapunknak a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke. Sákán Antal arra emlékeztetett, hogy a fogyasztási szokások is alaposan átalakultak. A 90-es évek elején az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás még 45 kilogramm volt évente, ez mára 28 kilóra csökkent Sákán Antal szerint ez a baromfi- és növényolajlobbinak is köszönhető, pedig a sertéskaraj koleszterinszintje alacsonyabb, mint a baromfihúsé. A magyar sertéshúsnak az elmúlt rendszerben biztos piaca volt a Szovjetunióban, ez a 90-es évek elején összeomlott. A szövetség elnöke szerint a nyugati piacra való betörés ábránd maradt Az ágazatnak az sem kedvezett, hogy a kárpótlás után a szántóföldek kikerültek a sertéstartók kezéből, így az olcsó takarmányozás lehetősége is megszűnt. „A magyar sertéstartók számára a mélypont 2003- ban volt, amikor már jóval az önköltségi ár alatt tudták csak eladni a húst” - mondta Sákán Antal. Ebben az évben az aszály miatt a kukorica ára a korábbi 2000 forintról mintegy 5000 forintra emelkedett mázsánként így a sertéstartás ebben az időszakban kilogrammonként 300 forintba került, a húst azonban csak 220-230 forintért vették meg a feldolgozók. így disznónként 7000 ezer forintot is lehetett bukni. Óriási károkat okoz az illegális feldolgozás. Az uniós csatlakozás után a magyar sertéshúst nem védték védővámok, szemben Szlovéniával, Romániával vagy Lengyel- országgal. Ez utóbbi országban mintegy 100 forintos állami támogatást kaptak a tenyésztők kilogrammonként Az uniós előírásokat a növekvő konkurencia és import mellett egyre kevesebben tudták nálunk teljesíteni. Akik hitelt vettek fel, azoknak a 10 százalékos kamat okozott nehézséget, míg a nyugati vetély- társaknak 5 százalék körüli kamatot kell megtéríteniük. 2006-ban tovább nőtt a felvásárlási ár - kilónként 340-350 forintra is. Ezt a németországi foci-világbajnokság, a brazíliai száj- és körömfájás, valamint az maGigavágóhíd lenne a megoldás a gondokra? A SERTÉSTARTÓK SZERINT a válságból az egyik kiút egy hatalmas vágóhíd létrehozása lehet, amely akár évi 1-1,5 millió disznót dolgozhatna fel Jelenleg több mint száz üzemben folyik a feldolgozás, egy központ révén azonban lényegesen kedvezőbb árakat tudnának elérni A tervet Gráf József, az agrártárca vezetője is támogatja, azonban a földművelésügyi minisztérium már közölte, hogy az uniós pénzekből erre a célra nem szánnak egy petákot sem. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a termelőknek közösen kell összefogniuk a magyar áruk érdekében. Külön jelölnék, hirdetnék és védővámokkal védetnék a jó minőségű magyar termékeket, megkülönböztetve az olcsó, de rosszabb minőségű importárukkal szemben. gyarázza, hogy az orosz piac újra fizetőképes lett. „Év végére azonban újra alaposan zuhantak a fel- vásárlási árak - 200 forint körülire - a lengyel és a spanyol túltermelés miatt” - mondta Sákán Antal. Lengyelországban különösen az Smithfield Foods terjeszkedése volt figyelemre méltó, mintegy 6 milliós sertésállománnyal. Az óriáscég Romániában, Temesváron építene egy újabb gigaüzemet. „2006-ban mintegy 3,8 millió sertést vágtak le Magyarországon, ebből mintegy 600 ezret már külföldről hoztak be, pedig korábban Magyarország exportőrnek számított” - mondta lapunknak Menczel Lászlóné. A Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára közölte, hogy a lengyelországi sertéshús akár 50-60 forinttal is olcsóbb lehet Menczelné szerint az egész sertésszektornak óriási károkat okoz az illegális feldolgozás és értékesítés. A feketegazdaság aránya 25-30 százalék az ágazatban, ezért Menczelné szigorúbb ellenőrzést szeretne. Igen drága beruházásokra lenne szükség a technológiai elmaradások miatt is. A sertéstartóknak az állatjóléti feltételeken kellene változtatniuk, és a szigorú, de igen drága környezetvédelmi előírásokat kell teljesíteniük. A feldolgozóknak pedig nagyobb koncentráltságot kellene elérni. OTP: lassuló növekedésre lehet számítani A főbb gazdasági folyamatokat illetően nem változtak az OTP Bank elemzőinek várakozásai: az infláció növekedése és a reáljövedelmek csökkenése miatt visz- szaesik a lakosság fogyasztása, csakúgy, mint a vállalkozások beruházási kedve- derül ki az elemzők által készített Makro Monitor februári számából. Elmérgesedhet a vita a cukoriparban „a három éve megkötött, a cukorpiac stabilitását biztosító szakmaközi egyezmény felmondását fontolgatjuk”- mondta Kelemen István. A Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének főtitkára hozzátette: a gyártók többször megsértették az egyezményt a termelők kárára. Húsz bevásárlóközpontot épít az Immoret-Finster két Év alatt 300 millió euró értékben 20 bevásárló- központot épít Magyarországon az Immoret és Alexander Finster ingatlanfejlesztő közös vállalkozása. A cég leginkább a fővároson kívül készül fejlesztésekre. Két évet kell várni a költségvetési reformra A kormány 2007. évi reform- programja 2009-ben fog megérni. Szakértők dolgozzák ki az állam pontos feladatait, az idei év első felét a koncepció kialakítása jellemzi majd - mondta Draskovics Tibor, az államreformért felelős kormánybiztos. S ^ Lassú folyamatot vár Draskovics @ TOVÁBBI HÍREK: www.reggel.hu Éveket csúszhat az erdélyi sztráda bechtel 2017-ig nem lesz út, de az útdíj mértékéről már döntés született „Négy-öt éves késéssel készülhet el az észak-erdélyi autópálya, ha az építkezési munkálatok a jelenlegi ütemben folytatódnak” - jelentette ki Radu Berceanu. A román közlekedési miniszter szerint így a 2013-ra tervezett átadási határidőt legjobb esetben is 2017-re kell halasztani. A tárcavezető már többször elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a Brassót a magyar határ menti Bors településsel összekötő 415 kilométeres autópálya építésével az előző kormány által 2003-ban megbízott amerikai Bechtel cég túl lassan halad. Berceanu emlékeztetett: tavaly Bukarest 100 millió eurót (25 milliárd forintot) bocsátott a vállalat rendelkezésére, de ennek csak a felét voltak képesek elkölteni. Valószínűleg emiatt a Bechtel idén hiába kért 120 milliót, ennek csak a harmadát kapták meg. „A tavalyi tapasztalatra való tekintettel némi tartózkodással fogadtuk a cég igényét. Ám ha a Bechtel évente csak 100 millió eurót tud felhasználni, előfordulhat, hogy a sztráda 24 év múlva lesz csak átadható” - mondta Berceanu. Az Észak-Erdélyt átszelő autópálya építési költségeit 2,2 milliárd euróra becsülik. Maga a sztráda tehát egyelőre csak papíron létezik, az útdíj összegét azonban már eldöntötték: négy euró száz kilométerenként. ■ V. M. Az észak-erdélyi autópálya tervezett nyomvonala a magyar határtól Megegyezés: nem lesz sztrájk a közszférában Megszületett a megállapodás a közszolgálati sztrájkbizottság és a kormány között, ezért elmarad a február 21-re hirdetett kétórás figyelmeztető sztrájk. „Az egyezség szerint a közszféra 2007-es keresetnövelésének mértéke 6,65 százalék. Ez a központi költség- vetésben bruttó 70 milliárd forint kiadást jelent” - mondta Fehér József. Az Egységes Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács operatív bizottságának elnöke emlékeztetett: eredeti követelésük 6,75 százalék volt - az idei pénzromlást 6,2 százalékra becsülik. „A dolgozók bérének reálértéke így is csökkenni fog, hiszen az emelés csak az inflációt kompenzálja, a járulékemelést nem” - hangsúlyozta az érdekvédő. Fehér József szerint a kabinet belátta, hogy 750 ezer ember nem szenvedhet el két éven keresztül reálkereset-csökkenést. A megállapodás- Az inflációt ban az is szerepel, meghaladja hogy béremelés a béremelés. miatt nem lehet létszámleépítést végrehajtani a közszférában - mondta Szabó Endre. A Szak- szervezetek Együttműködési Fórumának elnöke hozzátette: a kormány vállalta, hogy a többletbér fedezetére március végéig törvényjavaslatot nyújt be a parlamentnek. ■ Vég Márton
