Nógrád Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-20 / 43. szám
2 NÓGRÁD MEGYE Balesetveszélyes kátyúk H. B. ~~ Salgótarján. Áldatlan állapotok uralkodnak a Táncsics úton - jelezte szerkesztőségünknek több telefonáló is. Mint megtudtuk: az úton akkora kátyúk alakultak ki, amelyek már nem csak az autók biztonságát, hanem sötétben a gyalogosok épségét is veszélyeztetik. A Táncsics út a salgótarjáni önkormányzat tulajdona, így az önkormányzatnak kell megoldani a problémát. Tórák Márta, a városüzemeltetési iroda munkatársa elmondta: több panasz érkezett a hivatalhoz is az utóbbi időben. Emiatt a legveszélyesebb úthibákat a közeljövőben a Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. kijavítja, a fennmaradókat pedig a buszútvonalak kátyúzási munkálatai után tüntetik el. Kóbor kutyák a gyár körül Horváth B. Salgótarján. Az utóbbi időben többen is megkeresték szerkesztőségünket az acélgyár környékén kóborló kutyacsapatokkal kapcsolatban. A több nagytestű kutyákból álló falka többször is megtámadta az ottani lakókat. Sólyom Ágnes, a salgótarjáni önkormányzat városüzemeltetési irodájának főtanácsosa elmondta, a napokban a hivatalhoz is érkezett több bejelentés az acélgyár környékéről. Mint megtudtuk, a Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. gyepmesterét kiküldték a helyszínre, hogy befogja az ott kóborló három kutyát. Sólyom Ágnes hozzátette már több ebet is elszállítottak a gyár környékéről. A kutyák jelenleg elkülönítő kennelekben várják, hogy a közelmúltban átadott állatmenhelyre kerüljenek, majd innen szerető és gondos gazdik végre hazavigyék őket. Fontos tudni, hogy a kóbor állatokat az önkormányzatnál, a rendőrségnél és a Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft.-nél lehet bejelenteni és ők küldik ki a gyepmestert, aki befogja az elkóborolt vagy utcára került állatokat. Szervezett munka, hagyományápolás, továbbképzés Elnökök értekezlete a nógrádi bányászoknál Hogyan tervezik, szervezik munkájukat a megyei bizottságok és az alapszervezetek a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének 30. kongresszusán hozott határozatok alapján? Milyen körülmények között dolgoznak és milyen segítséget kérnek munkájukhoz a megyei testülettől, a BDSZ-től? Borsod és Veszprém megyék után Nógrádban is együtt vitatta meg a 13 alapszervezet, a megyei nyugdíjasbizottság helyzetét, tennivalóit az elnökök testületé. A tanácskozáson ott volt Hámori István Péter, a BDSZ alelnö- ke és Kovács László, a BDSZ nyugdíjasválasztmányának elnöke. Évértékelés A bányászszakszervezet Nóg- rád megyei nyugdíjasbizottságának elmúlt évi tevékenységét Rákos József elnök elemezte. Hangsúlyozta: az alapszervezetekben, a megyei bizottságban tervszerű, szervezett munka folyt. A szervezeti élet erősítése mellett külön gondot fordítottak a szakmakultúra őrzésére, a hagyományok ápolására. Mint minden évben, 2006-ban is jól szolgálták ezt a bányásznapi megemlékezések: az 50-60 éve szakszervezeti tagok munkájának, hűségének elismerése, a meglévő emlékhelyek koszorúzása, újak létesítése, így a salgótarjáni 2-es alapszervezetnél a Frigyes-aknát „idéző” emléktábla ünnepélyes elhelyezése. A bányászünnepet több helyen együtt tartották a falu-, a városnappal, mint Vizsláson, ahol a szakszervezet nyugdíjas bányász elnöke díszpolgári címet kapott. De az alapszervezetek szinte mindegyike jó kapcsolatot ápol az önkormányzattal, akik a lehetőségekhez mérten segítik működésüket, rendezvényeik megtartását. Néhány településen a bányászszakszervezet képviselői ott vannak az ön- kormányzatban, dolgoznak a különböző bizottságokban, Salgótarjánban az idősügyi tanácsban. A megyei nyugdíjasbizottság, a két salgótarjáni és a salgói alapszervezet vezetői a közelmúltban találkoztak a város újonnan választott polgármesterével és megállapodtak az együttműködés lehetséges területeiről, a szakszervezeti munka támogatásáról. Szorítások Az alapszervezetek elnökei megerősítették az értékelést, megállapítva, hogy munkájukat meglehetősen nehéz körülmények között végzik. A kormány szigorú intézkedéseinek hatását a kompenzáció ellenére is megérzik a bányásznyugdíjasok, s így az alapszervezetek is. Többen is elmondották, hogy „irodájuk” a lakásuk, a tagdíjbevételek szerények, a náluk maradó részéből csak szűkösen futja a rendezvényekre, valamint a rászoruló, a beteg emberek támogatására. Segített, hogy az elmúlt évben 1 millió forint érkezett Nógrádba a Bányászokért Alapítványtól, amelyből 70 nehéz körülmények között élő idős emberen segítettek. Hasznosnak ítélték az alapszervezeti elnökök a BDSZ tájékoztató munkáját, kiemelve a balatongyörö- ki és a balatonfüredi továbbképzési jellegű tanácskozásokat. Mint ahogy azt is, hogy továbbra is a bányászok pihenését, gyógyulását szolgálja a sikondai szanatórium, ahol tavaly is 80 nógrádi nyugdíjast kezeltek. Elismerés Hámori István Péter a megszorító intézkedésekről szólva a vil- lamosenergia-iparban kialakult sztrájkhelyzetet, a több évtizedes kedvezmény megvonását említette, amely 3000 bányászt és 6000 nyugdíjast érint. A szak- szervezetek a kedvezmények megmaradásáért küzdenek. A továbbiakban elismerően méltatta a nógrádi nyugdíjas-alap- szervezetek munkáját, mert a nehéz körülmények ellenére, bányai háttér nélkül is arra törekszenek, hogy folyamatos legyen szervezeti életük, ne csökkenjen a taglétszám és segítsenek a rászoruló társakon. Fontosnak tartják az emlékhelyek létrehozását, a hagyományok ápolását, amelyhez a BDSZ-től 4 millió jött Nógrádba 2006-ban abból a 61 millióból, amelyhez pályázat útján jutottak. Kovács László azt hangsúlyozta, a kongresszusi döntéseket erős alapszervezetekkel együtt lehet megoldani. Ezért fontos, hogy segítséget kapjanak szervezeti életük, munkakörülményeik javításához, amelynek lehetőségeiről az intézőbizottság ülésén is tanácskoznak. A feladatok között egyik legfontosabbnak ítélte a testület továbbra is az alapszervezetek erősítését új tagokkal, mert az alapszervezeti tagok jelentős része az egészen idős korosztályhoz tartozik. Legyenek amolyan befogadó szervezetek, ahová olyanok is beléphetnek, akik még aktívan dolgoznak, vagy nem bányaüzemből mentek nyugállományba. A bányászszakszervezet 13. alapszervezete a salgótarjáni városgazdálkodási üzem aktív dolgozóinak közössége lett tavaly. A tagdíjfizetési morál további erősítése ugyancsak szükséges, hiszen a működési feltételek javításának, a szakszervezeti tagok támogatásának ez az alapja. A szakszervezeti vezetők folyamatos tájékoztatását jól szolgálja a jövőben a salgótarjáni bányászklub, ahol szót válthatnak az ország, a megye, az alapszervezetek dolgáról- gondjáról. w Feszty Árpádra emlékezünk Végh József Feszty Árpád Ógyallán látta meg a napvilágot az 1856. évi karácsony szentestéjén. A felvidéki város ma is büszkén őrzi nagy szülötte emlékét. Iskoláit szülőhelyén kezdte, majd Komáromban, Pozsonyban és Budán folytatta. Tizenhat éves volt mindössze, mikor beállt vándor- színésznek, s fel is lépett Kecskeméten és Nagyabonyban a társulatával. Aztán mégis visszatért tanulmányaihoz, de csakhamar megunva azokat, a képírói pályára lépett. 1874 tavaszán a müncheni akadémiára ment, hol azonban nem sokat törődött a rendszeres tanulmányokkal, s inkább a képtárakat látogatta. Ugyanakkor megismerkedett egy Kubinski nevezetű lengyel festővel, kinek műtermében már önállóan dolgozhatott. Néhány sikerült vázlata után kétéves ösztöndíjat kapott a magyar kormánytól. Az Álkonyi táj címen festett képe a müncheni Kunstverein kiállításán is figyelmet keltett. Főleg vallási tárgyú és történeti képei által vált ismertté. Delelő címet viselő képével kitűnt az 1878. évi párizsi világtárlaton. Ezt a képét a nemzetközi sorshúzás rendezőbizottsága meg is vásárolta. 1880-81- ben Bécsben tanult. A bécsi akadémián készítettéül Golgotha című képét, mely egyike a legszebb magyar vallásos festményeknek, s hangulatos tájképrészleteivel általános feltűnést keltett. Hazatérése után Golgotha és Bányaszerencsétlenség című festményei alapozták meg hírnevét. Népszerűségét elsősorban a millennium alkalmából festett Magyarok bejövetele című körképének köszönhette. Az 1800 négyzetméteres alkotás Budapest egyik fő látványossága volt. A többek közreműködésével festett körkép a II. világháború alatt nagyon megsérült. Felújítása után ma Ópusztaszeren látható. Az egykori Bajza utcai Feszty- szalon a korabeli művészeti élet egyik legfőbb központja volt. Gyakorta megfordult itt Gárdonyi Géza, Bródy Sándor, Munkácsy Mihály és még hosszan sorolhatnánk a kiválóságokat, kik szellemi felfrissülést, vagy éppen Feszty Árpád apósának, Jókai Mórnak a társaságát keresték. Feszty Árpád leánya, a maga is kiváló festőművész, Feszty Masa írja visszaemlékezésében, hogy a szalon a maga nemében egyetlen olyan magyar kísérlet volt, amely egyazon társaságban próbált egyesíteni politikusokat, írókat-mű- vészeket a szellem ügyei iránt érdeklődő, a maguk idejének mércéje szerint valóban művelt asszonyokkal, férfiakkal. Feszty 1899.-1902 között Firenzében élt, ahol megfestette Krisztus temetése című nagy triptichonját. 1902-ben jött haza, s állandó anyagi gondokkal küszködve festette tovább apró életképeit. Falfestményei közül legismertebb az Operaház előcsarnokát díszítő, a hangok eredetét ábrázoló kilenc képe. Művészetében egyaránt megtaláljuk az akademizáló és naturalista tendenciákat. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria is őrzi. Lovranaban hunyt el 1914. június 1-jén. 2007. FEBRUÁR 20., KEDD Sikeres jubileum Horváth Boglárka Becske. Fergetegesen sikerült a becskei Kék Szivárvány népdalkor egyéves születésnapja alkalmából rendezett jubileumi műsor és jótékonysági bál. A 130 résztvevő között volt Borenszki Ervin és dr. Nagy Andor ország- gyűlési képviselő is. A népdalkor tagjai saját pénzükből vendégelték meg a jóté- konykodókat, egy-egy kupica erős, illetve édes pálinkával, kétféle pogácsával és farsangi fánkkal. A délután folyamán felidézték a régi szokásokat, így a tollfosztást, a fonást és a ku- koricamorzsolást is, melyen a megjelent idősek nagyon jól szórakoztak, felidézték ifjúságukat és a régi szép emlékeket. Az esti jótékonysági bálban tovább folytatódott a napközbeni jó hangulat és a támogatóknak köszönhetően a Kék Szivárvány népdalkor 150 ezer forinttal lett gazdagabb. Büdzséről döntenek S. K. Bátonyterenye. A város önkormányzatának 2007. évi költség- vetése lesz a február 22-én, 15 órakor a kisterenyei házasság- kötő teremben tartandó testületi ülés legfontosabb napirendi pontja. Az idei büdzsé tervezete 2,7 milliárd forint bevételi és 3,1 milliárd forint kiadási főösszeget tartalmaz, a hiány pedig 408 millió forint. A képviselők döntenek a „Bátonyterenye biztonságáért” kitüntető cím adományozásáról is. Gyermekszínház M. J. Salgótarján. A vérehulló madár című című magyar népmesét viszi színre a Pelikán Színház február 23-án pénteken a József Attila Művelődési és Konferenciaközpontban, kisiskolásoknak és óvodásoknak szóló bérletes sorozata keretében. A társulat a Pelikánmadár című mese változatait alapul véve, egy hagyományos népi elemekkel átszőtt, sajátos világot jelenít meg, melyben a megif- jodás mibenlétéről és az egymáshoz tartozás mindent legyőző erejéről fogalmaz meg néhány gondolatot. Szólójegyek korlátozott számban kaphatók, az előadások 10, 13 és 15 órakor kezdődnek.
