Nógrád Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-16 / 40. szám
4 2007. FEBRUAR 16., PENTEK NÓGRÁD MEGYE A szellem a fontos..." Szabó A. Balassagyarmat. Csemniczky Zoltán szobrászművésszel folytatott beszélgetésünknek két „ apropója” is van. A közelmúltban kapta meg a megye legrangosabb kulturális kitüntetését, a Madách-díjat, s öt évre kinevezték a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ igazgatójává.- Az önről szóló életrajzokban a legtöbbször annyi áll „Budapesten született és Szegeden járt főiskolára”. Említés sem esik arról hogy családja milyen mélyen kötődik Nógrád megyéhez...- Apám nagyapja a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban tanított hosz- szú éveken át a „kezdő gárda” tagjaként Schehák Rezső volt az eredeti neve, aztán az 1920-as években fölvette anyja nevét, s Váli néven munkálkodott tovább. Természetrajzot, földrajzot, latint, matematikát oktatott, órarendet készített A csehkiverés napjaiban őrségben állt kint a diákokkal. Nyolc gyermeke közül apai nagyanyám harmadikként látta meg a napvilágot Ung- váron. Bátyám és én a fővárosban születtünk. Társbérletben együtt laktunk Magyary Kossá Aninó festőmű vésznővel és Edvi Illés Aladár festőművésszel. 1945 után a nagyanyám Tolmácson kapott óvónői állást, aztán Romhányban. A bátyámmal az általános iskolát Romhányban, illetve Nógrádsápon végeztük, ahol a nagynéném tanított- Hogyan irányult az érdeklődése a képzőművészetfelé?- Ahogy említettem, a pesti házban festőművészek laktak és sokat vittek minket múzeumba is a szüléink. A Zrínyi Ilona Gimnáziumban aztán akadt egy hasonló érdeklődésű osztálytársam, Czeizek György, aki később festőművész lett. Czeizekkel együtt jártunk Pesten a Dési Huber István Képzőművészeti Körbe. Mindketten felvételiztünk a képzőművészeti főiskolára, én párhuzamosan Szegedre is, ahová rögtön fölvettek biológia-rajz szakra. Főiskolásként kötöttem egy tanulmányi szerződést Nógrád megyével, a családom nógrádi gyökerére való tekintettel. A Csemniczkyek egyébként Liptó megyében éltek. Bátyám kapott egy könyvet Liptó vármegye nemesi családjairól, amelyben apámig le volt vezetve a családfa.- Milyen érzés volt Szeged után Balassagyarmatra kerülni? Végül is hazai tájra érkezett..- Amikor visszakerültem Gyarmatra, a „gyüttmen- tekkel” alakítottam ki először kapcsolatot. Viszont sok időnek el kellett telnie ahhoz, hogy a város valamennyire elfogadjon. Másfelől nem pa- naszkodhatom. Én 1978-ban jöttem át a művelődési ház- i, először mint dekoratőr. A rá következő évben már vizuális nevelési előadói státusba kerültem, s á t vettem Szederkényi Attilától a Horváth Endre Galéria vezetését is. Olyan művészek mutatkoztak be ott előzőleg, mint Somogyi József, Tóth Menyhért, Csohány Kálmán vagy Földi Péter, s 1969-es Óváros téri megalapítását követően id. Szabó István, Kő Pál, Kokas Ignác, Würtz Ádám, Vígh Tamás is kiállított a galériában. Nagy múltú intézmény volt tehát.- Ön milyen szempontok alapján választotta ki a kiállító művészeket?- Minden kiállítás megnyitóján ott voltam, s érzékeltem a művészi kvalitást Ami mindig vezérelt: Balassagyarmat Európában van, s eszerint próbáltam munkálkodni. Az élvonalhoz tartozó fiatalabb generációt képviselő művészeket hívtam meg főként Járt nálunk - az akkor még a Palóc Múzeum lapidáriumában, majd első emeletén működő galériában - el Kazovszkij, Péreli Zsuzsa, Török László, Muzsnay Ákos, Banga Ferenc, König Frigyes, Kicsiny Balázs, hogy csak néhány nevet említsek. A Kortárs magyar művészeti lexikonban szinte műiden kiállítónk megjelölte fontos állomásként Balassagyarmatot. Erre büszke vagyok. Tíz éves itteni működésem után a szerbtemplomban nyílt meg az első önálló kiállításom, miután felvettek a Művészeti Alapba. Utána kaptam meg a Derkovits- ösztöndíjat is, a Művészeti Alap nívódíját, a salgótarjáni tavaszi tárlat díjait, valamint a Horváth Endre-díjat. 1990-től a szerb templom galéria is önálló kiállítóhely lett. A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ által működtetett két galériában évi 12 megnyitót tartunk, a két-két hónapig megtekinthető tárlatok havonta nyílnak meg. Az 1974-ben létrehozott képtár 1978-ig a volt vármegyeházán működött, majd 1991-ben a századelő kaszinójába költözött. A sokáig raktárban lévő gyűjteményből válogattunk állandó kiállítást. Bővül a Horváth Endre Alapítvány díjazottainak ellenértékként leadott munkáival is a gyűjtemény, valamint különböző adományokból, hagyatékokból.- A művészetszervező Csemniczky Zoltán után essék most szó a művészről Mi az, ami a szobrászat felé sodorta, mondjuk, a festészettel grafikával szemben?- A festmény sík felület, a szobor térben van. Műidig is izgatott a tér és térfogat kölcsönhatásának kérdésköre. A tér magába foglalja a különböző testeket és fokozatosan növekszik. A makro- és a mikrokozmosz problematikája, s az ember viszonyulása a térhez jobban érdekel, mintha egy sík felületről van szó. Erről az oldalról ezt látom, a másikról teljesen mást. Ugyanaz a szerkezet, felépítés, ugyanazok az elemek is más és más változatokat hoznak létre. A diplomamunkámat Szobor és tér címmel írtam meg. Az írás a kozmosz és a mikrokozmosz, a látható és láthatatlan világ szimultán sej- tetésének, ábrázolásának problémáját feszegette. Kétméteres gipszszobor volt a diplomamunkám másik része, egy tojást a kezében tartó filozófusról. Vajon a látható tojáshéj a fontos vagy az, ami nem látható?- S miért éppen a drótra esett a választása?- Kőből, fából, bronzból is készítettem szobrokat, de a drót foglalkoztat leginkább. Mi tagadás, ennek anyagi okai is vannak. A bronzszobrok kiöntése drága mulatság. A drótszobor ráadásul csendesen készíthető, követ faragni panelházban nem lehet A gipszszobrok vázát is drótból kell szerkeszteni, s ha beburkoljuk, létrejön egy térfogat, egy felszín, ami sokszor elfedi a mű üzenetét. A drót a térről az átláthatósága miatt viszont sokkal többet elárul. Ez jobban érdekel, mint a felszínen megjelenő dolgok. „Fecseg a felszín...” Egy vizuális gondolatból indulok ki, aztán kitalálom, hogyan építem fel a gondolatot. A munka folyamán a rátevődő feleslegességeket lenyesegetem, ami kell, azt pedig hozzáteszem. Hónapokon keresztül készül el egy alkotás. Az is munka, ha az ember figyel. Ellenőrizni kell különböző elforgatási pontokból a művet, hogy a továbbépítéshez igazítsuk.- Fontosnak tartja a tudás átadásál a tanítást is?- Igen. 1984-ben indítottam be a képző- művészeti szabadiskolál Sok tanítványomból lett művész: elég, ha Párkányi Raab Pétert, Adorján Attilát, Telek Zoltánt említem, de a sor folytatható. Rá lehet érezni a tehetségre, de a hibák megmutatásával haladhatunk előre.- Végül is mi adja meg a szobrászat szépségét?- Borbás Tibor, a gyarmati Petőfi-szobor alkotója mondta egyszer: a szoborcsinálás nem fizikai munka, hanem szellemi. Természetesen van fizikai része is a munkának, de ez olyan, mintha azt mondanád: a hegedűművésznek milyen nagy munkát kell kifejtenie, hiszen állandóan „fűrészel” a vonóval. Ez is igaz, de nem ez a lényeg. Nem az erőbefektetés, az izzadság a fontos, hanem a szellem, a gondolat Agyháború, nógrádi veszteséggel? (Folytatás az 1. oldalról)- A tavaly decemberben elfogadott egészségügyi fejlesztési törvény után Balassagyarmat önkormányzatának vezetői (Medvácz Lajos és Csach Gábor) és a városi kórház szakmai menedzsmentje (dr. Szabó Géza és dr. Csekey László) január 5-én szakmai és politikai egyeztetésre hívták a térség országgyűlési képviselőit - Bállá Mihályt (Fi- desz-KDNP), Lombos Istvánt (MSZP), dr. Nagy Andort (Fi- desz-KDNP), Borenszki Ervint (MSZP) - és az SZDSZ helyi elnökét (Smitnya Sándort). A késő estébe nyúló egyeztetésen megállapodás született arról, hogy a jelenlegi 521 aktív ágy helyett 449 aktív ágy megtartásáért folytasson ki-ki a maga területén szakmai és politikai lobbymunkát - összegezte a történteket Bállá Mihály.- Molnár Lajos január 8-án megajánlott 417 aktív ágyat Balassagyarmatnak, amelyet a fenntartó és a kórház vezetése tárgyalási alapnak elfogadhatónak tartott. Különösen azért, mert a felajánlott krónikus kapacitással elfogadható össz- ágyszám jött létre. Ezen belül igényelt a fenntartó arányosabb és Nyugat-Nógrád érdekeit jobban képviselő magasabb aktív ágyszámot. A városvezetés következetesen képviselte a január 5-i „nagykoalíciós” álláspontot az Észak- magyarországi RET-ben, melyet az el is fogadott. Ezek után hidegzuhanyként érte a város vezetését az információ, hogy a február eleji lovasberényi titkos MSZP- SZDSZ parlamenti frakcióegyeztetésen Balassagyarmat kórházának mindössze 329 aktív ágyat juttatna a kormányoldal.- Megdöbbentő mértékű kárt okoz ez az elvonás Nyugat-Nógrád egészségügyi ellátásában, hiszen a jelenleginél 192 ággyal, Molnár Lajos január 8-i ágyszámaihoz képest pedig 88 ággyal kevesebb aktív ágya lenne a térségnek - fogalmazott a honatya.- Nógrád megye az országos epidemiológiai adatok szerint az agyér, szív-és keringési megbetegedések tekintetében, az ezer főre jutó járóbeteg-ellátásban és orvosszámban, valamint a gazdasági mutatók tekintetében is az ország legelmaradottabb térsége, amelyben ilyen mértékű ágyszámelvonást semmilyen szakmai érv nem támaszt alá. Érthetetlen és megdöbbentő, hogyan járulhatott hozzá nógrádi szocialista politikus ehhez a méltánytalansághoz, kivel egyeztetett ez ügyben, és milyen szakmai érvek vezérelték - tette hozzá Medvácz Lajos polgármester, aki kéri Balassagyarmat és Nógrád megye szocialista és szabad- demokrata politikusait és szimpatizánsait, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy a lovasberényi politikai alku helyett minden szinten a nyugatnógrádi emberek egészségügyi ellátásának érdekeit képviseljék. A tájékoztatón az is elhangzott: a lovasberényi titkos találkozón Dóra Ottó és Ercsényi Ferenc képviselte Nógrád megyét. Az információik szerint Miskolc, Gyöngyös és Eger kórházai kaptak a Molnár Lajos január 8- i ágyszámaihoz képest jelentős többletkapacitást a lovasberényi alkunak köszönhetően. Mindhárom várost MSZP-s többség irányítja. Külön érdekesség, hogy az egri és a gyöngyösi fenntartó elfogadta a miniszter január 8-i ágyszámait, most mégis többletágyhoz juthat. - Nógrád megye közgyűlése február 13-án egyhangú határozatot hozott arról, hogy a megye vezetése kezdeményezzen tárgyalásokat Molnár Lajossal a megye egészségügyi ellátása érdekében - szögezte le Bállá Mihály és Medvácz Lajos. Az ügyben megkerestük dr. Szabó Gézát, a balassagyarmati kórház igazgatóját, aki csak any- nyit mondott: a megállapodásról semmiféle értesítést nem kapott, sem hivatalos, sem félhivatalos információkkal nem rendelkezik. Lombos István országgyűlési képviselő a következőket mondta el: - a lovasberényi megbeszélés kiszivárogtatott információkon alapul. Jómagam Brüsszelben tartózkodtam a parlament szociális bizottságának tagjaként a megbeszélés idején. Dóra Ottó személyes kormányzati kapcsolatrendszerrel rendelkezik, ráadásul rálátása van - mint volt megyei közgyűlési elnöknek - a megye egészségügyi ellátására. Január 5-én a balassagyarmati városházán konszenzusra jutottunk: azt mondtuk, a városnak 420 aktív ágyra van szüksége ahhoz, hogy a kórház működtetése rentábilis legyen. Molnár Lajos január 8-án Salgótarjánban járva ezt az ajánlatot el is fogadta, s aznap éjjel közzétette az ágyszámot: 417 aktív ágyat osztott le Balassagyarmatnak. Január 24-én a ret-ben viszont Balassagyarmat önkormányzata nem szavazta meg a 417 aktív ágyra tett ajánlatot. Még azt is sikerült elérnünk a miniszternél, hogy a kórház-rekonstrukció másfél milliárdos második ütemét az új struktúrának megfelelően átalakítsuk, tehát egy minden tekintetben jól működő kórházat hozzunk létre. Borenszki Ervin honatya kemény kritikával illette a megyei közgyűlés elnökét és Balassagyarmat városvezetését is. - Molnár Lajos 417 aktív ágyat javasolt, melyet a rét nem fogadott el. Ezek után a döntés joga visz- szaszáll a miniszterre, s kialakul a hivatalos ágyszám, amiről még nincsen információ. A lobbi eredménye 417 ágy volt, s a fenntartók utána „keménykednek”, nem fogadják el a javaslatot. A miniszter javaslata felháborító volt a fenntartóknak, utána a fű alatt terjedő információ is felháborító. Szeretném tudni, mi nem felháborító a fideszes megyei és balassagyarmati vezetés számára, akik mögött 160-170 ezer ember sorsa áll. Dóra Ottó, mint a kormánypárti megyei képviselőcsoport megbízottja vett részt a lovasberényi tárgyaláson: - Szerénytelenség nélkül mondhatom: hosszú éveken át foglalkoztam a megyei egészségügyi hálózattal, úgy érzem: értek hozzá. Hangsúlyoznom kell: nem az ágyszám, hanem az ellátás a fontos. Úgy ítélem meg: Nógrád megye jól jön ki a megegyezésből - és nem a „titkos alkuból”. Háromból három megmaradó fekvőbeteg-intézményünk lesz, a megye aktív ágyainak aránya a régión belül sokkal magasabb, mint Borsod- Abaúj- Zemplén vagy Heves megyék esetében. 902 aktív ágyat kap a megyénk, míg a több mint kétszer akkora Heves 1300-at, Borsodnál még rosszabb az arány. A balassagyarmati kórház például a 27 százalékos kihasználtságé szemészetéért is harcol. Ezentúl a járóbeteg-ellátás kap főszerepet, nem a páciens mindenáron való kórházba fektetése. A dr. Kenessey kórház büszke lehet arra, hogy a jövőben - nem súlyponti kórházként - súlyponti feladatokat is ellát: a pszichiátria, a fertőző osztály és a pulmonológia területén. Ercsényi Ferenc, az SZDSZ megyei elnöke, aki szintén részt vett a lovasberényi találkozón csak annyit fűzött hozzá a történtekhez: - Szakmai döntéseket nem szabad politikai döntésként beállítani.
