Nógrád Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-14 / 38. szám

2 2007. FEBRUÁR 14., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Frigyre lépést fontolgat több iskola Bárnában a közelmúltban még a nyelvi labornak örültek, most már az iskola jövőjéért aggódnak BARÁTHI OTTÓ Civil mozgolódás Aktivizálódnak a civil szer­vezetek, s most nem a február elsején hagyományosan meg­tartott civil napra utalok. A ci­vil program tanácsa már janu­árban megtartotta ülését, célja már nem az volt, hogy több szer­vezet jöjjön létre, hanem hogy erősödjenek és eséllyel pályáz­hassanak EU-s forrásokra is. Amire bizony nagy szüksé­gük lenne, minthogy a szektort jószerivel csak az civil elhiva­tottság tartja fenn, és némi ál­lami támogatás, amely mint a mesében, hol volt, hol nem volt. És van vagy nincs. A civil szer­vezetek nem tudnak hosszabb távra szervezni, pályázattól pá­lyázatig, támogatástól támoga­tásig élnek. Tevékenységüket szűkös saját forrásokhoz és/vagy a kutya vacsorájához hasonló, utólagos központi tá­mogatáshoz igazítják. Ezért tiszteletreméltó, hogy mozgo­lódnak, már nem a helyüket keresik, inkább sanszaikat, kapcsolatok kezdeményezésé­vel is cselekvési tereiket, eszkö­zeiket. A Zagyvapálfalvai Ba­ráti Kör, még a múlt év végén meghívta a város polgármes­terét, aki be is állt a kör köze­pébe. És jókat mondott, példá­ul, hogy Salgótarján vezetői a korábbinál erősebben kíván­nak támaszkodni a civil szerve­zetekre. No, hallottunk már ilyen ígéretet, de hát a civil szervezet is gyarló: szívesen hisz felelős embereknek. És ké­szül is, legyen programja, ami­hez támogatást, megerősítést kérhet és kaphat. A közelmúltban - ahogy meg is írtuk - közös eszmecserével is, ami a fentebb említett civil kör és a Salgótarjáni Polgári Kör tagjai tartottak az együttműkö­dés céljából A szövegből szerin­tem ennyi elég is. A civil és ön- kormányzati tetteken a sor, hogy lehessen mit támogatni és le­gyen mire támaszkodni is. Iskolájukért, óvodájukért osztanak, szoroznak ezekben a napokban, he­tekben a költségvetésüket tervező' önkormányzatok. Kemény a dió, amit - képletesen - fel kell tör­niük, mert a módosított közoktatási törvény sok fenntartót hozott kény­szerhelyzetbe. Másrészt tény, hogy kevés a gye­rek, valamint az önerő, továbbá ki-ki szeretné megtartani a gyermekin­tézményeit, s a minimá­lisra csökkenteni a peda­gógusok várható érdeksé­relmeit. G.E.- MJ. ________________ NÓg rád megye. Egymilliárd plusz háromszázmilliós hiány, keve­sebb, mint kétszázmillió forint a központi forrásból idén. A 2007-es év elején lényegében ilyen pénzügyi helyzetben kel­lett terveznie Salgótarján önkor­mányzatának. Mivel a kormány­zati döntés szerint 25 főre emel­ték az óvodai csoportlétszámot, a hatékony működés érdekében lényegesen kevesebb csoportot indíthat a város. Vezetése egyet­len oktatási intézményt sem sze­retne bezárni. S főként azt tart­ja szem előtt: „hosszú távon is eredményes és hatékony, a jövő irányába ható megoldásokat kell keresni”, s hogy a szakmaiság ne sérüljön. Meglévő intézmény- hálózatát fenn kívánja tartani, a jövő, a gyerekek érdekében. Egy igazgatóság fogná össze viszont az összes általános iskolát, s szintén takarékossági célzattal vezetnék be azt, hogy két igazga­tó négy középiskolát irányítana. Bárnában sem kevés fejtörést okoz az iskola jövője egyrészt azért, mert a jogszabályban elő­írt tizenötnél kevesebben van­nak azok, akik a következő tan­évtől hetedikesek, nyolcadiko­sok lennének. Finanszírozásra pedig csak akkor lehet számíta­ni, ha megvan ez a minimum lét­szám. Innen kiindulva azt kell tekintetbe venni, hogy a nyolc­nál kevesebb évfolyammal mű­ködőket tagintézménnyé szük­séges alakítani. Ez utóbbi kés­leltetését meg lehet kísérelni, amennyiben az Országos Közok­tatási Értékelési és Vizsgaköz­ponthoz benyújtott igényre igent mond két illetékes szervezet: az adott közigazgatási hivatal, vala­mint a többcélú kistérségi társu­lás. Mint Tóth Károlyné polgár- mester jelezte, a bárnaiak be­nyújtották az igényüket, de - nem is kissé - szkeptikusak. Nem tudni mire mennek ugyan­is, ha működtethetik ugyan még egy ideig a mostani felállásban az alma matert, de pénzt keveset kapnak a feladathoz. Ilyen aggályai vannak Szabó Csabának, Hollókő polgármes­terének is. A vüágörökségi falu­ban alsó tagozatos oktatás folyik, s bár „házasodniuk” társulniuk elkerülhetetlen lesz, nagyon sze­retnék ha kis intézményük meg­maradna. Esetükben ugyanis ez valóban a jövő zálogának tekin­tendő. Elindították ugyanis a fia­talok itt-tartását és ófalu benépe­sítését célzó programot, s az ed­digi eredmények szép remények­re jogosítanak fel. Ettől azonban elválaszthatatlan a helybeli okta­tás folytatása, sőt fejlesztése. Mindezek alapján nemcsak a hollókőiek vélekednek úgy, hogy a világörökségi falut külön, sajá­tos elbírálás illetné meg, hiszen mások a vele szembeni elvárá­sok, igények is. A litkei általános iskola ősztől változatlan formában, nyolc osz­tállyal kezdheti majd az új tan­évet. Más kérdés, hogy a koráb­biakkal ellentétben az intéz­mény már évek óta nem tölt be körzeti szerepet. Tudniillik 2004 szeptemberétől Etes és Litke tár­sulásban működteti és az előbbi falu iskolája a központ. Szarvasgedén sem kell oktatá­si téren visszalépéstől tartani: az általános iskolások eddig is más­hova - Jobbágyiba - jártak, az óvodája viszont kifejezetten fej­lődő és jól kihasznált. Az iskoláz­tatásban annyi változás lesz ősz­től, hogy a Csécséhez történő, te­hát új társulásnak megfelelően, ebben a faluban, a szép környe­zetű Fráter-kúria épületében ta­nulnak majd a diákok. Az utaz­tatást a faluvezetés megoldja. A gedei és a csecsei óvoda szintén társul, de ez esetben az előbbi kapja a gesztorszerepet. Az ipolytarnóci intézmény Karancskeszi tagiskolájaként működik, az alsó tagozatos osz­tályokat összevonták. Az iskolá­ban három pedagógus dolgozik és saját konyha látja el az isko­lás, óvodás és idős embereket. Mivel szeptember elsejétől 17 di­ák jutna a négy osztályra, így nem tudnak eleget tenni a tör­vénymódosításban előírt kritéri­umoknak. Karancskeszi önkor­mányzata nem vállalja tovább a közös fenntartást, mert az gyen­gítené az ő helyzetüket. Ka- rancslapujtő szintén hasonlóan gondolkodik, így nem marad más választása az ipolytarnóci önkormányzatnak, mint az isko­la bezárása. A szülők még nem döntötték el, hogy a jövőben ho­va járatják majd gyermekeiket, de Karancskeszi szívesen fogad­ná az iskolásokat. Mihálygergén összesen hét nebuló „koptatta” idáig az isko­lapadokat, ám február 5-től a pe­dagógusokkal együtt Karancs- lapujtő vette át őket. A két tele­pülés mostanáig iskolatársulás­ban működött. A Karancs völ­gyében így újabb intézmény zárta be kapuit és nagyon való­színű, hogy nem ez az utolsó. Az oktatási törvény módosí­tása lehetetlen helyzetbe kény­szeríti az önkormányzatokat - mondta el Vincze László, Mátraszele polgármestere, maj( hozzátette: - Községünket i: érinti az iskola átszervezése ahogyan tíz települést a húszon ötből a salgótarjáni kistérség ben. A mátraverebélyi általános Is kólában a két végzős osztályba: nincs meg az indításhoz eleger dő létszám. A település képvise lő-testülete keresi a lehetősége a helyzet megoldására, valósz nűleg a Bátonyterenye Többcél Kistérségi Társulásban találna „gyógyírt” a problémára. Nógrádsipeken két éve adtff át az 52 millió forintból felújítói iskolát, így mindent megteszne azért, hogy az intézmény fern maradjon. Az iskolatársulásb azonban mindenképpen bel van kényszerítve az önkormám zat, de ígéretet kaptak arra, hog a jövőben szép számmal íratni nak be gyerekeket ide a kö nyékről. A varsányi Hunyadi Mátyé Általános Iskola kilóg a sörbe hiszen egyelőre még megfele nek a szigorú kritériumokna és nem fenyegeti sem a társulá sem a bezárás réme. Ettől fü; getlenül nem zárkóznának el, I egy intézmény csatlakozni sz retnek hozzájuk. Drága nap a Valentin... (Folytatás az 1. oldalról) Ez tehát annyit jelent, hogy amíg tegnap négyszáz-ötszáz forint körüli áron vásárolhattunk egy szál vörös rózsát, ma azt kilenc- száz-ezer forint értékben kap­hatjuk meg. Egy csokor ára pe­dig valósággal anyagi problémát okozhat annak, aki nincs tisztá­ban az egy napig tartó, kimagas­ló árakkal. Tapasztalatok szerint megnő a forgalom a fehérneműboltokban is. Nagyobb többségben a férfiak vannak, ők látogatják leginkább az említett boltokat ezen a napon. Alapvetően az eladók segítségét kérve próbálják kiválasztani a legszebb fehérneműket és nem is sejtik, hogy ha pár nappal előbb jönnek, a kapott holmit száz fo­rintokkal olcsóbban is megkap­hatják. Természetesen az önál­lóbb női vásárlók is megrohamoz­zák az üzleteket ilyenkor, akik - ha nem jártasak az árakban - ta­lán észre sem veszik a kisebb, „szeretet ünnepi” áremelést A parfümöket viszont a szo­kottnál alacsonyabb áron, tíz-, húsz-, harminc-, vagy akár negy­venszázalékos kedvezménnyel árusítják a napokban. Illatszere­ket tehát úgy tűnik, érdemesebb beszerezni Valentin-napon. So­kan ki is használják a lehetősé­get és kedvesüket egy-egy új il­lattal igyekeznek meglepni. Nem mondhatjuk ki tehát egy­értelműen, hogy a Valentin-napi ajándékozás alkalmával minden terméket drágábban kaphatunk. Érdemes azonban odafigyeli ar­ra, mit és hol vásárolunk. Tény, hogy a vörös rózsa ára ezen a na­pon sokakat megdöbbent. De mi­ért ne fejezhetnénk ki szerete- tünket inkább egy gyönyörű nárcisszal, esetleg jácinttal, amelyek ára nem a csillagos ég? Az illatszerek ára lefelé mozdul a tapasztalatok szerint A világ objektiven keresztül Tizenöt alkotó fotóiból nyílt igényes tárlat a közel­múltban a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola galériá­jában. A fényképezés szerelmesei valamennyien a nagy múltú balassagyarmati fotókör tagjai. Sz. A. Balassagyarmat Pénzes Géza mű­vész-tanár, a fotókör vezetője meg­nyitó szavaiban elmondta: a vá­ros fotóköre évtizedes hagyomá­nyokra tekint vissza. A civil szer­veződést annak idején Kovalcsik András középiskolai tanár, hely- történész hívta életre, s tőle vette át a csoportosulás irányítását több, mint tíz esztendeje Pénzes Géza, aki maga is bemutatkozott fotóival a kiállítók sorában. A kör két éve rendezte meg első tárlatát. - Azóta a technika a digitális fotó­zás irányába mozdult el, így a ki­állított művek nyolcvan százaléka is e technikával készült - emelte ki a kör vezetője, hozzáfűzve: a jó fotó azonban egyáltalán nem a masina függvénye - sokkal in­kább a jó szemé és az igényessé­gé. Pénzes Géza azt is megjegyez­te: az alkotók többsége - aki szép szenvedélyként, hobbiként éli meg a fotózást - inkább a termé­szetfotó műfajához, a tájak, növé­nyek, állatok megörökítéséhez vonzódik. Kevesen vállalkozti az emberábrázolásra, ami a fén képezés nem kevésbé izgalmi területe. - Örülünk, hogy e ga dag kultúrájú városban a fotóz is jelen van, s a körhöz egyre-töl fiatal csatlakozik - fogalmazót! méltató. A nem egy esetben megkaj és elgondolkodtató világlátási tanúskodó képek április végé tekinthetőek meg a művész! iskolában.

Next

/
Thumbnails
Contents