Nógrád Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-12 / 36. szám

2007. FEBRUÁR 12., HÉTFŐ 7 BULVÁR Zsákutcák ellen küzd a herceg Károly herceg, brit trónörökös harcba szállt a zsákutcák ellen, mert szerinte az ilyen környé­ken élők gyakran a közeli bolt­ba is autóval mennek, a lezárt utcák miatt ugyanis túl sokat kellene gyalogolni. Gyakran egy liter tejért is feláldoznak egy li­ter benzint, szennyezve ezzel a környezetet. A brit trónörökös, aki eddig is aktív környezetvédőként volt is­mert, most a várostervezésben is próbálja érvényesítem zöld el­kötelezettségét - írja a Sunday Times című brit lap. A hercegnek állítólag sikerült meggyőznie a legnagyobb brit la­kásépítő cégeket (Barratt, Geor­ge Wimpey, Bovis Homes), hogy hagyjanak fel a zsákutcatípusú lakóparkok építésével. Károly néhány hete egy előadáson hangsúlyozta, hogy „elég hosszú ideig az autó volt a tervezési fo­lyamat középpontjában. Itt az ideje, hogy újra a gyalogosokra összpontosuljon a figyelem”. A zsákutcák azért népszerűek Nagy-Britanniában, mert mivel nincs rajtuk átmenő forgalom, így csöndesebbnek és biztonsá­gosabbnak tartják őket (ezért az ilyen helyen lévő lakások ára 5-10 százalékkal magasabb). Károly kampánya egybeesik a brit kormány törekvésével, hogy minél kevesebb építési en­gedélyt adjanak ki zsákutcákra. A walesi herceg 2007 január­jában környezetvédő tevékeny­ségéért megkapta a Harvard Egyetem globális környezetvé­delmi díját, amelyet A1 Gore volt amerikai alelnök adott át. Az ezredik milliomos szuperkvíz show Vágó István kvízműsora nemcsak Magyarországon számít rekordernek Alighanem világrekord született: a Vágó István nevével fémjelzett Legyen ön is milliomos! még a szülőhazájában, Angliá­ban sem érte meg az ezre­dik adást, de a többi 104 országban is csak álmo­doznak a műsorkészítők egy ilyen hosszú szériáról. Szabó Zoltán Attila A Legyen ön is milliomos! ízig- vérig nemzetközi parádé, össze­sen 106 országban játsszák. A magyar változat 2000. február 29-én indult az RTL Klubon. Sokáig egy volt a vetélkedők között. Idővel azonban a közön­ség kedvenc szeánsza, esti szó­rakozása, látnivalója lett. És a műsorhoz ma is ragaszkodik a publikum. Bár a kereskedelmi csatorna vezetése időről időre elbizonytalanodott a műsor jö­vőjével kapcsolatban, a nézők eleddig még mindig „vissza­tapsolták" kedvencüket. S a va­laha oly népszerű, a játékot egy időre (le)váltó Való világ is ál­dozatául esett a milliomos­láznak. Az ezer adás alatt eddig több mint egymilliárd forintot nyer­tek a játékosok. Rekordgyanús az a tény is, hogy a játékmester máig 30 ezer kérdést tett fel. Hozzávetőlegesen tízezren ju­tottak el a sorkérdésig, közülük A Legyen ön is milliomos! ünnepi tortáját a kvízprofesszor vágta fel Vágó István 1949.02.14-ÉN született Budapesten. 1972-BEN diplomázott a BME Vegyészmérnöki Karán. 1975-ben a Riporter kerestetik vetélkedőben tűnt fel a képernyőn. 1975-től 1997-ig a Magyar Televíziónál, ezután két évig a TV2-nél dolgozott. 1999 óta az RTL Klub munkatársa. fontosabb műsorai: Fele sem igaz, Mindent vagy semmit!, Kerék bár, Álljunk meg egy szóra! körülbelül kétezren távoztak pénznyereménnyel. A vetélke­dő történetében egyvalakinek sikerült „bezsákolnia” a negy­venmilliós főnyereményt: Cserey Gábor 56 éves köztiszt­viselő „robbantott bankot”. A 20 milliós csapat már népe­sebb: négy tagot számlál. A kvíz „lelke”, Vágó István nem titkolja, sokat tanult a já­tékosoktól. Néha-néha még za­varba is hozták, bár ez a képer­nyőn nem látszott. Vágó az első adást videóra vette. A nyitány azonban nem tartozik a ked­venc „filmjei” közé. Önkritiku­san megjegyzi: úgy tett, ahogy elvárták tőle, törekedett rá, hogy minél jobban elbizonyta- lanítsa partnerét, ettől viszont erőltetettre sikeredett a premi­er. A műsor akkor vált igazán élvezetessé, amikor mert úgy faggatózni, ahogy neki (is) jól­esett. Sok múlott a kondíción is. „Nem ahhoz kellett az erő, hogy egy részt megcsináljon az em­ber, hanem ahhoz, hogy egy nap alatt hat műsorban is a leg­jobb formát hozza. A Legyen ön is milliomos! ugyanis felvétel­ről megy” - árulta el lapunk­nak Vágó István. A kvíz­professzor örömmel újságolja, hogy napokon belül két kivéte­les jelenés vár rá a képernyőn. Hiszen az ezredik adást követi egy szupershow a Szombat es­ti láz táncosaival. Ötvenmilliót nyer, aki szembeszáll a Falkával A konkurens tévécsatornák­nak a legnagyobb fejfájást a Vágó-féle kvíz okozza évek óta. Bár Gundel Ta­kács Gábor az Áll az alku­val ért már el huszáros eredményeket, komoly ria­dalmat sem ő, sem a koráb­ban A leggyengébb lánc­szemmel próbálkozó Máté Krisztina sem tudta zavar­ba hozni a Legyen ön is mil­liomos! „gazdáját”, az RTL Klubot. A kereskedelmi csa­tornánál talán most készül­nek a legnagyobb „ellencsa­pásra”. Sváby András veszi fel a kesztyűt, aki a TV2 ré­gi motorosa, a Napló című vasárnapi magazinműsor egyik alapítója. A riporter . abban bízik jó cserét csinál(t). egy biztos: olyan szuper­kvízzel készülnek, amely szintén hétköznap esténként kerül adásba. A címe: Egy a 100 ellen. Az első adást feb­ruár 24-én láthatjuk a játék lényege, hogy egy versenyzőnek száz idegennel kell megmérkőznie - utóbbi­ak a Falkához tartoznak A győztes garantáltan meg- tollasodik, hiszen 50 millió forintot vághat zsebre. Megtettük az első lépést: felismertük a problémát „Ugye hülye lennék, ha több pénzért nem váltanék?” Fejvadásztippek-karriertanácsok 27 éves vagyok, pénzügyi szakon végeztem, megvan a mérlegképesem és már három éve könyvelőként egy közepes magáncégnél dolgozom havi bruttó 180 000 forintért. Bár alapjában véve szeretem, amit csinálok, a csapat is nagyon jó a cégnél, min­denki azt mondja az ismeretségi körömben, hogy én túl jó vagyok erre a „kulimunkára” és hogy ezért több elismerést érdemelnék. A hab a tortán, hogy nemrég a barátaim elém raktak egy álláshirdetést, ahol a jelenlegi munkakörömmel szinte teljesen egyező állásban közel félmillióval többet kínáltak éves szinten. Ugye ön szerint is hülye lennék, ha nem jelentkeznék? Nem! Én például nem tarta­nám hülyének! Bár a leveléből idézettek között valódi okokat is találhatunk arra, hogy újabb állás után nézzen, alapjában véve inkább olyan érzéseket sugallnak, miszerint „a szom­széd kertje még zöldebb”. Mindamellett ezek az érzések vagy feltevések még korántsem jelentik azt, hogy elég megala­pozottan vágunk bele egy állás­változtatási procedúrába. Min­dennapi életünk magában hor­dozza a gazdagság és a hírnév becsületét. Az írott sajtó, a rá­dió és különösen a tévéshowk és -sorozatok mind-mind azt mutatják be, hogy mások élete mennyivel izgalmasabb, érde­kesebb, kalandokkal telibb. Va­jon ugyanilyen népszerűek lennének az olyan sorozatok, mint a „Guldenburgok öröksé­ge” vagy a „Dallas”, ha a hét­köznapi emberek életét mutat­nák be? Ha csak a státusért, a presz­tízsért vagy a pénzért, egyszó­val a nagyobb anyagi megbe­csülésért kíván változtatni, ne tegye, mert lehet, hogy elront­ja a saját és családja életét. Le­het, hogy lesz pénze, de hiá­nyozni fog az önmegvalósítás lehetősége, a célokkal való azo­nosulás, a munkájával való elé­gedettség vagy a családdal töl­tött szabad idő. Számos olyan, megbecsült és híres „nagy em­berrel” találkoztam mind a ma­gán, mind az üzleti életben, akik elmondták, hogy rosszul választottak, utálják, amit csi­nálnak és legszívesebben újra kezdenék az egészet. Soha ne változtasson csakis azért, mert mások ezt sugallják. Hiszen ez az ön élete, az ön munkája, és döntéseit a prioritásai, a gon­dolkodása és az érdekei kell hogy meghatározzák. Ami a kedvezőbb jövedelmet illeti, egy jobb fizetés kecsegte­tő lehetősége mindig megmoz­gatja az ember anyagi fantázi­áját. A fizetés, illetve a jövede­lem azonban a munkával kap­csolatos elégedettségnek csak egyik - bár nagyon lényeges - összetevője. Különösen fontos lehet az anyagi megbecsülés a karrierindítás kezdeti szaka­szában, vagy ha valaki egyedül kénytelen eltartani a családját. Ám mégsem szabad csakis az anyagiak alapján a változtatás­ra gondolni. Hiszen azt, hogy valaki sike­resnek mondhatja magát egy állásban, több fontos tényező is befolyásolja, mint például: az önmegvalósítás érzése, a foly­tonos szakmai fejlődés lehető­sége, az állandó, újabb kihívá­sok leküzdése, az eredmények eléréséhez kapcsolódó megelé-, gedettség, a változó és izgal­mas feladatok, segítőkész veze­tők és szívélyes munkatársak, kellemes munkahelyi környe­zet, a szabadidő, lehetőség az önálló munkavégzésre vagy a folyamatos továbbképzésre. A jó fizetés az egyike - de csakis az egyike! - ezen tényezőknek, de messze nem a legfontosabb! Egy nemrég elvégzett felmérés­pintér Zsolt bői kiderül, hogy a válaszadók csupán 15%-a tekintette a leg­fontosabb elemnek a jövedel­met, ugyanakkor 39% válasz­totta egyedüli és legfontosabb kritériumként az önmegvalósí­tás lehetőségét. Tehát mielőtt változtatásra szánná magát, célszerű meg­vizsgálni a munkával való meg­elégedettség valamennyi'ténye­zőjét, és csak ezután dönteni. Tudniillik az anyagiak miatt nem érdemes feladni a folya­matos szakmai fejlődés vagy az önmegvalósítás lehetőségét. A szórakozásra és a családra for­dítható időről nem is beszélve! Egy bruttó 25-30%-os (nettó 12- 18%-os) növekedés pedig úgysem változtat lényegesen az életszínvonalunkon. A magyarok a nemzetközi át­lagnál nagyobb arányban tartják aggasztónak a globális felmele­gedést és kiemelkednek tájéko­zottságukkal is. A Nielsen piackutató vállalat felmérése során a magyarorszá­gi válaszadók 97 százaléka hal­lott a jelenségről, amit közülük komoly problémának tekint 94 százalék. Többek között ezt tár­ta fel a Nielsen öt földrész 46 or­szágának internethasználói kö­rében végzett közvélemény-ku­tatása. A klímaváltozás okát vá­laszadó honfitársaink 38 száza­léka emberi tevékenységekben látja, mint például az autózás vagy a tüzelőanyagok elégetése. További 4 százalék szerint ter­mészetes folyamatról van szó, míg a többség, 58 százalék a két tényező együttes hatásának tud­ja be az időjárás szélsőséges vál­tozásait. A világszerte megkérdezett 25 400 internetező 91 százaléka hallott a globális felmelegedés­ről, 6 nem hallott, míg 3 száza­lék nem tudott válaszolni a kér­désre. A földrészek között Euró­pában a tájékozottak aránya 95 százalék, míg legalacsonyabb Észak-Amerikában, ahol a mu­tató 84 százalékos. (Legmaga­sabb Latin-Amerikában, 96 szá­zalékkal). A 24 felmért európai ország közül leginformáltabbak az internethasználók Csehor­szágban (99 százalék), Portugá- • liában és Oroszországban (98-98). Arányuk legalacso­nyabb Nagy-Britanniában (92), valamint Hollandiában, és Gö­rögországban (93-93). A tájékozottak 91 százalékát nyugtalanítja a globális felmele­gedés. Európában ugyanekkora a mutató, és legkisebb megint csak Észak-Amerikában, 79 százalék­kal. Legnagyobb arányban Latin- Amerikában és Ázsia/Őceániá- ban aggódnak (97-97%). A vüá- gon a válaszadók 57 százaléka szerint nagyon komoly, 34 száza­lék szerint meglehetősen komoly problémát jelent a klímaváltozás, az európai átlag ezzel megegye­zik. Magyarországon 54, illetve 40 százalékos a mutató. A nagyon komolyan aggódók aránya Euró­pában legmagasabb Franciaor­szágban, Portugáliában és Görög­országban, míg a legkisebb Hol­landiában és Oroszországban. Az okok közül világszerte, ahogyan Európában is, legtöb­ben az emberi tevékenységeket említik; 50, illetve 49 százalékos arányban. Észak-Amerikában csak 32 százalék képviseli ezt a véleményt. Természetes folyamat, véli a világon átlag 6, Európában 7 szá­zalék. Az átlagot leginkább meg­haladóan Lettországban 12, Oroszországban és Hollandiá­ban 10-10 százalék az aránya azoknak, akik természetes folya­matot látnak a jelenségben. A két tényező együttes hatásának tulajdonítja a globális felmelege­dést a válaszadók 43 százaléka mind Európában mind pedig vi­lágszerte. Európában a magya­rok képviselik legnagyobb arányban ezt a véleményt; 58 százalékkal. Utánuk a csehek és a norvégok következnek 55, illet­ve 54 százalékkal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents