Nógrád Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-09 / 7. szám
4 2007. JANUAR 9., KEDD NÓGRÁD MEGYE Regionális környezetvédelmi és vízügyi tanács - nógrádi kezdeményezésre Regionális környezetvédelmi és vízügyi tanács felállítását szorgalmazza dr. Kecskeméti Sándor, az Északmagyarországi Regionális Környezetvédelmi Központ (ÉMRKK) elnöke, aki jó esélyt lát arra, hogy ez a minta értékű szervezet salgótarjáni székhellyel jöjjön létre. A tanács munkaszervezete az ÉMRKK lehetne, hiszen ehhez minden adottsága megvan. A részletekről faggattuk a szakembert, aki idén 19 éve alapította első környezetvédelmi társaságát, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Egyesülést. T. Németh László- Természetesen nem hirtelen jött ötletről van szó - mondta elöljáróban - , hanem egy hosz- szú előkészítő munka finiséhez érkeztünk el. Persze, még nem dőlhetünk hátra, sok apró kis csatát kell még megnyerni annak érdekében, hogy mindez megvalósuljon, de a kocka el van vetve, s számos csatornán zajlik az előkészítés.- Hogyan reagált a felvetésre a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium?- Első perctől támogatta az elképzelést, s most is azon dolgozunk, hogy mielőbb egy komplett anyag birtokába juthassanak, amit aztán a megfelelő döntési szintre vihetnek. Ugye, sokan emlékeznek még rá, hogy a ÉMRKK-t dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter avatta fel 2004 nyarán. Ez az országban máig egyetlen regionális környezetvédelmi központja, amit felavatott, tehát nyilvánvalóan érzelmi kötődése is van a törekvéseinkhez. Azóta már kétszer járt nálunk, egyszer egy szakmai tanácskozáson, másszor pedig a Zöld pont iroda átadásakor. Az ő zöld jelzése szerintem már megvan. Annál is inkább, mert a napokban erősített meg, hogy 2007 a regionális fejlesztések időszaka Magyarországon. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv is erre épült fel, így a különböző szakközpontok súlya, értéke felerősödik. Amikor ennek részleteit tárgyaltuk négyszemközt, akkor vetettem fel neki, hogy a régiós központunk munkája akkor teljesedhetne ki igazán, ha azt egy regionális környezetvédelmi tanács irányítaná.- Kikből állna ez a testület, s milyen feladatai lennének?- Régiós felsőoktatási intézmények, önkormányzatok, szakcégek és meghatározó civil szervezetek delegálhatnának tagokat a tanácsba. Feladata lenne a régió környezetvédelmi feladatainak koordinálása, s ezen belül a környezetvédelmi pályázatok bírálata, vagyis az e célra ide szánt uniós pénzek ésszerű fel- használásának segítése. Miután alig akad olyan fejlesztési tevékenység, ami valamilyen úton ne kapcsolódna a környezetvédelemhez, így ennek a tanácsnak a súlya, fontossága is felerősödne.- Milyen fontosabb célterületeket támogatnának?- Nagyon jó a felvetés, hiszen a környezetvédelem szerteágazó terület, s prioritásokra szükség van. A mi elképzeléseink szerint különösen fontos lenne az egyébként futó projektek mellett a környezetvédelmi háttéripar kiépítése, szoros összefüggésben a hulladékgazdálkodással. Ugyancsak rendkívül fontos dolog a barnamezős iparterületek rehabilitációja, s az azt követő hasznosítása. E téren az északi régió különösen rossz helyzetben van, gondoljunk csak bele, milyen környezeti károkkal járt a hatalmas acélipari központok leépítése, akár Diósgyőrben, akár Ózdon, vagy Salgótarjánban, de ide sorolhatjuk Borsodnádasdot és Kazincbarcikát is. Ezeknek a területeknek a rehabilitációja létkérdés a munkanélküliséggel sújtott iparvidékeken. Szerencsénkre van megoldás, hiszen az Új Magyarország Fejlesztési Terv ezen céljainkat támogatandó területként kezeli.- Jól gondolom-e, hogy a regionális környezetvédelmi tanács munkaszervezete az ÉMRKK lehetne?- Teljesen jól gondolja. Ám nem érzelmi alapon! De először nézzük meg, milyen feladatokat vehetne át a jelenlegi közigazgatástól a tanács. Bár a részleteket a szakminisztérium jogászai most vizsgálják, annyit elmondhatok, hogy javaslatunk alapján a tanácsba olvadna a régióban érintett két vízgazdálkodási tanács. A tevékenység gerincét persze a fejlesztések adnák, amihez viszont elengedheteüen az egyes szereplőkkel történő együttműködés. Ezen a ponton mi már előbbre vagyunk, hiszen az RKK kiépítette együttműködési rendszerét a régióban. Elsőként említeném a NORDA-t, a régió fejlesztési tanácsának operatív szervezetét. Megállapodásunk van a megyei önkormányzatokkal, a megyei jogú városokkal, egy sor szakcéggel, köztük felsőoktatási intézményekkel. Valamennyien támogatják az elképzelést.- Beleillik-e az ÉMRKK tevékenységének felerősítése a megye, illetve Salgótarján politikai vezetőinek gondolkodásába?- Megválasztásuk után elsők között kerestem fel őket, hogy a köztük és az ÉMRKK között megkötött együttműködési megállapodásról tájékozódhassanak. Örömmel mondhatom, hogy mind a megye, mind Salgótarján vezetése támogatásáról biztosított. Ennek számos előnye lenne, amellyel kompenzálhatnánk azt a hátrányt, amely a várost akkor érte, amikor a szakközpontok kialakítsa során csak egy szűk szeletkét kapott a régió feladatleosztásából.- Hogyan ítéli meg: alkalmas-e az ÉMRKK az így megnövekvő feladatok ellátására?- Természetesen, hiszen másképp fel sem vetődött volna a gondolat. De hogy ne csak úgy általánosságban beszéljek erről, álljon itt néhány tény. Egyrészt, az ÉMRKK olyan adatbázissal rendelkezik a régió környezetfejlesztési feladatairól, amivel a régióban senki. Számos munkát végeztünk el a környezetvédelmi tervek elkészítésén keresztül egész konkrét projektekig, mint pl. a bioenergetikai projektek indítása. Évek óta pályázunk sikerrel, tehát e téren is ütőképes a csapatunk. A csapat, amelyről még nem mondtam el, hogy csupa fiatal, kétdiplomás, nyelveket beszélő szakemberekből áll, akik rendkívül sokrétű tapasztalatot szereztek nálunk az elmúlt pár évben. Az egyik legerősebb ütőkártyánk, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv régiós környezetvédelmi fejezetét is mi készítettük el. Ugyancsak bekapcsolódtunk a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztési fejezetének kimunkálásába, különös tekintettel, a már említett bioenergetikára. Feltérképeztük a régió mezőgazdasági területeit, erdőgazdaságát, annak érdekében, hogy a megújuló energiák alapanyagának termesztésére milyen lehetőséget kínál Észak-Magyarország. Ugyancsak benne vagyunk a Károly Róbert Főiskola által létrehozott konzorciumban, amelynek feladata ugyancsak a megújuló energiaforrások feltárása. Szoros kapcsolatot alakítottunk ki egy szlovákiai kutatóintézettel is, bioetanol, illetve biodízel üzemanyagok hasznosítására, Bátonyterenye, illetve Gyöngyös központokkal. S itt említeném meg, hogy központunk bekapcsolódott az Észak-magyarországi Regionális Hulladékgazdálkodási Program megvalósításába. Ugyancsak meg kell említenem elődünk, az ÉKE által szerzett sokoldalú tapasztalatokat, ami együttesen nem kérdőjelezheti meg ez irányú ambícióinkat. S végül azt is hozzá tehetem, hogy központi fekvésű, sokrétű szakmai munkára alkalmas épületben tevékenykedünk, a salgótarjáni Technika Házában, amely méltó befogadója lehet az említett tanácsnak.- Milyen kapcsolatot ápolnak a civilekkel?- Mi magunk is kezdeményezi voltunk civil egyesülés megalakulásának, például a Zagyva védelmében, de pár éve a megyében működő, s környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek összefogására megalakítottuk a Szövetségben Nógrád Megye Környezetvédelméért Egyesületünket, amelynek elnökét ugyancsak mi adjuk. Tagjai vagyunk a régió megyéiben lévő, a fejlesztési tanácsok mellett működő civil fórumoknak is. Azt hiszem, az ajánlólevelünk nem rossz, ráadásul, ha sikerül e nagyszabású tervünk megvalósítása, az mintául szolgálhatna az ország többi régiója számára is. „Hátizsákos parancsnokoskodás” Balassagyarmat. A nyugállományba vonuló Kertész Sándor bv. ezredest, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnokát kérdeztük pályafutásáról, s a Balassagyarmathoz fűződő érzelmeiről. Szabó Andrea- Hét éve került a városba a messzi Tolna megyéből, Szekszárd- ról, ahol csaknem tíz esztendeig vezette a Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetet. Kialakulhat-e ennyi időalattvalamifájta mélyebb kötődés az Ipoly-parti városhoz?- Balassagyarmat nagyon közel került hozzám, mert gyermek- és ifjúkorom kedves városára, Sátoraljaújhelyre emlékeztet. Mindkét település megyeszékhely volt valaha, határfolyói vannak és iskolaváros mind a kettő. Biztosan itt telepedtem volna le, ha nem lenne Szekszárdon egy kis szőlőm és a Szelidi-tónál egy hétvégi házam , ahol horgászkodni szoktam. Na és persze a legfőbb: Szekszárdon lakik a kisebbik lányunk, akit sikerült „megfertőznöm”: ő is a Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet dolgozója. Hét esztendeje, amikor idejöttem, egy ismeretlen városba kerültem. Senkit nem ismertem Gyarmaton, csak egy unokanővérem élt itt. Fél évig a Nyírjesben laktam, hetentejártam haza, ami hétvégén nem kis feladatot rótt az engem helyettesítőkre. Aztán a lakáslehetőségeim megoldódásával a feleségem is ide tudott költözni, így már együtt ismertük meg Balassagyarmatot.- S milyennek látta új munkahelyét?- Nagyon jó társaság alakult ki. Csak érettségivel rendelkező munkatársakat vettem fel, akikkel szakmai jellegű vitáim ugyan voltak, mégis kitűnően tudtunk együtt dolgozni. Remek kapcsolatot alakítottunk ki a társ rendvédelmi szervekkel és az egyházakkal is. A szakképzést szintén sikerült kiterjesztenünk, köszönhetően a helyi iskoláknak. Úgy érzem, a börtön nyitott lett a társadalom, a közélet felé. Egyébként is vallom azt: a fogva tartott ugyanolyan ember , mint akármelyikünk, csak jogaiban korlátozott, s minden esélyt meg kell adnunk a társadalomba való visszatérésére. Jó értelemben vett családi légkör jött létre az intézetben, s hiszek abban, hogy ezt a szellemet majd az utódaim is továbbviszik.- Van-e szépsége a büntetés-végrehajtásnak?- Tele van ez a pálya kihívásokkal. Én szinte a büntetés-végrehajtásban „nőttem fel”, hiszen 1968-ban a polgári állományban kezdtem dolgozni a Sátoraljaújhelyi Fehérneműgyárban, ami az ottani börtön vállalata volt Végigjártam a ranglétrát. 1970-ben kezdtem meg a büntetés-végrehajtási szolgálatomat mint őrmester, 1972-ben pedig áthelyeztek a Budapesti Fegyház és Szigorított Börtön állományába. Amikor elvégeztem a Rendőrtiszti Főiskolát, hadnagyi rendfokozatba kerültem, majd őrségparancsnok, aztán biztonsági szolgálatvezető lettem. 1990-ben neveztek ki a Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokává. Egy rövid időszakra szólóan a Budapesti Fegyház és Börtön parancsElfogták a kultúrház „fantomjait" Bő három hét alatt háromszor törtek be a varsányi művelődési házba. Megvolt tehát a „magyar igazság”, ám a közmondás által jövendölt ráadás ezúttal biztosan elmarad... A szécsényi rendőrök a közelmúltban elfogták a tetteseket, az eltulajdonított tárgyak hiánytalanul előkerültek. Varsány. Az első alkalommal az épület oldalsó bejárati ajtaját feszítették fel a tettesek, akik akkor egy darab hangfalat tulajdonítottak el. Hasonló módszerrel hatoltak be az intézménybe tavaly december 23-án is, amikor két hangszórót vittek magukkal. Pár nappal később ismét az oldalsó ajtó felfeszítésével jutottak be a művelődési házba, ahonnan ezúttal különféle műszaki cikkeket (egyebek mellett hangfalat, erősítőt, mikrofonokat, szintetizátort, kábeleket és DVD-ket) loptak el, mintegy 200 ezer forint értékben. A Szécsényi Rendőrkapitányság rendőrei - bravúros gyorsasággal - már másnap felderítették, és elfogták az elkövetőket A nyomozás során megállapították, hogy a bűn- cselekményeket három fiatal- és egy felnőtt korú rimóci férfi követte el. Az eltulajdonított tárgyak - melyeket kettejük lakásain rejtettek el - hiánytalanul előkerültek, így a lopással okozott kár is megtérült. 50 ezer a zsákmány Kishartyán. A közelmúltban két elkövető az ablakon keresztül jutott be a község COOP vegyesboltjába, ahonnan 50 ezer forint értékben tulajdonítottak el árucikkeket. A Salgótarjáni Rendőrkapitányság lopás megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást az ügyben. noki feladatait láttam el országos parancsnoki biztosként. Ezt követően kerültem Balassagyarmatra.- S most a legnagyobb elismerésselfejezi be pályáját: néhány napon belül dandártábornokká lépte tikelő...- Azt el kell mondanom, hogy egyik váll-lap a feleségemet illeti. Ő a Tolna megyei rendőr-főkapitányságról ment nyugdíjba, s a karrierjét áldozta fel értem. Mindvégig egyben tudta tartani a családot, pedig sokunk családi élete felbomlik az állandó költözködés, a „hátizsákos parancsnokoskodás” miatt. A parancsnok minden új kinevezésekor otthagyja élete egy darabját az adott városban. Most én is Balassagyarmaton hagyom életem egy darabját. Be kell vallani, hét év alatt a régi barátokkal már any- nyira megszakad a kapcsolat, hogy nehéz újrakezdeni, új barátságok kötésére pedig szintén kevés ez az idő. Remélem, Balassagyarmat esetében ez másként lesz. Úgy érzem, sok jó barátot hagyok itt, akikhez még szeretnék visszatérni.
