Nógrád Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-08 / 6. szám
FOTÓ: FARAGÓ ZOLTÁN 4 FÜ LEKI NAPLÓ 2007. JANUÁR 8., HÉTFŐ Páratlan határmentiség - Alakulóban a geopark Tenger és vulkán - ez a két természeti erő alakította évmilliókkal ezelőtt a határon inneni és túli Nógrád élettelen természeti képét, ami aztán számos helyen a mai napig megmutatja magát, látnivalót is kínálva. Aztán emellett még sok nevezetesség - a terület kétharmadát borító, kirándulásra csábító erdők, a völgyek aljában szaladó patakok, a különleges lágyszárú növények, számos történelmi, néprajzi és kulturális emlék - megtalálható ezen a vidéken. A gond az, hogy a szép tájak, a gazdag örökség mellett az egykor mezőgazdasági településekként létrejött helységek gazdasági szempontból meglehetősen elmaradottak. Ehhez párosulnak a demográfia, az infrastruktúra és a képzettség hiányosságai miatt jelentkező gondok, a közép- és a kisvállalkozások gyenge teljesítőképessége, illetve előbbiek miatt az alacsony vásárlóerő. A gondok egyenesen maguk után vonják, hogy az idegenforgalom nem alkalmazkodhatott az igényekhez. A turisztikának fenti helyzet javításában lehet szerepe a jövőben, s a geopark cím elnyerése tovább növelheti az esélyeket. Az elmúlt év végén Füleken konferenciát rendeztek a helyzet javítására tervezett Novohrad-Nógrád Geoparkról, az ezzel kapcsolatos munkáról. Anderkó Erika, a fülekl városi hivatal munkatársa, a Nógrádi Geopark szlovákiai projektmenedzsere nyitotta meg a konferenciát, köszöntve a jelenlévőket. Ez után Gáspár Aladár, az Abroncsosi Mikrorégió elnöke ismertette röviden a Nógrádi Geopark létrehozásának eddigi történetét. Ez után Anderkó Erika tartott előadást. Amint megtudtuk tőle, az ötletet még 2003-ban a füleki származású Jozef Kiinda, a pozsonyi környezetvédelmi minisztérium munkatársa terjesztette elő, a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet természetvédő munkatársainak segítségével. 2005 áprilisától Füleken és Salgótarjánban munkatalálkozók követték egymást, első lépésként kijelölték a Nógrádi Geopark határait. Ezzel együtt meghatározták a projekt céljait is, amelyek között az első helyen szerepel a meglévő természeti értékek megóvása, s egyfajta rendszerbe való foglalása. A második fontos cél a térség gazdasági, társadalmi fejlődésének elősegítése a szabályozott formában történő turizmusfejlesztés megvalósításával.- Múlt év november 2-án az Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztérium támogatásával megalakult a projekt-team, a projekt iroda berendezésének beszerzése is folyik már. Ezzel együtt a geopark lehetőségeinek feltérképezését célzó kérdőíves felmérések kezdődtek a lakosság, a civil szervezetek és vállalkozások körében. A Nógrádi Geopark megvalósításhoz a szükséges dokumentumok rendelkezésekre állnak. Az anyagi források - uniós, nemzeti és helyi szinten - infrastrukturális célokra való felhasználása a földtani értékek bemutatását szolgálja. A szlovákiai és a magyarországi partnerek együttműködésének eredményeképpen a nemzeti dokumentáció elkészítése folyik az UNESCO részére. A munka ezen szakaszában különösen nagy szerepet kapnak a települési polgármesterek. Reményét fejezte ki, hogy a geopark megvalósulása esetén a vidék lakosságának életszínvonalát is emelni fogja, majd sikeres együttműködést kívánt a munkához. Anderkó Erika szólt arról, hogy Szlovákiában az Abroncsos Mikrorégió a készülő Nógrád-Novohrad Geopark koordinátora, Fülek város polgármesteri hivatalával együtt, hiszen a munkához utóbbi helyen adottak a műszaki, a szakmai és a technikai feltételek. Az utóbbi időszakban több pályázattal is kísérleteztek a Nógrádi Geopark, mint intézmény létrehozásával, de Phare CBC pályázat nem járt sikerrel a határ szlovák oldalán - a magyarországin viszont igen. (Ez a támogatás tette lehetővé az értéktérkép elkészítését, amelyet 2006. augusztus 9-én mutattak be Salgótarjánban, s amelyről lapunk is beszámolt.) A konferencián elhangzott, hogy 2005 áprilisa óta rendszeresek a talál- 'kozók a határ két oldalának illetékesei között a geopark ügyében. A megalakítás, illetve a cím elnyerése szempontjából az előnyök közé tartozik, hogy a természeti értékek megóvása mellett a gazdasági és társadalmi fejlődés párosul. A turizmus fejlesztése azonban csak szabályozva képzelhető el, hiszen a természeti értékek egy bizonyos határon túl nem viselik el a terhelést. Anderkó Erika szólt arról, hogy az elkövetkező időszakban a kutatás következik, amelynek egyik fontos alkotóeleme éppen az előbb említett fenntartható fejlődés vizsgálata, a kockázatok elemzése. A geopark a határon túli Nóg- rádban három kistérséget - Abroncsos, Medves és Vilkei-tavak névre hallgatnak - érint. Ezek központja a határ túloldalán Fülek.- A geológiai, természeti értékek mellett figyelembe kell venni a kulturális és történelmi nevezetességeket, néprajzi vonatkozásokat is - hangsúlyozta. A cím elnyerésében fontos szakaszt képez az eredmények minél szélesebb Anderkó Erika körben való megismertetése. A munka menetéről, a pillanatnyi helyzet megismertetésére konferenciákat is szerveznek. Anderkó Erika elmondta, hogy a munka befejezése 2008-ra várható, addigra kell elkészíteni a nevezési dokumentumokat az UNESCO számára. A geoparkot előre láthatóan önálló menedzsment fogja működtetni. Ezután Cimermanová Ivona, a szlovák környezetvédelmi ügynökség munkatársa tartott ismertetőt az érintett terület nevezetességeiről, arról, hogyan lehetne a kulturális és természeti örökséget a térség fejlesztésére fordítani. Külön említette a vidék gazdag vadállományát, hiszen a fizetőképes vadászvendégek fogadása sokat javithat a helyzeten. Kiemelte, hogy az Európai Unióban a geoparkok mint idegenforgalmi termékek működnek, de persze mint turisztikai termékek nemcsak a földtani nevezetességek bemutatására építik szolgáltatásaikat, hanem kiemelt szerepet kap a gasztronómia, a kultúrtörténet, de más nevezetességek is. Vannak ebben persze átfedések is, hiszen Fülek vára egyszerre geológiai, történelmi és kultúrtörténeti nevezetesség. Ezután ismertette a szlovákiai oldal nevezetességeit, említve a bénái vulkáni sziklákat, a nagyromhányi homokkövet, a sőregi Bagolyvárat, a mucsényi barlangot, a somoskői bazaltorgonát és várat. Utóbbiról külön is elmondta, hogy világritkasága miatt a tervezett geopark emblémájában is szerepel, ráadásul, mint éppen a határon fekvő nevezetesség, különös jelentőségre is szert tett. Érdekességként említette, hogy az innen jól látható Salgó vára és a somoskői erődítmény között akár füstjelekkel is kapcsolatot lehetne teremteni. Röviden említette ezek után a Karancs-hegység, Ajnácskő, a Ragács, a Szár-kő, a Zaboda-kő, a Pogányvár természeti értékeit is. A magyar oldalról a vezérlátványosság mindenképpen Ipolytarnóc, de érdekes még Salgó vára, a Szilváskő, a kazári riolittufa is. A geoparkok európai helyzetéről szólva Cimermanová Ivona elmondta, hogy a Földön mintegy 500 geopark létrehozását tervezi az UNESCO. Szicíliában, Krétán, Csehországban, Nagy-Britanni- ában, Németországban eddig 25 ilyet jelöltek ki, s még ugyanennyi alapítására lesz lehetőség az előttünk álló években: reményeink szerint ezek egyike lehet a határon átívelő nógrádi is, ami - földrajzi helyzete miatt - különlegesnek számít az Európai Unióban. A konferencia végén Estefán László, a füleki városi hivatal munkatársa tartott tájékoztatást a lakosság véleményének feltérképezésére végzett kérdőíves közvélemény-kutatás elvégzéséről a jelenlévő polgármestereknek. Kiállítás füleki alkotók műveiből, a múltra emlékezve Parti Zoltán (képünkön) rímekbe szedte Fülek történetét. A laponként kiállított könyvet Jacsmeník József illusztrálta. mető alatt álló cserkészlakot jeleníti meg. Egy háromoldalú kiállító panel érdekes egyvelegként a Fülek történelmi értékeit ápoló és megmenteni hivatott Kohári PT tevékenységét, az 1950-es évek munkásmozgalmi életének néhány tipikus mozzanatát és Fülek múltjának néhány igazán értékes írásos dokumentumát mutatja be. Az utóbbiak közül feltétlenül érdemes megtekinteni II. Koháry István 1718-ban kelt eredeti levelét, amely a híres „Lamina Koharyana“-val van lebélyegezve, de láthatók itt többek között század eleji vasúti vonatjegyek, füleki „tánczvigadalomra“ szóló családjegy, Hulita Vilmos gyárigazgató levele, Csépe István füleki gyógyszerész reklámborítékja és dr. Melicher Jenő községi orvos receptje is. A kiállítást füleki motívumokat festő hazai és idegen művészek, Füleken született - például Laurencsík Béla, akit jobban ismernek Japánban és Amerikában, mint szülővárosában -, vagy csak átmenetileg itt működő, illetve máig is itt élő és alkotó művészek képei zárják. A kiállításaikról ismert Balázs Alfréd, Jacsmenyík József, Mráz Frantisek festőművészek, a köztudatban szintén ismert füleki amatőr festő, Marcsek Vilmos sorait egy új tehetség, Potkányová Szilvia, a Kassai Műszaki Egyetem művészetek kara 6. éves hallgatója bővíti. A kiállítás, amely a múzeum alkalmazottjainak érdekes felvezetése és kísérő szövege mellett 2007. január 26-áig tekinthető meg, biztosan maradandó élményt jelent a látogatók minden korosztályának. Fülek. A városi múzeumban tavaly év végétől látogatható az a kiállítás, amelynek - amint címe, Fülek 760- is mutatja, talán az utolsó komolyabb mozzanata a város első írásos említésének jeles évfordulója alkalmából zajló egész éves rendezvénysorozatnak. A városi önkormányzat, a Koháry Polgári Társulás (A magyarországi civil szervezet megfelelője. A SZERK.) és a Városi Művelődési Központ Múzeuma által rendezett kiállítás a maga nemében teljesen párját ritkítja, mert nem szokványos módon mutatja be Fülek közel nyolc évszázados történetét. A kiállítóterem egy teljes falát Parti Zoltán megjelenés előtt álló könyvének kinagyított oldalai borítják. Az egyszerű „Fülek“ címet viselő kötet alcíme szinte mindent elárul a kiadványról: Fülek város verses történelme Jacsmenyík József festőművész rajzaival. A kiállított anyag gerincét alkotó részt szintén Parti Zoltán jóvoltából tekinthetjük meg. Az ő magángyűjteményéből származó képeslapokon 1900-tól egészen máig végigkísérhetjük a város egyes részeinek és ismert műemlékeinek arculati változásait. A közismert, máig megmaradt történelmi emlékek mellett olyan építmények is megjelennek, amelyeket Fülek mai lakói már nem láthatnak, ill. már nem is nagyon emlékeznek rájuk, hiszen már rég megszűntek létezni. Az egyik fotó például a valamikor a KisteKiállított képek és képeslapok a város első írásos említésének évfordulójára rendezett kiállításon a Füleki Városi Múzeumban
