Nógrád Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-29 / 24. szám

4 NÓGRÁD MEGYE 2007. JANUÁR 29., HÉTFŐ Kultúránk közös felelősség Sz. A. Balassagyarmat. Bensőséges körülmények között, terített asztalok mellett rendezték meg a magyar kultúra napja tiszteletére adott emlékműsort a Mikszáth Kálmán Mű­velődési Központ aulájában. Nagy sikert arattak a Balassi Bálint Gimnázium „Ara­nyosai” - vagyis az Arany János tehetség- gondozó osztályokba járó tanulók - a Gold Singers kamarakórus, a Mikszáth-kör sze­replői, a Juhász Ákos vezette színjátszó kör tagjai, Végh Gyula énekes, illetve Csíki Gábor néptáncos. Medvácz Lajos polgármester ünnepi be­szédében kiemelte: - A Himnusz születésé­nek napján, a magyar kultúrát ünnepeljük, amelynek alapja az egységes nemzeti gon­dolat, a közös alkotni és tenni akarás, a kö­zös felelősség. A művelődésnek, a kultúrának, a nyelv­nek fontos szerepe volt abban, hogy be tud­tunk illeszkedni és fenn tudtunk maradni Európában, és ki tagadhatná, hogy legalább annyival gazdagítottuk Európa kultúráját, mint amennyit kaptunk az európai kultúrá­tól. Nyelvünk csodálatos kincs. Hihetetlen kifejezésbeli gazdagságával olyan színes, le­heletfinom árnyalatok érzékeltetésére ké­pes, mint kevés másik. Nem véletlen, hogy Arany Jánosnak, a nyelv egyik legnagyobb mesterének a verseit más nyelven nem tud­ják teljes gazdagságában visszaadni fordítói - hangsúlyozta a városvezető, hozzátéve ­Az Európai Unió tagjai vagyunk. Ismerjük meg a világot, de egyetlen percre se felejtsük el, hogy az elődeink által ránk hagyott érté­keket gazdagítva, kamatostól kell továbbad­ni utódainknak. A magyar kultúra szerete- te jelenti a legnagyobb esélyt arra, hogy fel­oldódjanak a különböző politikai és ideoló­giai nézetet valló emberek közötti feszültsé­gek. Ez a nap alkalom arra is, hogy fejet hajtsunk mindazok előtt, akik közeli és tá­voli múltunkban munkásságukkal hozzájá­rultak kultúránk ápolásához, hordozói an­nak a magyar kultúrának, amelyről meg­emlékezni ma itt egybegyűltünk. Minden elismerés a népművelőké, könyv­tárosoké, muzeológusoké, levéltárosoké, pe­dagógusoké és a munkájukat segítő munka­társaké a kultúraközvetítő munkájukért. A város hátrányos gazdasági helyzete el­lenére az önkormányzat továbbra is támasza a helyi kulturális kezdeményezéseknek, és mindent megtesz a mindennapi kultúra te­vékenységeinek és kulturális alapintézmé­nyeinek támogatásáért - fogalmazott Medvácz Lajos. „Milyen nyelvet érdemes tanulni?” Fejvadásztippek-karriertanácsok Sok, elsősorban közgazdasági területen végzés előtt álló fiatal fordul hozzám az­zal a problémával, hogy a diplomához szüksége lenne még egy nyelvvizsgára, de nem igazán tudja, melyik legyen az a nyelv. Angolul szinte valamennyien be­szélnek, hiszen kiskoruk óta azt sulykol­ták beléjük, hogy ez a nyelv mennyire fontos. Amit viszont nehezebb eldönteni, hogy melyik legyen az a második nyelv, amit felsőfokon elsajátíthatnak. Legtöbbjüknek tetszik a spanyol vagy az olasz. Azonban tanácstalanok, hogy a gyakorlatban melyik nyelvvel járnak a legjobban? Továbbtanulási tájékoztató H. B. Salgótarján. A J. L. Seagull Szak­képző Iskola január 26-án to­vábbtanulási és képzési tájékoz­tatót rendezett az érdeklődő fia­taloknak. A rendezvény oka, hogy néhány hét múlva a tanul­ni vágyó fiataloknak dönteniük kell, hogyan tovább. Mint isme­retes, aki felsőoktatási intéz­ménybe jelentkezik, a jelentke­zési lapok postára adásának, il­letve az elektronikus úton be­küldött adatok véglegesítésének határideje: február 15. Az iskola célja, hogy széles kö­rű információkkal segítse a most érettségiző és korábban érettségizett fiatalokat továbbta­nulással kapcsolatos döntéseik meghozatalában. A résztvevőket dr. Zsuffa Ákos, a Budapesti Kommunikációs Főiskola Mar­keting és Kommunikációs Igaz­gatóságának igazgatója, az Euró­pai Tanulmányi Központvezető­je, Sőrés Judit, a J. L. Seagull is­kolai forrásközpont vezetője és KörmendyÉva, az iskola igazga­tója tájékoztatta többek között a nyomtatványok helyes kitöltésé­ről, továbbtanulási lehetőségek- • ről, illetve dilemmákról. Újra lesz könyvtár Dorogháza. Több mint tíz éve nem működik könyvtár a településen, ezért a falu vezetése a Területi Művelődési Intézmények Ellátó Könyvtárához csatlakozva két épületben is lehetőséget biztosít az olvasni vágyó lakóknak. A köz­ség központjában a művelődési házban alakítanak egy helyiséget erre a célra, valamint a Dorog- házához tartozó Újtelepen már fo­lyamatban vannak a munkálatok és a könyvek is hamarosan meg­érkeznek. Az ezer darabos indu­ló készletet folyamatosan cseré­lik és bővítik, továbbá a régi köny­veket is átválogatják. Videó- és DVD-kölcsönzésre is lesz majd le­hetőség. A jövőben a kistérségi társulás pályázik majd a könyvtá­rak fenntartására és bővítésére, valamint az internethasználatot is biztosítani szeretnének. Tátika - Jelentkezés Salgótarján. Megkezdődött az idei tátika-műsorok szervezése a József Attila Művelődési és Konferenciaközpontban. A 14 éven aluliak jelentkezését már fogadják (a határidő március 1.), s a tervek szerint a döntő is a ta­vasz első hónapjában lesz. Első intrádára legszívesebben azt mondanám, hogy bármely idegen nyelvet érdemes tanul­ni, hiszen - ahogy a régi mon­dás tartja - „minden ember any- nyit ér, ahány nyelvet beszél”. Persze a kérdés másik oldala, hogy - amennyiben valaki az üzleti életben szeretne tevé­kenykedni és közgazdasági kép­zettséggel ez a terület vélelmez­hető - melyik nyelvet érdemes preferálnia? Először is ma már magától ér­tetődik, hogy a nemzetközi üzle­ti életben valaki akár több nyel­vet is beszéljen. Az angol elter­jedését akár más nyelvek „gyil­kosának”, akár a globalizáció jó­tékony hatásának tekintjük, tény, hogy még nem volt nyelv a világon, amelyet ilyen széles körben és ilyen sokan beszéltek - vagy inkább - használtak vol­na. Mindez az utóbbi ötven év „terméke”. De nemcsak az üzle­ti életben van ez így: ma a tudo­mányos írások háromnegyede angolul lát napvilágot. Tehát az angol a „belépő” az üzleti karri­erhez. Európában a német és a francia sem elhanyagolható. Kü­lönösen mivel a Magyarorszá­gon megvalósult külföldi befek­tetések tekintélyes része német, osztrák és francia cégeknek vagy olyan multiknak köszön­hető, melyek európai központ­jai Párizsban, Brüsszelben, Frankfurtban vagy Bécsben vannak és vezetésükben meg­határozóak ezen nemzetek kép­viselői. Márpedig mind a néme­tek, mind a franciák szeretik is, ha valaki beszéli a nyelvüket. Bár az üzleti világban mozgó né­metek és franciák jól tudnak an­golul, célszerű az angol mellett a németet és/vagy a franciát is elsajátítani! Egyébként megfigyeléseim szerint aki - időrendben - elő­ször az angolt tanulja meg, an­nak sokkal nehezebb más ide­gen nyelvet elsajátítani és ebben a „restségi tényező” is szerepet játszik: hiszen a legtöbb nyugat­európai országban „úgyis min­denki tud angolul”. Analógia­ként említem, hogy a sok pozitív példa ellenére, a legtöbb hazánk­ban élő angol/amerikai nem haj­landó más nyelvet megtanulni mondván „minek kínlódjak, a mi köreinkben úgyis mindenki tud angolul” - és ez igaz is! Ami az olasz, a spanyol, eset­leg a finn vagy a svéd nyelvet il­leti (a különböző egzotikus nyel­vekről - japán, arab, kínai - nem is beszélve), hacsak nem tolmá­csolással vagy hoszteszkedéssel akar valaki foglalkozni, ezek - legalábbis a hazai üzleti életben - nem meghatározóak. Érdekes kérdés még az orosz nyelv problematikája, különö­sen mivel igen komoly orosz be­fektetések is vannak - és továb­biak várhatóak - hazánkban. Én az üzleti életben mindenkinek azt tanácsolom, hogy ne felejtse el, sőt fejlessze! Hiszen aki a volt Szovjetunióban üzletet akar köt­ni, az jó, ha az oroszt nem felej­ti el. Ugyanis ott - bár az utób­bi időben ezen a téren is sokat fejlődtek - még üzleti körökben sem igazán tudnak jól idegen nyelveket (ebben hasonlítanak amerikai kollégáikra). Arról nem is beszélve, hogy - akár­csak a németek vagy a franciák - az oroszok is nagyon szeretik (és meg is szokták!), hogy má­sok is az ő nyelvükön szólnak hozzájuk. Ami a nyelvtanulási módsze­reket illeti, hadd hívjam fel a fi­gyelmet egy fontos dologra. Bár­milyen jó reklámfogással is dol­gozik valamelyik nyelviskola, azt senki ne gondolja, hogy a nyelvtudás magától belemászik az ember agyába, és magolás, il­letve gyakorlás nélkül egyszer csak megszólalunk az adott ide­gen nyelven. Ahhoz, hogy vala­ki alapfokon kommunikáljon, ál­talában legalább 220-300 óra kell. Ha ennél többet szeretne - pl. bizonyos tárgyalási szint el­érését - ehhez még további 150-200 óra szükséges. Tehát mindenki fontolja meg alaposan, milyen nyelvet és hol tanul! Nőtt a bizalom a bíróságok iránt Sz. A. Balassagyarmat. Január 26-án dr. LomnicziZoltán, a Legfelsőbb Bí­róság elnöke elsőként Nógrád megyébe látogatott el összbírói értekezletre, s tervei szerint az elkövetkezendő időszakban va­lamennyi megyében személye­sen tájékozódik a bíróságok te­vékenységéről. Mint elmondta: egy nemrégi­ben végzett felmérés szerint, a bíróságokkal szemben nőtt legin­kább a bizalom, annak ellenére, hogy minden esztendőben elő­fordul néhány vitatott döntés. Az állami hatóságok közül az embe­rek a bíróságokat tartják a leghi­telesebbnek. - Az egyik legna­gyobb eredményünk az, hogy ta­valy szeptembertől beindult a Magyar Bíróképző Akadémia, melyről már 2000-ben döntés született az OIT-ban. A környező országok közül egyedül Magyar- országon nem működött ilyen in­tézmény. Az akadémia uniós el­méleti és gyakorlati oktatást nyújt a bírójelölteknek és bírók­nak tanfolyamok, továbbképzé­sek keretében, s ezáltal a bíróje­löltek kiválasztásának rendje is átláthatóbbá válik - szögezte le az elnök, aki az ítélkezés egysé­gessé tételéről is szólt: - Az ítélő­táblák elnökei és a Legfelsőbb Bí­róság elnöke között megállapo­dás született arról, hogy közösen vizsgálnak különböző területe­ket - például a büntetéskiszabás vagy az előzetes letartóztatások területét. Olyan jogelveket fekte­tünk le minden jogterületen, amelyek meghatározzák az ítél­kezési gyakorlatot és kiküszöbö­lik az anomáliákat, ellentmondá­sokat. A felmérések szerint a Legfelsőbb Bíróság jól végzi jog­egységesítő feladatát, az elis­mertség meghaladja a 2/3-ot - tette hozzá Lomnici Zoltán, aki a Nógrád Megyei Bíróság tevé­kenységéről elmondta: fegyelme­zetten, jól végzik munkájukat, bí­ró elleni kártérítési per, fegyelmi eljárás, illetve büntetőeljárás a megyében nem indult. A Legfel­sőbb Bíróság elnöke arról is szólt: 11 ezren dolgoznak az igazság­szolgáltatásban, köztük 2860 bí­ró végzi tevékenységét ország­szerte. Csoportos létszámleépí­tésre nincsen lehetőség, hiszen minden évben 5-10 százalékkal nő a bírósági ügyek száma, s a bí­rók éppen csak, hogy el tudják látni feladatukat. A kormányzat megszorító intézkedései azon­ban takarékos gazdálkodásra ösztönzik a bíróságokat. A Toyota-hűség jutalma Salgótarján. Azt már régóta tudjuk, hogy a Toyota a vi­lág egyik legmegbízhatóbb autója, a legutóbbi hír­adások szerint pedig a világ első számú gyártója. Az sem volt titok, hogy a márka mindig is élen járt a technikai újdonságok alkalmazásában, de azt talán kevesen tudják, hogy a Toyota akár egész évben szín­vonalas kultúrprogramot biztosít ügyfeleinek. TNL Kakuk József szívesen emlék­szik vissza arra az időkre, ami­kor salgótarjáni márkaképvise­lete sorozatban nyerte el a vevő- elégedettségi mutatók alapján a vezérképviselet kitüntetését.- Úgy éreztem, ehhez a si­kerhez nemcsak a kitűnő már­ka, a színvonalas szerviz kel­lett, hanem a vevők is. A közös siker okán döntöttem úgy, hogy ebből időről időre visszaadok valamit azoknak az emberek­nek, akik megtiszteltek ben­nünket bizalmukkal, s vásárló­ink lettek. Már két éve gyakorlat, hogy aki Toyotát vesz a Kakuk Autó­háztól, az kedvezményes lova­goltatásban részesülhet, vagy megtanítják lovagolni. Idén vi­szont már szinte menetrend szerint követik egymást a prog­ramok, amelyeket a Toyota ügyfelek számára térítésmen­tesen biztosít Kakuk József cégvezető. Február 12-én egy különbusszal Budapestre uta­zunk, ahol a japán Yamato dobegyüttes fergetegesnek ígér­kező műsorát tekintjük meg, mintegy százan. Márciusban a Fővárosi Operettszínházba in­vitálom a Kakuk Toyota Baráti Kört, ahol ugyancsak százuk számára lesz egész biztosan fe­lejthetetlen élmény a Marica grófnő. Áprilisban az Állami Népiegyüttest hozom el Salgó­tarjánba, ugyancsak Toyota tu­lajdonosoknak. Májusban a lovasudvarunkban kerül sor a hagyományos gyermeknapra, amire nemzetközi néptánc ta­lálkozót is szervezünk. S már az augusztusi programunk is látszik: immár harmadik alka­lommal hirdetjük meg a Toyota a magyar lóért elnevezésű díj­ugrató versenyt - sorolja a már leszervezett programokat. Nos, ha összevetjük, hogy je­lenleg a Kakuk Autóháznak mintegy 2 ezer ügyfele van, jog­gal adódik a kérdés: hogyan tör­ténik a meghívás?- Egy-egy programon nem lehet ott mindenki, de az a tö­rekvésünk, hogy előbb, vagy utóbb mindenkire sor kerül­jön, azaz, mindenki részt ve­hessen valamelyik progra­munkban - szögezi le Kakuk József. - A gyereknapon ezer­nél is többen vesznek részt, a lovasversenyünkre tavaly 2600-an voltak kíváncsiak. A színházi utazások rétegigényt elégítenek ki. S persze arra is tekintettel vagyunk, hogy ügy­feleink az ellátási körzetünk minden részéből élvezhessék a Kakuk Autóház által kínált rendezvényeket. Úgy gondo­lom, egy ilyen színvonalú már­kánál ez nem rossz ajánlóle­vél azok számára sem, akik még nem élvezték a minőség varázsát, a Toyotát. Tessenek kipróbálni, hiszen szalonunk­ban folyamatosan biztosítunk gépkocsikat tesztvezetésre - mondta végezetül Kakuk Jó­zsef, akivel legközelebb a két legfrissebb típust, az új Corollát és a RAV 4-et mutat­juk be.

Next

/
Thumbnails
Contents