Nógrád Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-25 / 21. szám

3 2007. JANUÁR 25., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE 101 éves lett Bátonyterenye. Százegyedik szü­letésnapját ünnepelte id. Szabó Istvánná, a bátonyterenyei Ezüstfenyő idősek otthonában. Az idős hölgyet az intézmény társalgójában köszöntötte csa­ládja és az otthon munkatársai. Serfőző Tamás, igazgató felidéz­te a megyeszerte ismert szob­rász feleségének életét, a férjjel eltöltött csodás éveket és az ott­honban eltöltött időket. Fogadószoba Salgótarján. Méhes András, a 7.sz. belvárosi körzet önkormányzati képviselője január 26-án 14 órá­tól fogadóórát tart a Magyar Szo­cialista Pár városi irodáján. Korponai Tamás, a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselő ugyan­csak január 26-án, pénteken, 15.00 és 17.00 óra között fogadó­órát tart a Fidesz salgótarjáni iro­dájában. Kultúra napja Pásztó. A helyi Rozmaring ha­gyományőrző csoport és a Muzsla néptáncegyüttes a ma­gyar kultúra napja és Kodály Zoltán születésének 125. évfor­dulója alkalmából lép színpad­ra. A rendezvénynek a Gádonyi Géza Általános Iskola ad ott­hont, január 26-án, pénteken délután öt órától. Oltárszentelés Nézsa. Új kőoltára van a helyi római katolikus templomnak. Megszentelése január 27-én, szombaton a 18 órakor kezdődő szentmise keretében lesz. Túrakedvelőknek Salgótarján. A Salgótarjáni Pető­fi Természetjáró Egyesület a Zöld Út Természetjáró Egyesülettel karöltve január 27-én, reggel 6.20-kor a salgótarjáni főtéri vas­útállomáson várja a túrázni vá­gyókat. A kirándulás során útba ejtik Szorospatakot, aztán Ágas­várt, végül Tarra érkeznek meg. A túrát Kaszás Józsefné vezeti. Összbírói értekezlet Balassagyarmat. Január 26-án délelőtt dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke lesz a vendége a Nógrád Megyei Bí­róság épületében megtartott összbírói értekezletnek, mely­nek során értékelik a bíróság 2006. évi tevékenységét. Mesék igazsága „Húzd meg a fülét,” „érd utol,” „üsd agyon!” - biztat­ják egymást az ismert és kevésbé ismert mesehősök a kicsiknek szánt tévés filmekben. Sajnos sok-sok pöt­töm vagy nagyobbacska gyermek szeme láttára, füle hallatára peregnek a durvasággal alaposan megtűz­delt, a kicsik érzelemvilágát felforgató filmkockák. Az óvodapedagógusok óva intenek... Mihalik Júlia A négyéves Szabolcs furcsa hangok kíséretében most éppen a műanyag széket öklözi, pár má­sodperc múlva pedig hisztériku­san rángatva magát azért haragoskodik, mert ütögetés köz­ben megsértette a középső ujját. Marika óvó nénijének nehezen sikerül lecsendesítenie. Szabi az oviban is kitartóan keresi a pisz­tolyformájú tárgyakat és elége­dett mosollyal, válogatás nélkül veszi célba csoporttársait. Ger­gőnek, ovistársának a tudomá­nyos-fantasztikum stílusjegyeit ötvöző, tojáskoponyájú, pikke­lyes űremberke az egyik otthoni kedvence, aki motorral száguld és - tulajdonosai visongatásai közben - hatalmasakat esik. Szakemberek szerint több mint nyugtalanító, hogy az erő­szak befurakodta magát a gyer­mekek világába, ezért a szülők­nek és a gyermekeket nevelők­nek résen kell lenniük. Fontos, hogy a kicsik egészséges érzel­mi-gondolati fejlődése érdekében gátat szabjanak a durvaságra hangolt, zajjal körített, se füle, se farka, mesének mondott históri­áknak, amelyekben ízléstelen küllemű figurák követelnek fi­gyelmet. A „miért?”-ről és a „hogyan?”-ról óvónők mondták el megszívlelendő tapasztalatai­kat, véleményüket.- A mese a gyerek életében olyan, mint a levegő, ezért na­gyon meg kell válogatni, mit me­séljenek ennek a korosztálynak. Hiszen az apróságok ezekben élik ki magukat, ezen a csator­nán közvetítve ismerkednek az erkölcsi normákkal, az értékek­kel. A legkisebb óvodáskorúak meg sem tudják különböztetni a mesék világát a valóságtól - tud­tuk meg Horváth Györgyné nyug­díjas óvodapedagógustól, aki ko­rábban a bátonyterenyei Tölgyfa óvodát vezette. Meglátása szerint a kicsik számára az édesanyai mesemondás ér a legtöbbet, s persze akkor, ha a csemete ölbe véve, az anyai szeretet biztonsá­gában, a mama kedves hangja, arcjátéka, gesztusai kíséretében „találkozik” a különböző lények­kel, cselekedetekkel. Horváth Györgyné azok egyi­ke, akik „a szellemi fejlődésnek aranyat érő” magyar népmesé­ket ajánlják az anyukáknak. S harmincnyolc éves pályafutása alatt a Tölgyfa óvodában is ezek segítségével egyengette, gazda­gította „gyermekei” érzelmi éle­tét, amely a pszichés fejlődés mo­torja. Megosztotta velünk egyik leg­megrázóbb élményét, miszerint az egyik óvodás a kezében tartott babát egy ideig fejjel lefelé lógat­ta, majd odaszólt társának: „gye­re, mert már folyik a vér”. Szo­morúan érzékelte azt is, hogy az olyan „finom” mesés történetek, melyekben nyoma sem volt erő­szaknak, nem is nagyon kötötték le a korosztálybeliek figyelmét. A népmesék-tanította jóság, s az ezáltal elnyert jutalom, a rossz (elmaradhatatlan) büntetése kell, illetve kellene, hogy hang­súlyt kapjon a 3-6 évesek meg­ismerési folyamatában. Tekintet­tel erre, illetve a nemzeti kultú­ra sajátosságainak megőrzésére, Batta Lászlóné óvodavezetőtől megtudtuk, hogy Szügyben is ar­ra intik az óvodapedagógusok a szülőket: a magyar népmeséket részesítsék előnyben. így tesz­nek természetesen a gyermekin­tézmény szakemberei is, akik ez­által is oldani próbálják a gyere­keknél mindinkább érzékelhető vibrálást, feszültséget. Virág Józsefné, a salgótarjáni Vadvirág tagóvoda vezetője saját és kollégái munkája alapján arra biztat: nemcsak érdemes, lehet is formálni a felnőttek véleményét. A Barbie-babák nagyvilágias és a harcos-verekedős gyermeki „hő­sök” nemkívánatos atmoszférájá­ról következetes magatartással el lehet terelni a figyelmet az igazi értékek felé. Ennek egyik módja a Vadvirágban is a mesék szigorú megválogatása, ezen kívül azon­ban - főként ünnepekhez kapcso­lódva - rendszeres könyvvásáro­kat szerveznek, tehát kínálják is a hasznos olvasnivalókat. Városközpont: többféle elképzelés lesz (Folytatás az 1. oldalról) Nem csupán a volt vármegyeháza előtti területről beszélhetünk a rehabilitáció so­rán, de figyelembe kell vennünk a polgár- mesteri hivatal mögötti teret is, amely „ki­csordogál” az Óváros tér felé, s a koncepci­óba az Ipoly-parti rész is bekapcsolódik. Fontos megemlíteni, hogy a Rákóczi út nyolcsávos út - sétasáv, zöldsáv, parkoló­sáv alakítható ki, s az út másik oldalán mindez szimmetrikusan megismétlődik. Kontaktust kell teremtenünk a főút két jár­dája között a sávok létrehozásának segítsé­gével. Viszont előnyösebb, ha nem herme­tikusan elzárt sétálóutcát tervezünk. Az au­tóforgalom „hömpölygéséről” Balassagyar­maton nem beszélhetünk, így célszerű át­menetet teremtenünk a járművek kitiltása és a teljes gépjárműforgalom átengedése között. Moór Mátyás, a város főépítésze is egyet­ért azzal: nem szabad kiiktatni a teljes köz­lekedést a főútról, a forgalmat „csillapítani” viszont ideális lenne.- Különböző funkciójú terek egymás­utánját, összekapcsolását lehet megvaló­sítani a városban. A vármegyeháza előtti épített, művi környezet elnyúlik az organi­kus formákig, a Palóc liget bejáratáig. A Madách-szobrot körülvevő tér, a Civitas­emlékmű tere, a templom melletti kis tér, az Óváros tér más-más funkciót kell hogy betöltsön, különböző hangulatokat, térél­ményeket kell hogy keltsen. A városköz­pont tehát nem homogén. Az Óváros tér történelmi hangulatát, archaikus motívu­mait kötelességünk megőrizni. Az Ipoly- parti részen viszont létrehozható Gyarmat szabadidős, rekreációs központja. Úgy képzeljük: a település tereinek kialakítása egy egyre tágítható szövetbe épül bele, s időben egymás után haladva, lépésről lé­pésre formálhatjuk meg a más-más jelle­get, mégis egységet sugárzó tereket - fej­tette ki a főépítész. NÓgrádsipek. A település önkormányzata ebben az évben pályázatot nyújt be a falu közepén található Balás-kúria felújítására, valamint a faluközpont rendbetételére. A Nagy-kúriával szemben található 1820 körül épült úrilak késő barokk stílusban épült, melyet az évek során többször átalakítottak. FELÚJÍTANAK a balas-kuriat Esza k-Magyaro rszág is nemet mondott (Folytatás az 1. oldalról) mindannyian nemet mondtak az ágyszámok csökkentésére. Heves megye mindhárom kór­háza és a megyei önkormányzat egyetértett a javaslattal, míg Miskolc megyei jogú város kór­háza és egy másik intézmény tartózkodott. Miután többségi szavazással elutasították Molnár Lajos javas­latát, a tulajdonosi és a szakmai bizottság megfogalmazta me­gyénk kórházainak aktív ágyra vonatkozó többletigényét, me­lyet a rét szavazáson elfogadott és továbbít a miniszternek. A ja­vaslat értelmében a kórházak és a fenntartó el szeretné érni, hogy Pásztón 80, Balassagyar­maton 447, Salgótarjánban pe­dig 561 aktív ágy működjön. Mivel a ret-ek nem fogadták el Molnár Lajos javaslatát, ezért a végleges döntést 50 napon be­lül maga a miniszter hozza meg, illetve előfordulhat, hogy a kor­mányzat - a negatív fogadtatás miatt - törvénymódosítással él. Pásztó Város Önkormányzata és a pásztói Margit Kórház ma 17 órától a kórház konferencia- termében tájékoztatót tart az egészségügyi rendszer átalakí­tásáról, annak a Margit Kórhá­zat érintő hatásáról. Előadók: Sisák Imre polgármester és dr. Boczek Tibor kórházigazgató. BARÁTHI OTTÓ Vandáloktól védtelenül Nincs olyan nap, hogy ne tud­nánk valamelyik településen be­következett rongálásokról, van­dálpusztításról, amikor is térbú­torokat tesznek tönkre, kirakato­kat zúznak be, falakat firkáinak, szobrokat döntenek le. Az ész, az értelem és a szellem virtuális szobrait is. Salgótarjánban nem különbül, sőt... Világszerte is ta­pasztalható totális társadalmi tragédiatünet ez, mégsem gondo­lom, hogy felmentést adhatna a városunk közterületeit - ahogy arról a minap is beszámoltunk - tönkretevő, értékeit napról napra pusztító vandálok számára. Esz­telen rombolásuk nyomai mara- dandóak Salgótarján városköz­pontjában és Zagyvarónától Zagyvapálfalváig mindenütt. A városgazdálkodási üzem eltün­teti a romokat, de a prevencióhoz eszköze, embere, hatásköre sincs. Utaltunk rá: az egész város közterületeit két felügyelő járja be. Ez az, amin énfelháborodok! Gondoljuk meg: csak a hétköz­napokon két ember vigyázza egy megyei jogú város közterületeit, középületeit! Vajon miért ne fel­ügyelhetnének szombaton és va­sárnap is, sőt - a rendőrökkel karöltve - éjszakánként, ahogy erre más városokban van jó pél­da. Miként arra is, hogy az ön- kormányzat magánbiztonsági cégre bízza az utcai garázdálko- dók elleni küzdelmet. Aztán hol a polgárőrség, a nemzetőrség, a civil szervezetek képviselői? Mert az ünnepi koszorúzásokon ott vannak! Szerintem a rongálás, a károk helyreállítása egy adott évben többe kerül, mint amennyit akár egy tucat felügyelő alkalmazásá­nak bérköltsége és éjszaki pótlé­ka kitenne. Igya város hétvégén és éjszakánként - a sötétség ked­vez a vandáloknak - védtelen. Meddig még? A felelősség az ön- kormányzaté. Ám mi városlakók is tehetnénk többet lakóhelyünk védelmében, ha nem lennénk igénytelenek, restek, összefogás­ra és együttműködésre képtele­nek. Igaza van, aki azt mondja: amíg ilyenek vagyunk, nem is ér­demelünk különb várost. De ak­kor meneküljünk el? Fogadóóra Borenszki Ervin, országgyű­lési képviselő január 26-án 9-11 óráig a nógrádkövesdi, 12 és 14 óra között a berceli polgármesteri hivatalban fo­gadóórát tart. Megújuló parkerdő Alsópetény. A település ön- kormányzata az Állami Erdé­szeti Szolgálat egri igazgató­ságának segítségével ebben az évben szeretné megvalósí­tani a helyi parkerdő re­konstrukcióját. Az 57 millió forintos beruházásnak kö­szönhetően megújul a több évszázados fákkal büszkél­kedő park.

Next

/
Thumbnails
Contents