Nógrád Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-03 / 2. szám
2007. JANUAR 3., SZERDA 3 NÓGRÁD MEGYE MIHALIK JULIA Tűkor Nem csináltam számvetést, a maga törvényszerűségében átbukfencezett a fejem felett az előző tizenkét hónap legvége, s hipp- hopp január legelején találtam magam. Már nem először gondolom el: ahhoz képest, hogy az idő csupán mérce, kitaláltuk, hogy legyen viszonyítási alapunk, meglehetősen nagy becsben tartjuk, s jó nagy cécót csapunk körülötte úgy háromszázhatvanöt naponként! Pedig időnk, ez a megfoghatatlan valami, messze nem a világ eleje és nem is a közepe, bár hajlamosak vagyunk ezt hinni. Idővel ugyanis kialakulta hozzá való kötődésünk, ennélfogva számon tartjuk, méregetve, mi mindent hagytunk magunk mögött. Ám itt meg is áll a tudományunk, mert az előttünk lévő időt már nem vagyunk képesek kifaggatni egy hónap, egy év, sőt egy nap viszonylatában sem. Az önfenntartás parancsolata azt mondatja, nem lehetünk elnézőek számottevő, de elmaradt teendőinkkel szemben, ami azonban mindennél előbbre való, az az: tegnapi önmagunkhoz képest mennyiben lettünk másak? Ez az a lényegi, aminek döntő a „szava” az egyén életében, s mert az egyén maga is alap, meghatározó elem, ezáltal fejlődik (vagy sem) az em beri közösség. Úgy vélem, ez az a tükör, amibe nem nagyon szoktunk és nem is nagyon szeretünk belenézegetni, ki ne tudná, miért... S még kevésbé kedvünkre való, ha mások veszik a bátorságot, s megmondják, újabban milyennek is látnak bennünket Jobb esetben gondolatban azzal utasítjuk vissza az effajta merészséget, hogy hagyják meg a méricskélést a saját önkritikánknak. Amit aztán vagy működtetünk vagy nem, alapjáraton tartunk, esetleg szunnyadni hagyunk, legtöbb szőr önsajnálatból, másokat utánozva, de mindenképpen önmagunk iránti elnézésből. Mert minek még több kényelmetlenség, nem elég, ami e nélkül is adva van ? így terítünk leplet arra a bizonyos belső tükörre, s csak a kintire, az előszobáira kancsalí- tunk sűrűn, előszeretettel. Körindító egy hét múlva T. N. L. Salgótarján. A hagyományoktól eltérően januárban nem az első, hanem a második szerdán (január 10-én) tartja összejövetelét a Salgótarjáni Polgári Kör. Az idei első megbeszélésen a civil szervezet első féléves munkaterve lesz a fő téma, melyre egyébként a szokott időben és helyen, azaz 18 órakor a József Attila Művelődési és Konferencia Központ klubjában kerül sor. Népkonyhái étkezők Salgótarján. Átlagosan napi hatvan adag étel fogy a népkonyhán, amely a Hősök útján, a női hajléktalanszállóval egy épületben működik. Ez az adagmeny- nyiség az ingyenes étkezés iránti igényt jelzi, ez utóbbi megemelkedéséhez - amire különösen a téli időszakban gyakran van példa - tud igazodni ez a szolgáltatás, amelyet az önkormányzat tart fenn. Nyugodt évváltás Horváth B. Nógrád megye. Országosan és szűkebb hazánkban is sok dolguk volt a mentősöknek szilveszter éjszakáján. A megyei mentőállomáson dolgozókat lényegesen többször riasztották az óév utolsó és az új év első napján, mint máskor. Tamási Gyula vezető mentőtiszt elmondta: életveszélyes sérülés nem történt, azonban jelentős számban fordultak elő fej-, illetve kézsérülések. Utóbbiak nagy részét a túlzottan ittas állapot okozta. Mint megtudtuk, a mentősök nem találkoztak petárda okozta sérülésekkel, illetve közlekedési balesettel sem, s nem volt kiemelkedő az öngyilkossági kísérletek száma sem. Méhészklub Mihalik J. ~ Salgótarján. Idei foglalkozássorozatát január 5-én, pénteken kezdi a méhészklub. A József Atüla Művelődési és Konferencia Központban 15 órakor kezdődő összejövetelen az anyaneveléssel kapcsolatos teendők lesznek terítéken Kovács László előadásában és az ezt követő megbeszélésen. A kora reggel a megyeszékhelyre Karancsalja felől érkezők a csúszós úton csak lépésben ereszkedtek le Viszonylag kevés utas, s a téli időjárás előző évi kegyességéhez mérten némi meglepetés: jegesedéstől fénylő útburkolat fogadta tegnap reggel az évváltás után munkába indulókat. S mert az utazóközönséget eddig szinte teljes mértékben megkímélték az időjárás árnyékos oldalából fakadó, ilyen és ehhez hasonló kellemetlenségek, hosszúnak tűnt a pár perces várakozás is. A buszok ugyanis lassúbb „lépésre” kényszerültek. Mihalik Júlia Nógrád megye, a hétfő esti eső, s az éjszakai lehűlés megtette a hatását, ennek tudhattuk be a téli szezon gyakorlatilag első csúszósságát, amely nagy mértékben nem nehezítette, azonban lelassította a közlekedést. S ez - ami a Salgótarján környéki - távolsági közlekedést érinti, átlagosan öt-tíz perces késésekben volt mérhető úgy a Karancs- völgyi, mint például a ceredi járatok esetében. A helyi járatú buszok vonalát ennél is kisebb mértékben érintette a helyenkénti jegesedés, ezek mintegy három-öt perces késéssel közlekedtek kedden reggel. Köszönhetően persze annak is, hogy az iskolai téli szünet következtében tegnap még kevesebben utaztak, s kevesebb volt a jármű is az utakon. A Nógrád Volán Zrt. illetékeseitől azt is megtudtuk, hogy a város területéről csak egy városrészről, a Fáy András kőrútról keresték meg ezzel kapcsolatos jelzésükkel a szolgáltatót. Bodnár Benedektől, a Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. igazgatójáról megtudtuk, hogy két nagy kocsival, valamint kisgépekkel szórták az utakat, járdákat, tereket. Kézi erővel - fél öttől - ezen dolgozott tizenöt alkalmazottjuk is. Serfőző Tamás Zoltán, a Magyar Közút Kht. Nógrád Megyei Területi Igazgatóságának főmérnöke megkeresésünkre elmondta: január 2-án, hajnal 4 óra tájban kiküldött őrjárat idején az utak burkolata még nedves volt, jegesedést nem tapasztaltak. Az első bejelentés síkosságról 5 és 6 óra között Balassagyarmat és Érsekvadkert, majd Alsópetény és Nézsa térségéből érkezett, Salgótarjánból pedig pár perccel hat óra után a Salgó útiak jelezték ugyanezt. Hét óra körül Karancsalja, Litke, Cered, Szilaspogony, Szécsény, Hollókő térségéből, a későbbiekben a „vizslási part", valamint a Szuha és Nemű közötti emelkedő síkosságáról kaptak jelzéseket. A bejelentéseket követően a fontossági sorrendben kilenc géppel szórták az utakat. A főmérnök a fentiekkel ösz- szefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy a főutak csúszásmentesítését a bejelentést követő 1,5- 2 órán belül kell megkezdeniük, s 4-ó órán belül szükséges befejezniük. Mellékútvonalaknál ugyanezt munkát szolgáltatási osztályba sorolástól függően 2-3 illetve 4-5 órán belül kezdik, s 4- 8 illetve 6-24 órán belül fejezik be. így szól az előírás. Mellékutak esetében nem a teljes vonalon szórnak, hanem csak a veszélyes helyeket: emelkedőkön, lejtőkön és a kanyarokban. A kisebb koccanásos balesetek is hozzátartoztak az év első munkanapja reggelének közlekedési történéseihez, de az érintettjárművekben utazók szerencsére nem sérültek meg. Csúszott az első ..munkareggelen” Föld alatti köszöntő M. J. _____________________________ Sa lgótarján. Hagyományteremtő szándékkal, s persze kész „forgatókönyvvel” mentek le pár napja az egykori bányába a salgótarjáni bányamúzeum tárlatvezetői, akikről tudni kell, hogy szívügyük a tárgyi és szellemiekben történő értékőrzés. Vajda István és Gajdár Vencel a múltra emlékezett és emlékeztetett azzal, hogy munkaruhában ellenőrizni indultak, ez ugyanis mint rutinfeladat, annak idején szorosan hozzátartozott a működő akna mindennapjaihoz. Hamarosan kiderült azonban, hogy a munkáskülső csak kellék az ünnepléshez. A két férfi után indultak ugyanis a Bányász-Kohász Egyesület tagjai, s mikor találkoztak, előkerültek a pezsgőspoharak, s nem kellett különösebben keresgélni az ünnepies, újévet köszöntő gondolatokat sem. A különös, jó hangulatú föld alatti együttlét során bányászdalokat énekeltek az ünneplők, s megerősítették, hogy a beköszöntét is hasonlóan teszik majd em- 2007 lepergését és a következő esztendő lékezetessé. Az Ipoly-völgy vadvirágai Sz. A. Balassagyarmat. Az elmúlt esztendőt lezáró rendezvényen különleges ajándékkal lepte meg harminc támogatóját - köztük munkatársakat Jgfa is - a Madách Imre Vá- rosi Könyvtár és rajta keresztül Nagy Imre, biológia-kémia szakos középiskolai ta- ; nár. Mint az köztudott, a tanár úr szerelme a természet, az Ipoly menti táj. Hivatásának magas szintű gyakorlása mellett gyakran járta be fényképezőgépével a környéket, az égerlápot, s örökítette meg a felfedező útjai során ellesett legcsodásabb pillanatokat, az Ipoly völgye lenyűgöző szépségű és egyedi növényvilágát. 1994-ben felvételeit albumban közölte. A könyvet díszítő 48 gyönyörű fotót felnagyít- tatta, és számos kiállításon csodálhatta meg a közönség az Ipolyról, a folyót „kísérő fákról”, a vizet szegéig lyező növényekről, vadvirágokról készült 'Ó^bj^jji képeket a közönség, “pfl A közelmúltban Nagy ™ Imre harminc bekeretezett fotográfiáját ajánlotta fel az őt nemegyszer segítő városi könyvtárnak, mely a szép képeket elajándékozta azoknak, akik sokat tettek az intézményért. így most harminc balassagyarmati polgár lakását díszíthetik a hazai tájon készült, otthonosságot árasztó, megkapóan szép fényképek.
