Nógrád Megyei Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-08 / 287. szám
2006. december 8. Nógrád Népe MAGYAROK! Régi székhazunkban (Semmelweis u. I) megkezdte működését a Független Kisgazdapárt Országos Központja. Várjuk mindazokat, akik eszméinkhez mindvégig hűek maradtak. Budapest, 1956. okt. 30. MeigUmc* lntr*öbixotttág „Felhívás a Független Kisgazdapárt tagjaihoz! Magyar Testvéreim! Újból szabadok vagyunk! Nyolc éve, hogy az önkény, a hallgatás száműzetésbe kergetett minden becsületes kisgazdapártit. Most itt van újra a párt, és harcba szólít minden magyar parasztot, minden értelmiségit és minden munkást, aki a Kisgazdapárt célkitűzéseit magáévá teszi, hogy jöjjön, szervezze a pártot, segítse pártunkat, hogy újból millió és millió magyar igazi nemzeti követelése a magántulajdon, a szabad vallásgyakorlás, a tiszta demokrácia, a humanizmus legyen úrrá a nemzet életében. Magyar paraszt testvéreim! A vetés mellett szervezzetek, hogy újból erősek és nagyok legyünk! Minden faluban alakítsátok meg a pártot, utána a járási szervezetet, hogy mielőbb pártunk egész szervezete teljes erővel működjék. A salgótarjáni városi pártszervezet helyisége a katolikus templommal szembeni Tobola-ház. A városi szervezet megindítására dr. Majzik Béla kórházi forradalmi orvos, a párt ifjúsági szervezője kapott megbízást. Dr. Garam- völgyi Antal, a megyei nemzeti bizottság tagja, a Kisgazdapárt volt megyei ügyvezető elnöke.” (A felhívás eredetileg megjelent: Nógrád Népe, 1956. november 1.) Szerveződnek a demokratikus pártok Munkás önigazgatás A munkahelyek tanácsainak tagjai ugyanúgy demokratikus választás útján, alulról indult kezdeményezéssel kaptak bizalmat, mint a városok és falvak forradalmi nemzeti bizottságaiban. A munkástanácsok is megszervezték saját védelmi csoportjaikat, a gyári fegyveres őrséget. Az első munkástanácsok már a forradalom kezdetén megalakultak. Nógrád megyében október 27-én kezdődött meg a tömeges létrejöttük. Ekkor alakult meg például a Salgótarjáni Nyomdaipari Vállalat, a Nagybátonyi Szénszállító- és Szolgáltatóvállalat, a balassagyarmati Cserháti Állami Erdőgazdaság munkástanácsa. Politikai szerepük jelentősen megnőtt a november 4-i, második szovjet invázió után. A szovjet tankokkal érkező Kádár-kormány politikai ellenpólusát képezték. A munkások kitartottak mellettük. így a munkástanácsokat csak betiltani lehetett, megszüntetni nem. Jellemző, szép példája a munkástanácsok tekintélyének a nagybátonyi szolgáltatónál történt eset. A munkások az év végi ünnepekre való tekintettel ugyanúgy jutalmat szavaztak meg letartóztatott munkástanácsi vezetőiknek, mint a köreikben tartózkodóknak. A november 4-ei második, átfogó szovjet támadás ellen általános sztrájkkal tiltakozott az ország dolgozó népe. Nógrád munkásainak a bányák révén komoly szavuk volt. Itt volt a tél, szükség volt a szénre. Folytatás a 10. oldalon. Maksé István Kiziaci Pál Hevicki Gyula Szabd János I IIés Kálmán Pazdera János 3abé János III Adorján Győző Pirók Ödön Csdrik Andrásné Jacsi János Ifj Hazafi János Káldi József Kiskáica István Sulyok r László Földi István Nagy Gyula Munkástanácstagjai Cikora“Károly Kiapái Sándor I KOvácaBndre Fenyvesi József Boia Gyula ÍÜEIÍ Silóban,it sánlor Sabóí- István Kovács József Czeglédi Pál Molnár István Csiki Lajos Fej es Sándor Tóbi Péter Sulyok c István Kiss Mária Nagy László Gere Mikid? Sztocsló István Ke 1 emenü haly Petre István Verebéíyi József II Potyán József Nagy Sándor Sulyok Gyula Nagybátony 1956. okt , c9 Kovács József Bá-ány Brz-'ébet Bocsok József Markó Mihály ' Rákóczi István Sulyok á László Ludvig Árpád Sidi János Oláh János Kovács János Simon Gyula Kovács Károly Budavári László OhC Á<c v Un 1 Eszesen 56 Személyből tevődik özse A nagybátonyiSzolgáltató munkás tanács névsora T. Bérces Henrik polgártárs H e 1 y b e n . Közöljük, bogy a Salgótarjáni Acélárugyárnál Vállalati Igazgató Bánőségben betöltött állásából - egyelőre vállalati létszámban való mégha yáaa mellett - t.Cimet a Munkás Tanács 19ü>6.november 1-i hatállyal felmenti. Hozzájárul az Jgazgatiaági Tanács ahhoz, hogy Cim kérésére e hó 25-ig járó rendes és pótszabadságot készpénzkifizetés meiléséacvel természetben adja ki. Munkaviszonya tekintetébsní végleges döntést a Munkás Tanács a szabadságidő letelte után fogja közölni. Indoklási Az Acélárugyár Nagyüzemi Munkás Tanácsa túlnyomó szótöbo- sé ggsl állásából való leváltás mellett döntött, mert azt e- gyóbbként az üzemekben megnyilvánult hangalat a munkásság részéről a közrend és nyugalom megóvása érdekében feltétlenül szükségessé tette. Salgótarján, 1956. november 1. Salgótarjáni Acélárugyár nagyüzemi Munkás Tanácsa Slnök V? Elnökhelyet ,es T • Mándoki Andor okleveles kohóaérnök Az Acélárugyár Nagyüzemi Munkás Tanácsa egyhangú szavazással, az üzemek vezetői és munkásai túlnyomó többségének kívánságéra - 1956. november 1-től - végleges jelleggel megbízza Cint az Acélárugyár igazgatói, teendőinek ellátásával. Indoklás: ; ’ A megnyilvánult közjcí vánság, valamint az ön ismert kellő 3Zak épzettsége tette, szükségessé megválasztását, amit kérünk, hogy ne utasítson vissza. Salgótarján, 1956* október 31. Salgótarjáni Acélárugyár Nagyüzemi Munkás Tanácsa * /<J Elnök Elnökhelyettes
