Nógrád Megyei Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-08 / 287. szám
Nógrdd Népe 2006. december 8. Mindszenty József bíboros kiszabadult! Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket koholt vádak alapján, koncepciós perben 1949-ben ítélték életfogytiglani börtönre. Hat év múlva, 1955-ben jelölték ki számára kényszerlakhelyül a felsőpetényi Almássy-kastélyt. Innen 1956. október 30-án szabadult, miután ÁVH-s őrzői „forradalmi tanácsot” (!) választottak és úgy döntöttek, hogy a bíboros őrzését beszüntetik. A falu vezetőinek telefonhívására érkeztek a kastélyba a rétsági laktanya tisztjei, Vajtai Gyula, Tóth József, Stift Róbert főhadnagy és Galajda Béla hadnagy, akik önként vállalkoztak a feladatra. Rétságra szállították a főpapot. A laktanyában töltött éjszaka után, október 31 -én reggel, katonai kísérettel, a kormány utasítására szállították Budapestre a prímást. A páncélos menet parancsnoka Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy, a rétsági forradalmi katonai tanács elnöke volt. A Mindszentyt felsőpetényi fogságából kiszabadító tisztek a fővárosba is elkísérték a bíborost. Ok voltak a személyi testőrei. Útjaik csak november 4-én váltak el, amikor Mindszenty a Parlamentből az amerikai követségre távozott. Kézfogással búcsúztak. A forradalom leverését követő megtorlást a rétsági ezred tisztjei sem kerülhették el. Pálinkás Antal őrnagyra a legsúlyosabb büntetést mérték: a katonai bíróság halálra ítélte. A végrehajtásra 1957. december 10-én került sor, mint azt a felvett jegyzőkönyvben, hazug módon megfogalmazták: „törvényes keretek között”. A testőrökre több év börtönt szabtak ki. Az páncélosalakulat parancsnokát, Garami Lajos ezredest 10 év börtönbüntetéssel sújtották. Mindszenty József bíboros csak 1975-ben távozhatott a szabad világba, ahol életének utolsó éveit töltötte. Balra: Mindszenty József és Pálinkás (Pallavicini) Antal kézfogása a budai érseki rezidencián, 1956. október 31-én. Pallavicini ősrégi arisztokrata családba született, 1922-ben. Ludovika Akadémiát végzett, a katonaságot életcéljának tekintette. A háború végén részt vett a katonai ellenállásban. Helytállásáért kitüntetésben is részesült. Az ötvenes években különböző alakulatoknál szolgált. Nevét a népies hangzású Pálinkásra cserélte. 1955-ben került Rétságra. A forradalom alatt az ezred forradalmi katonai tanácsának elnökévé választották. Balra lent: Mindszenty bíboros, a budai prí- mási palota udvarán rétsági katonák karéjában. Jobbra fent: a bíboros biztonságára ügyelő rétsági páncélos a budai Úri utcában. A rétsági páncéloscsata elmaradt November 4-én a katonai tanács riadóztatta a rétsági páncélosezredet, mivel Vác irányából egy szovjet páncélosegység közeledett a falu felé. Garami ezredes elrendelte a védelemre való berendezkedést. (Felvetődött az is, hogy vonuljanak a Börzsöny hegyei közé, de ezt a javaslatot végül elvetették.) Az ezred fél hét körül hagyta el a laktanyát, és a kijelölt helyeken — a diósjenői bekötőútnál — megkezdte a szétbontako- zást. Nyolc óra lehetett, amikor Nőtincs irányában megjelentek a szovjet élharckocsik. Ezekben a percekben a rétsági páncélos ezred minden bizonnyal a forradalom legnagyobb páncélos-összecsapására készülődött. A veszélyes helyzetben - többszöri sikertelen próbálkozás után — Garaminak sikerült telefonkapcsolatba lépnie a páncélos-parancsnoksággal, ahol közölték vele, hogy nincs tűz- parancs, semmiképp se lőjenek, hanem tárgyaljanak. Garami ekkor a csapatokhoz ment és utasította őket a lövegcsö- vek felemelésére. Ezután gépkocsiján a szovjetekhez hajtott. Itt Pilipenko ezredessel abban állapodott meg, hogy a tiszti állományt áthozva leteszik a fegyvert. Erre csak hosszas huzavona után került sor. (Többen megjárták már az orosz hadifogolytáborokat, és nem akartak ismét fogságba esni.) Végül a katonai tanács vezetői Garami Lajos ezredes, a rétsági Páncélos Tiszthelyettes Kiképző Ezred parancsnoka. — elsősorban Pálinkás őrnagy — győzték meg őket az ellenállás kilátástalanságáról. (Az szovjetek többszörös páncélos túlerővel vonultak fel.) A szovjet parancsnok, mint egykor Rüdiger tábornok Világosnál, a felsorakozott tisztekkel letetette a fegyvert. A hangulat is Világos szellemét idézte. Véget ért a forradalom.
