Nógrád Megyei Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-08 / 287. szám
Nogrdd Népe 2006. december 8. Az észak- és kelet-magyarországi megyék egyeztető fóruma 1956. november 2-án megalakult az Észak- és Kelet-Magyarországi Nemzeti Tanács, melynek székhelye Miskolcon, a Nehézipari Egyetemen volt. A nemzeti tanácsban a következők delegáltak küldötteket: Békés, Borsod, Heves, Nóg- rád és Szolnok megyék, továbbá Miskolc megyei jogú város és a Nehézipari Műszaki Egyetem. Idézünk a tanács határozatából: „Azonosítjuk magunkat a szabadságharc célA Nógrád Megyei Nemzeti Bizottság megbízásából salgótarjáni rádióműszerészek egynapi megfeszített munkával kijavították az ÁVH rádióleadó- ját, és a nép szolgálatába állították. Az új rádiót - mely először 1956. november 3-án 13.30-kor szólalt meg kitűzéseivel. Valljuk, hogy a szabadság- harc hősi forradalmi küzdelem volt. Egyetértünk a Dunántúli Nemzeti Tanács megalakulásával. A legrövidebb időn belül létre kell hozni az Országos Nemzeti Tanácsot. A Nagy Imre által vezetett kormányt elismerjük és támogatjuk. A nemzeti tanács nem politikai párt, hanem a nemzet egységének és erejének megtestesítője a forradalom végső győzelméig.” „Szabad Salgótarján rádiója” néven hallgathatták a város és a környék lakói, a 40 méteres rövidhullámú sávban. November 4. után azután Mikszáth rádió néven működött tovább, a Kádár-párti vezetés propaganda- adójaként. Vógrád megye Nemzeti Bizot'.sága enetlevél A Hegyei ie.mzeti Bizottság képviseletében lílinárik látván /a Megyei Nemzeti Bizottság elnökségének tagja/, I S ^ J Miskolcra utaznak,hogy az északi megyék Nemzeti Bizottságainak ta - n'cakozáaán Négrád megyét képviseljék, A Nógrád megyei Nemzeti Bizottság elnöksége kéri akarhatalmi Járőr szerveket.hogy a küldöttséget útjában ne tartóztassák fel. Salgótarján, 1956.november 2.-án. Megyei Nemzeti Bizottság elnöksége nevében /Lenért Andor/ Hógrádmsgye Forradalmi Nemzeti Bizottsága. . / » & 3e Igazolás Igazoljuk, hogy Nagy Béla, Bornál István, Höcker Viktor és Paulusz József polgártársak a lógrádmegyel Forradalmi Hömzeti Bizottság felkérésére és engedélyével építenek a Forradalmi Nemzeti Bizottság részére középhullámú rádiő-adó készüléket. Kérjük munkájukat segíteni, Salgótarján, 1956. november 2-án. jff ■ • 'H. .tap 2- / »..-• <n V c O'-. " *•:>> Hőgrádraegye Forradalmi Nemzeti Bizottsága Intéző Bizottsága. s Az Államvédelmi Hatóság tagjait igazoló bizottságok elé állítják Nagy Imre kormánya feloszlatta az ország leggyűlöltebb szervezetét, az Államvédelmi Hatóságot, mely a kommunista rendszer legfőbb támasza volt. Tagjai kitűntek kegyetlenségükkel. Az ötvenes években magyar állampolgárok tízezrei ellen indítottak eljárásokat, nem egy esetben a legdurvább fizikai erőszakot alkalmazva. Az ÁVH besúgói ott voltak minden jelentősebb üzemben, intézményben, településen és közösségben. A lakosság szemében ez a szervezet testesítette meg a kommunizmus gonoszságát. A forradalom napjaiban a volt ávóso- kat megyeszerte őrizetbe vették vagy igazoló bizottságok elé állították. Ilyen testületet alakított november 3-án a Megyei Nemzeti Bizottság is, melynek hivatalos helyisége a bizottság székházában volt. Tagjai: dr. Vágner Jenő, a nemzeti bizottság jogászcsoportjának vezetője; Sarkadi Nagy István, a jogászcsoport tagja; Szabó Gábor rendőr alezredes, Török László százados; dr. Garamvölgyi Antal és Kecskés Károly, a Megyei Nemzeti Bizottság intézőbizottságának tagjai. Megalakult a Megyei Nemzeti Bizottság A forradalom első napjaiban a megyei párt- és tanácsi vezetés — a hatalom megtartása érdekében — létrehozta a maga „forradalmi bizottságát”. Ez a szerv azonban működésképtelennek bizonyult, a „múlt erői” képtelenek voltak a megújulásra, hiteltelennek bizonyultak. A vezetők egy része (pl. Hajdú József megyei párttitkár és az ÁVH vezetői) Csehszlovákiába disszidált, másik részük - kevés sikerrel - próbálta követni a gyorsan változó eseményeket, de a legtöbben visszavonultak, háttérbe szorultak és otthon várták a fejleményeket. Részlet a Szabad Nógrád október 29-i számából: „Az ideiglenesen összehívott forradalmi tanács két ízben ülésezett. Ezen világosan kiderült, hogy összetétele nem megfelelő. Lehetetlenség, hogy ‘hivatalból’, választás nélkül üljenek benne egyesek, sőt vezessék is, amikor véleményük és az elmúlt napokban mutatott magatartásuk a forradalmi tanács feladataival szöges ellentétben áll! Bízhatjuk-e kecskére a káposztát? Nem és nem! Új forradalmi nemzeti tanácsot, amely bírja a nép bizalmát és végre cselekedni is tud!” Mlinarik István írása a Nógrád Népe október 31 -i számában, az előző napi salgótarjáni történésekről: „Reggel nyolckor, amikor a küldöttek megérkeztek, még teljes tanácstalanság uralkodott. Senki nem tudta biztosan, mit kell csinálni, hogyan kell csinálni. Akkor felkiáltott valaki: Vigyázzunk, mert olyanok is vannak itt, akik nem ide valók! Kik azok? Jöjjenek elő! Egymás után felálltak: Jakab Sándor, Fekete Ottó, majd a többiek. Beszéltek, de szavukban nem volt meggyőződés. Segítséget ígértek, de aligha tudtak volna segíteni abban, amit eddig gátoltak. Megkérdezték tőlük, kik hozták be Szlovákiából az Új Szót, ezt a forradalmunkat gyalázó, nívótlanul uszító szennylapot. És Jakab Sándor hazudott. Nem volt bátorsága igazat vallani”. 1956. október 30-án Salgótarjánban megalakult a nemzeti bizottság megyei szerve. All fős testület elnöki feladatait Mlinarik István, a megyei tanács tisztviselője látta el, akit az előző napon a hivatal munkástanácsa tagjának is megválasztottak. A titkár Lénárt Andor tanár lett. Tagok voltak még: dr. Garamvölgyi Antal, a Kisgazdapárt volt megyei elnöke; Kecskés Károly AKÖV-dolgozó (Szociáldemokrata Párt), Kovács János vasutas (ő képviselte a Nemzeti Parasztpártot); Sartoris Kálmán, akit a Bányatröszt vezetésével bíztak meg; Édes György gimnáziumi tanuló, az ifjúság képviseletében; Bajtai Jenő tisztviselő, akihez a közigazgatás felügyelete tartozott; Esztergomi Antal az ipari termelést felügyelte. Rövid ideig tag volt Laukó György is, a megszüntetett megyei tanács elnöke, mint a kommunista párt képviselője (helyére Cserháti József tanárt delegálták). Tagja volt még a bizottságnak a megyei rendőr-kapiLénárt Andor, a Nógrád Megyei Nemzeti Bizottság titkára. Egerben született, 1925- ben. Történelem-földrajz szakon diplomázott. A forradalom kitöréséig a Salgótarjáni Gépipari Technikum tanára volt. Pedagógustársai delegálták a nemzeti bizottságba. November 4. után a megyei munkástanács működését segítette. A megyei bíróság 1957. október 14-én 12 évre ítélte. tányság megbízott vezetője, Szabó István őrnagy. Az alakulásról így számolt be a Nógrád Népe október 31-i száma: „A vita során kizárta magából azokat, akik az elmúlt napokban sem álltak a nép, a szabadság mellé. A nemzeti bizottság megszervezte a néphez hű karhatalmat, kiegészítve az ifjúság és a munkásság fegyveres szerveivel, ezzel egy időben megszüntette az Államvédelmi Hatóságot. A nemzeti bizottság egyetért Nagy Imre és a kormány egyes tagjainak október 30-ai nyilatkozatával, de továbbra is követeli a szovjet csapatoknak az egész országból történő azonnali kivonását. Nógrád megyében, kisebb rendbontásoktól eltekintve, rend és nyugalom van. A megye lakossága hálával gondol azokra a hősökre, akik életük árán tették lehetővé, hogy hazánk újra szabad, független, demokratikus állam lett.”
