Nógrád Megyei Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-08 / 287. szám
4 2006. DECEMBER 8., PÉNTEK SALGÓTARJÁNI LAP Megvalósult álom Fényözönben a salgótarjáni advent A nyelvészek jól tudják, hogy a „salgó” szó - magyarul - fényesen csillogót jelent. Talán még sohasem fordult elő, hogy az ünnepekre készülő nógrádi megyeszékhely ilyen méltó legyen a ősi nevére, mint ezekben a hetekben. Fényárban úszik a város főtere és a díszkivilágítás valódi látványosságként fogadja a szőkébb pátriánkban ehhez nem szokott szemlélődőt. Salgótarján. - Három esztendővel ezelőtt Sopronban, a „Hűség városában” jártam ilyentájt és elámul- tam a csodálatos fényözön láttán. - nyilatkozta a város adventi koszorújának gyertyagyújtása után Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester. Akkor megfogadtam, ha az életben akár egyszer is megadatik, tenni fogok azért, hogy a salgótarjániaknak is hasonlóban lehessen részük. A sors különös keze és a választópolgárok akarata révén ez az álom mára valósággá vált. Valóban gyönyörűre sikeredett a díszkivilágítás, büszke is vagyok rá. Mivel én nem csak autóval járok, az utcákon számtalanszor megállítanak ismerősök és ismeretlenek, hogy ezt csak egy nő álmodhatta meg ilyen szépre. Úgy érzem ez nem csupán pénz kérdése, mit ahogy ezt az önjelölt fanyalgók hangoztatják. Egy ilyen ünnepi díszbe öltözött városközpontban más az itt élők, vásárlók, közlekedők komfortérzete, több a mosoly a szépség és végre - olyan hosszú évek óta először - családi program lehet az esti séta Salgótarjánban. Fontosnak tartom, hogy advent idején ne csupán a külsőségek teremtsenek ünnepi hangulatot, de mindig történjen valami, ami emeli a karácsonyra várakozás fényét. Ilyen volt a főplébániatemplom által kezdeményezett óriás koszorú gyertya- gyújtása, a gyermekek műsora, a Mikulás látogatása. Hiszem, hogy valami, valami nagyon szép és jó most elkezdődött itt városunkban, hogy kicsik és nagyok egyre többen csatlakoznak majd az önkéntes szabadtéri együttün- neplés programsorozatához. ANDRÁS-NAPI KERESZTEK ZAGYVARÓNÁN Az András-napi ünnepkör megtartása immár hagyományos a nógrádi megyeszékhely zagyvarónai városrészében. A helyi nőklub mellett a házigazdaasszony, Riczler Katalin képviselő köszöntötte és látta vendégül a több mint 100 helybelit és vendéget a jól sikerült „télköszöntőn”. Izgatott gyermekek százai várták a „Mikulás-kommandót" Salgótarján bányagépgyári városrészében. A külvárosi gyerekeket nem kevesebb mint öt Télapó és a járulékosan szállított krampusz ajándékozta a puttonnyá átalakított utánfutóból. A Mikulás-sokk ötletgazdája, Szekeres Géza elmondta, hogy a rendhagyó akciót hagyományteremtő szándékkal hozták létre. BÁNYAGÉPGYÁRI MIKULÁS-SOKK Helyben is elkel a segítség! Hajléktalanok és szociálisan rászoruló emberek segítése, gyermekek ellátása, az egészségügy és a közbiztonság javítása... - ezer és ezer problémát sorolhatnánk, melyek orvoslásához bizony jól jön az adakozó szándékúak segítsége. Az év minden napján előfordul - így, karácsony tájékán pedig különösen - hogy különböző alapítványok keresik meg a vállalkozókat és a magánszemélyeket azzal a kéréssel, hogy támogatásaikkal segítsék céljaik megvalósítását. Az országos szervezetek sokaknál találnak értő fülekre, a helyiek hangját azonban jóval kevesebben hallják meg. Pedig „itthon” is elkel a segítség... Schveiczer Krisztián Salgótarján. Nagyon sok országos, gyakran számukra ismeretlen alapítvány keresi meg a salgótarjáni vállalkozókat is, hogy a különféle célok megvalósításában támogassák őket - mondta Szalui Erika, önkormányzati képviselő, a gazdasági, városfejlesztési és idegenforgalmi bizottság elnöke: a legtöbb esetben ez úgy működik, hogy egy 5 ezertől 50 ezer forint értékig terjedő utánvételes levelet küldenek, s a különféle adományokat azáltal biztosítja az ember, hogy átveszi a csomagot. Mindez az adakozóknak is kényelmes, hiszen annak, akinek szándéka és lehetősége van adni, gyakorlatilag ki sem kell mozdulnia az irodájából ahhoz, hogy ezt megtegye. A pénz felhasználásáról azonban ezután már semmit sem lehet tudni.- Mivel ezek a megkeresések napi gyakoriságúak, nagyon sok pénzt elvisznek térségünktől, pedig Nógrád megyében nagyobb szükség lenne az adományokra, mint bárhol máshol. Arról nem is beszélve, hogy azok a problémák, amelyek kezelésére az országos szervezetek létrejöttek, nálunk is jelen vannak, csakúgy mint ugyanezen alapítványok helyi megfelelői, amelyek szintén rászorulnak a segítségünkre - fogalmazott Szalai Erika. A képviselő szerint azonban a helyiek nincsenek kellően előtérbe helyezve. A közeljövő egyik elvégzendő feladata az, hogy a polgár- mesteri hivatalban mielőbb megtalálják annak módját, hogyan lehetne „összefogni” a helyi civil szervezeteket és alapítványokat. Ha ugyanis értelmes célokat látnak az emberek, s tudják, hogy megbízható személyek állnak a háttérben, akkor könnyebben adnak bármüyen támogatást. Márpedig mindig meg lehet találni a módját a segítségnyújtásnak. A bizottsági elnök példaként hozta fel, hogy a Citroen Hajas autókereskedés téli gumit adományozott a városi mentőállomás rohamkocsijára. Mint mondta, Fü- löp Nándor salgótarjáni vállalkozó is felvetette számára, hogy nemrégiben a Rózsadombról hívták fel, hogy ott defibrillátorra gyűjtenek... Ezen felbuzdulva elment a salgótarjáni mentőkhöz, ahol kiderült, hogy az öt autóból csupán kettő rendelkezik újraélesztő-ké- szülékkel; a vállalkozó most azon fáradozik, hogy még az idén legyen egy harmadikban is.- Fontos lenne, hogy azok, akiknek eddig is szándékukban állt segíteni, ne vigyék el máshová a támogatásukat, hiszen itt, helyben is könnyű megtalálni azokat az alapítványokat, intézményeket, akik rászorulnak a segítségre. Ráadásul ezen adományok sorsát sokkal könnyebb nyomon követni - hangsúlyozta Szalai Erika. Immár évek óta gyakorlat, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékát fel lehet ajánlani - jó volna, ha a városlakók nem az úton- útfélen kiplakátolt nagy alapítványokat részesítenék e kedvezményben, hiszen ugyanerre szüksége lenne a helyi civil szervezeteknek, intézményeknek is. Egyéb módon is Salgótarján hasznára lehet azonban a városlakó, ha szeretné. Bátonyterenyén például egy megvalósult beruházásból egymillió forint volt a társadalmi munka értéke. Szalai Erika szerint a megyeszékhelyen is ezt kell megvalósítani, hiszen itt sem lustábbak, vagy kevésbé empati- kusak az emberek, csupán a szemléletváltásra lenne szükség.- Félreértés ne essék: nem kérincsélni szeretnénk, vagy valaki mással, társadalmi munkában felépíttetni a várost Nem erről van szó... Tudjuk, hogy sokan napi gondokkal küzdenek. Tény azonban, hogy az az ember, aki a saját munkájával hoz létre valamit, sokkal jobban kötődik a városhoz és sokkal jobban vigyáz arra, amiről tudja, hogy neki is része volt a megvalósításában - zárta szavait Szalai Erika. Vigyünk színeket a világba A közelmúltban újraindult a Tarján tarkán-projekt, amely egy hét évvel ezelőtti gondolatkísérlet. A projekt egyik kitalálójával, Rónai Róberttel beszélgettünk a további tervekről, szándékokról, valamint a 3T- ről, vagyis a Tarján Tarkán Társaságról. Salgótarján. Mint megtudtuk 1999-ben a projektet bemutatták az akkori városvezetésnek, ők azonban nem láttak benne fantáziát. - Az általunk kitalált ötletet azóta már tőlünk teljesen függetlenül már kivitelezték Albánia fővárosában, Tiranában, amiért az ottani polgár- mestert, Edi Rama-t 2004-ben a világ polgármestere, World Mayor 2004 címmel tüntették ki - mondta el Rónai Róbert, aki szerint bár az elsőség lehetőségét elveszítették, de még mindig van lehetőség egy igazán eredeti ötlet, elképzelés megvalósítására. Talán ezt igazolja, hogy a megyeszékhely új vezetése pozitívan fogadta a gondolattervet. A projekt kitalálói hangsúlyozták Salgótarján kivételesen szép természeti, földrajzi környezetben fekszik. Ebben sokan megegyeztek már, városban élők és ide látogatók is. Probléma azonban az épített környezet szürkesége, a rengeteg panelház nem illeszkedik ebire a csodálatos környezetbe. Éppen emiatt a Tarján tarkán-projekt célja képzőművészeti tervek és ötletek kidolgozásával látványosan megváltoztatni a város épületeit, a fehér és szürke felületeket színessé tenni, gyökeresen megváltoztatni a megyeszékhely arculatát. A megvalósítást három fázisban képzelik el, módszerének pedig a lakossági akciókutatást választották. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az ötlet kivitelezésében folyamatosan fenntartják a párbeszédet, a véleménynyilvánítás lehetőségét a városlakókkal. A siker vagy kudarc, a látványos változás, vagy esetleg a változatlanság tőlük függ leginkább. A projekt első fázisa művészeti akciókkal indul és képzőművészeti kiállítással zárul. A társaság tagjai a tárlatot már jövő év tavaszán szeretnék a Tarjáni tavasz 2007-es programjában megrendezni, melyen bemutatnák a megvalósult hasonló elképzelést, a tiranai épületek fotóival, valamint látható lenne az is, ahogy Salgótarjánt elképzelik a képzőművészek, gyerekek, diákok, felnőttek, vagyis a lakók. A kiállítás előkészületéhez tartozik, hogy jó minőségben lefotózták a salgótarjáni épületeket, majd nyilvános pályázatot hirdetnek gyerek, diák és felnőtt kategóriában, amikor is nevezni lehet az épületképek átváltoztatására. A legjobb munkákat kiállítják a József Attila Művelődési és Konferenciaközpont üvegcsarnokában. Rónai Róbert szerint jelentős médiaeseménnyé lehet tenni az akciót egy Guiness-rekordkí- sérlettel, azaz az egyszerre egy időben egyszerre színe- zők, festők, rajzolók kategóriájában. A gondolatkísérlet második fázisában ki kell dolgozni a megvalósítás feltételeit, pénzügyi és személyi hátterét. Emellett a projekt kigondolói a megyeszékhely városvezetésének azt tanácsolták, hogy Salgótarján az Európai Unióból elsőként fel- vehetné a kapcsolatot a Kreatív Városok Mozgalmával. A mozgalom az USA-ban indult 2003-ban, mindazon városok összefogásával, akik a kiutat keresve megtalálták a kreativitást, mint helyi nyersanyagbázist és rövid idő alatt látványos fejlődést produkáltak. A harmadik fázis maga a projekt megvalósítása, melynek köszönhetően megváltozhat a város arculata, összhangba kerülhet az épített és a természeti környezet. Tiranában megvalósult a „házszínezés”, társaságunk ajánlotta a jelenlegi városvezetésnek, hogy e kapcsán akár teremtődhetne az albán és a magyar város közt egy kulturális kapcsolat.
