Nógrád Megyei Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-30 / 304. szám

4 2006. DECEMBER 30., SZOMBAT KULTÚRA Nevetni kell, ennyi az egész Amióta csak színház van a világon alapvetően két vonulata létezik: a komoly, elgondolkodtató és a vi­dám, szórakoztató. Erre utal az ősrégi szimbólum, az egymás mellett síró és nevető két maszk is. Ennek megfelelően a darabok és előadások is így oszlanak meg, noha a dráma műfaja ennél jóval strukturál- tabb és alkalmasint a tragédiában is találhatók ko­mikus elemek és fordítva. A József Attila Művelődési Központ színházi bérletsorozatában a közelmúltban három olyan produkció is helyet kapott, amelyikben a humor dominált. Két esetben a vígjáték zenés vál­tozatával találkozhattak a nézők. Egy vidám jelenet az egri Gárdonyi Géza Színház „A hülyéje” című elő­adásából „A potyautasnak (Bozsó József) végül is sike­rült révbe érnie Georges Feydeau-t, a franciák XIX. század végi és XX. század eleji vígjátékíróját joggal tartják számon a bohózat egyéni karak­terű mestereként. Darabjaiban szinte felismerhető módon van­nak jelen stílusjegyei: az intrikák­ra, a pikáns, hálószobatitkokra kihegyezett, szövevényes útvesz­tőket bejáró sztori, a harsány szí­nekkel jellemzett - jobbára kika­pós, könnyen csábuló, vagy ép­pen túlontúl zárkózott, bigottan makacs, nemritkán bosszúvágyó - figurák és nem utolsósorban a sodró lendületű cselekménysor. Mindez - mondani sem kell - jel­lemzi Feydeau eredetileg „A ba­lekéként ismert bohózatát is, amely az egri Gárdonyi Géza Színház által előadott változatban- Hamvai Kornél fordítása szerint- „A hülyéje” címet viseli. A nem igazán szerencsés címváltozta­tásban az a felismerés rejlik, hogy a nős Pontagnac (Mészáros Máté) egy gátlástalan nőcsábász, aki akkor sem néz tükörbe, ami­kor megtudja, hogy barátja felesé­gét nézte ki zsákmányul. A barát, Vatelin (Anger Zsolt) sem maku­látlan, egy angliai úton esett bűn­be, azaz szerelembe Maggie-vel (BozóAndrea), sőt Lucienne (Ko­vács Patrícia) is - tudomást sze­rezvén férje praktikáiról - házas­ságtörésre készül, amelyet azon­ban nem tesz meg és végül a csá­bító marad a pácban. De addig megannyi tekervényes, sok mel­lékszállal, üresjárattal, újabb sze­replőkkel ötvözött fordulatot jár be a darab, nem csoda, hogy a né­zők alig tudják követni és élvezni három felvonáson át. Armandine (Jordán Adél) személyében meg­jelenik egy nagyon buta „cicaba­ba”, Pinchard (Kaszás Gergő) egy már-már szenilis őrnagyként, Madame Pinchard (Fekete Györ­gyi) süketnéma feleségként, Soldignac (Vajda Milán) pénzhaj- hász üzletemberként gyarapítja az alig normálisak táborát. Máté Gábor rendező korábbi tanítvá­nyai közül öten is játszanak a da­rabban, ez is magyarázza az elő­adás egységes stílusát. Anger Zsolt egyébiránt a 200ó-os nyír­egyházi Vidor-fesztiválon Pan­talone-díjban részesült; * * * Számos jellemző rokonítja a napokban - karácsony előtt és közvetlenül utána - látott két vi­gasságot, a Békeffy-Kiss-Szent- irmay szerzőhármas „A kölcsön­kért kastély”, illetve a Jacques Deval-Nádas Gábor-Szenes Iván trió „A potyautas” című darabját. Egyrészt mindkettőt a Turay Ida Színház vitte színre, másrészt mindkettő a zenés vígjáték kate­góriájába tartozik, sőt - Bozsó Jó­zsef, Győri Péter, Rusz Milán, Tere­mi Trixi és mások személyében - azonos szereplői is vannak a két előadásnak. A történetvezetés - mint minden hasonló igényű, könnyed kikapcsolódást ígérő mű esetében - is hasonlít egy­másra, az átmeneti és egész biz­tos megoldódó konfliktus(oka)t okozó sztorik sem igazán külön­böznek a két - eltérő korszak­ban játszódó - darabban, a pénz és a szerelem mozgatja mindket­tő szereplőit. Pedig az egyik ala­posan magyar, a másik pedig francia gyökerű. „A kölcsönkért kastély” arra a szokásos elvárásra épít, hogy a Nyugatra - ez esetben Dél-Ame- rikába - szakadt hazánkfia haza­tértekor bőkezűen segíti majd az itthon rekedteket. Gruber Meny­hért családtagjai is ebben re­ménykednek, a nagyon várt ro­kon és leánya azonban szegény­nek tetteti magát, hogy távol tart­sa a tolakodókat. A tönkrement Koltay Gábor azonban éppen a gazdagnak vélt Gruber lányt sze­retné megszerezni a fiának, hogy egyenesbe kerüljön anyagi hely­zetük. Ezt neszeli meg a rafinált lányos apa és tiltja gyermekét a szerinte csak a vagyonra utazó udvarlótól. Koltay Bálint azonban tényleg szereti Mary-t, ezért rá­bírja rokonát, Koltay Katót - akit viszont anyja szakít el állatorvos szerelmétől és akar egy szomszéd földbirtokoshoz kényszeríteni - hogy adja kölcsön birtokát, ami­vel bizonyítani tudja leendő apó­sának: nincs szüksége a hozo­mányra... Modernebb - csupán néhány évtizeddel ezelőtti - idők termé­ke „A potyautas”, amelyben egy sokat próbált, pénztelen francia fiatalember, Raoul belopódzik a Le Havre-ból New Yorkba közle­kedő hajó egy kabinjába, hogy az Eu- rópában megis­mert, meg- ked veit amerikai lánnyal, Barbarával együtt utazzon és egyszerre érjen a ten­gerentúlra szerencsét próbálni. Egy idő után azonban kénytelen kimász­ni búvóhelyéről, az ágy alól és a kabin legális utasá­val, a szintén francia Martine-nal - aki viszont egy gazdag férj remé­nyében szállt fel a hajó­ra - nemcsak össze­szoknak a hosszú út so­rán, hanem kölcsönös szerelemre is gyullad­nak egymás iránt. Oly­annyira, hogy feladják amerikai álmaikat és - némi bonyodalmak, prak­tikák után - már hivatalosan is együtt, egymást és hazájukat vál­lalva utaznak vissza Franciaor­szágba. „A kölcsönkért kastélyát Mfaí István, „A potyautas”-t Bor József rendezte. Mindketten otthonosan mozognak a zenés vígjáték műfa­jában és az elmúlt években kiala­kult már-már „turaysnak” nevez­hető stílust képviselik. Mikó szí­nészként is joggal arat nagy si­kert a minden hájjal megkent, Amerikát járt Gruber Menyhért alakjában. Emlékezetes, kacagta­tó jelenete, amikor gumicsizmá­ban indul vadászni. A másik da­rabból viszont a címszerepet ját­szó Bozsó lózsef emelhető ki könnyed játéka, elegáns mozgása révén. Mindkét előadásban ked­ves, bájos hölgyet formál a szin­tén jól mozgó és éneklő Teremi Trixi. A darabok szórakoztató ha­tását élő zenével kísért slágerek - például a „Necsi, necsi, ne csi­nálja énvelem” vagy a „Hogyha huszonötször születnék...” - és a főszereplők révén ügyesen meg­oldott, látványosra koreografált táncbetétek is erősítik. ■ Csongrády Béla Születésnapi gálakoncert Dupla ünnepe volt a minap a salgótarjáni szimfonikus zenekarnak: hagyományos karácsonyi hangversenyét egyszersmind a megalakulás harmincötödik évforduló­ja jegyében mutatta be a József Attila Művelődési és Konferenciaközpont színháztermében. E kettős alkal­mat hangsúlyozta Székyné dr. Sztrémi Melinda polgár- mester is, amikor köszöntötte a jubiláló együttest és az önkormányzat nevében átadta a „Salgótarján” emlékér­met Becze Lajosnak, a zenekart működtető Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatójának. Emléklapot kapott Virág László alapító karnagy, Torják Vilmos - aki a későbbi időkben vezényelte - és Csurgó Tamás, aki jelenleg irányítja a salgótar­jáni szimfonikusokat. A polgár- mester asszony ünnepi beszédé­ben név szerint említette a zene­kar többi karmesterét is. így né­hai Róna Frigyest, valamint Deák Andrást, Hord Gábort és Kökényessy Zoltánt is. Valameny- nyiüknek nagy szerepe volt ab­ban, hogy az 1971-ben létrejött együttes fokozatosan megerősö­dött, s az elmúlt évek, évtizedek alaú jelentős koncerteket adott a városban és más településeken, filharmóniai bérletsorozatokat abszolvált, megannyi rangos vendégművészt fogadott, siker­rel vett részt regionális, orszá­gos és nemzetközi rendezvénye­ken. Mindenkor nagy erénye volt - és jelenleg is az - a zene­karnak, hogy soraiban profi mu­zsikusok, képzett, tapasztalt mű­vész-tanárok együtt játszanak növendékeikkel, a tanulmányai­kat végző vagy éppen csak befe­jezett, pályájuk kezdetén álló te­hetséges fiatalokkal. Egykoron a szimfonikusok a városban mű­ködött kisebb-nagyobb létszámú zenekarok legjobbjait tömörítet­ték, jó ideje pedig már a fordított folyamat is megfigyelhető: az úgynevezett nagyzenekarból jönnek létre kamara- és kis­együttesek. A salgótarjáni szim­fonikus zenekar meghatározó té­nyezője a város kulturális életé­nek, komoly szellemi értéket képvisel. Ezt igazolta vissza az ünnep­köszöntő hangverseny is, ame­lyet Csurgó Tamás, Torják Vil­mos és Virág László vezényelt. Az advent és közelgő karácsony jegyében mutatták be Csaj­kovszkij „Diótörő” című balettjé­nek három részletét, illetve Schubert „G-dur misé”-jét és Cézár Frank „150. zsoltár”-ját. A koncert második részében há­rom énekszólista, Belkovics Zol­tán, Haja Zsolt és a helyi Simon Katalin - és nem kevesebb, mint hat énekkar csaknem száz kó­ristája működött közre. A füleki Melódia női kart Mezriczky Zelma, a szintén füleki Pro Kul­túra férfikart Fehér Miklós vezé­nyelte, a salgótarjáni Cantata Domino egyházi kórus karmes­tere Virág László, a pedagógus­kórusé Baárné Dicse Zsuzsanna volt, a Bolyai János Gimnázium kamarakórusát Gál Petra, a Ma­dách Imre Gimnáziumét Radnai Zsuzsanna karnagy készítette fel. A legnagyobb létszámú azon­ban a fináléban volt a kórus: ek­kor a színháztermet megtöltő kö­zönség is a színpadon lévőkkel énekelte - többek között - a „Mennyből az angyaT’-t, a „Kis­karácsony, nagykarácsony”-t és a „Csendes éj, drága szent éj”-t. ■ Cs. B. Örömmel látta a közönség újra a szimfonikusok élén Virág László ala­pító karnagyot wmmmMTFrrrr. jepet' Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Árvíz, belvíz, hát nincs elég bajom ezek nélkül is?” Szeren­csés nyertesünk: Bakos Jánosáé Bátonyterenye, Sávári u. 6. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését ja­nuár 4-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (St., Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át! 1 7^ h RÓMAI 1000 LÚD INDIÁN CSÓNAK A 2 — u iMonoR DEDÓ i L a tlq U) L/ t TILTÓSZÓ íz rv ^ TRIPLÁN: TÁNC­FAJTA ' L 1 YWW LE VELE! TARTÓ­OSZLOP ß l LA Vj é 6 fic $ ATÖBBES SZÁM JELE ELLENBEN ■X r Q( J AZ ITTRIUM VEGYJELE ZUHANY TROMF ÁLTUDÓS. KURUZSLÓ l LA 9 w • ________ Cr L A HEVESI KÖZSÉG *~C ^ 1 r CSÓNAK­GERINC f TAROKK­FIGURA A MÚLT IDŐ EGYIK JELE ÚGY LEGYEN ! F SZAKASZ­TOTT SZEMFÉNY­VESZTŐ VERSENY HOSSZA ÜTEM RÉSZES­RAG. A -NEK PÁRJA fr t K LÁGY HANGNEM t_ T V 0 4 T t' <­FÉMES ELEM. VEGY­JELE: CR R 0' A VULKÁNI KÖZÉT A' \J H GUBÓS NÖVÉNY k{ V HOSSZÚ MORZEJEL GÓCPONT TEREMT. II 1 ki III >/ hr L < 0 F TÚL BÁTOR ALKAL­MAZKODIK ír le t /k £ {( o FÜLLEL ÉRZÉ­KELÉS A­u u /f ' V PAN PÁRJA-r ff £ RÓMAI 50 L FÚVÓS HANGSZER MAGASBA TEKINT r t ’ r t u IZOMBAN REJLIK ! i 0 TÖRÖTT RUGÓ ! 6 FORINT, RÖV.-í SUDÁR GALLY-TLAN. - ... VIZSGA­KÉRDÉS ft' fi VETÉS. LÖKÉS-h 0 V £ DUPLÁN: MOLETT ► t f s? SZÉLESRE NYTT DIVAT AZ ARZÉN VEGYJELE TEST­NEVELÉS, RÖV.-r „BESZÉL" A MAJOM H ír K 0 6 FASOROS ÚT ÍV L L e' PUHUL AZ ÉTEL TÚLÍZESÍT ÖSSZE­SEN. RÖV. SZTANIOL f 0 L ( Pr KÖNYÖ­RÖG £ £ K) /• kD RÁGÓDIK TESSÉK... SZEMTE­LEN < t L 0 & ( < PÉLDÁUL. RÖV. "V u ISMERT­SÉG nö E' GYOMOS. DUDVÁS ZIRC HATÁRAI ! RÖVID ELKÖ­SZÖNÉS-p k' CSACSI- BESZÉD ! ROSSZ ATOJÁS fk' ZENEI FÉLHANG HAZA­FELE ! / t £ SZEM­KÖZÉP ! ELŐTAG: LÉGI h riy t S Í FÖLDI­EPER JOGVITA i a­0 V C­t (k~ ATÁRGY RAGJA IPARI NÖVÉNY V VÁSÁROL £ V b VAGYIS nk l Pr 2r FOGA­DÁSÁRA ÜSTÖKÖS ELEJE ! t u CSIGA RÉSZE LÁSD OTT. RÖV. rc s 1 £f P a \ AZ OZMIUM VF.GYJELE £ TARTAL­MATLAN (A R f £ ÜT. PÁHOl. —1_ A CSIBÉSZ. GÉZEN­GÚZ 0 £ £ % £ S ű K> r

Next

/
Thumbnails
Contents