Nógrád Megyei Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-28 / 302. szám

3 2006. DECEMBER 28., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Tar. Vacsorával egybekötött szil­veszteri bált szervez a község önkormányzata, amelyre 3000 forintért még kaphatók jegyek a polgármesteri hivatalban. Az est folyamán élőzene biztosítja a jó hangulatot. Kisgyermekes családokat is várnak a rendez­vényre, hiszen a gyerkőcöket az ifjúsági klub helyiségében fog­lalkozásokkal kötik le, amíg a szülők mulatnak. Fekete karácsony RimÓC. Holtan találtak egy 37 esztendős helyi férfit a lakóhá­zának udvarán található tót­ban december 25-én, hétfőn. A helyszíni szemle elsődleges adatai alapján nem merült fel idegenkezűségre utaló körül­mény. A rendőrség a haláleset vizsgálatát a közigazgatási eljá­rás szabályai szerint folytatja. Szántóföldön landolt Kálló-Erdőkürt. Egy 42 éves káliói lakos tehergépkocsival közlekedett Kálló felől Erdő­kürt irányába pár napja a dél­utáni órákban, amikor egy erő­sen jobbra ívelő útkanyarulat- ban áttért a szembejövő forgal­mi sávba. A jármű innen egy vízelvezető árokba haladt, majd az út melletti szántóföl­dön állt meg, a tetejére borulva. A baleset következtében a sofőr súlyos sérülést szenvedett. Ingyenes marad Palotás. Jövőre is ingyenes lesz a szemétszállítás a lakosság számára. A szállítás keddi na­pokon történik, s lakásonként egy százhúsz literes szemét- gyűjtőnyi vagy kétzsáknyi ház­tartási hulladékot visznek el té­rítésmentesen. Ha valamely háztartásból ennél nagyobb mennyiségű szemetet akarnak elszállíttatni, erről a szállító vállalkozóval kell az érintettek­nek megállapodni. Uj együttes alakult Az együttes tagjai (balról jobbra fentröl) Tóth Tamás, Gajdics Máté. Makuch Csaba, Mátrai Márton, Alapi Szabolcs (lent) Március utolsó napjaiban néhány klasszikus rockot kedvelő fiatal zenerajongó-zenész úgy határozott, hogy zenekart alakítanak. esla Pásztó. Már korábban is foglal­koztak ezzel a gondolattal, de csak ekkor érezték magukat elég felkészültnek ahhoz, hogy közös zenélésüket magasabb szinten - és mások örömére - kezdjék művelni. A tagok zöme a „régi”, 1970-80-as évek zené­jét kedveli. A repertoárjuk is fő­ként e kor számait, illetve stílu­sát idézi a mai fiatal korosztály­nak. A társulat megalapításának öt­lete Alapi Szabolcstól (dob) szár­mazik, hozzá társult Somoskői Gábor (szólógitár), Tóth Gábor (gitár), Sipos Péter (ének) és Makuch Csaba (billentyűs). Kezdetben csak „maguknak zenéltek”, gyakorolgatták a „ré­gi” idők magyar slágereit, külö­nös tekintettel a P. Mobil nagy számaira (Utolsó cigaretta, Két­forintos dal, etc.). Időközben az énekes és a két gitáros kivált a zenekarból. He­lyüket Mátrai Márton (basszus- gitár), Tóth Tamás (szólógitár) és Gajdics Máté (ének, basszusgi­tár) vette át. Az együttes felvette a Rock Company nevet és jelen­leg is ebben a felállásban zenél­nek. Első „koncertjük” Mátrake- resztesen volt (az Apraja nép­tánctábor lakóit szórakoztatták). Ezt követően augusztus 20-án Pásztón léptek fel, itt már meg­lehetősen „maradhatós” színvo­nalon adták elő számaikat, me­lyek között saját szerzemé­nyek!!) is voltak. A közönség nagy tapssal fogadta bemutatko­zásukat. Ezután több alkalom­mal felléptek (Tar, Pásztó), a ze­néjüket kedvelő fiatalok - és a nem annyira fiatalok (hiszen a hallgatóságukban már 40 éven felüliek is vannak!) - nagy örö­mére. Repertoárjuk folyamatosan bővül: jelenleg 15-20 számból áll (Beatrice, Hobo Blues Band, Republic, P. Mobil, Dinamit, Po­kolgép, Zorall és saját számok). A zenekar elsősorban rockzenét játszik, ugyanakkor jazz- és blu­es számokat is szívesen előad. Céljuk, hogy ismertté és népsze­rűvé tegyék a régi rock-klasszi­kusokat és egyben a saját szá­maikat is bemutassák. Szeretné­nek a minél több koncertet adni, és állandó fellépési lehetőséget kapni. A napokban készül el a bemu­tatkozó anyaguk. Remélik minél előbb, és minél többen hallgat­hatják majd az eredményét! Mi pedig, a „kissé idősebbek” büszkék lehetünk fiainkra. Visz- szaidézik elmúlt lázadókorun­kat, őket hallgatva újra tizen­évesnek érezhetjük magunkat, és megvalósulni látjuk Schuszter Lóránt szállóigévé vált szavait: „A rock örök és el­pusztíthatatlan!” . Az együttes elérhetősége: www.rockcomDanv.gnortal.hu RÓLUNK SZOL Értékeink az alig múlt adventi időszak egyik eseményét jellemezvén írhat­tam volna e jegyzet fölé a „Csillagszóró”, a „Lámpácska a szívek­ben” vagy a „Szépkorúak karácsonya” címet, de kiemelhettem vol­na Szilágyi Domokos „Hétköznapok” című verséből egy találó sort- amely szerint „Az ünnep halandó” - is. Bármelyik variáns meg­hittebb, figyelemkeltőbb lett volna, de kevésbé kifejező mondan­dóm szempontjából. Én ugyanis az alábbiakban - az alábbiakkal- azt az eddig is tudott, de nem eléggé elismert tényt szeretném hangsúlyozni, hogy Salgótarján milyen gazdag kulturális érté­kekben. Számomra ezt bizonyította az idős emberek tiszteletére a József Attila Művelődési és Konferenciaközpont újonnan kiala­kított déli szárnyában, a leendő galériatermében bemutatott aján­dékműsor, amely számos eredményesen működő művészeti cso­portot és tehetséges szólistát szólított az alkalmi színpadra. Vala­mennyi produkció megérdemelné az alapos műelemzést, de ehe­lyütt „mindössze” az a célom, hogy megemlítsem, felsoroljam azo­kat, akiknek az élmények köszönhetők, s akik jóvoltából érzelmekben, lelkileg még inkább felkészülve várhattuk a szere­tet szent ünnepét. a program kovács bodor Sándor „Téli Tarján” című filmjének so­kat mondó képeivel kezdődött, majd miután Székyné dr. Sztrémi Melinda elmondta érzelemgazdag köszöntőjét - amelyben a ha­gyomány- és otthonteremtés gondolatát hangsúlyozta és arról szólt, hogy e műsorral a városi önkormányzat és a vendéglátó in­tézmény egy újabb lámpácskát szándékozott gyújtani a szívekben- Bélyei Adél hárfamuzsikájában gyönyörködhettek a meghívot­tak. Nevezett Győrött él - tanít és a színház zenekarában játszik- de gyermekkora és szülei révén ezernyi szállal kötődik a város­hoz, tovább erősíti a helyi zeneiskola hírnevét. Ugyancsak kicsit távolabbról - Balassagyarmatról - érkezve, de barátként, szinte családtagként lépett fel a Varietas Színpad művésze, Csábi István, aki gitáros-énekesként emelte az összeállítás színvonalát. A Pódi­um Színpad ifjú tagjairól és vezetőjükről, Sándor Zoltán előadó- művészről már régen tudjuk, hogy kiváló versmondók, ezúttal a remekül kiválasztott, az alkalomhoz simuló repertoárjuk érdemel I dicséretet. Bácskái Zsolt virtuóz harmonikajátéka nagyon tetszett a közönségnek, a vastaps is ezt igazolta. A Bolyai és a Madách gim­názium tanulóiból álló Rokolya együttes - és Kubinyi Júlia szóló­énekes - erdélyi népdalokkal aratott sikert Ugyanez vonatkozik a Váczi Gyula Művészeti Iskola tanárkettősére Tóth Tiborra (he­gedű) és Lengyel Juditra (ének). A férj - többek között - a „Mon­ti csárdás”-sal, a feleség a „Ringó vállú csengeri violám”-mal hó­dította meg a publikumot. Végül, de nem utolsósorban a két éve alakult Vertich Színpad Stúdió színjátszói kedveskedtek a nyug­díjasoknak. Előbb Móricz Zsigmond „Dinnyék” című derűs, paj­kos jelenetét mutatták be Molnár Ernő rendezésében, majd ala­kuló tánctudásukból - amely Péczeli Emese koreográfus keze nyomát viseli - is ízelítőt adtak. A teázással, baráti beszélgetéssel befejeződött est empatikus háziasszonya P. Kerner Edit volt, a műsort jó érzékkel szerkesztette és rendezte Sándor Zoltán, vala­mint T. Pataki László. mint érintett - a város idős(ödő) polgárainak egyike - sokak nevé­ben köszönöm a meghívást és az értékek közé immár magát e kez­deményezést is besorolom. Csongrády Béla Éltetik társuk ötletét Nógrádsipek. Még 2001-ben, egy fiatalember fejében született meg a gondolat: adományok se­gítségével tegyék lehetővé, hogy a Télapó meglátogathassa a köz­ségben a hatvanadik életévüket betöltött, egyedül élő lakókat és Mikulás-csomaggal kedvesked­hessen számukra. Az elképze­lést - azóta hagyománnyá ne­mesedő - tettek követték. Az öt esztendeje megfogant ötlet gaz­dája Kiss Balázs volt, aki idén sajnos eltávozott az élők sorá­ból. Barátai, valamint a Korona presszó munkatársai és vendé­gei azonban gondoskodtak, gon­doskodnak arról, hogy a kezde­ményezés ne vesszen feledésbe. Hó hiányában ezúttal egy kará­csonyi jelmezbe öltöztetett, pi­ros színű kistraktorral juttatták el a várva várt ajándékokat az időseknek. TÖBB SZÁZÁN A MARGIT-KÁPOLNÁNÁL Sok százan használták ki az enyhe időt, s túráztak kará­csonykor a Karancs-hegyre a környező településekről. A rendszerváltást megelőző években éledt újra ez a hagyo­mány, melynek célpontja a Margit-kápolna volt. A kegy­hely most is sokakat vonzott, csak a harangot hiányolták a kilátogatok. Szöllős Géza, a Karancs-kápolna Alapítvány kuratóriumának elnöke la­punknak elmondta, hogy a ha­rang csak átmenetileg lett le­szerelve, hiszen az erdészet se­gítségével egy fa haranglábat építenek, s avatják fel Péter- Pálkor. Ugyancsak tervezik, hogy a Margit-kápolna aljzatát új burkolattal látják el. Mindez persze nem zavarta azokat, akik a hagyományos szalonna­sütés kedvéért kerekedtek fel. Fél tucat tűzrakó hely is kevés volt a hirtelen megnövekedett forgalom kiszolgálására. S mint az lenni szokott, szemét is jócskán maradt a gyorsan távo­zó turisták után, ráadásul ne­hezen bomló műanyagok, üvegpalackok. Talán e téren is megvilágosodunk egyszer!

Next

/
Thumbnails
Contents