Nógrád Megyei Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-15 / 293. szám
2006. DECEMBER 15., PENTEK 3 BÁTONYTERENYEl NAPLÓ „Csak tiszta forrásból" Óné Bátonyterenye. A Bartók Béla Általános Iskola a közelmúltban nagyszabású művészeti találkozónak adott helyet. A Nógrád Megyei Közoktatási Közalapítvány által kulturális rendezvény szervezésére kiírt pályázaton sikeresen szereplő intézmény - Kissné Nagy Dorottya, Tőzsér Jánosné, Molnárné Szabó Zsuzsanna pedagógusok jóvoltából - névadójuk születésének 125. évfordulója előtt tisztelgett. Meghívták a kistérség, valamint a testvérváros Fülek alapfokú tanintézeteit is. Három kategóriában mutatkoztak be a jelentkezők: szavalóverseny, népdaléneklési verseny és rajzpályázat során versengtek. A benyújtott alkotások, illetve előadások témája elsősorban a haza, a hazaszeretet, népélet, a palócság, a testvériség, s a más népek kultúrája iránti tisztelet volt, Bartók szellemiségének jegyében. A gála napjára közel 200 rajz érkezett, ezeket az aulában állították ki, amelyet erre az alkalomra Deák Zsolt segítségével újítottak fel. A másik két kategóriában 60 diák lépett fel. Többek között Petőfi, Váci Mihály, Wass Albert, Szabó Lőrinc versei hangzottak el rendkívül szép, színvonalas előadásban. A zsűriben helyet foglaló bíráló szakemberek hozzáértő, neves, ismert személyiségek voltak. Pifkó Rudolfné, a Neműben élő hagyományőrző, Tatár Gabriella, az egri Gárdonyi Géza Színház színművésze, T. Pataki László író-rendező, Telek András egyetemi hallgató, a Nógrád táncegyüttes tagja, az iskola volt diákja, Molnár Ágnes főiskolai hallgató, volt diák, Iszkra Brigitta és Molnár Balázs, a Madách Imre Gimnázium művészeti tagozatának végzős diákjai, volt tanítványok. A zsűri elnöke Sándor Zoltán kulturális tanácsos volt. A rendezvény fővédnökségét Vanya Gábor, a város polgármestere vállalta magára. Valamennyi diák értékes tárgy-, illetve könyvjutalomban részesült A különböző kategóriákban osztályonként döntött a zsűri a helyezések sorrendjéről, és sok különdíjat is kiosztottak. A rendezvény szervezői külön köszönetét mondanak a felkészítő tanároknak a szép élményt és eredményt hozó munkájukért, s valamennyi szülőnek, volt és jelenlegi diáknak, pedagógusnak a művészeti szemle sikeréért végzett mindennemű tevékenységért A roma kultúra szószólói A megyei döntő végén mese, vers és próza kategóriában az általános iskolák alsó tagozatos diákjai szerepeltek (kisebb képünkön a zsűri tagjai) Énekszótól, táncos lábak dobbanásától és zengő verssoroktól volt hangos az Ady Endre Művelődési Központ december 12-én. A Nógrád megyei cigány fiatalok X. művészeti fesztiváljára szinte a megye minden pontjáról érkeztek versenyzők, hogy számot adjanak tudásukról. G. E. Bátonyterenye. A Nógrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet által rendezett gálán immár tizedik alkalommal gyűltek össze szűkebb hazánk általános és közép- iskolás fiataljai. 128 diák várta izgatottan, hogy előadhassa saját műsorszámát és reménykedett, hogy ő állhat a dobogó legfelső fokára. A fesztivált Berki Judit - a Nógrád Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda vezetője - nyitotta meg. Elmondta, hogy a december 10-én egy szociofotó-kiállítással indult a kisebbségek hete rendezvénysorozat, amelynek kiemelkedő jelentőségű programja a roma művészeti gála.- Azt kívánjuk a fiataloknak, hogy éljék meg büszkén roma származásukat, legyenek büszkék nyelvükre, hagyományaikra, kultúrájukra, s ezt tudják majd továbbörökíteni, hordozni, mert ez adja meg egy kisebbség helyét egy többségi társadalomban. Fontosnak tartom, hogy e kultúra sokszínűségét minél többen megismerjék és elfogadják, ennek érdekében a roma és nem roma fiatalok egyaránt fellépnek ezen a fesztiválon - mondta Berki Judit. Hozzátette: - Az évek folyamán egyre több fellépő vesz részt a rendezvényen és mind gyakrabban jelennek meg roma költők és írók művei a színpadon. A megyei döntő végén mese, vers és próza kategóriában az általános iskolák alsó tagozatos diákjai közül Bangó Dániel és Rácz Elemér állhatott fel a képzeletbeli dobogó első fokára, a felsősök közül Németh Regina bizonyult a legjobbnak. Ebben a versenyszámban a középiskolás Botos Valentina lett az első. Énekelt és hangszeres népzene kategóriában Gazsi Viktor és társai vitték el a pálmát. A Romale Hop néptáncolt a legszebben. A zsűri tetszését az utolsó kategóriában a Teleki hagyományőrző csoport előadása nyerte el a leginkább. Blog! Hegedűs E. Bátonyterenye. Új elemmel gazdagodott Bátonyterenye honlapja (www.batonyterenye.hu): november közepén elkészült a város blogja. Segítségével a felhasználók tájékozódhatnak a városvezetés terveiről, ötleteiről. Nem csak a tájékoztatás volt azonban a cél a blog létrehozásával, hanem az is, hogy a hozzászólók megosszák ötleteiket a város vezetésével.- November elején páran - többségében a képviselő-testület tagjainak részvételével - leültünk egy beszélgetésre a város turizmusfejlesztési elképzeléseinek megvitatására - mondja Vanya Gábor polgármester. - A megbeszélés lényege egy „ötletroham” elindítása volt, mert azt vallom: a sok-sok kis ötletből alakulnak ki az igazán jó ötletek. Az volt a célunk, hogy megnevezzük azokat a potenciális fejlesztési akcióterületeket, amelyekkel foglalkozni szeretnénk, feltárjuk azokat az eszközöket, amelyek szükségesek a fejlesztéshez, és természetesen meghatározzuk a szükséges tárgyi és személyi feltételeket is. A megbeszélést több mint öt óra elteltével hagytuk abba, de korántsem végeztünk, mert az egyik ötlet adta a másikat, újabb és újabb feladatokkal. Akkor merült fel az, hogy bár az operatív munkához elegendő a 10-12 fő, de nagyobb nyilvánosságot és teret kellene adni a közös gondolkodásnak, ennek egyik módja lehet a blog. Elkészítésében oroszlánrészt vállalt Hegedűs Gábor, akinek ezúton is köszönöm munkáját. A blog egyszerű, könnyen kezelhető, és maximálisan megfelel a célnak. Most még csak a turizmusról szól, de a későbbiekben szeretnék kiterjeszteni a gazdaság és a társadalom helyi vertikumára. Örömmel látják azt is, hogy a felhasználók érdeklődését felkeltette: az első napokban még látogatót sem regisztráltak, aztán egyszerre belendült a forgalma. Egyre többen írnak, nyilvánítanak véleményt, s egyre több ötlet érkezik, mintegy bizonyítva, hogy az itt élő embereknek nem közömbös szűkebb pátriájuk jövője.- Várjuk azoknak a véleményét, észrevételeit, javaslatait is, akik nem a városban élnek, de fontosnak tartják, hogy egy település élhetőbb jövőjéért tegyenek is valamit - fejezte be gondolatait Vanya Gábor. „A gyökerek ritkán látszanak, Bátonyterenye. Dr. Szomszéd András nyugalmazott főlevéltáros, a bátonyterenyei helytörténeti kutató, a „Zagyva mentén egybekelvén” című, s még további 35 könyv, s számos, egyéb értékes publikáció szerzője egy újabb nagyszerű tervéről, folyamatos és kitartó kutatómunkájának a megvalósítás elképzelését is magában hordozó álmáról mesél. A temető- Múltunk... alattunk van, az a föld, amin élünk, házunk, településünk, megyénk, hazánk. Múltunk egy része kőbe vésve, romokban maradt ránk, jobb esetben írásban, s a boldogabb helyek több száz éves metszetekkel is bírnak. A múlt egyik őrzője a temető, ahol azok nyugszanak, (ha nyugodhatnak), akik a helyet létrehozták, gyarapították, bővítették, utódaikra örökítették. Nem is hinnénk, hogy mennyi értéket rejt a kisterenyei temető is. Bár a sírkövek 150-200 évnél nem idősebbek, mégis tudjuk, illetve sejtjük, hogy közel 800 év történetének szereplői, szereplőinek csontjai a legkülönbözőbb helyeken porladnak, illetve kerülnek elő, nem mindig legálisan. A kripta- Most egy emlékre, emlékmaradványra szeretném a figyelmet felhívni: ez a Gyürky-kripta. Maradványai az ugyancsak lerombolt, megrongált Kálváriától mintegy 15 méterre található, sűrűn benőtt, kökénybokros területen. Méretei: hozzávetőlegesen 6*3x2,5 méter, ahogy azt a romokból, megállapítható. Építési ideje ismeretlen, amit bizonyosan tudunk: 1807-ben már megvolt. Ekkor temették el szeptember végén Gyürky István temesi főispánt, akit a Torontál megyei Gyarmata községből szállítottak ide, hogy ősei sírboltjában kapjon végső nyugalmat. Azon kívül, hogy királyhű adminisztrátor, kinevezett főispán volt, minden bizonnyal az ő nevéhez fűződik a kisterenyei Gyürky-kastély maihoz hasonló kialakítása 1753- 1807 között. Ő volt az édesapja Gyürky Pálnak, kinek idejében Lavotta és zenekara sokszor játszott az úri közönségnek; s nagyapja Gyürky Ábrahámnak, aki az utolsó Gyürkyként szerepel Kisterenye történetében, s főispán volt. A kriptában 5-8 koporsó lehetett, 1963-ban véglegesen feltörték, kifosztották. Köszönet egy Pintér nevű rendőr főhadnagynak, aki az elrabolt strasz- szokat a megfelelő közgyűjteménynek eljuttatta. 1963 után de tudod, ők tartják a fát” lassan az enyészeté lett a kripta, tetejének egy része beszakadt. A 80-as évek elején a Kálvária keresztje is szúrta valakinek a szemét, amit lefeszítettek, elloptak. Több Madách-kutató is ellátogaDr. Szomszéd András a Gyürky- emlékkönywel tott ide, hiszen az egyik Gyürky- leányzó tetszett Madáchnak, s így gyakorta jártak ide. Amikor elvittem ezeket a kutatókat a kriptához, ugyancsak pironkodnom kellett, s akkor fogalmazódott meg a gondolat, hogy összefogással állítsuk helyre a kriptát, a kálváriát, ami az idegenforgalom egyik bázisa lehetne. A könyv- Sikerült megszereznem a Gyürky István temetésén elmondott három beszéd, a három református prédikátor által írt, könyvben megjelent formáját. A könyvet 1808-ban adták ki Vácott, tehát nemsokára 200 éves lesz. Tartalmaz bölcseleti elmélkedést Gyürky Istvánról, Gyürky István búcsúját közvetlen és közvetett rokonságától. A losonci, sárospataki, debreceni prédikátorok búcsúztatóját. Kellő magyarázattal a kutatók egy csemegéhez jutnak, a helybeliek pedig egy becses ajándékhoz, amennyiben ennek fakszimile kiadása megvalósulhatna 2008-ban. A könyv gondozását vállalom, hiszen a tulajdonom. A kripta maradványait már megtekintették, előzetes felmérés, összefogás eredményeként akár a városnapon, vagy éppen a kulturális örökségek napján megtörténhetne az avatása. S végül egy kis ízelítő a korabeli, 1807. szeptember ó-án kelt gyászjelentésből: „L-hült tetemei... Kis Terennén Famíliája Temető boltjában fognak elta- karíttatni. Aláíró: ocsai Balogh Johanna (feleség).” (A címben idézett, egy ismeretlen antik költő szép gondolatának mottójára elmondottakat lejegyezte: óné).
