Nógrád Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-08 / 261. szám

2006. NOVEMBER 8., SZERDA SPORTTÜKÖR Az edzésen elfelejti a rossz dolgokat atlétika Beszélgetés a 65 esztendős Máté Csabával November ötödikén ünnepelte 65. születésnapját a Salgótarjáni Atlétikai Club edző-elnöke, Máté Csaba, aki a mai napig - ha teheti - fut. Életvitelévé vált. Nem véletlenül, hisz 55 éve sportol. Tanítványai nyer­tek bajnokságokat, voltak az év megyei sportolói. Ő maga többször volt az év nógrádi edzője és 1990-ben az ország legjobb ifjúsági versenyzőjének az edzője volt. Sízett, kerékpározott is, és 1977 óta edző. Vele beszélgettünk.- Hát, mozgékonynak mozgé­kony voltam - kezdte Máté Csa­ba. - Rákóczy Pista bácsi - aki a testnevelő tanárom és edzőm is volt - gyakran megnyakalt min­ket. Apám a Baglyasban focizott, később, amikor a főiskolára járt, a MAFC-ban játszott. Az ő kitar­tása példaértékű számomra a sportban és a munkában is. Le­venteoktató is volt. Édesanyám, amikor kezdett tanítani, az Al­földről sokat járt Debrecenbe ér­tekezletekre kerékpárral. Na­gyon sokat biciklizett, és még öt­venévesen is kerékpározott. A biciklizést talán tőle örököltem.- Hogy került a sport az életé­be?- A háború után a gyártelepen laktunk, ott a környékbeli gyere­kek általában sportoltak. Fries Tamás haverom kezdett el elő­ször síelni, mert valahonnan a padlásról előszedte a szülei haj­dani síjét. így kezdtünk el mi is síelni. Aztán észrevett Hangonyi Jani bácsi, és így bekerültünk hozzá síelni. Általános iskolában Rákóczy Pista bácsi figyelt fel a mozgékonyságunkra. Akkori­ban atlétikai szakkör működött, és akkor oda beirányítottak ben­nünket. így kerültem kapcsolat­ba a sporttal.-És a kerékpározás mikor kez­dődött?- A kerékpárral először az öt­venes évek elején találkoztam. Nikker Gézának - aki szintén at­léta volt - volt először Favorit versenybiciklije a környéken, és az nagyon tetszett mindenkinek. Aztán többen is építettek kerék­párt. Fries haverom bátyja pedig nagy túrákat szervezett az édes­apjával a Bükkbe és ez nekünk nagyon tetszett. Addig rágtuk a szüléink fülét, amíg nekünk is lett versenykerékpárunk, az MHSZ-nél összeálltunk és 1957- től jártunk versenyekre. Két nyá­ron át dolgoztam, mire megke­restem a versenybiciklim árát.- Miért került Pestre?- Oda kerültem katonának. Télen vége volt a sí belügyi baj­nokságnak, és akkor szóltak az Újpesti Dózsába Szentgáli Lajos­nak (korábbi Európa-bajnok - a szerk.), hogy van még egy gye­rek, aki atletizált odahaza. Egy­szer kimentem kimenővel, be­széltem az edzővel és kikértek. Minden nap mentem edzésre, így tértem vissza az atlétikához. Sportszempontból sokat kö­szönhetek a katonaságnak. Hu­szonnyolc hónapig voltam kato­na, de 19-et edzőtáborban töltöt­tem.- Hazatérése után mivel foglal­kozott?- Amikor a leszerelésem köze­ledett, Mecser Lajos szólt, hogy menjek az SBTC-be, mert ő is ott volt. 1964-ben szereltem le és így keveredtem a „bányászokhoz”. Az acélgyáriaknak nem nagyon tetszett, hogy odamentem, de hát ugye Lajos jó haverom volt. Mindig mondta, hogy „ti csóró katonák vagytok, meghívlak tite­ket vacsorázni”. Ő akkor kiemelt fizetést kapott, mint válogatott sportoló. Ä kerékpárt teljesen abbahagytam, a sífutást még egy ideig a leszerelés után is csinál­tam, de teljesen átálltam az atlé­tikára. Annál is inkább, mert ak­kor elég szervezett kezdett lenni az atlétika. A megyei szint után az NB I/B-s keretben voltam, ne­kem jutott a 3000 akadály és az 5000 méter.- Hogy került át a Seséhez?- Vertich Józsi bácsiékhoz 1970-ben keveredtem át. Én úgyis a gyárban dolgoztam, át­jöttem ide.- Hogy fogadták a gyerekek, mint edzőt?- Nagyon jóban voltam velük, valahogy mindig sikerült meg­találnom velük a hangsúlyt, az összhangot. Egyszer egy szülő mesélte, hogy a szemerkélő eső ellenére miattam, az edzőjük kedvéért kimentek edzésre, mert tudták, hogy én mindig tar­tok edzést, és nehogy már én ott legyek, ők pedig nem. Mindig volt előttem minta. Rá­kóczy Pista bácsi elég precíz volt, valahogy mindig megtalálta az összhangot. Voltunk vele edzőtá­borban is, de nekem az ételről és az időbeosztásról nem kellett gondoskodnom, az öreg mindent elintézett. Mindig tudta, hogy mi­kor mit kell csinálni, és senki nem berzenkedett ellene.-Az nem volt megterhelő, hogy mindig fuvarozni kellett a gyere­keket?- Engem ez nem nagyon ér­dekelt. Jobban érdekelt a ver­seny, meg a gyerekek. Nem vet­tem figyelembe a fáradtságot. Nem is fáradtam el. Egyszerűen nem vettem észre.- Hogyan lett az egyesület el­nöke?- 2002. július elsejétől vagyok elnök is. Nagy döntés volt. Előt­tem másokat kapacitáltak, de senki nem akarta elvállalni. Én se akartam kötélnek állni, de az­tán láttam, hogy volt pár ügyes gyerek, akiért mégis érdemes volt elfogadnom az ajánlatot. A gyerekek miatt vállaltam el.- Miért fontos, hogy még most is fut?- Az a rengeteg év, ami eltelt a sporttal, életvitelemmé tette a futást. Van úgy, hogy fáradt va­gyok, és nem is megyek ki, más­nap pedig mérges vagyok, ami­ért kihagytam egy napot, most már menni kell. Valahogy kész­tetése van az embernek. Ha nem edzősködnék, akkor is biztos ki­mennék futni. Nekem mindig a sportból voltak a barátaim. Tíz­éves korom óta a sport körül fo­rog az életem, fogalmam sincs, mi lenne, ha nem sportolhattam volna.- Család?- A lányom 1971 novembe­rében született. Másodszor 1978-ban nősültem meg, és ez a házasság a mai napig tart. Ő nagyon sokat segít nekem. Amikor mindenből elegem van és elhatározom, hogy leteszem az edzőséget, ő biztat, hogy csináljam to­vább.- Miben változott fiatalko­rához képest?- Fiatalon talán hamarabb begurultam, most már nem any- nyira. Ha az egyesülettel valami nem stimmel, sokszor aludni sem tudok. Az a baj, hogy na­gyon a szívemre veszem a dolgo­kat. A vérnyomásom is biztos azért ugrott fel nemrég.- Próbál ellene tenni valamit?- Amikor kimegyek futni, ta­lán helyrebillen valami. Meg amikor kimegyek edzésre, és ott vannak a gyerekek, elfelejtem a rossz dolgokat, csak a jó jut az eszembe.- Miben változott az ifjúság?- Régen a gyerekek vala­hogy jobban egymásra vol­tak utalva, jobban összejöt­tek, többet játszottak együtt. Ha jó idő volt, min­dig kint voltunk a hegyol­dalon, vagy csapatostul mentünk biciklizni. Most meg úgy elvonulnak. Ha annak idején a város­ban fiatalok jöttek szembe idősekkel, ak­nák elérni. Csak úgy vannak, tengnek-lengenek. Talán nem akarják elfogadni,, hogy ha ver­senyezni akarnak, és jók akar­nak lenni, akkor keményen tré­ningezniük kell. Motivációjuk sincsen, hiszen nem lehet belő­le megélni. A tanárok se olyan lelkesek a sport irányába, mint régen, persze tisztelet a kivétel­nek.- Mi okozza a legnagyobb örö­met manapság?- Jázmin, az unokám. Meg amikor a versenyen valaki jól szerepel. Az na­gyon jó érzés. Áz is jó ér­zés, amikor elmegyek versenyre, és mindig oda­jön valaki érdeklődni, hogy hogy vagyok.- Jó vagy rossz emlé­kek jutnak inkább eszé­be?- Elsőre azért mindig a jók jutnak eszembe. Pár tanítványommal volt összetűzésem, de akár­hányszor találkozók ve­lük, sokat beszélgetünk, vagy ha hazajönnek, mindig megkeresnek.- Hány évesnek érzi ma­gát?- Kimegyek edzésre, elvic­celődök, és később rájövök, hogy ilyen vénember mit ökörködik ott a kisebbekkel. Még mit fognak szólni? Utána jut eszembe, hogy mégis idő­sebb vagyok, holott közöttük nem érzem, hogy olyan nagy kü­lönbség van köztünk korban.- Milyen céljai vannak még az életben?- Jó lenne megélni, hogy az unokám gyorsabban szaladna, mint én. Szeretném megérni, hogy a sport és benne az atléti­ka helyzete a mostanitól jobb lenne. Lehetne változás, ha jön­ne egy olyan testnevelő tanár, akinek egy kicsit életcélja az at­létika. Akkor biztos lenne válto­zás. ■ Bakos László kor elengedték őket. Most meg nem engednek el, lelöknek a járdáról.- A sporthoz hogy áll­nak hozzá? Akik f sportolnak, * jm nem is ér­tik, hogy f jjM§l| miért spor- r ■ tolnak, mit akar­Ugródeszka a sikerhez 13. Mátra body building kupa, Salgótarján Óriási az érdeklődés a no­vember 11-i salgótarjáni Mátra Kupa nyílt body building, fitforma és fitmodell nemzetkö­zi verseny iránt. Persze ez nem meglepő, hiszen hazánk legré­gebbi ilyen jellegű showja min­dig is a honi testépítés mérték­adó rendezvénye volt, hisz szá­mos, itt bemutatkozott izomem­ber később szépi karriert futott be. A tarjáni versenyeken fedez­ték fel a legnagyobb egyénisé­geket - például Kiss Jenőt, aki minden idők legeredménye­sebb magyar testépítője, és nem sokkal a „Mátra” után lett Mis­ter Universum is - akiknek in­nen vezetett útjuk a sikerhez. (Most is lesz olyan - Tóth Zoltán - a nemrégiben felújított József Attila Művelődési Központ szín­padán, aki a vb-re készül és „csak” bemutató jelleggel áll a nézők elé.) A Mátra Kupa egyik érdekessége, hogy külön kate­góriában indulhatnak a Nógrád megyei versenyzők, és jövőre például már a gyerekeket, az utánpótlást is várják majd a színpadra. További rendezői ter­vek, hogy a jövőben valóságos erőfesztivált rendezzenek, melyben természetesen a body vinné a prímet, és rengeteg más erősporteseménnyel is színesít­sék a programot. * * * Nemrégiben a földkerekség legismertebb fitnessmodellje, a szlovákiai Zselizből elszárma­zó, és ma már az USA-ban élő Tímea Majorova látogatott el a debreceni fitparádéra. Tímea kedveli a magyar zenét, és egyik kedvence Gáspár Győzike. Miután Győzike mind­ezt megtudta, számos kedves­séget szervezett a magyar szár­mazású lány tiszteletére, majd néhány közös programot is szerveztek: például együtt edzettek és Tímea rengeteg ta­nácsot adott neki az új alakjá­nak megőrzéséhez. A roma „rapper” még a fekvenyomással is megpróbálkozqtt, és állítólag megszerette a fitnesst, sőt a testépítést is. így örömmel vár­ja a Mátra Kupát, ahova ígérete szerint el is látogat. ■ (satis) Megyei diákolimpia-döntő úszás. A 2006-2007-es tanév úszó diákolimpia megyei döntőjét november 12-én, vasárnap a salgótarjáni uszodában rendezik. Az I-IV. korcsoport 9, az V-VI. korcsoport 13 órakor kezd, előtte egy órával lehet bemelegíteni. Az I. korosztályban egy versenyző 2 egyé­ni számban indulhat, a többi korcsoportban 2 egyéni és 1 váltóban állhat rajthoz. Mindenki csak a saját korcsoportjában szerepelhet (Kivétel: a profi 6x50 méteres váltóban az amatőrök „felversenyez­hetnek”, de akkor a „B” kategóriában nem indulhatnak sem egyé­niben, sem váltóban.) A versenyre orvosi igazolás és diákigazolvány szükséges. Az első két korosztály kivételével külön értékelik a „pro­fi” („A”), azaz valamely sportágban versenyengedéllyel rendelkező­ket és az „amatőröket” („B”), ezért a nevezési lapokon ezt fel kell tün­tetni. Nevezni a helyszínen a verseny kezdete előtt 1 órával lehet, 8.30 és 12.30 után nevezést, illetve módosítást nem fogad el a ren­dezőség. A versenyen „egy rajt” szabályt alkalmazzák. Az EU-hoz fordul labdarúgás. Franz Beckenbauer az Európai Unióhoz (EU) fordul annak érdekében, hogy a labdarúgó Bundesligában korlátozni le­hessen a légiósok számát. A német válogatottal játékosként (1974) és szakvezetőként (1990) is világbajnoki címet nyert futball-legen- da szeretné elérni, hogy kötelezően elő lehessen írni: minden csa­patban a mérkőzéseken több német játékosnak kell a pályán lenni, mint külföldinek. „Tudom, hogy az EU a szabad munkaerő-áramlás elvét kötelező érvényűnek tekinti a labdarúgásban is, de ez nem tesz jót a német bajnokságnak, a csapatokban a sok külföldi gyakran nem is érti egymást és ez a játék, illetve a színvonal rovására megy” - írta Beckenbauer a Bild Zeitungban, saját állandó rovatában. „Ar­ról nem is beszélve, hogy időnként olyan alattomos szabálytalansá­gokat, máskor színészi produkciókat látunk, melyek korábban so­ha nem jellemezték a német futballt.” Beckenbauer szerint minden együttesnek rendelkeznie kell egy német maggal, amely köré lehet építeni a külföldieket. „Csak így őrizhetjük meg azokat az erénye­ket, amelyek a német futball jellemzői.”

Next

/
Thumbnails
Contents