Nógrád Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-08 / 261. szám
4 2006. NOVEMBER 8., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Szakmai tanácskozás Szécsény. A Lipthay Béla Mező- gazdasági Szakképző Iskola ebben a tanévben ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Az iskolában több olyan rendezvényre is sor kerül, amely az évfordulóhoz kapcsolódik. Ennek a jegyében szervezték meg „Vidéki térségünk kilátásai” címmel azt a szakmai konferenciát, amelyen megyénk mezőgazda- sági szakemberei és az intézmény tanulói vettek részt. A tanácskozáson megjelent dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet, Szécsény város polgármestere és Borenszki Ervin országgyűlési képviselő. Czudor István, az intézmény igazgatója arról szólt, hogy iskolájuk mindig is szívügyének tekintette a vidéket érintő gazdasági, társadalmi változások okozta aktualitásokat, kapcsolatteremtést a szakemberekkel. Fenes Attila, az intézet volt diákja, az VFM Nógrád Megyei Hivatal vezetőhelyettese elemezte a térség mezőgazdasági helyzetét, kiemelte azokat a területeket, amelyeknek részaránya az országos átlagnál nagyobbak. Szólt a nemzeti agrárstratégia 2007-2013 közötü időszakáról. Sótér Vilmos, az iskola volt diákja, jelenlegi tanára az aktuális környezetkímélő gazdálkodással foglalkozott. Vikor István mezőgazdasági vállalkozó a területhasznosítás sajátos megvalósításáról tartott előadást. Baksa Sándor, aki egykoron az iskola tanulója volt, ma ismert mezőgazdasági vállalkozó, a lótartás speciális hasznosításáról, a piac lehetőségeiről tartott előadást. Földi Gyula egykori diákjuk most az agroturizmusra hívta fel a figyelmet. Schmidt Józsefné bemutatta azt az összefogást, ami Berkenyén a gyümölcstermesztésben, annak feldolgozásában és a falusi turizmusban nyilvánul meg. A jelenlévők Praznovszki ludit előadásából megismerhették Kazár példaértékű fejlődését. Elismerő oklevél A munkavédelmi, tűzvédelmi előírások be ném tartása sokszor tragédiával végződik. A munkáltatók, munkavállalók sokszor nemtörődésből eseüeg hozzá nem értésből, vagy a munkáltatók szerteágazó feladatai miatt nem figyelnek oda szabályokra, azok betartatására. A munkavédelmi szaktanácsadók kapcsolatban állnak a munkáltatókkal, hatékony segítséget nyújtanak nekik a jogszabályok megértetésében. Felhívják figyelmüket a munkaterületén tapasztalt hiányosságokra, tájékoztatást adnak a kötelezettségeikről. A dolgozók részére baleset-megelőzési foglalkoztatásokat tartanak. A szécsényi Kuris István 15 éve munkavédelmi és tűzvédelmi szaktanácsadó. A munkavédelemben nyújtott kimagasló tevékenységét Peregi István, a Nógrád Megyei Munkavédelmi Felügyelőség igazgatója dicsérő oklevéllel ismerte el. Galéria az iskolában Ságlíjfalu. Hon'áth Istvánná Vaskó Gabriella amatőr képzőművész kiállításának adott helyet nemrégiben a helyi általános iskola galériája, ahol ezúttal mintegy félszáz darab, falapra égetett képet láthattak az érdeklődők. Bemutatkozása kapcsán az alkotó megajándékozta az intézményt egyik művével. A gyerekek láthatták Brunczel Tibor fotós Ember és környezet című tárlatát is, sőt, a kiállítóval rendhagyó órán is találkoztak a diákok. Faluközponttervek fllsopeteny. Tovább folytatódik a faluközpont építése: a Béke út irányában térkővel borítják a járdát, valamint a Szent István tér felújítását, parkosítását tervezik jövő tavasztól. A helyi közösségi háznál, amit a helyiek csak „Sándor-palotaként” emlegetnek, parkolóhelyeket alakítanak ki a közeljövőben. Amennyiben lehetősége lesz az önkormányzatnak, pályázati pénzből valósítják meg terveiket, ha nem, más forrás után néznek. Kéz a kézben az ezerarcú természettel (Folytatás az 1. oldalról) a patak, a tó, a mező flórájával, az állatokkal, számba veszik a védett természeti értékeket. Maguk is óvják ez utóbbiakat: nem szemetelnek, nem törik le az ágakat, nem tapossák el a rovarokat. Megtanulják, hogyan lehet gyümölcsöt aszalni, komposztálni, de sokat elárul róluk az is: egyik kedvenc őszi foglalatosságuk a gereblyézés. A kerti-udvari ismeretgyűjtéshez mini meteorológiai állomás, aszalásra, sütésre használt kemence is rendelkezésre áll. Szintén az évszakok köré csoportosul óvodaújságjuk témaválasztása, ezekhez és a helyi hagyományokhoz kötődnek ünnepeik. Lényegében az ezerarcú természetet tükrözik vissza a csoportszobákban tartott foglalkozások is: rajzok, beszélgetések, kapcsolódó versek, mesék segítségével rendszerezik, ismételik a látottakat. A „hogyant” ezúttal is az élményszerzés, a tanultak örömteli gyakorlása, ismétlése vezeti: a nyári utakra fotókiállítással emlékeznek, az ovigaléria és a zöld fal látnivalói is a tavasz, nyár, ősz érdekességeit villantják fel. Mikor beköszönt a tél, nekilátnak a Luca-naphoz kötődő időjósláshoz, nézegetik, lapozgatják a levelekből, fűfélékből, termésekből álló gyűjteményt és albumot, felelevenítve a tanultakat, a korábbi szép napokat. (M. J.) Hazánk erdőterülete elérte a kétmillió hektárt Nógrád az ország leginkább fával borított megyéje, az erdőterületek aránya meghaladja a 37 százalékot. Persze történelmi okai vannak annak, hogy ez így alakult, hiszen a trianoni békediktátummal Magyarország erdőterületeinek 88, ezen belül fenyveseinek 97 százalékát elvesztette Erdélyben, a Felvidéken, az azóta Kárpátaljává változott Ruténföldön... Nógrádban azonban a domborzati és az éghajlati viszonyok miatt mindig jelentős volt az erdőterületek aránya, a vele való gazdálkodással együtt. A mai állapot szerint a 37 százalék az országos átlagnak csaknem a kétszerese, de ez az előny fogyatkozik: rövidesen átadják Magyarországon a kétmilliomodik hektár erdőt. Persze nem Nógrádban, hanem a nemzeti jelképnek is tekinthető Ópusztaszeren, de hát a mi tájainkon kevés új erdőt telepítenek, mert így is igen kedvező az arány egyes, szinte fátlan alföldi vidékekhez képest... kább az ország környezeti állapotának javítását, az értékes erdei életközösségek gyarapítását szolgálta és szolgálja. EU-tagságun- kat megelőzően nemzeti forrásból, majd azt követően a nemzeti hozzájárulást kiegészítő EU-források felhasználásával sok százezer hektár új erdőt hoztunk létre. A 2007- 2013-as időszakban az Új Magyarország vidékfejlesztési terv is támogatja az új erdők létrehozását, a folyamat tehát folytatódik. Kiemelkedő esemény a magyar erdőgazdálkodás történetében az erdők gyarapodását jelző kétmilliomodik hektár átadása. A jeles alkalmat ünnepeljük 2006. november 9-én, Ópusztaszeren Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint Mintaszerűen kezelt bükkös az Ipoly Erdő Zrt. salgótarjáni erdészetének területén, Eresztvényben Földünkön évente Magyarország teljes területével csaknem megegyező nagyságú erdőterület tűnik el. Az erdőterület fogyásának elsődleges oka a szegénység, a megélhetési kényszer, a természeti erőforrásokkal való tartamos gazdálkodás hiánya. Az erdőterület csökkenése többek között veszélyezteti a fajgazdag erdei életközösségeket, a biológiai sokféleséget, a termőtalajt, a helyi lakosság hosszú távú megélhetését, hozzájárul a klímaváltozás felgyorsulásához. Miközben számos fejlődő országban erőfeszítéseket tesznek az erdők fogyásának megállítására, Magyarországon az elmúlt 80 évben folyamatosan és jelentősen növekedett az erdőborítás. Az 1920-as évek elején még csak 12% volt az erdők területi aránya, ami elsősorban a mezőgazdaság számára már gazdaságosan nem hasznosítható területek erdősítésének eredményeként mára meghaladja a 21%-ot. Hazánk környezeti állapota szoros összefüggésben van természeti értékeink - így erdeink - megőrzésére, fejlesztésére, gyarapítására tett erőfeszítéseink eredményeivel. A magyar társadalom idejekorán felismerte az erdők jelentőségét, gyarapításuk fontosságát, és ez a felismerés társadalmi konszenzuson alapuló kiterjedt erőtelepítési programokban valósult meg. Az erdészek által irányított erdőtelepítés eleinte elsősorban a termőtalaj védelmét (futóhomok-megkötés, kopár hegyoldalak beerdősítése), az akkor szerény favagyon gyarapítását, majd egyre ina szakmai és társadalmi szervezetek képviselőinek megtisztelő részvétele mellett. A rendezvény fővédnöke Szili Katalin a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke. Állami Erdészeti Szolgálat Fontos forrásmű: Nógrád megye statisztikai évkönyve A korábbi évekhez hasonló formában és tartalommal elsősorban a gazdasági szakemberek, elemzők és döntéshozók szakmai elvárásait elégíti ki, ám megfelelhet minden más, a megye gazdasága és társadalma iránt érdeklődő információs igényének is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Miskolci Igazgatóságának gondozásában megjelenő Nógrád megye 2005. évi statisztikai évkönyve. Az ízléses kiállítású kiadvány az igazgatóság salgótarjáni képviselete munkatársainak igényes és színvonalas szakmai munkáját is dicséri. Az évkönyvben a néhány fontosabb országos adatot (mint például a bruttó hazai termék, a reálkereset és reáljövedelem indexei, a fogyasztói árindex) tartalmazó fejezetet a társadalom és a gazdaság egészét átfogó összehasonlító megyei és regionális (például az alkalmazásban állókra és munkanélküliekre, a keresetekre, nyugdíjakra, a szociális ellátásokra vonatkozó) adatok követik. Ezek az információk az egyes megyék adott régión és országon belüli helyzetének, pontosabban pozíciójának megítélésében nyújtanak segítséget. Az úgynevezett hosszú idősorok (az egyes adatok több évtizedes időszakot átfogó,' évenként sorba rendezett halmaza) 1970- ig tekintenek vissza, ezen belül pedig 1995-től már évente is követik a társadalmi gazdasági változásokat. Ezek között találjuk a népesség és népmozgalom, a lakás és közműellátottság adatait, a szociális ellátás, az egészségügy, a beruházások, az egyes nemzetgazdasági ágak idősorait, amelyek alapján az időbeli változás tendenciái is megfigyelhetők és - adott esetben - a fejődés dinamikájának tartós irányzatai, trendjei is kiszámíthatók. A következő fejezetek a népesség és népmozgalom jellemző mutatóit, a lakosság életkörülményeit (foglalkoztatottság, keresetek, a háztartások jövedelme és fogyasztása, a lakáshelyzet, a közműellátás és a környezet stb.) jelző adatokat tartalmazzák. Külön fejezetekben foglalja össze a kiadvány a főbb nemzetgazdasági ágak (mezőgazdaság, ipar, építőipar, egészségügy, oktatás stb.) adatait. Részletes információkhoz juthatnak a szakemberek a gazdasági szervezetek adatait (regisztrált szervezetek, egyéni és társas vállalkozások, külföldi érdekeltségű cégek), valamint a beruházások mutatóit tartalmazó fejezetekből. A „Kistérségek adatai” c. fejezet feltárja a megye hat kistérségének különböző ismérvek - népesség, regisztrált munkanélküliek, vállalkozások száma, lakás- helyzet, egyes ágazatok stb. - szerinti szerkezetét. A település- hálózat fejezeten belül néhány fontosabb mutatószám a különböző településcsoportok (városok, községek népességnagyság szerint, agglomerációk) összehasonlítására ad lehetőséget, a településenkénti adatok pedig elsősorban az adott önkormányzatnak és a helyi társadalom tagjainak nyújtanak hasznos információkat. Ugyanakkor természetesen a más települések adataival való összevetést is lehetővé teszik. A kiadvány egyes fejezetei elején a „Módszertan” található, amelyben a szerzők megadják az alkalmazott fogalmak definícióját, kifejtik azok tartalmát, így segítve az olvasót az adatok, mutatók pontos megértésében és értelmezésében. A kiadvány javára válik és ugyancsak az olvasót szolgálják a térképek, a függelék, a grafikonok, a megjegyzések és jelmagyarázat, amelyek még szakszerűbbé, könnyebben átláthatóvá és szemléletesebbé is teszik az egyébként is informatív, igényes szakmai összeállítást. Az évkönyv jól strukturált formájában, gazdag tartamával, széles adatbázisával megbízható információkat szolgáltat minden fontos döntés megalapozott előkészítéséhez, fontos forrásmű lehet szakdolgozatot író főiskolai és egyetemi hallgatóknak, tanulmányokat, pályázókat íróknak. A napokban megjelenő kiadvány négyféle formában is megrendelhető, illetve megvásárolható a KSH Miskolci Igazgatósága salgótarjáni képviseletén. Barátéi. Ottó
