Nógrád Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-07 / 260. szám

2006. NOVEMBER 7., KEDD 3 NÓGRÁD MEGYE Egyszerre égett két épület NagylÓC. Két családi házban ke­letkezett tűz szinte egyszerre hétfőn délután Nagylócon. A Ságvári úton a tűzoltók élve mentettek ki az égő épületből egy idős nőt, akit a mentők füstmérgezés gyanújával szál­lítottak kórházba. Teljes terjedelmében égett egy kisebb családi ház a hozzá tartozó melléképülettel a Ságvári úton hétfőn délután. A balassagyarmati tűzoltók há­rom vízsugárral oltották a tü­zet, eközben a tulajdonost, egy idős hölgyet sikerült élve ki­menteniük a lángok közül. Az asszony égési sérülést nem szenvedett, ám valószínűleg füstmérgezést kapott, ezért a mentők kórházba szállították. A kár pontos összege még nem ismert, de jelentős - tudtuk meg Szabó Jánostól, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjétől. Alig fél órával később egy újabb nagylóci tűzesetről is be­jelentés érkezett: a Béke úton, egy családi ház tízszer tíz négyzetméter alapterületű pin­céjében a kazán lobbant láng­ra, s az ott tárolt farakás is tü­zet fogott. Ekkor még a Ságvári úton küzdött a lángokkal a ba­lassagyarmati tűzoltóság teljes állománya, ezért itt a salgótar­jáni lánglovagok avatkoztak be. Személyi sérülés nem tör­tént, a kár mértéke még nem ismert. Az azonban biztos, hogy a füst a lakótérbe is beju­tott, ezért azt szellőztetni kel­lett, s a falak is elkormozódtak. A tűz keletkezési okát mindkét esetben vizsgálják. BABA-MAMA KLUB Ersekvadkert. Anyukák és csemetéik népesítik be hétfő délutánonként az ifjúsági házat. A kezdemé­nyezés nem új keletű - mondta el Doman Lászlóné védőnő, aki szerint az anyukák igényelték a kö­zös programot, hiszen a szülésre felkészítő kurzus során megismerték és megkedvelték egymást. A mostani foglalkozások témáinak kiválasztásában is segítenek a szakembereknek. Sőt, a védőnők azt szeretnék, ha saját tapasztalataikat szintén elmondanák, ha egymástól tanulnának. Tanulmányi nap Szabó Andrea Ipolyszalka. Az Ipoly Eurorégió Szabadegyetem tanulmányi napjára kerül sor Ipolyszalkán Tinódi Lantos Sebestyén halála 450. évében november 10-én 11 órakor a szálkái alapiskolában. „Az szálkái mezőn való viadal­ról” című verset Konczek József költő-tanár elemzi. „Az mi keve­set írtam, igazat írtam” címmel Virágh László zeneszerző-tanár rendhagyó irodalomórája szóra­koztatja a közönséget lantkísé­rettel Tinódi Lantos Sebestyén, Bornemisza Péter és Balassi Bá­lint költészetéről. Közreműkö­dik Kuncz László énekmondó. 13 órakor a szálkái mezőn „az ki szörzé, neve Sebestyén...” cím­mel Németh Péter Mikola költő Tinódi Lantos Sebestyénre emlé­kezik. Közreműködik: Kuncz László tekerőlanton, Németh Zsófia Nóra versmondó és a szálkái Vox Juvenilis énekkar. 15.30-kor a szálkái tájházban „kinek ez nem teccik, búskodjék magában” mottóval Kuncz Lász­ló és Virágh László koncertje kö­vetkezik. Közreműködnek a szálkái és a letkési népdalkörök. „Mit akartunk?” Manga Jánosra emlékeznek Balassagyarmat A Palóc Múze­um a magyar tudomány napja alkalmából ünnepséget rendez november 8-án 15 órakor. A vendégeket dr. Kovács Anna megyei múzeumigazgató kö­szönti. Manga János néprajzku­tatóra, a Palóc Múzeum hajda­ni munkatársára emlékezik dr. Tátrai Zsuzsanna egyetemi do­cens. A neves kutató gyűjtőte­vékenységét kamarakiállítás il­lusztrálja. Koszorúzás is lesz Manga János emléktáblájánál a múzeum lapidáriumában. Nem kell magyarázni, hogy miért az 1956-os forradalom és szabadságharc szimbólummá lett lyukas zászlaja képezte a díszletét annak apódiumhangjá- téknak, amelyet a salgótarjáni Vertich Színpad Stúdió felolvasó színháza mutatott be az árulás napjának nevezett november 4- én, a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban. A I Pataki László által „Mit akartunk?” címmel összeállított és rendezett műsor hiteles do­kumentumokból, egykori aktív résztvevők és szemtanúk kü­lönböző fórumokon megjelent visszaemlékezéseiből építke­zett és idézte meg a Salgótar­jánban és környékén 1956. ok­tóber 23-a és december 8-a kö­zötti hetek történéseit. Kifejező zenei betétek és versek beját­szásával, valamint a zömében ifjú előadók jól megkoreografált mozgásával sikerült azt a han­gulatot, gondolati és érzelmi ha­tást elérni, ami méltó volt 1956 szellemiségéhez, örökségéhez. A bemutatót követően Juhász Attila, a Pofosz megyei elnöke és Deme Attila, Salgótarján új­donsült díszpolgára kapott szót. Mindketten meséltek forradal­mi élményeikről és megköszön­ték az előadást, amely vélemé­nyük szerint igazmondásával, őszinte hevületével hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok tudatá­ban és szívében helyére kerül­jön 1956 valós eseménytörténe­te és kiragyogjon igazi értéke. Ember és környezete amióta az eszemet tudom, különös módon foglalkoztatott a környezetem - természeti és épített egyaránt - és kifejezet­ten érdekelt a környezetemben élő ember. Édesanyám mond­ta - a rá mindig is jellemző kedveskedő túlzással - hogy nyi­tott szemmel jöttem a világra, s rögtön pimaszul fürkészni is kezdtem azt. NEKEM IS ÚGY RÉMLIK, HÁTULGOMBOLÓS KOROMTÓL KEZDVE kíván­csi voltam mindenre, szűkebb-tágabb környezetem történé­seire, azok okaira, az emberi cselekedetek miértjeire, s szó­kincsem - az óvodában és otthon is - jószerivel kérdőszavak­ból, kezdeti kommunikációm kérdő mondatokból állt. Ösztö­nösen szívtam magamba az ismereteket, kutattam a történé­sek okait. Ember és környezete - vagy akár fordítva is - ez a két szó, ha nem is velem született, de belém ivódott. Azért is, mert szüleim kiskoromtól - talán már bölcsőmben is - a természet tiszteletére és védelmére, embertársaink megbe­csülésére, szeretetére, iskolás koromban már empatikus és tóleráns gondolkodásra is neveltek. Házunk a határtól - amelyben tavasszal a szépen zöldülő búzamezőt, nyáron az aratás utáni tüskés tarlót, ősszel a bújócskára is alkalmas ku­koricást, télen a jégborított szántót tudtam magaménak - csak karnyújtásnyira volt. Az akkor még tiszta vizű, halak­tól hemzsegő Zagyva és buja környezete, egy rejtélyes kis er­dő, egy kalandokat kínáló kastélykert is közel volt házunk­hoz. Gyakran egyedül barangoltam be a környéket, fedezve fel magamban magamnak a természet világát. Amiben ha­marosan éppúgy otthon éreztem magam, mint az apám gyö­nyörű gyümölcsösében, meg kertjében, karalábé- és káposz­tafejek, orgona- és rózsabokrok, viruló virágágyások között. A szomszédok jóságos joviális emberként élnek bennem, akiktől csak jót és szépet - a háziállatok és növények hasz­nosságát, gondozásukat és védelmüket - tanultam. Szüleim szinte sulykolták belém a mások - középiskoláskoromban már a másság - tiszteletét. A nagyi Tolnay Világlapjából, a „Kincsesből”, a Bibliából, apám Petőfi, Arany, Ady „összes­ből”, később a Szabad Népből olvasott fel, anyámtól kaptam az első mesés, majd Cooper- és Verne-könyveket. Nagybácsim háborús élményeiről, hadifogságáról, nehézségek elviselésé­ről, emberi helytállásról, hősökről mesélt. ENGEM MINDENBŐL A HOL, KI ÉS MIÉRT KÉRDÉSEIMRE kapott vála­szok érdekeltek. így szocializálódtam, alakult identitástuda­tom. így, és csak így kerülhetett közel hozzám ember és kör­nyezete. Hiszem, hogy gyermekkori miliőmnek is köszönhe­tem, hogy ezt a két szép magyar szót ma írásaimban szimbi­ózisban kezelhetem, hiszen e két szó - és amit jelent és nyújt nekem - maga az élet. Téma a katasztrófavédelem Bobrovits Árpád alezredes úr, a katasztrófavédelem salgótarjáni kirendeltségének vezetője, va­lamint Garami István ezredes úr, a városi hivatásos tűzoltóság parancsnoka. A Brunda Gusztáv elnök vezette fórumon szó lesz az év végi körújság tematikájá­ról és a hagyományos évbúcsúz­tató vacsoraestről is. Az összejö­vetel nyilvános. T. N. L. Salgótarján. „Katasztrófavéde­lem Salgótarjánban” címmel rendezi meg következő összejö­vetelét szerdán, 18 órától, immár a József Attila Művelődési és Konferenciaközpont klubjában a Salgótarjáni Polgári Kör. A civil szervezet meghívására részt vesz a beszélgetésben Baráthi Ottó HELYÉRE CSÚSZTATTÁK A VASÚTI HIDAT Salgótarján. Három hónap elegendő volt a salgótarjáni tehermentesítő utat építő konzorcium számára, hogy elkészüljenek a Beszterce-lakótelep mellett épült vasúti felüljáróval. A 180 tonnás híd­elemet tegnap csúsztatásos technológiával tolták a helyére, miután a helyszínen szerelték össze. Ezzel párhuzamosan sokat haladtak a földmunkákkal is, így várhatóan november 20-án megin­dulhat a vonatközlekedés Somoskőújfalu irányába, s megkezdődhet a vasút alatt haladó út nyomvonalának építése is - tájékoztatta lapunkat Ürmössy Ákos, a Magyar Közút Kht. területi igazga­tója és Hapák Attila, a kivitelező konzorcium helyi Vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents