Nógrád Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-30 / 280. szám

A NATO-bővítésről határoztak Rigában magyar javaslatra Magyar szempontból jelentős si­ker született a rigai NATO-csúcs- értekezleten. Az állam- és kor­mányfők szerdán úgy döntöttek, hogy Gyurcsány Ferenc javaslatá­ra beveszik a szövetség békepart­nerségi programjába Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Monte­negrót. A magyar kormányfő be­szédében rámutatott: a NATO szavahihetősége forog kockán, ha a jelentkező balkáni államok nem kapnak konkrét ígéretet a szövet­ségbeli tagságra, illetve a béke­partnerségi programban való részvételre. Gyurcsány Ferenc szorgalmazta azt is, hogy a NATO tegye intenzívebbé az Európai Unióval és az ENSZ-szel folytatott együttműködését. A rigai nyilatkozat egyértel­műen jelzi, hogy a következő, 2008. évi NATO-csúcson sor ke­rülhet néhány más ország csatla­kozási meghívására is. Elsősorban Albánia, Horvátország és Macedó­nia jöhet szóba. A békepartnersé­gi program kapcsán a NATO-n be­lül hosszas viták folytak a rigai csúcs előtt. Az egyik oldalon azok az államok álltak - köztük is az élcsoportban Magyarország -, amelyek szerint a három nyugat­balkáni országnak fel kell ajánla­ni a partnerségi programba való belépést akkor is, ha még nem minden szempontból teljesítették az előfeltételeket. A másik tábor, amelyben a vezető szerepet a bri­tek és a hollandok játszották, ra­gaszkodott ahhoz, hogy a jelöltek mindenekelőtt adják ki a hábo­rús bűnösöket a hágai Nemzet­közi Törvényszéknek. A tegnap véget ért tanácskozáson a polití- kusok végül a bővítés mellett döntöttek. ■ Cs. E. 8 Harcképes az elit haderő fontos korszakhatárhoz érke­zett szerdán a NATO katonai re­formja: a rigai csúcstalálkozón teljesen harcra képesnek nyilvá­nították a katonai szövetség új „elit haderejét”, a NATO Reagáló Erőt (NRF). A mintegy 25 ezer fős, saját légierővel és haditenge­részettel rendelkező alakulat létrehozását 2002-ben döntötték el a tagállamok, mintegy a szö­vetség átalakulásának jelképe­ként Az NRF ugyanis egyfajta „válságkommandó” lesz: óriási haditechnikai fölényével, speciá­lis kiképzésű alakulataival. PANORÁMA 2006. NOVEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Útlevél-ellenőrzés a Ferihegyi repülőtéren. Amerika a vízumkényszer eltörlésével kecsegteti az európai országokat. Amerika nem kap adatokat kifogás Adatvédelmi okokat talált Sólyom László államfő Magyarország nem adhat­ja ki Amerikának a légi­utasok adatait, miután Sólyom László köztársa­sági elnök nem írta alá a vonatkozó jogszabályt. Europress-összeállítás Sólyom László tegnap vissza­küldte az Országgyűlésnek azt a törvényt, amely az Európai Unió és az Egyesült Államok utas­nyilvántartási megállapodásáról szól. A jogszabály lehetővé ten­né a légitársaságok számára, hogy az Amerikába utazóknak a helyfoglalási rendszerben tárolt személyes és részben különle­ges adatait az USA hatóságai számára továbbítsák. Sólyom Lászlónak az az állás­pontja: nem egyértelmű, hogy a nemzetközi megállapodással kapcsolatban teljesülnek-e az adatvédelmi törvények feltételei. Nem derül ki, hogy a külföldi ál­lamokban megfelelő szintűnek tekinthető-e a személyes adatok védelme. Sólyom László szüksé­gesnek tartja, hogy az Ország- gyűlés a nemzetközi megállapo­dást kihirdető törvényben csak úgy tegye lehetővé az adattováb­bítást, ha ahhoz az utas kifejezet­ten hozzájárul. Az államfő véle­ménye szerint egy ilyen tartal­mú szabály nem állna ellentét­ben a nemzetközi megállapodás­sal. A tájékoztatás szerint Sólyom László döntése előtt kon­zultált az adatvédelmi biztossal és a Malév Rt. vezérigazgató­jával. Úgy tűnik, a légiutasok adatai­ra mindenképpen igényt tarta­nak az amerikaiak. Tegnap kü­lönböző kedvezményeket vetet­sólyom László államfő több bíráló kijelentést tett Amerika felé az elmúlt években. Be­iktatása után azt nyilatkozta: addig nem megy az Egyesült Államokba, amíg ujjlenyoma­tot kell adnia. A terrorizmus elleni amerikai harcról pedig tek fel több európai állam - köz­tük hazánk - felé. „Azok az orszá­gok, amelyek hajlandók segíteni az Egyesült Államoknak az uta­sok hatékony ellenőrzésében, azok közé az államok közé kerül­hetnek, amelyekre hamarosan kiterjed majd a program” - olvas­ható Michael Chertoff belbizton­sági miniszter nyilatkozatában. George Bush elnök lettországi és észtországi látogatása során helyi politikusoknak azt mondta: meg­próbálja meggyőzni a törvény- hozást, hogy további országok ke­rüljenek a vízummentesek listá­jára. Közép- és kelet-európai or­szágok már jelezték, hogy csatla­úgy fogalmazott: az nem veszélyeztetheti az emberi jogokat. Ezt a Bush-sal való budapesti négyszemközti találkozóján is szóvá tette. Bush érdemi reagálás helyett az amerikai magyarok üzene­tét tolmácsolta. kozni kívánnak az 1988-ban indí­tott programhoz, amelynek kere­tében a beutazóknak csak út­levélre van szükségük az ameri­kai határ átlépéséhez. Évek óta minden amerikai- magyar tárgyaláson felvetődik a vízum kérdése, de távlati ígére­teken kívül eddig semmit nem kaptunk az amerikaiaktól. Szin­tén rendre felveti a témát az EU, legutóbb június 19-én közölte egy uniós illetékes, hogy lépése­ket helyezett kilátásba az Euró­pai Bizottság arra az esetre, ha az Egyesült Államok nem tudja bebizonyítani, hogy törekszik a tíz EU-tagállamot, köztük Ma­gyarországot is érintő vízum- kényszer feloldására. Az Egye­sült Államok vízumkötelezettsé­get tart fenn Görögország, illetve - Szlovénia kivételével - az unió­hoz 2004-ben csatlakozott új tag­államok állampolgáraival szem­ben, három hónapnál rövidebb tartózkodás esetén is. Washing­ton álláspontja szerint erre azért van szükség, mert az érintett országokban nem elégséges a biztonsági ellenőrzés szintje. Castro nélkül ünnepük az elnök születésnapját fidel Castro részvétele nél­kül kezdődött meg Havanná­ban a kubai elnök 80. szüle­tésnapjával kapcsolatos öt­napos rendezvénysorozat. Az agg kubai vezető levelé­ben azt írta: egészségi álla­pota nem engedi meg, hogy jelen legyen az ünnepségen. A megbékélés jegyében folytatódik a pápai vizit xvi. Benedek törökországi útja során tegnap Izmirbe, a kapucinusok kolostorába látogatott, majd Isztambul­ban négyszemközt tárgyalt I. Bartolomaiosz pátriárkával. Sikeres rakétakísérlet Pakisztánban Pakisztán sikeres kísérletet hajtott végre egy atomtöltet célba juttatására is alkal­mas, közepes hatótávolságú rakétával. Indiában két nap­pal ezelőtt volt rakétaelhárí­tó gyakorlat. Marihuánaültetvényt számoltak fel Nyitrán a rendőrség felszámolta Európa legnagyobb mari­huánaültetvényét, amelyet öt magyar és két osztrák lé­tesített a szlovákai Nyitrán. Hatalmas válságtól tart a jordániai király ammanba utazott az ameri­kai elnök és külügyminisz­tere. Abdullah jordán király közölte: a tárgyalások fő cél­ja egy hatalmas válság meg­előzése, ugyanis polgár- háborús a helyzet Irakban, Libanonban és a paleszti­noknál is. Abdullah polgárháborútól tart @ TOVÁBBI HÍREK: WWW.REGGEL.HII Sólyom László viszonya az Egyesült Államokhoz Újabb titokzatos betegség orosz kém Egy olasz professzor mérgezte meg? Lassítják Ankara európai uniós csatlakozását Több ezren a kirúgott egyetemi oktatók mellett Scaramella szerepe is kérdéses Egy moszkvai kórházban ápolják Jegor Gajdar volt orosz minisz­terelnököt, miután múlt heü dub­lini látogatása során váratlanul súlyos betegségbe esett - jelen­tette a Financial Times. A brit pénzügyi lap szerint Borisz Jelcin egyko­ri miniszterelnö­kének titokzatos rosszulléte egy nap­pal azután történt, hogy London­ban sugárfertőzésben meghalt egy volt orosz kém. Alekszandr Litvinyenkót valószínűleg szán­dékosan megmérgezték, annak azonban nincs jele, hogy Gajdar | betegségét szintén radioaktív anyag okozta. Az Eho Moszkvi orosz rádió szerint Gajdar az ír­országi egyetemen tartott konfe­rencián elájult, orrából órákig dőlt a vér, s az orvosok nem tud­ják megállapítani, mi okozta a tüneteket. Közben Litvinyenko barátja úgy nyilatkozott: a volt orosz kém gyanúja szerint Mario Scara­mella olasz profesz- szor végzett vele. Rosszulléte előtt egy londoni japán étteremben az olasz férfi egy listát adott neki, amely azoknak a nevét tartal­mazta, akiket KGB-veteránok állítólag meg akarnak gyilkolni. A tanúként kezelt olasz jelenleg rendőrségi védelem alatt áll; azt állítja: Litvinyenko izotópokat csempészett. ■ Csák E. Törökország EU-csatlakozási tár­gyalásain nyolc fejezet befa­gyasztását kezdeményezte teg­nap az Európai Bizottság. Brüsz- szel azt követően hozta meg a döntést, hogy Ankara elutasí­totta kikötői és repterei meg­nyitását a ciprusi hajók és repü­lők előtt. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő szerint elfogadhatat­lan az Európai Unió bizottságá­nak ajánlása a csatlakozási tár­gyalások részleges felfüggeszté­sére. Közben Ahmet Necdet Sezer török köztársasági elnök megvétózta azt az EU által köve­telt törvényt, amely javítaná az ország nem muzulmán vallási kisebbségeinek jogait. ■ F. M. Egyetlen nap alatt több ezer támogató aláírás gyűlt össze azon az internetes honlapon, amely tiltakozó akciót kezde­ményezett a Bolyai Kezdeményező Bi­zottság két alelnöke, Hantz Péter és Ko­vács Lehel elbo­csátása ellen, az ak­cióhoz a http:// tablaugy.transindex. ro címen lehet csatlakozni. A két magyar oktatót azt követően rúg­ták ki a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről, hogy Hantz Péter - érvényt szerezve az intézmény szenátusa korábbi határozatának - magyar nyelvű feliratokat helyezett el az egye­tem épületében. Az elbocsátás ellen számos közéleti személyi­ség is felemelte szavát, az egye­tem magyar oktatói tömeges le­mondást fontolgat­nak. Szent-Iványi István, az SZDSZ EP-képviselője el­mondta: az újonnan kinevezett soknyel- viségi román biztos­nál kezdeményezi az eset kivizsgálását. Hasonló tartalmú tiltakozó közleményt adott ki korábban a Fidesz-t, a KDNP-t és az MDF-et magában foglaló néppárti EP-delegáció, és az MSZP EP-űelegációjának vezetője, Tabajdi Csaba. ■ T. B. L, Kolozsvár ■ Órákig dőlt a vér Gajdar orrából. ■ Európai parla­menti kép­viselők is tilta­koztak a kolozs­vári egyetem döntése miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents