Nógrád Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-25 / 276. szám

Á . NOVEMBER 25., SZOMBAT __________________________ GAZ DASAG HÍRSÁV Kismértékben emelkedik a sztrádadíj januártól a személyautók heti matricája ötven forint­tal, 2550 forintra drágul. Az éves díj kétszáz forinttal, 37 200 forintra nő. A négy­napos matrica ára - a nyári szezont leszámítva - és a havi díjak nem változnak. Nem engednek a munkavállalók A szakszervezetek nem fo­gadhatnak el tíz százaléknál alacsonyabb keresetemelést - mondta el tegnap Sáling József, a Kereskedelmi Al­kalmazottak Szakszervezet­ének elnöke. Kiss Péter szo­ciális és munkaügyi minisz­ter szerint lehetséges, hogy nő majd az étkezési jegyek adómentes mértéke. Szlovákiából hazánkba települne a Friesland Magyarországra helyezné át a szlovákiai Nyitrán lévő tejipari üzemét a holland Friesland Food - írta a Hos- podarske noviny szlovák lap a cég dolgozóira hivatkozva. A BUX-index 2006. november 24-én Nyitóérték: 23497 Előző napi záróérték: 23514 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2006.ii.24. Részvény UMálrfV Változás (%) Mikié Ft Econet 79 +2,60 159 Forrás 890 +1,25 1 IEB 4 530 +0,67 14 FHB 1875 +0,27 30 Zwack 12000 +0,08 461 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) MMBó Ft | OTP 7 500-2,72 6190 Richter 41210-2,60 3542 Egis 26300-2,23 343 MTelekom 952-0,63 1003 Mól 21995-0,20 7440 A BUX-index az elmúlt napokban 23800 23 400 23 000 23 206 22 600 22200 21800 21400 21000 23447 23391 22 959 23330 11.15 11.16 11.17 11.20 11.21 11.22 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. november 24-én. /Ft $/Ft /$ f f 4 mmm 260,00 199,00 1,31 +1,58 Ft-0,20 Ft +lcent Disznóvágás a hangulatért sertéshús Karácsony előtt 30-40 százalékkal nő a forgalom JÓ TANÁCS Még mindig ülnek a rossz kanapémon KÉSEDELMESEN Olvasónk ülőgarnitúrát vásárolt, amely hamar meghibáso­dott. A vevő elégedetlen, mivel több mint egy hó­napja vitték el javítani bútorát, de még mindig nem készült el. Jogosnak tűnik az olvasó fel­háborodása - reagált az eset­re Halas Ernőné, a Somogy Megyei Közigazgatási Hiva­tal Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőségének igazgatója. A bútor - mint tartós fo­gyasztási cikk - egy évig jót­állásra kötelezett. Ennek le­járta után még két év szava­tossági idő érvényes rá a Pol­gári törvénykönyv szerint. A jogszabály kimondja, hogy ha a termék meghibásodik, törekedni kell a 15 napon be­lüli javításra. Ezt sokan téve­sen értelmezik. Úgy gondol­ják, megtették a maguk ré­szét azzal, hogy a javítandó terméket elküldték a szerviz­be. A vásárló pedig várjon. Ez azonban nem így van - hangsúlyozza Halas Ernőné. A kedves olvasó nyugodtan forduljon panaszával a bé­kéltető testülethez, amely minden megyében műkö­dik. Bíróság is kényszerít­heti a kereskedőt, hogy jót­állási, azon belül pedig javí­tási kötelezettségének ele­get tegyen. Ha nem tudják megjavítani a terméket, ak­kor ki kell cserélni. A vá­sárló vissza is kérheti a pénzt a kereskedőtől, ha nem talál azonos értékben kedvére való árut. A vásárló mindenesetre ve­tesse fel a jegyzőkönyvet a történtekről. Ezt azért ér­demes megtenni, mert így írásos nyoma marad az eset­nek, ami a későbbi vitában fontos lehet. ■ Rados Virág kérjük. írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Ellenőrizhetetlen az otthoni feldolgozás- a klasszikus otthoni disz­nóvágáshoz nem kell sem­milyen engedély. Az egyet­len feltétel, hogy a húst sa­ját fogyasztásra kell fel­használni, azaz kereske­delmi forgalomba nem ke­rülhet. Ebben az esetben minden családnak a saját felelőssége, hogy betartja-e az egészségügyi, illetve hi­giéniai szabályokat. Ha vi­szont valaki pénzt kap az általa nevelt sertésért, ak­kor elméletileg köteles len­ne azt az állat-egészségügyi hatósággal bevizsgáltatni, majd vágóhídon feldolgoz­tatni. Ez azonban ritkán történik így, mivel szinte le­hetetlen ellenőrizni, hogy egy portán saját célra, vagy másvalaki számára dolgoznak-e fel disznót - jelentette ki lapunknak Deák Ferenc, az Egészség- ügyi Minisztérium Élelmi­szerlánc-biztonsági Állat- és Növényegészségügyi főosztályának vezetője. Mint mondta, nem is em­lékszik olyan esetre, hogy bárkit emiatt megbüntettek volna. Ilyen esetekben a hatóságok el is kobozhat­nák a húst. Húszezertől hárommillió forintig terje­dő pénzbírságot is kiróhat­nának a szabálytalan­kodókra. becsülik. Éder Tamás elmondta, olykor még szabályszerűen mű­ködő vágóhidak is piacra dob­nak a hivatalos utat elkerülő, adózatlan terméket. A hipermarketek versengése miatt azonban legális úton is hozzájuthatunk olcsó húshoz. A feldolgozók ugyan nem számí­tanak jelentősebb árcsökkenés­re, ám a nagy áruházláncok ve­vőcsalogató akciói miatt várha­tóan olcsóbban szerezhetjük be a karácsonyi asztalra valót. Disznót vágni ma már csak a hangulat miatt éri meg - állítják egyönte­tűen a húsipari szakembe­rek. A fél sertések kora le­járt, az ünnepek előtti ak­ciókon többet nyerhetünk. Dián Tamás Nem éri meg egészben vásárol­ni sertést, s így feltölteni a fa­gyasztószekrényeket, mivel a nagy hipermarketek állandó ak­cióin többet lehet megtakaríta­ni, mint az előrelátó spájzolá- son. Óriási verseny dúl a feldol­gozók között, így nincs az a há­zias megoldás, amelynek révén olcsóbban juthatnánk sertés­húshoz. Legfeljebb a nagyobb fogyasz­tói biztonság, az áru eredetének, minőségének garanciája lehet az a plusz, amiért manapság még érdemes disznót vágni. No meg persze a hangulat, amelyért so­kan még némi többletkiadást is hajlandók vállalni - állítja Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. „A húsipar a sertésnek szinte minden porcikáját feldolgozza, s ezért összességében alacso­nyabbak az ipari költségek, mint a házi vágásnál, ahol sok min­den kárba vész” - magyarázta. Az élő állat kilónkénti ára je­lenleg 300 forint körül mozog. Több üzletben is lehet venni fél­sertést, ám az otthoni bontástól így sem lehet árelőnyt remélni. A szalonnás fél disznó kilója át­lagosan 500 forint. Szembesülni kell viszont azzal, hogy az állat részeinek többsége - mint pél­dául a zsír, a szalonna vagy a kö­röm - külön megvásárolva en­nél olcsóbb, ráadásul sok helyen csak konc, amit a kutyának ha­jítanak. A bolti vásárlás mellett szól, hogy legtöbben csak egyes hús­féleségeket keresnek. Jankó Fe­renc húsipari szakember, a Hús- szövetség egykori elnöke szerint idén karácsonykor is várhatóan a karajt és a füstölt árut fogják leginkább vinni a vásárlók. „A füstölés ugyan házilag is Az otthoni disznóvágás nagy előnye, hogy tudjuk, miből készül a kolbász megoldható, de nagy szakérte­lem kell hozzá, ezért kolbászt sem éri meg otthon előállítani - mondta. Nem véletlen, hogy a házi vágás már nem tömegje­lenség, az emberek inkább a nagy áru­házláncok polcairól szerzik be a friss tőkehúst. A ka­rácsony előtti egy-két hét alatt általában harminc-negyven szá­zalékkal megugrik a forgalom. A leginkább keresett húsfélék közé tartozik a karaj mellett még a tarja és a comb is. Ezekért a húsrészekért ál­talában kilónként 800-1400 forintot kell fizetni. Lehet ennél sok­kal olcsóbban is hozzájutni húshoz, ám az nagy valószínűséggel ille­gális feldolgozásból származik. A feketepiac arányát a húsipari szakemberek 15-25 százalékra Legtöbben csak egyes húsrésze­ket kedvelnek, így boltban éri megvásárolniuk. Aggályos lehet az adatkezelés az új rendszerben gázár A közös képviselők egy része is tudhatja, kik kapnak támogatást a lakók küzül December 11-ig minden fogyasz­tónak postáz a Magyar Állam- kincstár, a gázár-, illetve távhő- támogatás igénybevételéhez egy kérdőívet, amelyet ki kell tölteni. Az igényléshez csatolni kell az előző havi gáz-, illetve távhő­szolgáltatási számla másolatát. A támogatást szabályozó rende­let szerint két esetben kell a kö­zös képviselőtől igazolást kérni a tényleges fogyasztásról. Egy vonatkozik azokra a társasház­ban lakó gázfogyasztókra, akik­nek nincs saját órájuk, hanem az épületnek egyetlen közös mé­rőműszere van. Másrészt azok­ra, akik olyan távfűtéses társas­házban élnek, amelynek szintén csak egy órája van, s egy összeg­ben, nem lakásonként számláz­za a szolgáltató a fogyasztás dí­ját. Nem vonatkozik ez azokra, akiknek szintén nincs saját órá­juk, de a szolgáltató díjmegosz­tás alapján lakásonként szám­lázza a fizetendő összeget - tudtuk meg a Szociális és Munkaügyi Minisz­térium sajtóosztá­lyán. Az említett esetekben a közös képviselőnek kell nyilatkoznia arról, hogy a támogatást igénylő lakásának fogyasztása mekkora hányadát képviseli a társasház fogyasztásának. Ezt a hányadot a helyiségek légköbméterben mért térfogata alapján kell meg­állapítani, ha a társasház alapí­tó okirata, alapszabálya vagy a fogyasztók közötti szerződés nem rendelkezik máshogy erről. A szolgáltató a társasháznak ki­állított összesített számlában ér­vényesíti a támoga­tást, amellyel a kö­zös képviselő csök­kenti a kompenzá­cióra jogosultak ál­tal fizetendő díjat. így viszont a közös képvise­lők beleláthatnak a kérelmezők személyes adataiba. Az adatvé­delmi biztos szerint ez önmagá­ban nem lenne probléma, ha vi­lágosak lennének a szabályok. Péterfalvi Attila érdeklődé­sünkre rámutatott: a legna­■ Az ombudsman nem vétózza meg a rendeletet. Közös mérőóránál kell igazolás gyobb probléma, hogy a rende­letből nem világos, ki hogyan kezeli majd az igénylők által megadott adatokat. Az sem egy­értelmű, mit takar az, hogy az adatokat az APEH bevonásával ellenőrzik. Az ombudsman ugyanakkor nem vitatja azt a célt, hogy az ál­lam ellenőrizhesse, valóban az arra jogosultakhoz került-e a tá­mogatás. Megjegyezte: az adat­szolgáltatás ugyan önkéntes, de a rászorultaknak lényegében nincs választásuk, mert ez a tá­mogatás feltétele. Péterfalvi mindezek ellenére nem kíván akadályt gördíteni annak újába, hogy a rászorultak megkapják a támogatást. ■ Tóth M.

Next

/
Thumbnails
Contents