Nógrád Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-22 / 273. szám
2 2006. NOVEMBER 22., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Karancslejtősi évforduló Most 62 esztendeje annak, hogy a karancslejtősi bányászok megelégelték a háború borzalmait, a nincstelenséget, megtagadva a hadbahívó, hadimunkára kötelező parancsot, 1944 novemberében lementek a bányába és megszervezték az ellenállást. A bányaigazgatóság, a csendőrök és a német megszállók azonban néhány nap után megtörték a bányászok erejét. Hősies küzdelmükre, az ellenállás mártírjaira emlékeznek a karancslejtősi bánya bejárata előtti emlékhelyen az utódok november 25-én, délelőtt 11 órakor. A rövid történelmi áttekintés után - Rákos József, a bányászszakszervezet Nógrád megyei nyugdíjasbizottságának elnöke teszi ezt - Patinszki Lajos, a magyar antifasiszták és ellenállók megyei szervezetének elnöke mond emlékbeszédet. Lantos Sándor, Karancsalja polgármestere ugyancsak méltatja a településhez tartozó Gusztáv-aknai bányászok bátorságát, hősiességét, majd az emlékhely koszorúzása következik. Az emlékezés programjában közreműködik a kisterenyei bányásznyugdíjas kórus. Etesen a kultúrotthonban Páles Lajos Karancslejtősi ellenállás című könyvének bemutatójára kerül sor délután 12.30 órakor. Az emlékezést a BDSZ Nógrád Megyei Nyugdíjasbizottsága és a Magyar Antifasiszták és Ellenállók Nógrád Megyei Szervezete rendezi. Salgótarjánból a Galcsik fogadó és a Penny áruház közötti útszakaszról 2 autóbusz indul Gusztáv-aknára, délelőtt 10 órakor. Bartókra emlékeztek A Nógrádi Mecénás Alapítvány egy képzőművészeti pályázatot hirdetett a megye alkotói számára. A pályázat témája a Bartók-jubileum volt. A beérkezett anyag jelentős részéből egy kiállítást rendeztek a rétsági városi művelődési központban. Rendhagyó módon a kiállításnak nem megnyitót, hanem kiállítászárót szerveztek. Az eseményt összekötötték a művelődési központ hat éve zajló honismereti akadémia előadás-sorozatával. Az idei témák közt szerepelt a népzene, így szinte magától értetődő volt, hogy Bartók Béla munkássága nem maradhat méltatás nélkül. Nyugat-Nógrád népzenei múltja nagyon gazdag. Nem véletlen, hogy igen sok népdalgyűjtő dolgozott a térségben, s még ma is találhatók olyan szinte kimeríthetetlen kútfők, mint a Tereskén élő Pál Pista bácsi, az utolsó magyarországi dudás. Az előadáshoz, kiváló szakembert kértek fel, Kanyó András fuvolaművész, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola művész-tanára személyében, ki a színes előadását még zenei betétekkel is gazdagította. v.j. Salgó-vár gazdára vár Néhány napja népes hallgatóság előtt tartotta meg a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban nagy érdeklődéssel kísért előadását Salgó-vár régészeti kutatástörténetéről, jelenlegi állapotáról és a jövőbeli elképzelésekről dr. Feld István egyetemi tanár, az elmúlt két évtized feltáró kutatásainak vezetője. még előkerülhetnek újabb leletek a későbbiekben is. Jelenleg az anyagi feltételek hiányában a munkálatok megszakadtak, de a várrom már mai állapotában is „használható”, nagyszerű helyi és idegenforgalmi látványosság, melynek talán legnagyobb értéSalgó vára a Boszorkánykőről fotó: faragó zoltán archívuma A neves szakember nem titkolta, hogy az elmúlt több mint húsz esztendő során Salgó a szívügyévé vált. Annak idején, a nyolcvanas évek táján szívesen vette a város akkori vezetőinek megkeresését, majd a szakmai kihívás mellett az is lelkesítette, hogy munkáját mindvégig figyelemmel kísérték, támogatták, s igen jó kapcsolatokat sikerült kialakítania a helyi szakemberekkel, a megyei múzeum munkatársaival, és öröm volt együtt dolgoznia a fizikai munkálatokat végző lokálpatrióta nyugdíjas salgói bányászok brigádjaival is. A bevezetőben - saját kutatásainak tapasztalatait is figyelembe véve - ismertette a vár történetét, mindvégig kihangsúlyozva, hogy minden írásos és tárgyi dokumentumot nagy körültekintéssel és kritikai szemlélettel kell tanulmányozni és értékelni. Salgó esetében is kiderült, hogy a szakirodalomban jártas régészeket is érhetik meglepetések, az pedig teljesen nyilvánvaló, hogy előzetes megkutatás nélkül, csupán a hiedelmekre és a fantáziára hagyatkozva nem szabad felújítási munkákat végezni, mert akkor véglegesen megfosztjuk magunkat a múlt tisztázásának lehetőségétől. A múlt század elején, elsősorban turisztikai célokat szolgáló várfelújítást semmiféle feltáró munka nem előzte meg, ezért csupán az elmúlt években derült ki például, hogy a várnak volt két szépen kiépített ciszternája. A törmelékrétegben talált, kőből faragott ablakbéléselemek, melyek egyértelműen lakóépületre utalnak, megdöntötték azt a korábbi elképzelést, hogy az alsó várudvarban csak istállók voltak. A falillesztések és a kutató rétegek vizsgálata derített fényt arra, hogy az „ötszögű bástya” tulajdonképpen nem bástya, hanem több szintes ágyútorony volt. Az égési rétegek arra utalnak, hogy a „felső várudvar” helyiségeinek - legalábbis az elpusztulás előtti időszakban - fa- szerkezetű tetőzete lehetett, a „szemes” cserépkályha értékes maradványainak feltalálási helyéből pedig az a következtetés vonható le, hogy az a ledőlő magas toronyból zuhanhatott oda. A cserép, kovácsoltvas szerszámok és egyéb használati tárgyak sokaságának maradványaiból pedig a vár egykori lakóinak mindennapi életét is magunk elé idézhetjük. A fentieken túl még nagyon sok érdekességet, újdonságot tartalmazó előadás további részleteit itt lehetetlen felidézni, az előadó nyomán azonban ki kell hangsúlyozni, hogy a régészeti feltárás gyakorlatilag ugyan már csaknem teljesen befejeződött, ke a vár fokáról nyíló, még a Felvidéken is egyedülállóan szép körpanoráma. Az előadás annyira érdekes és gondolatébresztő volt, hogy utána záporoztak a kérdések, a további fejlesztést, felhasználást célzó igények, ötletek, javaslatok. Volt, aki első lépésként csupán azt javasolta, legalább a csúcsszezonban lehetne valamilyen csekély belépődíjat szedni, ami legalább a felügyelet és a rendszeres takarítás költségeit fedezné. Mások már a somoskői vár példája alapján üdítőital, képeslapok és prospektusok árusítását is megoldhatónak tartanák, ismét mások a várudvaron várjátékokat, hangversenyeket rendeznének, továbbá a falak továbbépítésével egy fedett helyiségben kis múzeumot alakítanának ki. A dúsabb fantáziájú- ak felvezetnék a vizet, villanyt, szívesen látnának egy panoptikumot, és egy rendszerbe foglalnák az egész Karancs-Medves vidékét, melynek „zászlóshajója” lenne a salgói vár. De az is kiderült, hogy talán a legszükségesebb lenne a vár alatti aszfaltos parkoló környékén legalább egy szemeteskonténert és egy mobil illemhelyet felállítani a már jelenleg is nagy számú turista minimális igényeinek kielégítésére. Az alapot a gazdag fantázia megindulásához az előadónak az a sokakat meglepő tájékoztatása adta, hogy a rekonstruált várrom további sorsa elsősorban rajtunk, a helyi lakosságon múlik. Azon, hogy akad-e a várnak jó gazdája, aki felismeri és minden szempontból kamatoztatni tudja értékeit. A munkálatokat eddig szervező - és helyi, önkormányzati pénzeket ez idáig szinte teljesen nélkülözni kényszerülő - Kincstári Vagyonigazgatóság ugyanis szívesen venné vállalkozók jelentkezését. Az országos tapasztalatokat figyelembe véve többféle megoldás is szóba jöhet. A várak gazdái lehetnek önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek, egyesületek, de magánszemélyek is. Kiváló működtetésre egyik és másik esetben is akad példa, de talán az a legszerencsésebb, ha az ön- kormányzat vállalja fel a gazda szerepét. Ha ezt mégsem teszi, elengedhetetlen, hogy legalább támogassa az egyéb megoldásokat, az pedig mindenképpen kötelessége, hogy a szükséges infrastruktúrát (út, parkoló, szemétgyűjtés, WC stb.) megteremtse és működtesse. Foglalkoztatási gondokkal küszködő, szépülni, lakhatóbbá, szerethetőbbé válni akaró, az idegenforgalomra egyre inkább építeni szándékozó városunkban íme, a sok, eddig az irodák polcain porosodó „átfogó” tervek mellett (helyett?) most itt van egy konkrét alkalom, melyet valakinek meg lehetne, meg kellene ragadnia! Feld István ígéretet tett arra, hogy szakmai, erkölcsi segítségére ebben mindenki számíthat. Fancsik János Nógrád megye újonnan megválasztott polgármestereinek felkészítő konzultációja A Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal - a közigazgatás-szervezési és közszolgálati ellenőrzési főosztály koordinálásában - 2006. november 15-16-án, a szécsényi művelődési otthonban szervezte meg a megye újonnan megválasztott polgármestereinek szakmai felkészítő konzultációját. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet és dr. Szandai László a rendezvényen Az október 1-jei önkormányzati választásokon Nógrád megye 132 helyi önkormányzata közül 38-nál új polgármester, illetve közgyűlési elnök megválasztására került sor. Munkájuk segítése és a közigazgatási feladatok hatékonyabb és gördülékenyebb ellátása érdekében - az előzetesen jelzett igényeket is figyelembe véve - a közigazgatási hivatal kétnapos szakmai felkészítő konzultációt szervezett az újonnan megválasztott polgármesterek és alpolgármesterek részére. A rendezvény megnyitóján a hivatal vezetője, dr. Szandai László, valamint a házigazda Szécsény város polgármestere, dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet polgármester asszony köszöntötte a megjelenteket. Az első nap szakmai programja a helyi önkormányzatokról szóló törvényről, a polgár- mesterek jogállásáról, illetve a törvényességi ellenőrzések gyakorlatáról szóló előadással kezdődött, dr. Máthéné dr. Laczkó Mária, a hivatal törvényességi ellenőrzési és felügyeleti főosztálya vezetőjének tolmácsolásában. Ezt követően a résztvevők hasznos és tanúságos tapasztalati ismereteket szerezhettek két gyakorló polgármester - dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet és Markó Antal - előadásában, majd a NORDA programigazgatója, Tö- rök Zoltán az önkormányzatok által elérhető pályázatok sajátosságairól tartott beszámolót. A második konzultációs napot Illésné Sándor Katalin igazgató asszony, a Magyar Államkincstár Nógrád Megyei Területi Igazgatóságának vezetője nyitotta, aki az önkormányzatok gazdálkodásáról, valamint a polgár- | mesterek önkormányzati gazdálkodási feladatairól adott tájékoztatást. Aradiné OraveczÉva, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Kht. igazgatója a területfejlesztés főbb irányvonalait, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársai pedig a polgármesterek katasztrófavédelmi feladatait ismertették. A programot dr. Laczkó Zoltánnak, a hivatal szociális és gyámhivatalának vezetőjének, valamint Ökrös Lászlónak, a Nógrád Megyei Védelmi Bizottság titkárának előadása zárta, a szociális és gyermekvédelmi feladatok, illetve a polgármesterek védelmi igazgatási feladatai tárgykörökben. A felkészítő konzultáció a köz- igazgatási hivatal és az újdonsült polgármesterek szakmai kapcsolatának csupán kezdetét jelentette, hiszen a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal és az önkormányzatok kontaktusát immár másfél évtizede főként a folyamatos párbeszéd és az önzetlen szakmai segítségnyújtás jellemzi. Deák Edit főosztályvezető Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal közigazgatás-szervezési és köz- szolgálati ellenőrzési főosztály KÉSZÜLT A NÓGRÁD MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL TÁMOGATÁSÁVAL