Nógrád Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-18 / 270. szám

HÖHII NVIHíUí) :Q10J 4 200 6. NOVEMBER 18., SZOMBAT KULTÚRA Üzenetek évszázadok távlatából A címbe foglalt megállapítás két, Salgótarjánban az elmúlt napokban „vendégszerepeit” színházi elő­adásra vonatkozik: az egyik esetében a mű szerzőjé­re és mondandójára, a másik esetben pedig címsze­replőjére. Előbb a Magyar Színház társulata vitte színre a 17. században élt, emberemlékezet óta Ma­gyarországon is klasszikusnak számító francia szer­ző, Moliere (családi nevén Jean-Baptiste Poquelin) „Tudós nők” című vígjátékát, majd a Budapesti Ka­maraszínház mutatta be Robert Bolt drámáját, ame­lyet a 15-16. századi angol humanista gondolkodó, Morus Tamás emlékének szentelt. Iglódi István, a Tudós nők ren­dezője bizonyára többször is ta­lálkozott már tanulmányai és nem rövid színházi előélete so­rán Moliere darabjával. Talán ép­pen korábbi élményei nyomán határozott úgy, hogy szakít a ha­gyományos értelmezéssel, a ko­rabeli kosztümös előadásmóddal és napjaink életviszonyai közé helyezi a cselekményt, a szerep­lőket. Erre utal a manapság diva­tos öltözékük, a jelenidejűséget erősíti a „játszótér”, a lugas bú­torzata, ezt sugallja a kerti zu­hany, a napozópad, a kerékpár, a pingpongütő, s az új kivitelű rá­diós magnó feltűnése is a színpa­don. E friss szemléletmód köszön vissza a jobbára világos színű vagy árnyalatú jelmezekből és a további díszletelemekből is. Mi sem jellemzőbb Moliere írói nagyságára, hogy a modernizá­lás mit sem ártott a „Tudós nők”- nek, sőt azt bizonyította, hogy az abban megtestesülő gondolatok évszázadok elteltével és több száz kilométernyire Franciaor­szágtól is érvényesek, időszerű­ek. Mert mit is figuráz ki Moliere? Az emberi hiúságot, a kivagyiságot, a sznobizmust, a szobatudós műveltség hiábava­lóságát, a törtető karriervágyat. Mindezt egy családi miliőbe he­lyezi, ahol a ház urát a hajthatat­lannak látszó, becsvágyó anya, Philaminte testesíti meg, ahol az apa, Chrysale amíg csak lehet a békességre törekszik, ahol a lá­nyok - mint normális fiatalok - szerelmesek ugyan, de csak az egyikük, Henriette meri nyíltan vállalni választottját, a másikuk, Armanda - noha a földi vágyak őt is emésztik - inkább beáll az érzelmeket az áltudományosság oltárán feláldozó, az üres versi­kék, semmitmondó epigram­mák, szonettek hallatán ájuldozó hölgyek sorába. Szellemi igé­nyességüket remekül karikíroz- zák azok a jelenetek, amelyek­ben a már régen felnőtt Beliza (néni), Chrysale testvére egy nagy, piros pöttyös labdát ütöget. A szerepjátszók élén azonban mégsem ő, hanem a költőzseni­nek vélt, holott csak rímfaragó költőcske Trissotin áll, aki csak azért teszi a szépet Henrietté­nek, hogy megkaparintsa a famí­lia vagyonát. Miután azonban egy ügyes álhír mindenkivel el­hiteti, hogy üres a kassza, a „nagy költő” továbbáll és a józan, okos Klitander - ahogy Chrysale akarja - elnyerheti Henriette ke­zét. A17. századi figurákat és szi­tuációkat mai köntösben meg­örökítő színészek (Iglódi István, Béres Ilona, AukszÉva, Nagyvára­di Erzsébet, Pavletits Béla, Moór Marianna, Őze Áron, Bede Faze­kas Szabolcs és Cserna Antal -mint vendég) egységes stílusban és színvonalon komédiáznak a tavalyi bérletsorozat záró előadá­sában. *** Nevetni nem, elgondolkodni annál inkább lehet a „Tudós nők”-kel merőben ellentétes han­gulatú - komor történelmi dísz­letek között, gyertyafényes félho­mályban játszódó - drámán, a 20. századi angol író, Robert Bolt „Morus” című művén. Az 1478 és 1535 között élt Morus Tamás neve a közvéleményben legin­kább latin nyelvű államregénye, az „Utópia” (1516), illetve az eb­ből következő, a társadalmi tulaj­donra épülő utópikus szocialista elmélet révén ismert. Morus gon­dolkodóként szemben állt mind a feudalizmussal, mind az erede­tei tőkefelhalmozás révén kelet­kezőben lévő tőkés renddel. Robert Bolt 1960-ban Londonban bemutatott drámája Morus egy későbbi életszakaszában játszó­dik, akkor, amikor VIII. Henrik király kegyeltje, lordkancellárja lett, majd konfliktusba kerülvén az uralkodóval a vérpadon végez­te. Nézetkülönbségük abból szár­mazott, hogy Henrik gyermekte­len házassága felbontása (Aragó­niái Katalinnal) és az új megkö­tése (Boleyn Annával) ügyében szembekerült a Szentszékkel. A király bíróság útján felbontotta a római uniót és az anglikán egy­ház ura, javainak birtokosa lett. Morus ezt nem volt hajlandó el­ismerni, nem járult hozzá az ál­lamvallás megreformálásához, s inkább odahagyva feleségét, leá­nyát, barátait, előbb a szabadsá­gát áldozta fel, majd az életével fi­zetett elvhűségéért. Morus Tamás, vagy ahogyan a darabban nevezik Sir Thomas More sorsa lelkiismereti dráma­ként kerül a néző elé. Azokra a dilemmákra keresi a választ, amelyek hitvallásra kényszerű­nek gyakorlatilag mindenkit, csak az úgynevezett nagyembe­rek, a történelem kiválasztottjai esetében maguk a kérdések is fajsúlyosabbak, összetettebbek, - ha úgy tetszik - magasztosab- bak. Morusnak arról kellett dön­tenie, hogy mint közember beáll- e a király képviseletében fellépő Thomas Cromwell kincstárnok mögé és feláldozza magánéleti énjét, vagy fordítva: az utóbbit tartja mérvadónak. Sir Thomas - noha tudatában volt mit veszít­het - nem ingadozott, nem alku­dott meg és önmagához hűen tá­vozott a földi világból. Sorsvá­lasztása akár még manapság is lehet példaszerű, de ha végzet­szerű kálváriáját „csak” mint egy erős, tisztességes személyiség „különös” esetét tekintjük, akkor is érdemes a figyelemre. Annál is inkább, mert az önfeláldozáson túl emberismeretre is tanít, arra is rávilágít, hogy az élet teli van szebbnél szebb, értékelendő pil­lanatokkal. A Budapesti Kamaraszínház Goldstein Imre rendezte előadása teljes szinkronban van a szerző által - tények alapján - megál­modott világgal. Az úgynevezett Hétköznapi ember narrátorsze­rű figurája olykor túllép ugyan a természetes, illetve a szükség- szerű szintjén, de ez aligha füg­getlen a szövegkönyvtől. A sze­replők szinte mindegyike szépen beszél, s ez egy veretes szöveg esetében nagyon fontos követel­mény. Eperjes Károlyt nem vélet­lenül hívták meg vendégnek, kedvére valónak látszik a cím­szerep, nem esik nehezére alka­tilag, értelmileg és érzelmileg azonosulnia vele. A „Morus”-sal jó startot vett a lózsef Attila Mű­velődési és Konferenciaközpont 2006/2007-es színházi évadja. ■ Csongrády Béla Beliza (Moór Marianne) és Philaminte (Béres Ilona) csodálja a „költőzseni” Trisottint (Cserna Antal) Morus (Eperjes Károly) feleségétől (Andai Györgyi) is búcsúzni kényszerül Tisztelgő tanítványok Végéhez közeledik a Czinke-emlékév: jószerivel már csak a november 23-i, a síremléknél tartandó koszo- rúzási ünnepség van hátra az emlékbizottság által el­tervezett programok közül. A megemlékezéssorozat két csúcspontját a múzeumi életmű-kiállítás és a mű­vész egykori lakóházán elhelyezett emléktábla ava­tása képezte, de minden más, az emlékezés, emlékez- tetés céljából életre hívott esemény méltó módon idéz­te meg a nyolcvan évvel ezelőtt született Czinke Fe­renc munkásságát, szellemi örökségét. A negyvenesztendős salgótar­jáni Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola közössége - amelynek hosszú éveken át tag­ja, markáns egyénisége volt Czinke Ferenc is - sajátos mód­ját választotta az emlékőrzésnek, hagyományápolásnak. Az elmúlt év őszén olyan „Művészek, taná­rok, művész-tanárok” - B. Gede­on Hajnalka, Czinke Ferenc, Gás­pár Aladár, G. Lóránt Lujza, L. Presits Lujza, Molnár Péter és Radios István - alkotásaiból ren­deztek kiállítást, akik tanítottak illetve ma is tanítanak a Bolyai­ban. Az elmúlt napokban viszont azoknak a művészeknek nyílt tárlatuk, akik annak idején rész­ben a Madách, jobbára a Bolyai gimnáziumban, szakköri és mű­termi órákon tanáruknak, meste­rüknek tudhatták Czinke Feren­cet. A kiállításon - amelyet G. Mészáros Erzsébet képző- és ipar­művész, a Magyar Alkotóművé­szek Országos Egyesületének megyei területi képviselője nyi­tott meg - Birkás Babett, Ferencz Tamás, dr. Géczy Nóra, G. Lóránt Lujza, Kele Szabó Ágnes, Kotaszek Hedvig, Losonczy Ildikó, Rom- hányi Olga, Szabó Noémi, Újhelyi Eszter és Vekszler Nelli - rajzai, grafikái, festményei, textiljei, ter­vei stb. - szerepelnek. A Czinke- tanítványok közül többen is pe­dagógusok lettek, legmagasabb szinten, a felsőoktatásban végez tanári munkát Géczy Nóra okle­veles építő-tervező művész. Mé­száros Erzsébet megnyitóbeszé­dében a Bolyai gimnázium Czinke Ferenc által alapított Derkovits-iskolagalériájának a szerepét, igényességét hangsú­lyozta a kontroll nélkül tobzódó dilettantizmus ellenében és ter­mészetesen méltatta Czinke Fe­renc pedagógusi tevékenységét is: „Műalkotásaikkal művésszé érett tanítványai tisztelegnek emlé­ke előtt. A Tanár Úr rendelkezett azzal a szellemi képességgel, hogy a művészet iránt érdeklődők in­dultak el feléje és nem neki kellett ezt a lépést megtennie. Ez a szelle­mi vonzása tudott iskolát teremteni...” A tárlat szereplői közül néhányan személyesen is megjelentek a megnyitóünnep­ségen. Ferencz Tamás, Ko­taszek Hedvig, Losonczy Ildikó és Romhányi Olga arra is vál­lalkozott, hogy Sóvári László­nak, az intézmény tanárának kérdéseire a közönség előtt vá­laszoljon. Mondandójuk közös vonása az volt: életpályájuk, szakmai karrierjük alakulásá­ra nagy hatással volt Czinke Fe­renc, sokat tanultak tőle, sokat köszönhetnek neki. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Kérem Giziké ne nézzen ide, szégyellem, hogy lyukas a zok­nim. ” Szerencsés nyertesünk: Kecskés Zoltánná Bátonyterenye, Zöldfa u. 8. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését november 23-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (St., Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vá­sárlási utalvány szintén itt vehető át! o LÁNYUNK FÉRJE i és“k- imtvI fi J] Éj r7=^==J CSECSET SZÍVÓ rv t e> ÉLES s/.utík \s/ '/• :•••'.• \ v i *v t • t' £ t * Ö b a?»..---T77 C/ Mo S. S/iM! 1 VI ^5 A CINK VEGYJELE "ir tO £^ER\\ JL MEGBÍZ­HATÓ 1 £ * KIFUTÓFIÚ : ^~.l O T ff bM LÁBBELI 6­( P i < o |13 HINT «-> r 0 K\ FRAPPÁNS GONDO­LATOKAT ADÓ AMIT KÖVETŐ­EN A LEG­MÉLYEBB NŐI HANGNEM m ESŐN ÁLLÓ F JUT NEKI ITT HELY \A SZÜRKÉ­NEK TART Ti l IV ( AT A JÓD VEGYJELE LÉTEZIK fb r APRÍTOTT SZÁLAS TAKAR­MÁNY t_ G 0 t (t % V P ■ V aJ TÁMASZ­TÉKRA FUT TATOTT (BAB) JUH HÍMJE ELŐJEL NÉLKÜLI (ÉRTÉK) 0 t £ LENTÖRÖ ESZKÖZ 4 lr 0 TOVA. MESSZE "E L KELET, ! RÖV. ;-k AZ SZTK ELŐDJE RÓMAI 4 CINNEL i BEVON h S £ 2 t o L~ u r DANTÉS BÖRTÖNE KOVÁCS ... ISTVÁN E NAPON MINDEN­TUDÓ FÜZET m ft rz c TÁPLÁL A JÁNOS SKÓT vái rrozATA "el T e. T SZIGORÚ ANGOL FE­LE KEZET P KJ £ * & ír LÚD AZONBAN ÁRVERÉSI AJÁNLAT­TEVŐ FONTO S FÉM ; b­I T Pr t u 0 ÉNEKES­MADÁR MAGÁTÓL CSUKÓDÓ "ÍL 1 6 O [/ ft J2 TÓTH ...; SZÍNÉSZ­NŐ ZÚDÍTÁS "el U l b V TÚLÍZE­SÍTETT Ö ( £ BŰNTÁRS PRIZNIC­KEZELÉS / /VJ b t o £ TÖLTÖTT CSOKISZEM KELET­LEN ! Ö & % o AJ CSÚCS­ÍVEKET KEDVELŐ STÍLUS ru £ ANIUNOV. R. KIKÖTŐ- RAKTÁRI PORTÉKA /O CICKA­FARK ! ► t k­fír RÁZZA A SÍRÁS "Z e? Lz o t 6 TELJES FÜCSONK. NÉPIESEN SZÁM. RÖV. i i i* HIDEG ÉVSZAK %' U MESTER­SÉGES TÓ ► t r ít' t 0 Ír O ILJUSIN. RÖV. LÁBBAL ZÖRGET SZÁRAZ NÖVÉNY KÖZSÉG PÁPA MELLETT ít i P IDŐS K e? ÍL O £ TONNA, R T LAKÁSÁ­RA CIPEL- TET NAGYON ELFŐ- 1 GULTAN ; r7 ft £ KAMPÓ HOSSZÚ IDEIG tv 0 & CJ £> TUSÁZIK. KÖLTŐIEN SZIKI MADÁRKA V I Vll.LANÓ­VAL SZERELT KUTYA FAJ O c ÉLETÚT ► t 5 0 s FORMA t u ft < FOGHÚS JÉGKRÉM. NÉMETÜL A PETŐFI T HM 1 < 1 \ H . b b t l o P 6 ERKÖLCS­TAN POLIETI­LÉN. RÖV. £ r i K a KAZI ...; FUTÓNÖ VOLT fb & < IP rrALOzó. ARGÓBAN VOLT. RÖV. ( a1 U <2 B __ G "k V r IX­V fE 5 £ pj b Festmények is szerepelnek a Czinke Ferenc emlékére rendezett tárlaton ■ Cs. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents